Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-28 / 303. szám
m? Mm.-y K, 1990. DECEMBER 28., PÉNTEK 3 A körjegyző nem akar visszalépni A polgármestert leszavazták Szabó Lajos, Vámosmikola, Perőcsény és Tésa körjegyzője láthatóan felindult. Nem akar részt venni abban a közös beszélgetésben, amit én kértem, dr. Vass István polgármester jelenlétében. Az is idegesítheti, hogy dr. Tauber Ákos helyi állatorvos, önkormányzati tag és az ügyrendi bizottság vezetője kérdezi: velünk maradhat-e, ha már véletlenül ide vetődött? Ml KÓLÁI PATTHELYZET — Az újságíró nem hatóságot képvisel. Legfeljebb kérdezhet — jelentem ki beleegyezve. Az ellen sem tehetek semmit, hogy a körjegyző kerek perec kijelenti: Ö ebben a beszélgetésben nem akar részt venni. Azt azért megmondhatja: a jelen levő két községi vezető eddig mindent elkövetett azért, hogy őt kinyírhassa. — Huszonöt éve dolgozom itt. Egyetlen fillér sem tapad a kezemhez. Szakmai kifogás nem volt ellenem. Emberi talán lehetne, mert a hibáktól senki sem mentes. Végzem a dolgomat, amíg engedik — közli méltatlankodva a három község korábbi vb-titkára, aztán távozik. Sajnos nem egyedi esetről van szó. Túl sok pozícióhoz kötődő vita. akadályozza a helyi önkormányzatok érdemi munkájának megkezdését. Lapunk váci mellékletében Koroknai Gábor már december 12-én írt arról, hogy bár ötórás vita után, de mégis Szabó Lajost fogadta el körjegyzőnek a három falu önkormányzata a novemberi ülésen. Akkor az apparátusból Szántó Enikő pályázott még, de ő a —szavazás előtt visszalépett. Pályázott a Budapesten lakó dr. Vajdáné dr. Csorba Éva jogász, aki a meghallgatáskor úgy képzelte el: Nem költözne ki Budapestről, de ha kapna szolgálati lakást, akkor két- háront éjszakát a faluban töltene. Vass István most úgy pontosítja ezt az információt: még akkor megmondták, egész heti, nyolcórás munkát kérnének tőle. A dolog különben sem érdekes, mert Vajdáné az ő kérésére közben visszalépett. Az is pontatlanság, hogy Koroknai Gábor azt állítja abban a cikkben: a polgár- mester hetenként egy napot töltene a hivatalban. Ezzel István. — Nem dolgoztam vele, nem ismerem. Én csak a rendelet értelmezésére hivatkozhatok. A 66/1990. számút módosító 100/1990. XII. 2. 1. paragrafus második bekezdése alapján tanácsakadémiát végzett személy már nem lehet körjegyző, csak jegyző. A RENDELETEK BONYOLULTAK Durján Miklós önkormányzati képviselő hosszú vajúdás után döntött úgy, hogy a nagy tapasztalattal, helyismerettel rendelkező Szabó Lajos mellett áll ki. Megkérdezte a köz- társasági megbízott hatáskörét gyakorló dr. Petrik Jánost, akkor még a megyei tanács vb-titkárát, aki szerint a kinevezés jogi értelemben lehetséges. Ezzel szemben dr. Tauber Ákos és Vass István a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályától érkezett levelet idézi. Dr. Szabó Lajos főosztályvezető szeriint jogsértés történt, a kinevezés visszavonását javasolja. Csakhogy a rendeletek mindig bonyolultak. Dr. Haraszti Katalin, a BM önigazgatási és önkormányzati Tájékoztató Szolgálat megbízott osztályvezetőjét kérdezve, többek között azt a választ kaptuk: az önkormányzat határozata megindokolható, ha azt az embert meg akarják tartani az állásában. Egyetlen vezető, akit ismer a falu, és őt ismerik. Az emberek nem azt kérdezik, mit mond a jogszabály, hanem azt nézik, ki érti meg őket, kihez fordulhatnak az ügyeikkel. — A jogszabály nem foglalkozik a kérdés emberi oldalával — mondja a polgármester. Kétszer már leszavazták. Még mindig nem mondott le arról, hogy új pályázatot írasson ki. Kovács T. István szemben itt tartózkodik keddtől péntekig. Más kérdés, hogy a választási nagygyűlésen nyíltan megmondta: mellékállásban vállalja ezt a tisztséget. Budapesten egy munka- közösséget alapítottak, a Váci Kötöttárugyárban van mellék- foglalkozása, ezért az idővel ennek megfelelően kell gazdálkodnia. A tiszteletdíja valóban 16 ezer forint, gépkocsihasználatra viszont csak ezerötszázat kap. Külön útiköltséget Budapest és Mikola között neki nem térítenek. Koroknai Gábor viszont ezek után is azt ajánlja: ha neki nem hiszek, tájékozódjanak a faluban. December 19-én érkezett a telefonhívás. — E pillanatban ülésezik a képviselő-testület. A polgármester most másodjára próbálja visszavonatni Szabó Lajos körjegyzői kinevezését. KI ISMERI A FALUT? — Mit akar az az ember? Kivel akar dolgozni? Egyetlen vezető, aki helybeli, érti a dolgát. Mi baja vele? Kérdezzék meg — ajánlotta a telefonáló. Az eredmény azóta ismertté vált. A polgármester ismét kisebbségben maradt. A nagy vitának viszont híre ment a faluban. A 30 ezer forintos állás ügye sok embert kezd már foglalkoztatni. Utólag kérdezik. azok is, akik nem mentek el szavazni: ha csak a választók negyven százaléka járult az urnákhoz, a voksok három jelölt közt oszlottak meg, akkor lényegében kit képvisel a doktor úr? — A tartózkodás is választás — véli az ellentábor. — Akkor kellett volna ezen gondolkozni. Nem volt titok, hogy a jelölt nem helybeli. Csak addig laktak Mikolán, míg a felesége a perőcsényi termelő- szövetkezet jogásza volt. Most viszont Pesten él a család. — No de lehet így igazgatni egy községet? Hisz ez eddig két főállású vezetőt kötött le egész napra. Aztán, ha új pályázatot írnak ki, amiről a polgármester még mindig nem mondott le, érdemes feláldozni egy szolgálati lakást idegen vezető javára, amikor itt a helybeli? — Sem szakmailag, sem emberileg nincs kifogásom Szabó Lajos ellen — hangoztatja Vass borotvapengével „operált” ki egy lövedéket a lábából, s a „műtét” annyira komoly volt, hogy hősünk elájult. Ezt követően beduinnak álcázva magát átúszott a Tigris túlpartjára, szamarat lopott, majd a sivatagon át Szíriába menekült. A valóság azonban kevésbé dicső. Iraki szemtanúk szerint Szaddam szerepe a félresikerült merényletben jelentéktelen volt, csak könnyebben sebesült meg, sebét pedig saját bajtársai ejtették rajta, merő véletlens égből. Szíriából Szaddám Egyiptomba ment, ez a négy esztendő jelentette egyetlen hosszabb külföldi tartózkodását. Hősünk itt újra megkezdte politikai tevékenységét, hogy végül huszonnégy éves korában fejezze be — középiskolai tanulmányait. Kairóban kétszer letartóztatták, de mindkét alkalommal szabadlábra helyezték. Első letartóztatására akkor került sor, amikor halállal fenyegette egyik honfitársát, politikai nézeteltérés miatt. Másodjára akkor vették őrizetbe, amikor késsel a kezében kergette a kairói utcákon égjük Baath párti iskolatársát. Ez a diák később Jordánia tájékoztatási minisztere lett. Szaddam 1961-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a kairói jogi fakultáson. Végül aztán nem Kairóban vette kézhez jogi diplomáját, hanem Bagdadban, miután már a rezsim második számú embere lett. Vagyis tiszteletbeli doktorrá avatták. Az ünnep utáni első munkanapon, csütörtökön, az érdemi munkát megelőzően, a T. Ház döntött arról hogy Zsíros Géza, kisgazdapárti képviselő önálló indítványát az emberi jogok és szabadságjogok védelméről szóló római egyezmény törvényerőre emeléséről, napirendre tűzi. A plénum először a költségvetést vitatta meg részletesen. A felszólalók szinte mindegyike saját módosító indítványát-in- dítványait indokolta, vagy azokról mondott véleményt. A több száz javaslat többségében a költségvetés egy-egy részletéhez kapcsolódott, néhány a kiadások csökkentését kívánta szolgálni, míg mások keveselltek bizonyos előirányzatokat. Szóba került a társadalombiztosítás, a mezőgazdaság támogatása, többen is beszéltek a költségvetési szervek vállalkozási lehetőségeiről, az oktatásügyről, a környezetvédelemről, az üzemanyagok fogyasztási adójáról. Számos hozzászóló aggódott, hogy a költségvetés rendkívül szűk- markúan támogatja a kulturális tevékenységet, a könyvkiadás, a művelődés állami támogatását szorgalmazták. Hasonlóan sok képviselő kért szót az aprófalvak védelmében, illetve a nemzeti és etni-kai kisebbségeket támogató költség- vetési előirányzat miatt. Több képviselő egyetértett abban, hogy a kormány által előterjesztett költségvetés csak átmeneti megoldás, a válság gyökereit nem érinti. Hosszú idő után először szólalt fel Tölgyessy Péter, szabaddemokrata képviselő, aki konkrét példákkal támasztotta alá, hogy ez az előterjesztés — a korábbiakhoz hasonlóan — az „osztogató-fosztoga- tó állam” költségvetése. A kiadási oldalt elemezve megáltett, a költségvetési kiadások jelentős csökkentését elfogadhatónak tartotta, hogy más területen így biztosítsák a fedezetet. Ezzel enyhítik a lakosság terheit. így elsősorban az állami apparátusra és a közigazgatásra jut kevesebb. Kupa Mihály pénzügyminiszter véleménye szerint a kormány meglehetősen rugalmas magatartást tanúsított és ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyetértés legyen a költségvetés kérdésében az Országgyűlés és a kormány között. A költségvetés részletes vitájának elnapolása után, a Szakképzési Alapról szóló törvényjavaslat került napirendre, de a határozathozatalra csak később kerül sor. Az Országgyűlés pénteki munkanapja a bizottsági ülésekkel kezdődik, a költségvetési módosító javaslatok megtárgyalásával. Ki az ellenség? Magyarország ellenségekkel van körülvéve, mint a Közel-Keleten Izrael, éppen ezért ne sajnálja senki se a pénzt a honvédelmi költségvetéstől — mondta felszólalásában Borz Miklós, Pest megyei kisgazda-képviselő. Hogy ki ellenség, s ki nem, arról a T. Háznak úgy látszik egészen más a véleménye. Orbán Viktor kishíján dührohamot kapott a diplomatikusnak éppen nem nevezhető kijelentés hallatán. Jeszenszky Géza külügyminiszter is sietett elhatárolni kormányát eme állásponttól, ő ugyanis saját bőrén tapasztalhatta, mennyi kárt kozhat egy ilyen megnyilatkozás. S hogy ki az ellenség, s ki a barát, arról egészen más véleménye volt a frakcióvezetőt helyettesítő Oláh Sándor kisgazda-főtitkárnak is. ö ugyanis már jó néhányszor el- mondta, a Kisgazdapárt egyik legfőbb ellensége néhány tagjának meggondolatlan, demagóg megnyilatkozása. Sietett is pártja nevében elhatárolni magát Borz úr felszólalásától. Mentette a menthetőt. A kisgazdák tekintélyét. Cs. A. LESZ E MIBŐL GYÓGYÍTANI? Foltozzák a kórház lepedőjét Gyógyítani drága dolog. Sőt, egyre drágább. A kórházak bukszája pedig igencsak vékonyka. Mintha elszegényednének. Legalábbis ez sejlik ki Szekeres Erzsébetnek, a ceglédi Toldy Ferenc kórház ápolási igazgatóhelyettesének szavaiból. kü. A gyógyítás maga nem lehet rosszaoO. De a töboi... Evek oía ecmarad a textíliák, a kezimuszeren (ollók, csipesze^ kapocsszedok, s hasonlóig csereje. Ennek tisztán anyagi az oka. KirojtosoaiK, eirongyolodik a lepedő, a betegpizsama, a párnahuzat, a munnanopeny, nem vág a kopott ollo. Ezektől ugyan még lehet gyógyítani, de keserű a szájíze a nővérnek, a betegnek is, ha ugyanakkor azt látja: a Róbert Károly körúti kórházban a nővérszobában ITT tévé van, teakonyha, pihenőszoba, míg nálunk még hűtőszekrény sincs elég, hogy a betegek élelmét külön tárolhassuk. Szóval az a baj, hogy ami a komfortot növelné, a beteg kényelmét szolgálná, a nővér közérzetét javítaná, arra a városi kórháznak nem futja. S hadd jegyezzem meg: az év eleji 16 százalékos béremelés sem volt sok, az infláció több. Éppen az ágy mellett három műszakban dolgozók azok, akiket sújt, ők nem tudnak különmunkát vállalni, az átlagbérük nálunk alig több mint 9 ezer forint... © Elszegényednek végképp? — kérdezzük Bobál Istvántól, a kórház gazdasági igazgatójától. — Idén, 1990-ben 13 milliós tartozással rajtoltunk. Sok ez vágj; kevés? A 120 milliós működési költségkerethez képest csekélység, de ha azt nézzük, hogy több mint egy havi finanszírozásunk ára, akkor rengeteg. A hiány okai között volt, hogy esztendők óta a működőképesség alsó határához elégséges pénzt kapott a kórház, s az is, hogy év elején zárolta a városháza 9,2 milliónkat, mert ők sem dúskáltak a költségvetésben. Vállalta az önkormányzat, hogy ezt a pénzt még év végéig folyósítja, lehet, hogy épp ma jön meg. S van egy harmadik ok is: januárban a társadalom- biztosítás vette át a kórházfinanszírozást, mechanikusan alkalmazva a korábbi módszert, azaz nem törekedett a hátrányos helyzetű kórházak felzárkóztatására. Pedig a beteg itt is ugyanolyan beteg, ugyanolyan állampolgár, mint például a megyei kórházakban. Gyógyítani is ugyanolyan színvonalon kell. Ráadásul a mi gyógyintézetünknek vannak megyei specialitásai is, mint a műszemlencse, ízületi protézis vagy pacemaker-beültetés. Húszéves a kórházunk, sok benne a felújítandó vezetékhálózat. Jövőre szeretnénk elkezdeni p. rekonstrukciót, az ütemterv kész. ® Ha ez mind igaz, akkor kérdés: hogyan jöttek, s jön■ nek ki a pénzből? — Ami a bért illeti, arról Szekeres Erzsébet beszélt. Sőt, tulajdonképpen a többiről is. Hiszen az általa említett hiányok mögött többnyire ott a pénzhiány. Valóban rendszeres az osztályok havi igényeinek megnyirbálása. A listáikat korábban az én hálátlan feladatom volt „meghúzni”, most a szakmai igazgatóhelyettesek és a főorvosok alkudoznak, ami mögött az áll, hogy minden hónap elején megmondjuk: összesen mennyi eszközre futja a kórháznak. Kicentiz- ve... ® A vállalkozás lehetőségével nem élnek? — Idei első vállalkozásunk az volt. hogy megszüntettük a veszteséges zöldségkertészetet és a sertéstelepet. Eredetileg mindkettő nyereséges és hasznos volt, elősegítette az olcsóbb betegélelmezést. De az árdrágulások miatt ezen is 50 ezret vesztettünk. Most bérbe adtuk a telepet — évi 60 ezerért. Azzal is próbálkoztunk: az üres helységeket adtuk bérbe büfének, üzletnek — ez újabb 200 ezret hozott. S még fél milliót, hogy a nélkülözhető, korszerűtlen eszközökön — volt közte egycsatornás EKG, fogászati szék, kifőzős fecskendő — túladtunk. ® Apropó jövő. Mit vár tőle? — Nem fogja elhinni, de most, december végén még fogalmam sincs arról, hogy pontosan mennyit kapunk jövőre. Csak azt tudom, amit a többi tévénéző: az ágazat költségvetése 20 százalékos bérautomatizmust és 10 százalékos dologi kiadásnövekményt tervez. Amikor az energia a hírek szerint még az inflációnál is jobban, állítólag 50-70 százalékkal drágul! Nem sok jót jósolok magunknak. Hacsak... © Hacsak? ■— Üj dolog: már idén is a városi tanács finanszírozta a felújítást, a beruházást. A tulajdonos köteles gondoskodni erről, de az ügy nem érinti a működési költségeket. Nyitott kérdés, hogy a város megosztja-e szerepét a többi környékbeli önkormányzattal. Hiszen Cegléden csak 40 ezren élnek, a felvételi körzetünkben pedig 80 ezren. S nyitott az is: lesz-e módja az önkormányzatoknak a polgárai érdekében valami módon — akár adományokkal, hozzájárulással is — kiegészíteni a működési pénzeinket. Gyanítom: jövőre még foltozgatni fogjuk a lepedőket, s számolgatjuk tovább az egyszer használatos fecskendőt. De bízzunk benne, a felismerés, hogy mindenki lehet beteg, s kerülhet kórházba, előbb- utóbb azért érvényre juttatja a hosszú távú érdeket. Addig is: nekünk jó megoldás lenne, ha a mérhető teljesítmény alapján csorgatnák a pénzt a kórházaknak az ágazaton belül... V. G. P, — Bizony elég nehezen jöttünk ki idén. Az egyszer használatos tűket, fecskendőket be kellett osztani. Oda kellett figyelnünk, hogy akkor és ott használjuk fel, amikor és ahol indokolt... © Nem értem. Az injekció vagy kell, vagy nem? — Félreértett. Arról van szó, hogy vannak egyszerre beadható, „összeszívható” injekciók, így egy húszmilliliteres fecskendővel és egy tűvel ki lehet váltani három ötmilliliteres fecskendőt és megspórolni két tűt. Ezekből egyébként voltak kisebb átmeneti hiá- nj-ok is. © S a többi gyógyításhoz elengedhetetlen holmi? Abból akadt elég? — Hónap végén az osztályok egymástól kéregettek olykor infúziós és transzfúziós szereléket, hőmérőt, egyszer használatos fóliakesztyűt. Szinte mindig és mindenki kevesebbet kapott, mint amennyit igényelt. De azt hiszem, a jelenség oka nemcsak az elszegényedés, hanem az is: rosszabbodik az általános egészségi állapot, tovább tart ugyanannak a bajnak a gyógyítása. Volt gyógyszerhiány is. Az orvosságok zöme helyettesíthető, de sajnos rendszerint drágább gyógyszerrel. © Ezek szerint érzik a pénzhiányt. Csorbul a beteg érdeke? — Nézze, minket köt az esOsziogatófosztogató költségvetési vita a Tisztelt Házban Hét fő csapás a családokra lapította, hogy a döntések reflexszernek és ugyanazon lobbyk, érdekcsoportok befolyásolták azt. A bevételi oldalon is a régi taktikák érvényesülnek. Véleménye szerint ez a költségvetés hét fő csapást fog mérni a magyar családokra: a lakbérek körülbelül 70 százalékkal emelkednek, minimálisan 1 ezer 500 forinttal nőnek az önállóan lakást építők kamatterhei, az alapvető élelmiszerárak legkevesebb 30 százalékkal emelkednek, az energia áremelkedése elérheti a 100 százalékot is, a negyedik csapás az üzemanyagár-emelés és a kötelező gépjármű-biztosítás, az adótáblák változatlanul hagyása a következő, s talán a legsúlyosabb csapás a helyi adók bevezetése, s végül közvetve a munkanélküliség, hiszen a munkanélküli-segélyekre csak márciusig van fedezet. A kormány a képviselői felvetések többségével egvetérKairói tartózkodása idején vette feleségül nagybátyjának, Kairalláhnak a lányát, Szajji- dát. Egjúptomi tanulmányait váratlanul meg kellett szakítania, amikor baathista érzelmű arab nacionalista katonatisztek egy csoportjának sikerült megbuktatniuk és meggyilkolniuk a nagyon népszerű Kászem tábornokot, akit főleg az iraki szegénység kedvelt. Sokan nem is akarták elhinni, hogy Kászem halott. Azt suttogták, hogy csak elrejtőzött, és egy napon újra előjön. A baathisták viszont visszataszító módon bizonyították be, hogy Kászem halott. A tábornok. golyótól szaggatott hulláját a televízióban bemutatták. Szamír el-Halíl erről így ír könyvének, „A félelem köztár- saságá”-nak lapjain: „A holttestet ülő helyzetbe hozták a stúdióban. Egy katona járt-kelt a halott körül, igazgatva a testrészeket. A kamera ezután bemutatta, milyen pusztítás érte a hadügyminisztériumot, ahol Kászem a végsőkig kitartott. A kép ismét a stúdióba váltott, a holttestet ért golyók be- és kimeneti nyomait mutatta. A kísérteties és borzalmas képsorozat úgy fejeződött be, hogy a katona hajánál fogva megragadta a halott fejét — ekkor közeli képet mutattak —, majd a nyomorult a hulla arcába köpött.” Szaddamot viszont lelkesedés töltötte el. Sietett vissza Bagdadba, hogy részése legyen a forradalomnak. Ekkoriban huszonhat éves volt. (Folytatjuk.)
