Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-31 / 305. szám

rrvr • MH. I F.7| 1990. DECEMBER 30., VAS ARN AP SZÁJTÁTVA T exist a Változó, gyarapodó, tehát az élettel mmcUiiikor lépest tax tó anyanyelvűnk olykor — már ami nem a köznapi mértékeket illeti — percek alatt fo^ad be új szóösszetételeket, addig is­meretlen kifejezéseket, vagy éppen ismert szavakat töti meg új jelentéstartalommal. Ezt tudva is szájtátva hallgat­tam, amikor ogy, a poiiiiKai kardvívást sem nélkülöző be­szélgetésben a község közis­mert személyét így minősítet­ték : ó, hát ő taxista .., Tax is ta? Megtudom azután, hogÿ azok a bizonyos OSE-k ‘(októberi sajnálatos esemé­nyek, azaz az útblokád) kit az egyik, kit a másik ol­dalra állítottak a községben. S akit „oda”, azok a taxisták, mert egyetértettek a fuvarozók követeléseivel, mégha követe­léseik kifejezésének némely formájával, eszközével nem azonosultak is. A taxisták dü­hös kárhozitatását (az „anti- taxistáktól”?) nem örömmel hallom, a fogalomnak viszont örülök, mert hiszen csodálatos nyelv az, amely ilyen, percek alatt képes megalkotni a képes beszéd új darabját. Ez az új darab, már ami a tartalmát illeti, kissé furcsa, gyanús. Gyanús, nem címke-e, avagy még inkább, skatulya? Bizony, annak látszik. Szájtát- va hallottam az új fogalmat, a taxistát, ám még inkább eitá- toítam a számat, amikor kide­rült: lehetetlenség valamilyen pártlogikát felfedezni abban, ki lett taxista s ki nem. Inkább az érzelmek, s nem a politikai el­kötelezettségek, szimpátiák szabták meg, ki lett taxista, s ki nem. Az érzelmek azonban, jellegükből következően raú- Landók, azaz nem lenne szabad ezt a taxistát úgy fenntartani, mint valamely politikai király- vizet, aminek segítségével meg­tudható, mi a valódi arany, s mi csak a futtatott ezüst. A taxista fogalma azt mutatja, a nyelv gyorsan és kellő érzé­kenységgel reagál az új helyze­tekre, a taxista fogalmának a használata azonban arra fi­gyelmeztet, régi beidegződések, szokások alapján reagálunk olyasmire, amik új reagáláso­kat, más politikai kultúrát kí­vánnak. MOTTO Személyesbedó vilsa a k&lls égvetésiéi Döntés mén ina várható Tegnap, 29-én huszonkilenc képviselő szólt hozzá a T. Ház falai között. De nem annyira a költségvetési törvény terve­zetéhez — amelynek meghoza­tala sürgős volna —, hanem a televízió költségvetésétől kezd­ve a jamburgi gázvezeték be­ruházásáig terjedő „egyéb” té­mákhoz. Ha a költségvetés ter­vezetéről volt szó, az nemegy­szer azt jelentette, hogy az el­lenzékiek nehezményezték an­nak gyengeségeit, mire a kor­mánypártiak az ellenzékiek gyengeségeit nehezményezték. Személyeskedéstől sem volt mentes a részletes vita. Békési László volt pénzügyminiszter fejére olvasták a kamatadót, a hűtőláda-turizmust. Botos Ka­talin tárca nélküli miniszter csúsztatással vádolta Tölgyessy Pétert, amiért az a jelenlegi kormánynak tulajdonította a lakosságot érő csapásokat. A költségvetési törvényja­vaslat feletti vita lezárásaként Kupa Mihály pénzügyminisz­ter válaszolt az elhangzott fel­vetésekre. Az új pénzügymi­niszter ezt az- alkalmat fel­használta arra is, hogy a kép­viselők előtt röviden ismertes­se átfogó gazdaságpolitikai programját. Elmondotta, hogy az MSZP, az SZDSZ, valamint a Fidesz képviselői által be­nyújtott módosítási javaslatok egy része túlzottan optimistán ítéli meg a költségvetés hely­zetét. Elmondta a pénzügymi­niszter, hogy a költségvetés el­fogadása alapvető az ország működőképességének fenntar­tása szempontjából, hiszen az országot jövőre mintegy két­milliárd dolláros veszteség éri a külkereskedelemben. Ezt tel­jes egészében saját erőből a gazdaság nem tudja ellensú­lyozni. Mindenképpen nagy szükség van újabb külföldi hi­telekre. A külföldi hitelcsator­nák megnyitásának fontos fel­tétele, hogy az ország rendel­kezzen elfogadott költségve­téssel. Kupa Mihály szólt arról is, hogy számos ok miatt bizako­dó a jövőt illetően. Bármeny­nyire is ellentmondásos volt az idei esztendő, jelentősen ja­vult az ország pénzügyi egyen­súlya, megkezdődött a várt gazdasági átalakulás. Bejelen­tette, hogy február végére komplex gazdaságpolitikai programot terjeszt a Parla­ment elé. A jövő esztendőben új jogalkotási program is ké­szül, amely előirányozza az ál­lamháztartási törvény megal­kotását, valamint a jelenlegi adótörvények felülvizsgálatát. Ugyancsak a program kere­tében tervezik a privatizációs törvény megalkotását^ az új deviza- és vámkódex ' elfoga­dását, valamint a földtörvény megalkotását is. Kupa Mihály hangsúlyozta: nem ígérhet cso­dát, csupán kemény menete­lést. Arra azonban mindenki számíthat, hogy ha a program megvalósításában követik, az ország helyzete mindenképpen javulni fog. A késő délutáni órákra ma­radt o szakképzési hozzájáru­lásról és alapról szóló törvény módosítása. A képviselők nagy többséggel elfogadták a terve­zetet. A plénum ezzel lehetővé tette a szakképzési rendszer ferintartását, és további mű­ködését. Este fél hatra pedig —-, rövid vita után — az Or­szággyűlés elfogadta a köz­ponti műszaki fejlesztési alapról szóló törvény módosí­tását is. A képviselők úgy ha­tároztak, hogy az alapból 1991- ben az eddig megszavazott összegen kívül az országos tudományos kutatási alap ré­szére 1,8 milliárd, a felsőokta­tási fejlesztési alap számára 1 milliárd forintot csoportosí­tanak át. A T. Ház döntött arról Is, hogy két hónappal meghosz- szabbítják az ez évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek hatályát, mivel a jövő évre szánt irányelvek vitájára nem jutott idő. Ma reggel 9 órától a költség- vetési törvényjavaslatról sza­vaznak majd a képviselők. Adósaik vannak, de talpon ót inak Nyugat felé nyit a Polár Régen nem igaz a mondás, miszerint a leghelyesebb, ha a cipész a kaptafánál marad: a gazdálkodás sikerének egyik kulcsa a váltás, a nyitás és a megújulás. Mindez nemcsak a termékválaszték módosítására, de a tevékenységi körök meg­változtatására is igaz: ha az élet úgy hozza, mást és más­képpen kell gyártani. Nem vé­letlen, hogy a gazdasági egy­ségek kft.-kké alakulnak: leg­inkább ez ad ugyanis módot az egymástól távolinak tűnő tevékenységi területek egv cé­gen belüli működésére. Ilyen helyzetben van Budakeszin a tizenöt főt foglalkoztató Polár ipari kisszövetkezet is, több csatornán folytat tárgyaláso­kat — jövője megalapozására. Nem volt könnyű az évük — tájékoztatott Cserjési András elnök — sok a kintlévőségük, mivel három nagy megrende­lőjük fizetésképtelen leit, je­lenleg egymillió 200 ezer fo­rinttal tartoznak a szövetke­zetnek. Ennek ellenére 4 és fél millió forintos árbevételt értek el, s ami némi megelé­gedettségre adhat okot, hogy jövő év első negyedében is biztosított a munkájuk. Mű­anyagfröccsöntéshez szükséges egyedi, speciális, nagy értékű szerszámokat gyártanak, s emellett karosszérialakatos­műhelyükben lakossági igé­nyek alapján dolgoznak. Jelenleg egy svájci üzletem­berrel tárgyalnak — január 17-én születik majd döntés — egy textilipari egység létreho­zásáról. S bár első hallásra furcsának tűnik, hogy mi ke­resnivalójuk van egy egészen más szakmában, az elnök el mondta: ők a csarnokot — bérlemény formájában, vagy esetleg az ISG-től egy kultúr­termet megvásárolva tulajdon­ként — mint apportot vinnék a vállalkozásba. A környék munkaerőhelyzetét ismerve pedig bizonyára nem lenne akadálya a nőket foglalkoztató konfekcióüzem megszervezésé nek. Emellett egy német part­nerral is tárgyalnak, akivel öntészeti gyártást terveznek, A német kereskedőház meg­rendelésére a hiánycikk alu­míniumfelniket készítenék — béreit öntödében. És végül a fröccsöntésben is próbálnak lépni: míg eddig csak a szerszámokat gyártot­ták, most a késztermékek elő­állítására is vállalkoznának a szövetkezet fröccsöntőgépével. Tervek tehát vannak, hogy mi valósul meg, az még kérdé­ses. Mindenesetre a biztos jö­vő érdekében mielőbb dönteni kell. Va. Ê, Elolvcd-e a kormánytöbbség? A Szabad Demokraták Szövetsége a jövő évi költségvetésről •zóló törvénytervezetet nem tartja elfogadhatónak, az SZDSZ- frakció nem adhatja a nevét egy olyan költségvetéshez, amely­nek végrehajtásába nincs beleszólása. Az SZDSZ ennek elle­nére mindent megtett azért, hogy a kormánypártok — a parla­menti rend logikája szerint — vasárnap elfogadhassák a költ­ségvetést. A parlamenti többség feltehetőleg elfogadja a javas­latot, a közvéleménynek azonban tudnia kell, hogy kik vok­soltak mellette, s kik szavaztak ellene. Pető Iván, a szabadde­mokrata frakció vezetője ezt a szombati páriámén:! ülésnap ebédszünetében közölte a sajtó képviselőivel, világossá téve, miért nem elfogadható a költségvetés a párt számára. A legfontosabb okként említette, hogy a költségvetés úgy növeli a lakosság terheit, hogy közben a jelenlegi viszonyokat konzerválja. Pető Iván megítélése szerint a központi és helyi államigazgatási apparátusok fenntartására fordított nagy pénzeszközök helyett az önkormányzatokat kellene segíteni. Pető Iván egy kérdésre válaszolva kijelentette: ha az Ország- pyülés nem fogadja el a költségvetést, az egyben azt jelenti, hogy a parlamenti többség „elolvadt”, ebből a miniszterelnök­nek le kell vonnia a megfelelő következtetést. A frakcióvezető megítélése szerint a kormánypárti képviselőknek kötelessége az elfogadás mellett szavazni, ha nem igy cselekednek, át kell ülniük az ellenzék, vagy a függetlenek soraiba. Pető Iván egy másik kérdésre reagálva elmondta: olyan szakértői értékelés­sel még nem találkozott, amely azt jóso-lta volna, hogy a költ­ségvetés túléli az első negyedévet. Valószínű tehát, hogy három hónap múlva újra kell majd tárgyalni róla. TÚL Â PÁRTÉRDEKEKEN Mint lapunkban korábban hírül adtuk: Nemzeti Alapítvány létrehozására tett kezdeményezést a honatyák egy csoportja, egyhavi illetményük teljes összegének fölajánlásával. Az alapítvány a szegénység küszöbére sodródók segítését, a karitatív egyesülések ösztönzését, fiatal szakemberek külföldi képzésének támogatását, valamint a nemzeti egység; önazonos­ság és kultúra fenntartásában, továbbfejlesztésében, európai szintű művelésében szerepet vállaló állampolgári kezdeménye­zések. szellemi műhelyek, alkotóközösségek, világi és laikus egyházi mozgalmak támogatását tűzi céljául. A kezdeményezés­hez mindenki csatlakozhat, aki e célokkal egyetért, s az ala­pítvány alapítójává válik mindenki, aki egyhavi jövedelmének teljes összegét erre felajánlja. Az alapítvány támogatójaként tartják nyilván azokat, akik bármilyen összeggel segítenek. A csatlakozás határideje 1991. március 15., az alapítvány tőkéjét a Postabank gondozza. Mint Csengey Dénes országgyűlési képviselő lapunkhoz írott leveléből megtudtuk, ezúttal a pártérdekeken messze túllépő ügyről van szó, olyanról, melynek támogatásában a politikai élet és a sajtó egymással sokszor éles vitában álló szereplői is talál­kozhatnak, hisz a célok vitán felül nemesek. Bizonyára ezért találjuk az alapítók között Darvas Ivánt, Németh Miklóst, Sza­bad Györgyöt. Szűrös Mátyást, Kosa Ferencet, dr. Török Feren­cet, Fodor Istvánt, Király Zoltánt. És nem mellesleg: Antall Józsefet és Göncz Árpádot is. Jó ötlet éhenhalás ellen Levesautomata zsíros kenyérre! Társadalmi összefogással ja­nuár elején a déli órákban működő levesadagoló automa­tát állítanak föl Érden, való­színűleg a parkvárosi közös­ségi házban. A hasznos ötletet a megyei és az érdi Vöröske­reszt, a helyi családsegítő köz­pont és önkormányzat közös összefogással Váltja valóra. A negyvenezer forintot érő ada­golót egyelőre bérlik a tulaj­donostól. A gép málnaszörp és kóla helyett porított, főzött, forró levest ad majd a rászo­ruló környékbeli hajléktala­noknak és munkanélkülieknek. A poharas, két deciliternyi ételféle után vagy zsíros vagy lekváros kenyeret is kapnak az ingyenkonyhára és melege- döhelyre fanyalodók, a költsé­geket a szervezők állják. A fölmérések szerint egyelőre körülbelül húszan-huszonöten veszik majd igénybe az auto­mata áldásos adagjait, de mi­vel nemcsak az érdiek, hanem valamennyi rászoruló kaphat belőle, a számuk valószínűleg nő. Hogy ki kaphat és ki nem, ennek elbírálását még senki nem vállalta, ezt menet köz­ben fogják megállapítani. Egy azonban máris biztos. Az ötlet jó, kár, hogy eddig csak az ér­dieknek jutott az eszükbe. — kk — Kétórás figyelmeztető sztrájk ? Â mozdonyvezetők készek a megegyezésre A mozdonyvezetőik ragasz­kodnak a 29 százalékos bér­emeléshez, nem fogadják el a Zöldségért aggódik a polgármester O _____R ?••! H ' * • 1,1 ______; varos, vidék R ég megvan a* első áldozat, s most már elcsattant az első jelképes puskalövés Is. Mint a lapok hírül adták, Budaörs első emberét Sasad Mgtsz-pártiság vádjával mozdították ki polgár- mesteri székéből, de úgy tűnik, ez csak a kezdet volt: kitörni látszik a Tétényi-fennsík menti válság. Város és vidék szövet­kezett a szövetkezet ellen. A Sasad Mgtsz vélelmezett földüz­letel ellen kovácsolódik frigybe Budapest XI., XXI. és XXII. ke­rülete, valamint Budaörs, Sóskút, Törökbálint, Diósd, Tárnok, Pusztazámor és Biatorbágy önkormányzata. Ez a felsorolás azonban nem pontos és teljes, hiszen több önkormányzat kép­viselő-testület« még nem adta áldását a csatarendbe állásra. Azonkívül a Sasad állal birtokolt csatamezőre kiállók névsora még bővülhet: tudomásunk szerint még a főváros XII. kerüle­te is támogatásáról kívánja biztosítani a hadra kelőket. Miért a harci vért? A fen­nen írt önkormányzatok sze­rint a Sasad Mgtsz földterüle­teivel olyan vállalkozásokba kíván kezdeni, amelyek sértik érdekeiket, illetve nem része­sülnek a leendő létesítmények hasznából. — Községem lakói vitték földjeiket a Sasad téeszbe, s most minket kirekesztve vál­lalkoznak a területtel a szö­vetkezet vezetői — háborog Törökbálint polgármestere, míg a XXII. kerület első embere azon kesereg: lesz-e zöldség, gyümölcs a főváros asztalán, ha a kertészettel fog­lalkozó tsz konténerrakodót 'tervez a termőföldre? Majd szinte kánonban az önkor­mányzatok vezetői: — Mivel vállalkozzunk, ha a Sasad birtokolja a területeket? Hogy a kánonból mikor lesz kórus, még nem tudni. Felte­hetően január 3-án gyűlnek össze a térség polgármesterei, hogy a szövetkezeti törvény hatályon kivíil helyezése, a földviszonyokat rendező tör­vény mielőbbi meghozatala ér­dekében petíciót fogalmazza­nak meg dr. Szabad György, az Országgyűlés elnöke számá­ra. A Sasad Mgtsz elnöke, dr. Mihalik László másként ítéli meg a Tétényi-fennsík menti válság okait. — Meg vagyok döbbenve. Ez politikai blöff. Ugyanolyan, ami országos mértékben fo­lyik, csak kicsiben. Hiszen a vádak sem igazak. Még hogy kirekesztem az önkormányza­tokat a vállalkozások haszná­ból? Papírom van róla, hogy 5-15 százalék részesedést ígér­tem nekik. Nem volna kötele­ző, de mondvacsinált okokkal mégis megteremtettem rá a jo­gi alapot. Én a megváltott földekkel vállalkozók, törvé­nyesen, jogszerűen. — Nem előjogszerűen? A vádak szerint a pártállamtól kapott előjogokkal él a Sasad téesz. — Ami itt van, nem előjog, hanem állapot. Vegyes vállala­tokat -kell létrehoznom, hogy a hasznukból eltarthassam a ráfizetéses mezőgazdaságot, mert az élelmiszert nekünk kell termelni: aki földet köve­tel, nem művelni akarja, ha­nem apportnak, vállalkozni! — Tucatnyi önkormányzat üzent hadat az ön szövetkeze­tének, Miben látja a vtnegol- dást? — Megoldást?! Elszabadul a pokol, hátat fordít az ország­nak a külföldi tőke. Az Országgyűlés mezőgaz­dasági albizottságának vezető­je, Bogárdi Zoltán szerint a tsz-önlcormányzat vitája első lépéseként a mamutméretü termelőszövetkezeteknek visz- sza kellene alakulniuk kismé­retű, az önkormányzathoz kö­tődő egységgé. Ez úgy történ­het meg, ha a tsz adott telepü­lésen lakó tagsága kiválik a nagy szervezetből, s lakóhelye határában alakítja meg saját szövetkezetét. — Csakhogy.a főváros XXII. kerületének polgármestere körzetében egyetlen Sasad- dolgozóra sem akadt. Ki hoz­za vissza akkor a kerületnek a termelőszövetkezet ott lévő földjeit? Erre a földszakértő sem tud azonnali választ adni. Nyom­ban cáfolja viszont, hogy a Té­tényi-fennsík polgármesterei által benyújtandó petíció nyo­mást gyakorolhat a törvényho­zásra, arra, hogy az önkor­mányzati vagyont bővebben mérje a jog. Kényes kérdést is fel kellett tennem Bogárdi Zoltánnak. Egyesek szerint összefüggés van a földtörvény késedelmes meghozatala és az ő földbér­letei között: „Sövény” piros- ribizli-termelő szakcsoportja tekintélyes méretű földeket bérel — éppen a Sasad Mgtsz tábláiból. A földszakértő azonban fejét rázza: — Évente tízezer forintot fi­zetek egy hektár területért. Ez piaci viszonyokat tükröző ár, összefonódást, termelőszövet­kezeti érdekazonosságot nem hiszem, hogy láthatna benne bárki is. Nem vagyok a Sacad tagja, nekem mindegy volna, kitől bériek földet. Azt viszont hozzáteszi Bo­gárdi Zoltán: a költségvetési törvény meghozatala után va­lószínűleg azonnal a földtör­vény, a szövetkezeti törvény és — figyelem! — a csődtörvény együttes tárgyalásába kezd a T. Ház. A Tétényi-fennsík menti válság tehát remélhető, hogy a Parlament padsoraiban oldó­dik meg. Ez az örömteli hír volna az utolsó, ha nem kap­tunk volna még újabbat: ezek szerint már a fóti Vörösmarty Mgtsz, és a fővárosi Rákos­mezeje Mgtsz területén lévő önkormányzatok is jusst köve­telnek a termelőszövetkezetek földjeiből... Tóth Béla Endre MÁV Vezérigazgatóság által felajánlott 25 százalékos eme­lést. Amennyiben 31-én éjfé­lig nem tudnak megegyezni, akkor 1991. január 2-án reggel 5 órától kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak — mondta Németh László, a Mozdonyve­zetők Szakszervezetének alel- nöke a szombaton tartott bu­dapesti sajtótájékoztatón. Vé­leményük szerint 1991-ben je­lentősen csökkeni fog ak moz­donyvezetők túlóráinak szá­ma, emiatt a vezérigazgatóság által ajánlott 25 százalékos emelés valójában csak 20 szá­zalékkal növelné meg havi ke­resetüket. Ezért a túlóracsök­kenés ellensúlyozására kérik a 29 százalékos alapbéremelést. A szakszervezet vezetői úgy gondolják, hogy a MÄV a csökkenő jövő évi túlórakeret terhére tudná teljesíteni a 29 százalékos alapbér-követelést. Az előzményekről Németh László elmondta: október kö­zepén a szakszervezet elkészí­tett és eljuttatott egy tárgyalá­si javaslatot a vezérigazgató­ságra. Ebben megfogalmazták a béremelési követelésüket, garanciát kértek arra, hogy 1991-ben mozdonyvezetőket nem bocsát el a MÁV., vala­mint egy új kollektiv szerző­dés megkötésére is javaslatot tettek. Többszöri sürgetés és levélváltás után november vé­gén ült tárgyalóasztalhoz a .két fél. Ennek eredményeképpen részben a foglalkoztatás, rész­ben az új kollektív szerződés kérdésében megegyezés szüle­tett. A MÁV a k vetkező év­ben — az alelnök ismeretei szerint — 12 ezer főt kíván el­bocsátani, ami nem érinti a mozdonyvezetőket. Üj kollek­tív szerződés megkötésére pe­dig — az egyeztető tárgyalások után — január végén kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents