Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-31 / 305. szám
10 »i termi] 1990. DECEMBER SO., VASÁRNAP „A pénzhígítás rossz hatásait mindenki tudni véli... ... Hadd mutassunk rá arra a tényre, hogy a fedezetlen bankók'nyomása mér magának a kincstárnak is mennyire nem használ, sőt árt: O A pénz hígu'lása áremelkedést okozván a kincstár dologi kiadásai megfelelően nőnek. O Nőnek a személyi kiadások is bizonyos késéssel, a mire minden esetre az alkalmazottjai fizetnek rá. O Az állami hitelre szorulók ugyanez okból folyton újabb igényekkel jelentkeznek. O Az államot külföldi köl- csöneinek valorizációja, viszont belföldi követeléseinek devalvációja fenyegeti. O Az inflatorikus pénz mint egyoldalú dézsma, a romló pénzzel együttjáró további drasztikus és ugyancsak egyoldalú intézkedések erkölcsrontó és bizalomrontó hatása a kincstárra is sokféleképpen hátrányosan hat vissza... A pénzhígítás módszere a kincstár számára csak egészen rövid átmeneti időre lehet megoldás. Rövid idő múlva a kincstárnak — alig enyhült — pénz- szomja helyébe mindig újabb és mindig súlyosabb pénzszomjúsága keletkezik. A morfinista szomorú hasonlata kínálkozik ... ... A romboló hatások a kővetkezőkben foglalhatók ösz- sze: i Súlyosan népellenes. Ter- *heit mindenki gátlás nélkül továbbítja, végső soron a dolgozóknak a vállaira. © Arányokon felüli drágulást okoz. Az árak nemcsak azért nőnek, mivel a pénz romlik és mivel a szaporodó pénzzel a kereslet nő, hanem mert a termelő és közvetítő az utánpótlásnál előállítható veszteség ellen túlzottan magas haszon kulcsokkal igyekszik védekezni. kBeteges árukeresletet okoz. "Romló pénznél mindenki árut gyűjt, árut rejt, áruban spekulál. O Megszűnik minden hitel- művelet. Kivéve a hajmeresztő kosztpénzelés. Lehetetlenné válnak azok a banktechnikák is (csekk, váltó, pénztárjegy), a melyek már századok óta alkalmasaik voltak, a tulajdonképpeni pénz helyettesítésére. Bénul a termelés az élel- miszerfrontou. A földművelő beszerzései időszakosak, azokra a pénzt gyűjteni kell, a mit híguló pénznél nem lehet. Nagy a kísértés, hogy az intenzív termelésről lemondjon és csak annyit termeljen, a mennyire feltétlenül szüksége van. O A termelés bé ml az anyagfronton. Híguló pénznél nyersanyagából mindenki nem szívesen és csak olyan arányban ad el, illetve gyárt le, amennyi pénzre más irányú felhasználásra igazán szüksége van. A termelés csökken a munkásfronton. A munkás nem tud félretenni. Nemcsak házikóra, kertre nem, hanem még cipőre, nadrágra sem. A mit azonnal el nem költ, úgyszólván elvész. Meddőnek látja az élettel való küzdelmet és vér- mérséklete szerint lázadozik, vagy elcsügged, de munkakedve lecsökken. l'Termelés és vállalkozás bizonytalanná válik. Ez a körülmény különösen az egyébként konstruktív és megbízható gazdasági tényezőket tartja vissza a tevékenységtől. O A gazdasági szervezet elposványosodik. A helyes •árképzés, a haszonszámítás, a mérlegkészítés a helyes adóvallomás, adó-ellenőrzés és adóbeszedés lehetetlen. A romló pénztől vizenyőssé vált egész gazdasági hálózatot a hűdés veszélye fenyegeti. ,Súlyos feltételű külföldi valuta-kölcsön mind nehezebben kerülhető el. Pedig a külföldtől nem pénz kell, mely minden tekintetben sokba kerül. Külföldi pénzre csak mint közvetett áruhitelre van szükségünk. A fogadkozások startja előtt A N ORMALITÁS ÖTPARANCSOLATA Az év fordulója mindig a fogadkozások ideje. Megígérjük, hogy leszokunk a dohányzásról, nem bosszantjuk (any- nyit) a főnökünket, (illetve a beosztottunkat), jobban beosztjuk a pénzünket (feltéve, ha van még mit), csak sátoros ünnepeken verjük meg a feleségünket, csaljuk meg a férjünket, és így tovább. Tapasztalataim alapján volna néhány javaslatom, amit érdemes volna megfogadni ahhoz, hogy nagyobb esélyünk legyen az év végén azt tanulmányozni: vajon mit sikerült ezekből megtartani. Lehet, hogy hóbortos ötleteknek tűnnek, de én követem őket. Minden próbálkozás ellenére nem sikerült útitársaimnak sem gyomorfekélyt, sem infarktust előidézniük nálam. Mindig időben indulok el. Ha autóval kell mennem, még inkább. Ha zsúfolt városi forgalomban kell átverekednem magamat, akkor leginkább. Sőt, annyira, hogy lehetőleg nem megyek autóval. Ha közlekedőtársam valami nagy marhaságot csinál, nem arra gondolok, hogy ez a gengszter direkt ki akar tolni velem, hanem eszembe jut, hogy én is mekkora hülyeségeket követek el néha. Pedig én már nem vagyok kezdő, míg lehet, hogy ő az. De mielőtt ilyen gondolataim támadnának, először megpróbálom kivédeni a hibáját. Utálom, ha a hibázó közlekedőt valaki nyomban agresz- szivnak nevezi. Még akkor is, ha tudom: a többség ténvleg az. De miért épp ő ne volna kivétel, aki csak úgy egyszerűen hibázik. Vagy a közlekedésben nem érvényes a közmondás: tévedni emberi dolog? És egyébként is, mi közöm van nekem az ő érzelmi életéhez? Mennyivel jobb nekem, ha azt hiszem, hogy ő egy gazember? Vagy hülye? Ebből következik az is, hogy soha nem sértődöm meg, ka valamilyen átmeneti jogtalanság ér. Ebből következően nem is próbálom e sértést megtorolni. Csak nem alacsonyítom le magamat annyira, hogy odaálljak kakaskodni? Hátha mégis bosszantani akart? Csak nem okozok neki örömet, sikerélményt azzal, hogy hagytam magamat felcukkolni? Tudomásul veszem, hogy a közlekedésnek vannak védtelen, kevésbé védett, és inkább védett résztvevői. (Tökéletes biztonságban senki nincs!) Az első csoportba tartoznak például a gyalogosok és a kerékpárosok, a másodikba a tra- bantosok, a harmadikba az autósok. Nem feledhetem el : ha ezeket a szempontokat nem veszem figyelembe, kétféleképp ítélkezhetek magamról. Vagy gyilkos, vagy öngyilkos vagyok. Én az emberek harmadik, normális csoportjába szeretnék tartozni. Irk Ferenc Nem. ezt nem mi irtuk A fenti vázlatos pontok csupa rombolást, veszélyt és azonfelül újabb és fokozottabb inflációs okokat hordanak magukban. Ügy képzelhetők ezek a romboló hatások, mintha vi- ciózus körben állanának, a mely körben mindegyik a másikat okozza és fokozza és a mely körön belül az új magyar demokrácia gazdasági élete — ha idejében magához nem tér — a legnagyobb veszélybe szédül." Eddig az idézet. Szerzője: Zaj Sándor, Budapest. A mindössze 16 oldalas mű címe: Javaslat a pengő rögzítésére. (CS. KOVÁCS LÄSZLÖ GRAFIKAJA) Munkakönyvivel a zsebben HOGYAN LEHET TELELNI? Igazán nem szeretnénk ünneprontók lenni, de már _a helyzet Hyen : nem lehet nem gondolni a jövőre. Mi is lesz az életünkkel, a munkánkkal? Ha a kezünkbe nyomják a munkakönyvét---- A prognózis n em sok jót ígér, meredeken nő a munkanélküliségi göroe. krthem hát, ha év végi körkérdésünk így hangzik : MIT TANÁCSOL ÖN AZOKNAK, AKIK JÖVŐRE MUNKA NÉLKÜL MARADNAK? íme az illetékesek válaszai: Sándor László, az MSZOSZ elnökhelyettese: — Azonnal forduljanak a közvetlen szak- szervezeti tisztségviselőjükhöz, aki bizonyára a hasznos tanácsokon túl azt is megmondja, hol tudnak munkát keresni, és esetleg találni. S azt is: amíg nem lelik meg új munkájukat, milyen jogok illetik meg, s a saját szakszervezetük mivel tudja segíteni őket. Javaslom: próbáljanak a munkaközvetítőkkel jól együttműködni. A saját sorsukért önmaguk is sokat tehetnek... És van egy kívánságom is: A mostani áldatlan állapotok között senki ne maradjon sokáig munka nélkül. Ehhez közvetítőként, saját eszközeivel a szakszervezeti szövetség is hozzájárul, megtesz minden lehetségesét. Peráth Béla, a Pest Megyei Munkaügyi Központ vezetője: — Eddig á megyében mintegy 3 ezer munkanélkülivel álltunk kapcsolatban. Tapasztalatok állnak a tanácsaim hátterében. Az első: ha ön muijka nélkül marad, próbálja kihasználni a jogszabályok által garantált összes lehetőségeket! Vegye igénybe az ingyenes állami munkaerő-közvetítést, s ezzel párhuzamosan próbálkozzon saját erőből is munkahelyet keresni. Vegye igénybe a munkanélküli-segélyt, mely államilag biztosított, de ne feledje: a segély nem cél. csak áthidaló megoldás! Tekintse a munkanélküliséget átmeneti állapotnak. Aki belenyugszik, s berendezkedik arra, hogy egy-két évig is munka nélkül maradhat: annak romlanak az esélyei, mert kevésbé lesz képes alkalmazkodni a munkaerőpiachoz. És próbáljanak egyéni stratégiát felépíteni! Az átképzéshez is lehet állami segítséget, támogatást kérni... Vagy próoáljon vállalkozóvá válni, ha teheti, ehhez is felhasználnátok lesznek (és jövőre talán hozzáférhetőbbek) az egzisztenciaalap vagy a vállalkozásfejlesztési alap pénzei. Ha mindez nem sikerülne, próbálja növelni saját mobilitását. Lakhelyétől távolabb talán sikerrel jar. S ha ott sem, vegye igénybe a ' közvetítést, hogy felmérje, milyen területen tudná a legnagyobb esély- lyel eladni a munkaerejét, a tudását. A korengedményes nyugdíj sem végleges, a nyugdíjból, is lehet ismét aktivizálódni. Persze a legjobb egy gazdag családba születni, vagy házasodni... Dr. Máté János, a Pest megyei önkormányzat szociálpolitikai csoportvezetője: — Nem kizárt, hogy a helyi önkormányzattól eseti szociális segélyt kapjanak, kérjék tehát ezt is! Találhatnak átmenetileg elfoglaltságot, amiért még pénzt is kapnak, s az ügy nem érinti munkanélküli státusukat. Legyenek tiszteletdíjas társadalmi szociális gondozók! Segítsenek az időseknek, a mozgáskorlátozottaknak, az ápolásra szoruló betegeknek. A tiszteletdíj csekély, csak 2 ezer forint lehet havonta, de adómentes, és segít átvészelni a munkanélküliség időszakát. Keressenek társakat! A hasonló helyzetűek összefogva egy településen már speciális feladatot vállalhatnak, s mint csoport megjelenhetnek a munkaerőpiacon. Például takarító-, vagy kézbesítőbrigádban. telefonügyeleti teámban. Végül: szorgalmazzák az önkormányzatnál, hogy szervezzen közmunkát. Ennek fedezetét nem az önkormányzatnak kell állnia, hanem a foglalkoztatási alapnak. S az év elején ismét megtelik az alap kasszája... Palotás János, a VOSZ elnöke: — Egyelőre ne adják föl a vállalkozásért a munkanélküli-segélyüket. Rosszak még azok a feltételek, amelyek reménytelivé tennék, hogy lábon maradjanak vállalkozóként, hogy munkanélküli helyett ne váljanak bukott vállalkozóvá. A segély egy évig (ha csökkenően is), de anyagi biztonságot nyújt. A vállalkozások közül normái körülmények között 30-40 százalék életképtelen. A munkanélkülieknél ez az arány hatványozódik, s a bukott vállalkozó (ez szerintem nagyon igazságtalan) nem kaphat munkanélküli-segélyt. Hogy pesszimista lennék? Ugyan... Én optimista vagyok. Ügy érzem, ez a gazdasági politika néhány hónapon belül megbukik. Addig — tehát ebben a helyzetben — nem tanácsolhatok mást, mint , az imént... Kalocsai Attila, a Takarékbank ügyvezető igazgatóhelyettese: — Bankárként azt mondom, kisebb tőkével is megpróbálhatják a vállalkozást, a szellemi dolgozók inkább, mert a tudás maga is tőke. S ha a szaporodó kft.-k egyelőre főállásúként nem is tudják alkalmazni a könyveit, egy közgazdasági képzettségű ember négy-öt kft. könyvelését rendben tarthatja. Hasonló a helyzet a munka nélkül maradó műszakiakkal is. Am a fizikaiaknak őszintén szólva nincs mit tanácsolnom, legföljebb azt, ha tudnak, próbálkozzanak kisiparral. ■ Még akkor is, ha telített a piac. A lottó, a totó, a többi nyerő játék nem biztos meggazdagodási lehetőség, a tőzsL € vy* dézéshez is tőke kell, és a befektetés előtt hosszú ideig tartó jelenlét, megfigyelés a tőzsdén. De szerintem, oki igazán akar, többnyire talál munkát. Azt tanácsolom: akarjanak!... Molát Ferenc, a Hungária Biztosító Rt. sajtófőnöke: — Azt nem tanácsolom, hogy munkanélküli-biztosítást akarjanak kötni. Két okból sem. Amikor már nincs munkájuk, nem tudnák fizetni a díjat. De a másik ok nyomó- sabb: világviszonylatban sincs a magánbiztosítóknál munkanélküliségi biztosítás. Gondoljunk csak bele, a munkanélküliekről a tőkés társadalmakban az állam és a szak- szervezet gondoskodik. A biztosítónak nem lenne nagy üzlet, hiszen a gazdasági recesz- sziók idején százezrek válhatnak munkanélkülivé. De azért van itt valami: jövőre lépünk színre az úgynevezett varia csoportos életbiztosítással. Ezt azonban a munkáltatók köthetik velünk, a munkavállalóik számára. Nos, ennek van egy szociális biztosítási eleme is, amihez kapcsolódhatna a munkanélkülivé vált dolgozók anyagi juttatásának biztosítása. Azért fogalmaztam feltételesen, mert arról van szó: a vállalatok tartalékot képezhetnének, amelyből a munka- nélkülieknek végkielégítést vagy folyamatos járadékot is fizethetnének. Ez azonban a vállalatokon, vállalkozásokon múlik, amelyek vagy kötnek ilyen biztosítást vagy nem, s ezen belül vagy kérik ezt a szolgáltatást vagy nem. A forma mindenesetre már léte- ' zik ... Dr. Hárdi István, Pest megyei pszichiáter szakfőorvos: — Azt javaslom: semmiképpen ne törődjön bele, hogy munkanélküli. Mert az anyagiakon túl az ember lelki egészségének is egyik fő forrása a munka — ha hivatással teszi, ha ki tudja benne fejezni önmagát. Az önértékeléshez kell ez. A másik tanácsom, ha mégsem találna munkát, ha mondjuk, közel áll a nyugdíjhoz: feltétlenül hasznosítsa magát! A családban, a ház körül, a szűkebb vagy tágabb közösségben tevékenykedjen, ápolja és fejlessze kapcsolatait. Ha elveszti aktivitását, azzal lelkileg. testileg is rombolia saját perspektíváit. Az unatkozás öl, butít és nyomorba is dönt. Tanuljon, képezze magát tovább. A művészet örök, az élet rövid. Itt az alkalom, hogy felfedezze a kultúra hosszan tartó értékeit. Átsegítik a nehéz időkön. S hozzásegítik a jobb önismerethez, ezáltal bizonvára a megoldáshoz is. Ne feledje: teher alatt nő a pálma. A megterhelő helyzetből is kikerülhet fejlődve, gyarapodva, megerősödve. Végül: kerülje a szenvedélyeket. Ne csak az alkoholt, minden egyoldalú tevékenységet. Ne zuhanjon a tévé „karjai közé”, ez is egyfajta narkózis. Módjával fogyasztva hasznos, de ha már teljesen leköti a figyelmét, nem jut belőle másra, a gondja megoldására. Vasvári G, Pál A PENZHÍGITASRÖL — ELRETTENTÉSÜL
