Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-31 / 305. szám

rr*>T « Mt *, » t:r. 1990. DECEMBER 30., VASÁRNAP 2 P ÍV VÉGI VILÁGPOLITIKAI A történelmi fordulat időszaka Az Európai (kurtával a korábbi szembenállást az együttműködés váltja fel • A ttörést értek el a hagyományos fegyverzet csökken­tésében • Németország egyesülése és a kelet-európai fejlődés felgyorsulása új helyzetet támaszt kontinensünkön • Irak Káváit elleni agressziója háborús veszélyt teremtett az ökölben George Bush és Mihail Gorbacsov megbeszélése Tanácskozik a párizsi csúcsértekezlet ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Januárban Modrow, az ak­kor még létező NDK-állampárt vezetője, államfő, olyan több- Bzakaszos tervet ismertetett, amely fokozatosain, évek lefor­gása alatt vezette volna el a két Németországot az egyesü­lésig. Elgondolása megfelelt a moszkvai elképzeléseknek Is, hiszen az egykori szovjet ál­láspont szerint az eljövendő 80 milliós nemzet „csakis semle­ges lőhetne”. Ezek az elgondo­lások azonban egyáltalán nem feleltek meg a realitások­nak. Kohl kancellár elutasító válaszával összecsengett az, hogy egyetlen hónap során a keletnémet államipárt tagsága 2,3 millióról ljí millióra csök­kent, s Lipcsében, Drezdában, Berlinben hatalmas tüntetések zajlottak le az egyesülési fo­lyamat felgyorsításának köve­telésével. A moszkvai vezetés az ese­mények láttán felismerte: bele kell egyeznie, hogy az egyesült Németország a NATO tagja le­gyen, s a háborúban győztes nagyhatalmak és a két Német­ország képviselőiből álló 4+2- es tanácskozáson kell kidol­gozni az ehhez szükséges biz­tonsági garanciákat. Az ese­mények viharos menete túl­szárnyalt minden korábbi el­képzelést: az NDK-ban meg­rendezett választások a keresz­ténydemokrata De Maziere-t juttatták a kormányfői szék­be, majd július 2-től létrejött az NDK és NSZK gazdasági és pénzügyi uniója, október har­madik ám megteremtődött a po­litikai egység is, s december­ben az össznémet voksolás .után először ülhetett össze Berlinben a 80 millió lélekszá­mú állaim parlamentje. A meg­változott viszonyokra mi sem jellemzőbb, hogy a német ál­lam vezetői kötelezettséget vállaltak, hogy a Szovjetunió­ban lakóházakat építenek fel a volt NDK-ból visszatérő szovjet katonáknak és család­tagjaiknak és hogy élelmiszer­segélyt nyújtanak Moszkva, Leningrad és más nagyvárosok erre rászoruló lakosainak. De nemcsak ez jellemzi az egykori hidegháborús szem­benállás megszűnését, hanem máis mindennapossá Vált tény. Miután a kelet-európai orszá­gok mindegyikében választá­sok zajlottak le, s ezek az egy­kori pártállamok teljes vagy fokozatos lebontását eredmé­nyezték, mindenütt irányt vet­tek a piacgazdaság megterem­tésére és ehhez az iparilag fej­lett államok segítségét kívánják igénybe venni. Az átmenet nem lesz könnyű és — mint kommentátorok rámutatnak —• a volt szocialista országoknak százezerrel lesz kevesebb a a harckocsik, lövegek, páncé­lozott járművek, harci repülő­gépek és helikopterek száma Európában, mint jelenleg. Te­kintve, hogy ezek képezik a tá­madó arzenál alapvető részét, megváltozik a katonai doktrí­na: csupán védelmi jellegűvé válik az érintett államok fegy­vertára a radikális fegyverzet­csökkentés révén. Az Üj Európa Párizsi Char­tája elnevezésű másik doku­mentum, amelyet a csúcsérte­kezlet valamennyi részvevője aláírt, sokat szenvedett föld­részünk népeinek tartós meg­békélését szolgálja. A Párizsi Charta előírja a szerződött ál­lamok közötti rendszeres kap­csolattartást, az alapvető em­beri és nemzetiségi jogok tisz­teletben tartását, síkraszáll a politikai és gazdasági szabad­ság, a pluralista demokrácia, az emberek és eszmék szabad áramlása mellett. Joggal jelle­mezte tehát ezt a dokumentu­mot úgy a világsajtó, hogy az ünnepélyes aláírással egy új Európa születésének pillanata érkezett el. BAGDAD KIHÍVÁSA VARSÖTÖL TIRANÁIG A volt szocialista országok mindegyike ebben az eszten­Kohl nemet kancellár és Gorbacsov tárgyalása a megállapodásokról sokat kell szenvedniük és néni kevés áldozatot kel hozmok, amíg eljuthatnak a hőn óhaj­tott közős Európa Házba. De már rajta. vannak az úton, amely oda vezet... A PÁRIZSI CSŰCS A kuvaiti emír Az év folyamán a nagyha­talmak vezetői többször ültek tárgyalóasztalhoz, de a törté­nészek később is, minit a ma újságírói, a legnagyobb jelen­tőséget, a döntő áttörést min­den bizonnyal a november má­sodik felében lezajlott párizsi tanácskozásnak tulajdonítják. Az 1975-ös helsinki szerződést aláírt 32 európai és két észak­amerikai ország vezetői ültek össze a francia fővárosban, hagy egyszer s mindenkorra lezárják a megosztottság és az ellenségeskedés korszakát. Cé­llá tűzték ki ugyancsak, hogy e Helniski—2-nek is nevezett értekezleten olyan alapelveket rögzítsenek, amelyek új típusú együttműködést honosítanak meg az egymás közötti nem­zetközi kapcsolatokban, s ame­lyéket a kölcsönös megbecsülés és tisztelet jellemez. A csúcsértekezlet nyitánya­ként húsz európai állam és két észak-amerikai ország legfőbb vezetői aláírták a hagyomá­nyos fegyverzet csökkentéséről szóló, Bécsben kidolgozott megállapodást. A 22 hatalmi leszerelési megállapodás áttö- • rést jelent, hiszen ha 40 hóna­pom belül végrehajtják — mint a szerződés előírja azt —, dőben a gazdasági és politikai szerkezetváltás súlyos gondjai­val küszködött. Lengyelország­ban az év során többször rob­bant ki politikai válság, s az elnökválasztás első fordulójá­nak váratlan eredménye Ma­zowiecki kormányának lemon­dásához vezetett, s Walesának osupán a második fordulóban sikerült az államfői tisztet megszereznie. Csehszlovákiá­ban Havel elnöksége stabilitá­si tényezőnek bizonyult, de a választások bonyolulttá tették a politikai palettát és feszült­ségek támadtak az év második felében Csehország és Szlová­kia között. Romániában a ta­valy decemberi robbanás után a Nemzeti Megmentés Frontja nyerte meg a választásokat, de Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök lemondását nemegyszer követelték heves utcai tüntetéseken. Bulgáriá­ban a kommunisták utódpártja megszerezhette a voksok több­ségét és kormányon maradha­tott, de az év végén át kellett adnia a tömegmegmozdulások hatására a kormányfői tisztet egy párton kívüli politikusnak, aki a jövő évi választásokig viszi az ügyeket egy koalíciós kabinet élén. Jugoszláviában az egyes tagköztársaságokban az év fo­lyamán megtartott parlamenti választások a függetlenséget és önállóságot hirdető pártok­nak kedveztek a legtöbb he­lyen. így Szlovéniában és Hor­vátországban a szövetségi ál­lamszervezettől való ' elszaka­Thatcher asszony a királynő­höz indul, hogy tájékoztassa 11 és fél évi kormányzása utáni 7 lemondásáról dást vagy annak gyökeres, la­za föderatív szisztémává való átalakítását írták zászlajukra. Jugoszláviában vagy polgárhá­ború fenyeget, vagy a"föderá­ció szétbomlik — állapítják meg egyre gyakrabban-az oda­érkező kommentátorok. Mások katonai pucostól tartanak, vagyis attól, hogy a szerb na­cionalisták katonai erő beve­tésével nyomják el a tagköz­társaságok önállósodási törek­véseit. Ilyen katonai beavatko­zásokra már került sor Ko­szovó tartományban, ahol az albán nemzetiség alkotja a la­kosság túlnyomó többségét. Ami Tiranát illeti, az utolsó hónapokig kemény nyilatkoza­tokban ítélte el a belgrádi kor­mány fellépését, decemberben azonban Albániában is meg­mozdult a föld. A sokezres tüntetésekkel kivívták a sztá­linista rendszer kezdődő fel­számolását s demokratikus re­formok megindítását, amelyek elvezetnek majd a februári vá­lasztásig. lám ts hasonlóan lépett fel. Gorbacsov, aki új államszövet­ség! rendszert hirdetett meg a tagállamok között, biokádin- tézkedésekkel válaszolt, s elér­te a kenyértörés elhalasztását.. De véres nemzetiségi viszályok az év folyamán nemegyszer kirobbantak a Szovjetunió több területén, s a válság ál­landósult. Bár az alkotmányt újra meg újra módosították, s tehetővé tették a többpártrendszer be­vezetését, a piacgazdaságra át­térést, az SZKP is egész sor intézkedéssel demokratizálta működését, a népképviselet el­ve nagyobb szerepet kapott minden szinten, s az év végén népszavazást hirdettek meg az új áLLamszövetségi szerződés­ről és a magántulajdonit bizto­sító földtörvénytervezetről, a tagköztársaságok politikai lá­zongását nem lehetett meg­szüntetni. A legnagyobb kihí­vást az orosz föderáció intéz­te Gorbacsovhoz, azzal, hogy bejelentette: korlátozza hozzá­járulását a szövletségi költség- vetéshez és visszatart alapvető természeti kincseket. Ez egyébként másutt is gyakorlat­tá vált, s így történt, hogy a jó termés ellenére éhínség fenye­A BIRODALOM VÄLSÄGA Bár Gorbacsov külpolitikai sikerei vitathatatlanok az ál­tala meghirdetett új gondolko­dásmód diadalra juttatása miatt — amely a hidegháború he­lyett az együttműködést hono­sította meg az egykori ellenfe­lek között, s joggal érdemelte ki ezzel a Nobel-békedíjat —, belföldön súlyos válságba ju­tott kormányzata. Az év elején Litvánia nyíltan meghirdette elszakadási törekvését a biro­dalomtól, arra hivatkozással, hogy csupán a mai szovjet ve­zetés által is elítélt Rib bent­rop—Molotov paktum nyo­mán került a Szovjetunió kö­telékébe. A másik két balti ál­Az együttműködésnek ebbe a világképébe nem illik bele mindaz, amit Szaddam Husz- szein rendszere augusztus 2-a óta cselekszik Kuvaitban. A bagdadi rendszer agressziót követett el olajban gazdag, de katonailag gyenge szomszédja ellen, s bár a Biztonsági Ta­nács embargóintézkedések egész sorát hozta ellene, nem hajlandó kivonulni a megszállt államból, amelyet egyszerűen Irak 19. kőrmányzóságának nyilvánított. Huszonhat nemzet erőiből álló négyszázezres haderő so­rakozott fel Szaúd-Arábiában és az öböl térségében, hogy el­riassza Bagdadot a további tá­madásoktól. Szaddam Husszein azonban vegyi háborúra ké­szül és nem is titkolja, hogy lángba kívánja borítani a tér­séget, ha katonai erővel kény­szerítik kuvaiti hódításának feladására. Tekintve, hogy a gazdasági szankciók nem ve­zettek eredményre, a nagyha­talmaik egyetértésével a Biz­tonsági Tanács január 15-ét je­lölte meg határnapnak, hogy­ha addig Irak nem vonul ki Kuvaitból katonai lépés kö­vetkezhet ellene. Közben dip­lomáciai erőfeszítések folynak a békés rendezésre, de egyelő­re sikertelenül. Tüntetés a forradalom áldoza­tainak emlékére Bukarestben geti a Szovjetunió nagyváro­sait. Részben azért, mert a mezőgazdasági termékeket a szovhozok és kolhozok nem hajlandóak a bankóprés mű­ködtetése által megtépázott ér­tékű papírpénzért cserébe át­adni a központi szerveknek, másrészt egyesek szerint a pe­resztrojkát megbuktatni szán­dékozó elemeknek is szerepük van a rendkívüli hiány előidé­zésében, nem is beszélve a bel­ső szállítási rendszer és keres­kedelem teljes csődjéről. Gor­bacsov segély felhívásaira az Egyesült Államok és az Euró­pai Közösség 1-1 milliárd dol­lár élelmiszersegély felajánlá­sával válaszolt, de ez csak csepp a tengerben. A moszk­vai vezetés abban reményke­dik, hogy a Gorbacsovnak adott rendkívüli elnöki hata­lom útján olyan intézkedése­ket lehet hozni, amelyek össze­tartják a széthullóban levő szovjetországot és felül lehet kerekedni a súlyos válságon. KÉTSÉGEK ÉS REMÉNYEK Nagy a veszély tehát arra, hogy a jövő év elején háború dúl a Közép-Keleten. Ugyanígy véres etnikai viszályok is ki­törhetnek a Szovjetunióban és súlyos feszültségek alakulhat­nak ki a kelet-európai orszá­gok gazdasági és pxxliíikai szer­kezetváltásai nyomán. De biz­tató. hogy a nagyhatalmak együttműködése meghatározó a világpolitikai porondon, s ha ez így van, akkor minden re­ményünk meglehet arra, hogy a válságos helyzeteken felül lehet emelkedni, s a szélsősé­Egyiptomi egységek harcra készen a szaúdi sivatagban Walesa üdvözli az elnökségét köszöntőket ges elemeket meghátrálásra le­het kényszeríteni. A csúcsdip- Lomácia folytatását mi sem jelzi jobban, minthogy máris van egy dátum: február köze­pén Gorbacsov és Bush talál­kozik egymással, s rendszere­sek lesznek továbbra is a szov­jet—amerikai külügyminisz­teri megbeszélések. Ez termé­szetes is, hiszen az új gondol­kodásmód, amely immár ural­kodóvá vált a nemzetközi po­rondon, nem a vakvéletlen, hanem a realitások érvényesü­lésének gyümölcse. Árkus István

Next

/
Thumbnails
Contents