Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-31 / 305. szám
rr*>T « Mt *, » t:r. 1990. DECEMBER 30., VASÁRNAP 2 P ÍV VÉGI VILÁGPOLITIKAI A történelmi fordulat időszaka Az Európai (kurtával a korábbi szembenállást az együttműködés váltja fel • A ttörést értek el a hagyományos fegyverzet csökkentésében • Németország egyesülése és a kelet-európai fejlődés felgyorsulása új helyzetet támaszt kontinensünkön • Irak Káváit elleni agressziója háborús veszélyt teremtett az ökölben George Bush és Mihail Gorbacsov megbeszélése Tanácskozik a párizsi csúcsértekezlet ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Januárban Modrow, az akkor még létező NDK-állampárt vezetője, államfő, olyan több- Bzakaszos tervet ismertetett, amely fokozatosain, évek leforgása alatt vezette volna el a két Németországot az egyesülésig. Elgondolása megfelelt a moszkvai elképzeléseknek Is, hiszen az egykori szovjet álláspont szerint az eljövendő 80 milliós nemzet „csakis semleges lőhetne”. Ezek az elgondolások azonban egyáltalán nem feleltek meg a realitásoknak. Kohl kancellár elutasító válaszával összecsengett az, hogy egyetlen hónap során a keletnémet államipárt tagsága 2,3 millióról ljí millióra csökkent, s Lipcsében, Drezdában, Berlinben hatalmas tüntetések zajlottak le az egyesülési folyamat felgyorsításának követelésével. A moszkvai vezetés az események láttán felismerte: bele kell egyeznie, hogy az egyesült Németország a NATO tagja legyen, s a háborúban győztes nagyhatalmak és a két Németország képviselőiből álló 4+2- es tanácskozáson kell kidolgozni az ehhez szükséges biztonsági garanciákat. Az események viharos menete túlszárnyalt minden korábbi elképzelést: az NDK-ban megrendezett választások a kereszténydemokrata De Maziere-t juttatták a kormányfői székbe, majd július 2-től létrejött az NDK és NSZK gazdasági és pénzügyi uniója, október harmadik ám megteremtődött a politikai egység is, s decemberben az össznémet voksolás .után először ülhetett össze Berlinben a 80 millió lélekszámú állaim parlamentje. A megváltozott viszonyokra mi sem jellemzőbb, hogy a német állam vezetői kötelezettséget vállaltak, hogy a Szovjetunióban lakóházakat építenek fel a volt NDK-ból visszatérő szovjet katonáknak és családtagjaiknak és hogy élelmiszersegélyt nyújtanak Moszkva, Leningrad és más nagyvárosok erre rászoruló lakosainak. De nemcsak ez jellemzi az egykori hidegháborús szembenállás megszűnését, hanem máis mindennapossá Vált tény. Miután a kelet-európai országok mindegyikében választások zajlottak le, s ezek az egykori pártállamok teljes vagy fokozatos lebontását eredményezték, mindenütt irányt vettek a piacgazdaság megteremtésére és ehhez az iparilag fejlett államok segítségét kívánják igénybe venni. Az átmenet nem lesz könnyű és — mint kommentátorok rámutatnak —• a volt szocialista országoknak százezerrel lesz kevesebb a a harckocsik, lövegek, páncélozott járművek, harci repülőgépek és helikopterek száma Európában, mint jelenleg. Tekintve, hogy ezek képezik a támadó arzenál alapvető részét, megváltozik a katonai doktrína: csupán védelmi jellegűvé válik az érintett államok fegyvertára a radikális fegyverzetcsökkentés révén. Az Üj Európa Párizsi Chartája elnevezésű másik dokumentum, amelyet a csúcsértekezlet valamennyi részvevője aláírt, sokat szenvedett földrészünk népeinek tartós megbékélését szolgálja. A Párizsi Charta előírja a szerződött államok közötti rendszeres kapcsolattartást, az alapvető emberi és nemzetiségi jogok tiszteletben tartását, síkraszáll a politikai és gazdasági szabadság, a pluralista demokrácia, az emberek és eszmék szabad áramlása mellett. Joggal jellemezte tehát ezt a dokumentumot úgy a világsajtó, hogy az ünnepélyes aláírással egy új Európa születésének pillanata érkezett el. BAGDAD KIHÍVÁSA VARSÖTÖL TIRANÁIG A volt szocialista országok mindegyike ebben az esztenKohl nemet kancellár és Gorbacsov tárgyalása a megállapodásokról sokat kell szenvedniük és néni kevés áldozatot kel hozmok, amíg eljuthatnak a hőn óhajtott közős Európa Házba. De már rajta. vannak az úton, amely oda vezet... A PÁRIZSI CSŰCS A kuvaiti emír Az év folyamán a nagyhatalmak vezetői többször ültek tárgyalóasztalhoz, de a történészek később is, minit a ma újságírói, a legnagyobb jelentőséget, a döntő áttörést minden bizonnyal a november második felében lezajlott párizsi tanácskozásnak tulajdonítják. Az 1975-ös helsinki szerződést aláírt 32 európai és két északamerikai ország vezetői ültek össze a francia fővárosban, hagy egyszer s mindenkorra lezárják a megosztottság és az ellenségeskedés korszakát. Céllá tűzték ki ugyancsak, hogy e Helniski—2-nek is nevezett értekezleten olyan alapelveket rögzítsenek, amelyek új típusú együttműködést honosítanak meg az egymás közötti nemzetközi kapcsolatokban, s amelyéket a kölcsönös megbecsülés és tisztelet jellemez. A csúcsértekezlet nyitányaként húsz európai állam és két észak-amerikai ország legfőbb vezetői aláírták a hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló, Bécsben kidolgozott megállapodást. A 22 hatalmi leszerelési megállapodás áttö- • rést jelent, hiszen ha 40 hónapom belül végrehajtják — mint a szerződés előírja azt —, dőben a gazdasági és politikai szerkezetváltás súlyos gondjaival küszködött. Lengyelországban az év során többször robbant ki politikai válság, s az elnökválasztás első fordulójának váratlan eredménye Mazowiecki kormányának lemondásához vezetett, s Walesának osupán a második fordulóban sikerült az államfői tisztet megszereznie. Csehszlovákiában Havel elnöksége stabilitási tényezőnek bizonyult, de a választások bonyolulttá tették a politikai palettát és feszültségek támadtak az év második felében Csehország és Szlovákia között. Romániában a tavaly decemberi robbanás után a Nemzeti Megmentés Frontja nyerte meg a választásokat, de Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök lemondását nemegyszer követelték heves utcai tüntetéseken. Bulgáriában a kommunisták utódpártja megszerezhette a voksok többségét és kormányon maradhatott, de az év végén át kellett adnia a tömegmegmozdulások hatására a kormányfői tisztet egy párton kívüli politikusnak, aki a jövő évi választásokig viszi az ügyeket egy koalíciós kabinet élén. Jugoszláviában az egyes tagköztársaságokban az év folyamán megtartott parlamenti választások a függetlenséget és önállóságot hirdető pártoknak kedveztek a legtöbb helyen. így Szlovéniában és Horvátországban a szövetségi államszervezettől való ' elszakaThatcher asszony a királynőhöz indul, hogy tájékoztassa 11 és fél évi kormányzása utáni 7 lemondásáról dást vagy annak gyökeres, laza föderatív szisztémává való átalakítását írták zászlajukra. Jugoszláviában vagy polgárháború fenyeget, vagy a"föderáció szétbomlik — állapítják meg egyre gyakrabban-az odaérkező kommentátorok. Mások katonai pucostól tartanak, vagyis attól, hogy a szerb nacionalisták katonai erő bevetésével nyomják el a tagköztársaságok önállósodási törekvéseit. Ilyen katonai beavatkozásokra már került sor Koszovó tartományban, ahol az albán nemzetiség alkotja a lakosság túlnyomó többségét. Ami Tiranát illeti, az utolsó hónapokig kemény nyilatkozatokban ítélte el a belgrádi kormány fellépését, decemberben azonban Albániában is megmozdult a föld. A sokezres tüntetésekkel kivívták a sztálinista rendszer kezdődő felszámolását s demokratikus reformok megindítását, amelyek elvezetnek majd a februári választásig. lám ts hasonlóan lépett fel. Gorbacsov, aki új államszövetség! rendszert hirdetett meg a tagállamok között, biokádin- tézkedésekkel válaszolt, s elérte a kenyértörés elhalasztását.. De véres nemzetiségi viszályok az év folyamán nemegyszer kirobbantak a Szovjetunió több területén, s a válság állandósult. Bár az alkotmányt újra meg újra módosították, s tehetővé tették a többpártrendszer bevezetését, a piacgazdaságra áttérést, az SZKP is egész sor intézkedéssel demokratizálta működését, a népképviselet elve nagyobb szerepet kapott minden szinten, s az év végén népszavazást hirdettek meg az új áLLamszövetségi szerződésről és a magántulajdonit biztosító földtörvénytervezetről, a tagköztársaságok politikai lázongását nem lehetett megszüntetni. A legnagyobb kihívást az orosz föderáció intézte Gorbacsovhoz, azzal, hogy bejelentette: korlátozza hozzájárulását a szövletségi költség- vetéshez és visszatart alapvető természeti kincseket. Ez egyébként másutt is gyakorlattá vált, s így történt, hogy a jó termés ellenére éhínség fenyeA BIRODALOM VÄLSÄGA Bár Gorbacsov külpolitikai sikerei vitathatatlanok az általa meghirdetett új gondolkodásmód diadalra juttatása miatt — amely a hidegháború helyett az együttműködést honosította meg az egykori ellenfelek között, s joggal érdemelte ki ezzel a Nobel-békedíjat —, belföldön súlyos válságba jutott kormányzata. Az év elején Litvánia nyíltan meghirdette elszakadási törekvését a birodalomtól, arra hivatkozással, hogy csupán a mai szovjet vezetés által is elítélt Rib bentrop—Molotov paktum nyomán került a Szovjetunió kötelékébe. A másik két balti álAz együttműködésnek ebbe a világképébe nem illik bele mindaz, amit Szaddam Husz- szein rendszere augusztus 2-a óta cselekszik Kuvaitban. A bagdadi rendszer agressziót követett el olajban gazdag, de katonailag gyenge szomszédja ellen, s bár a Biztonsági Tanács embargóintézkedések egész sorát hozta ellene, nem hajlandó kivonulni a megszállt államból, amelyet egyszerűen Irak 19. kőrmányzóságának nyilvánított. Huszonhat nemzet erőiből álló négyszázezres haderő sorakozott fel Szaúd-Arábiában és az öböl térségében, hogy elriassza Bagdadot a további támadásoktól. Szaddam Husszein azonban vegyi háborúra készül és nem is titkolja, hogy lángba kívánja borítani a térséget, ha katonai erővel kényszerítik kuvaiti hódításának feladására. Tekintve, hogy a gazdasági szankciók nem vezettek eredményre, a nagyhatalmaik egyetértésével a Biztonsági Tanács január 15-ét jelölte meg határnapnak, hogyha addig Irak nem vonul ki Kuvaitból katonai lépés következhet ellene. Közben diplomáciai erőfeszítések folynak a békés rendezésre, de egyelőre sikertelenül. Tüntetés a forradalom áldozatainak emlékére Bukarestben geti a Szovjetunió nagyvárosait. Részben azért, mert a mezőgazdasági termékeket a szovhozok és kolhozok nem hajlandóak a bankóprés működtetése által megtépázott értékű papírpénzért cserébe átadni a központi szerveknek, másrészt egyesek szerint a peresztrojkát megbuktatni szándékozó elemeknek is szerepük van a rendkívüli hiány előidézésében, nem is beszélve a belső szállítási rendszer és kereskedelem teljes csődjéről. Gorbacsov segély felhívásaira az Egyesült Államok és az Európai Közösség 1-1 milliárd dollár élelmiszersegély felajánlásával válaszolt, de ez csak csepp a tengerben. A moszkvai vezetés abban reménykedik, hogy a Gorbacsovnak adott rendkívüli elnöki hatalom útján olyan intézkedéseket lehet hozni, amelyek összetartják a széthullóban levő szovjetországot és felül lehet kerekedni a súlyos válságon. KÉTSÉGEK ÉS REMÉNYEK Nagy a veszély tehát arra, hogy a jövő év elején háború dúl a Közép-Keleten. Ugyanígy véres etnikai viszályok is kitörhetnek a Szovjetunióban és súlyos feszültségek alakulhatnak ki a kelet-európai országok gazdasági és pxxliíikai szerkezetváltásai nyomán. De biztató. hogy a nagyhatalmak együttműködése meghatározó a világpolitikai porondon, s ha ez így van, akkor minden reményünk meglehet arra, hogy a válságos helyzeteken felül lehet emelkedni, s a szélsőséEgyiptomi egységek harcra készen a szaúdi sivatagban Walesa üdvözli az elnökségét köszöntőket ges elemeket meghátrálásra lehet kényszeríteni. A csúcsdip- Lomácia folytatását mi sem jelzi jobban, minthogy máris van egy dátum: február közepén Gorbacsov és Bush találkozik egymással, s rendszeresek lesznek továbbra is a szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélések. Ez természetes is, hiszen az új gondolkodásmód, amely immár uralkodóvá vált a nemzetközi porondon, nem a vakvéletlen, hanem a realitások érvényesülésének gyümölcse. Árkus István
