Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-03 / 283. szám

I rrsr .y itt. 1 TWO. n^CFMBF-H 2 . HtfTFfi ITT MÁR NINCSENEK PARASZTOK Átalakuló mezei birodalmak Ahány híradás, annyi a vál­tozat. Talán azért, mert szub­jektivek 'az információk? Egyesek szerint tömegek vár­nak arra, hogy visszakapják az erőszakkal betagositott földjüket. Mások meg azt mondják: az elmúlt évtizedek alatt megváltozott viszonyok közt ez a többség számára közömbös. Annyi bizonyos, hogy a kiskunmajsai öipárii tanácskozásról, melyet előbb megegyezésnek, mások által ezt vitatva csak közös véle­ménynek neveztek el, az érde­kelt téesz-tagok alig hallottak valamit. Hiába kérdezősködök a szövetkezeti központok tá­jékán, kiderül: más most a téma a tagok és az alkalma­zottak körében. A Gödi Duna Menti Terme­lőszövetkezet vezetősége a kö­zeli napokban terjeszti köz­gyűlés elé azt a javaslatát, amely már majdnem befeje­zett tény. Részvénytársasággá akarnak átalakulni. A Fóti Vörösmarty Termelőszövetke­zet háza táján többen ironiku­san jegyzik meg: — Nem ta­lálsz itt már igazi parasztot, csak vasalt ruhájú agrár gaz- dászokat, liftszerelőket, felvá­sárlókat. A többség már nem is tag, csak alkalmazott. sülési kényszer gigantomán módszernek bizonyult é.f tart­hatatlannak. Ezzel magyaráz­ható itt. é.s feltehetőleg máshol a tagság elidegenedése, közö­nye a közös ügyek iránt. Tagokból m unkavállalók Mészáros Gyula elnökhelyet­tes szerint az átrendeződés fo­lyamata a korábbi években kezdődött. Első lépésként a gazdasági társaságokat, önel­számoló egységeket hozták létre. .Ezek továbbfejlesztése a következő lépés. A múlt év­ben már komoly intézkedések történtek annak érdekében, hogy a tagok és alkalmazottak más életérzéssel szemléljék a gazdaság ügyeit, mint mond­juk egy gyári munkás. Végre­hajtották például az úgyneve­zett vagyonnevesítést, ami azt jelenti, hogy a szövetkezeti tulajdon fele a tagság közt felosztható. Ha pedig elfogad­ják az új szövekezeti törvényt, itt már könnyű lesz áttérni a százszázalékos nevesítésre. A külső szemlélőnek fur­csa az a most kezdődő folya­mat, melynek rendező elveit a szövetkezeti közgyűlés eldön­tötte. A tulajdonosi kötődésnek ellentmondani látszik, hogy az első lépcsőben valamennyi időre gyakorlatilag éppen hogy alkalmazottá válnak az emberek. Igaz, e jogi forma mellett megmaradnak szerzett és sok szempontból tulajdono­sinak mondható jogaik. Janu­ár elsejétől úgynevezett egy­személyes kft.-k' gazdálkodnak a vagyonnal. — Mit jelent ez? — Az egy személy: jogi ka­tegória — feleli Mészáros Gyula. — A szövetkezet adja át bérleménybe a különben vál­tozatlanul együtt maradó va­gyonát. Ilyen kft.-vé alakul többek között a gyümölcster­mesztési, növénytermesztési, állattenyésztési ágazat. Továb­bá ilyen szervezeti keretek kö­zé kerülnek az ipari üzemek. Egyetlen kft. lesz a teljes számviteli részleg, amely pén­zért szolgálja ki a többieket. Desz külön kiszolgáló kft. is, amely felöleli a tűzvédelmei, vagyonvédelmet, munkavédel­met, a gondnoksági és egyéb feladatokat. — Ezek után ki marad a központban, s mi dolga lesz az ott maradó gárdának? Mára tarikaSatlan — Mindössze tizenöt függet­lenített. — Mint vagyonkezelő? — Igen. Nem mondom ki, csak hoz­zágondolom, amit erre a meg­oldásra mondanak ma szerte a hazában. Kibulizták maguk­nak. Átmentették az állásu­kat. Belső tűnődésemből talán megsejthet valamit az elnök- helyettes, aki elmagyarázza a központ szerepét. Az egyik eszerint a külső kapcsolatok tartása és szervezése például a közös vállalkozásokban részt vevő cégekkel. Másrészt a szociálpolitikai feladatok teljesítése. A nyugdíjasréteg szerzett jogainak a kielé gítése, Kapcsolatok a ban kokkal kifelé. Ezenkívül létre­hoznak egy belső bankot a sa­ját kft.-hálózatok pénzügyi együttműködéséhez. Az egy személy tehát a szövetkezet egészét jelenti. Ez a jelenlegi megoldás, amely jövőre a földtörvény megjelenése után másként is' alakulhat. Később luJJtsgdonosolc A fejlődés lépcsője most az alkalmazotti viszony, de a közgyűlés garantálja, hogy a szervezetből kikerülők tulaj­donosi jogot élvezzenek. A kft.-k is biztosítják a háztáji földet, az üdülési hozzájáru­lást, az alacsony nyugdíjú ta­gok segélyezését — szögezi le Mészáros Gyula, azzal folytat­va: Ez a szervezeti forrna le­het majd alapja a további lé­pésnek, a privatizálásnak, amikor az alkalmazotti minő­ség újra tulajdonosi lesz. Emel­lett már most is mindenki annyi földet kérhet vissza és kaphat meg a gazdaságtól, amennyit egykor behozott. Az igény erre 15 százalékos. A tapasztalatok szerint az embe­rek ezt nem művelni, hanem értékesíteni akarják. Végül az alapkérdésre visz- szatérve, Mészáros Gyulával együtt Templom József, a szö­vetkezet másik vezetője azt válaszolja: — Az ötpárti megegyezés gazdaságilag ■ nem értelmezhe­tő. Nem gondolták végig, hogy ki fizesse a számlát. A szövet­kezeteknek nincs pénzük. Ha az állam fizet, drága lesz min­den. A rendezőelv logikus, csak az a kérdés, honnét cso­bog az anyagi forrás. Kovács T. István A két nagy Duna menti me­zei birodalom belső, gazdasági szerkezete valóban nagy át­alakuláson ment át az elmúlt évtizedben. Fóton a drasztikus létszámcsökkenés tűnik szem­be leginkább. A szövetkezet­ben'jelenleg 1 ezer 520 tagot és 500 alkalmazottat tartanak számon, ami még jó aránynak számítana. A gazdasághoz va­ló kétfajta viszonyt' egy har­madik tényező bonyolítja, mely szerint • a inai tagság többsége, azaz majdnem ezer ember már nyugdíjas. Tehát eredeti földtulajdonos már alig dolgozik a közös birtokon. Mondhatnánk, hogy csupán alkalmazója a másik 480-500 munkavállalónak, jórészt szakembernek vagy a földjét bérlő málna- és gyümölcster­mesztőnek. Ám ez sem ilyen túl egyszerű. — A. változás még inkább felgyorsul január elseje után. A mintegy 12 ezer hektáros gazdaság ma már bevallottan is áttekinthetetlen, irányítha- tatlan. A fentről diktált egye­ENYÉM A HÁZ, TIÉD A LEKVÁR Nagykovácsi nagy cifraságai en a tanácselnökök úgy adták egy- k a futóversenyen. Eközben már- rfz az új lakótelepről, romhalmazzá , felszámolták a gameszt, termelö- lékosok között tartották nyUván egy usitották a községi földek java ré- , hogy a bérbe adott területekkel szélén áll a település, nehéz örök- kormányzatnak, illetve a falu pol- get cserélte fel a zaklatott, hétkóz- •anis már betöltötte a 72, életévét, környékén se dolgozott. jogcím nélküli lakóként tar­totta nyilván a tanács, ezért fi­zettek utóbb. Pontosabban nem is ők, hanem Adorján Imre egykori munkahelye, a megyei rendőrkapitányság vállalta át a terhet, s fizetett be a tanács számlájára 1988-ban 96 ezer forintot. (Nem csodálkoznék, ha most visszakövetelnék a pénzt.) Az új szerződésben is szerepel a külső kamra, a szomszédék papírján viszont nem. — Most öten lakunk a la­kásban, de gyereket várok, s ide jönne az apja is — ma­gyarázza a fiatal lány, Bíró Eleonóra. — Adorjánéinak az udvaron is van kamrájuk ... Később az is kiderül, hogy a vita tárgyát képező 16 négy­zetméteres helyiséget koráb­ban is a volt körzeti megbízott és felesége használta, azt csak szívességből engedték át az OTP-fióknak, amíg az új épü­let el nem készül. — Azt megelőzően az MHSZ is használta a helyiségeket, tán a puskák ma is ebben a kis le­zárt részben vannak — bök az ajtóra Adorjánná. — Az ügy kényes, ebben a képviselő-testületnek kell dön­tenie — zárja le a vitát a pol­gármester. Aztán, mert éppen moist dol­goznak a hivatalban az önkor­mányzat vagyonának felméré­sén, az is kiderül: a Kossuth , utca 61.-et a földhivatalban még ma is kertként és gazda­sági épületként tartják nyil­ván. De egyéb cifraságra is rá­jött Kovács Györgyné igazga­tási előadó: — Tucatjával tudok magá­nak mutatni olyan területeket, melyeket a tanács 10 éves ha­szonbérbe adott. Például 1200 négyszögöles szántót, összesen 220Ö forintért. Ezt aztán min­dennek lehet mondani, csak ésszerű gazdálkodásnak nem. Előkerül a kimutatás a ta­nácsi bér- és szolgálati laká­sokról, szám szerint 27-röl. Kovácsné szerint ez a lista most naprakész, mert egyik­másik lakásról korábban nem is tudták, hogy tanácsi tulaj­donú. De a düledező viskó a Rácski<-telepen bizonyos Wink­ler Józsefet és nejét illeti, ám a tanács eddig a sajátjának gondolta. A lattá nemrég szo­ciális otthonba ment, még jó, hogy a fejére nem dőlt a há­zikó, amelyben a nénin kívül már csak a patkányok tanyáz­tak, s ha nem találtak ételt, hát összerágták a bútorokat. Dózert kell oda küldeni — így Kovácsné —, de a terület tulajdonosait vagy az örökösö­ket fel kell kutassuk... A polgármester szerint a ta­nácsi lakások karbantartására esztendők óta egy fillért se költöttek, ki-ki a saját zsebére vállalta a tatarozást. Ezért az­tán sok bérlő egyáltalán nem, vagy csak részben fizette a lakbért. Éppen annyit, ameny- nyit magától elegendőnek vélt. Sokan megvennék most a fe­delet a fejük fölött, köztük az egykori tanácselnök is a 177 négyzetméteres, összkomfortos lakását az új lakótelepen. Igaz. ez történetesen éppen egy szolgálati lakás, amit vagy ítéletnapig használ a minden­kori bére fejében a jelenlegi lakó, vagy átminősítik bérla­kássá, és akkor akár meg is vásárolható. Tehát a falu ba­josan szerezheti vissza. Ez is egy tanulság a jövőre: érdertje.s szerződésben kikötni azt, hogy a fedél addig fedél, ameddig a szolgálat tart. Fazekas Eszter Nagykovácsiban az utóbbi cvekb órásnak a stafétabotot, mint atléta már Ad' ligetig csordogál a szenny' vált néhány tanácsi kezelésű lakás dött az adótartozás, s a lakbérhátra ideig a volt tanácselnököt is. Kiár szét, s ma már az is nyilvánvaló szituén rosszul sáfárkodtak. A tönk séggel kei! hát megbirkóznia az ön gát-mesterének, aki a békés öregsé napokért. DR. SCHMIDT IMRE ug; s korábban még az államigazgatás A nyugalmazott közgazdász a falu Imre bácsija. így szó­lítja őt mindenki. Társadalmi megbízatásban, tiszteletdíjért dolgozik. Nehezen állt kötél­nek — mondja —, s döntésé­ben nyilván optimizmusa segí­tette. Meg az, hogy felsorako­zott mögötte minden helyben létező politikai párt, azaz az MDF, az SZDSZ és a KDNP is. Asszonya sokéves házasság után válással fenyegette, aztán meggyúrták őt is ... Faggatnám, hogy tudja-e, mit is vett a nyakába, de ő nem töpreng, hanem sorolja a tennivalókat: — Egyelőre semmit sem ér­tékesítünk, hiszen például a szabad területünkön szívesen látnánk külföldi tőkét. Egy né­met vállalkozó keresett meg, golfpályát építene. Aztán itt a kastély az ötholdas parkkal, amit szívesen hasznosítana a falu idegenforgalmi célra. Az önkormányzat egyébként tá­mogat minden szolgáltatást, alapellátást javító vállalkozást és olyan kezdeményezést, ami lendítene valamit a település kulturális életén. De a legfon­tosabb az infrastruktúra fej­lesztése, elsőként az új lakóte­lep csatornázása, amelyre meg­van a pénz, mert kiderült: nem hiánnyal, hanem több mint öt­millió forinttal vettük át a te­lepülést. A telefonok beköté­sét az év végére ígérik, s ez­után lépni kell a gázvezeték létesítésének dolgában is. Békés beszélgetésünknek az érkező Adorján Imréné vet vé­get, akiből árad a panasz: azt sérelmezi, hogy el akarják venni tőlük a kamrát, már­pedig ő nem költözteti ki on­nan a befőttjeit. A polgármes­ter azt mondja, a szomszéd la­kásában sokadmagával él egy fiatal lány. Terhes, nekik ott­honnak kéne az a sufni... — És akkor én oldjam meg a lakásproblémáját? — mél­tatlankodik Adorjánné. Lobog­tatja lakásbérleti szerződését, abban pedig az áll: nekik utalt ki a tanács egy külső kamrát. Miért mondana le róla, amikor a házban egyedül ő fizette meg a háromszoros használat­bavételi díjait? A papírokból rögvest kide­rül, hogy az 1965-ben megkö­tött bérleti szerződés ellenére Adorjánékat 1987-ig jóhiszemű Az utolsó húzás. A Tatai Állami Gazdaság halászai befejezték a biatorbágyi halas­tavak lehalászását. A 170 hektárnyi vízfelület alatt busák, pontyok híznak, és amikor elérik a közel egy kilót, fennakadnak a halá­szok hálóin. A továbbiakban a Halérthez, onnan a karácsonyi vacsoráig tart az útjuk. (Vimola Károly felvétele) Amerikai tőke érkezik Happy end a Pefémben A esődközelbe került Pest Megyei Fémipari Vállalat tör­ténete a jelek szerint happy enddel zárul. Mint már koráb­ban hírt adtunk erről, a szent­endrei gyárat egy magánvál­lalkozó, Dobos György bérelte ki 10 évre, s megalakította a Dobos Kft.-t. A szentendrei vállalkozó már akkor sem titkolta, hogy szeretné megvenni a gyárat, természetesen nem, saját erő­ből, hanem amerikai tőke se­gítségével. Azóta eldőlt, hogy a Fémipari Vállalat nem gör­dít akadályt az üzlet elé. A vételár egyelőre még nem is­mert, hiszen az Állami Va­gyonügynökségnek — ahová már elküldték a szükséges pa­pírokat — kell felértékelnie a gyárat. Dobos György bízik abban, hogy még az idén pont kerülhet az amerikai—magyar vegyes vállalat szerződésének a végére. Az amerikai töke mibenlétéről annyit sikerült megtudnunk, magánszemélyek adták össze, akik nem kíván­ják a nevüket nyilvánosságra hozni. Dobos György elmondta, hogy a tőkebevonással biztos anyagi alapokra helyezik a vállalkozásukat. A profiljukon a vegyes vállalat megalakítá­sa után sem kívánnak változ­tatni, s a közelmúltban tizen­hét dolgozót — szak- és segéd­munkásokat — is felvettek. Jó hír, hogy a Pefém másik három gyárának ügye is meg­oldódni látszik. A dabasi gyá­rat egy magyar vállalkozó vet­te bérbe, s alakított kft.-t. A sződligeti és veresegyházi gyá­rakat pedig osztrák tőkével állítják talpra. Mindhárom he­lyen megtartották a munkás­gárdát, így az ott dolgozók­nak nem kell attól tartaniuk, hogy mit hoz a holnap, úgy tűnik, egzisztenciális gondjaik nem lesznek. H.É. Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Foglalkoztatási Központ (Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3.). Telefonon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellék- állomáson. A MÁV körzeti flzemfönöksége Rákosrendezó (Bp. XIV., Teleki Blanka u. 19—21. Tel. : 140-2943) fel­vesz 18. életévüket betöltött, 8 élt. Iskolai végzettséggel rendelkező, orvosilag alkalmas férfiakat kocsi­rendezőnek, Illetve sarasnak. A kiképzés 6 hét, melynek idejére 7500 Ft hó alapbért (átképzési tá­mogatást) biztosítanak. A Pevdi bőrdfszmügyáregysége (Pilisszemiván, Bányatelep 14.) fel­vételre keres német nyelvből kö­zépfokú nyelvvizsgával rendelke­ző munkatársat ügyintézői munka­körbe, gyakorlott raktárost, raktá­ri adminisztrátort, üzemi admi­nisztrátort és varrógépműszerészt. A Vízügyi Építő Vállalat (Buda­örs, Kállai Éva u. 32.) felvételre keres 5 szállító-, rakodómunkást és 10 gépkocsivezetőt B, C, D, E, F3, F4 kategóriás jogosítvánnyal. Je­lentkezés a 106-9333/08, 39 melléken. Az Elzett Zár- és Lakatgyár (Bu­dapest XIII., Váci út 117—119.) fel­vételre keres női és férfi betaní­tott munkásokat, takarítókat, gép­lakatos szakmunkásokat, forgácso­ló és galvanizáló szakmunkásokat. Budapest környékéről a vállalat saját autóbusszal szállítja dolgo­zóit. Érdeklődni lehet a 140-9943-as telefonon Baloglmé Payer Gizella gazdasági igazgatóhelyettesnél. «ft ti isi, u <v íxjl i c» vai i ugejjiuuoíBicsíi. gazaasagi igazgatoneiyettesnei. & Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az Álláskereső című hetilap kedden megjelenő számában további Pest megyei és oudapeeti munkalehetőségekről olvashatnak részletes informá­ciókat.

Next

/
Thumbnails
Contents