Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-03 / 283. szám
I rrsr .y itt. 1 TWO. n^CFMBF-H 2 . HtfTFfi ITT MÁR NINCSENEK PARASZTOK Átalakuló mezei birodalmak Ahány híradás, annyi a változat. Talán azért, mert szubjektivek 'az információk? Egyesek szerint tömegek várnak arra, hogy visszakapják az erőszakkal betagositott földjüket. Mások meg azt mondják: az elmúlt évtizedek alatt megváltozott viszonyok közt ez a többség számára közömbös. Annyi bizonyos, hogy a kiskunmajsai öipárii tanácskozásról, melyet előbb megegyezésnek, mások által ezt vitatva csak közös véleménynek neveztek el, az érdekelt téesz-tagok alig hallottak valamit. Hiába kérdezősködök a szövetkezeti központok tájékán, kiderül: más most a téma a tagok és az alkalmazottak körében. A Gödi Duna Menti Termelőszövetkezet vezetősége a közeli napokban terjeszti közgyűlés elé azt a javaslatát, amely már majdnem befejezett tény. Részvénytársasággá akarnak átalakulni. A Fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet háza táján többen ironikusan jegyzik meg: — Nem találsz itt már igazi parasztot, csak vasalt ruhájú agrár gaz- dászokat, liftszerelőket, felvásárlókat. A többség már nem is tag, csak alkalmazott. sülési kényszer gigantomán módszernek bizonyult é.f tarthatatlannak. Ezzel magyarázható itt. é.s feltehetőleg máshol a tagság elidegenedése, közönye a közös ügyek iránt. Tagokból m unkavállalók Mészáros Gyula elnökhelyettes szerint az átrendeződés folyamata a korábbi években kezdődött. Első lépésként a gazdasági társaságokat, önelszámoló egységeket hozták létre. .Ezek továbbfejlesztése a következő lépés. A múlt évben már komoly intézkedések történtek annak érdekében, hogy a tagok és alkalmazottak más életérzéssel szemléljék a gazdaság ügyeit, mint mondjuk egy gyári munkás. Végrehajtották például az úgynevezett vagyonnevesítést, ami azt jelenti, hogy a szövetkezeti tulajdon fele a tagság közt felosztható. Ha pedig elfogadják az új szövekezeti törvényt, itt már könnyű lesz áttérni a százszázalékos nevesítésre. A külső szemlélőnek furcsa az a most kezdődő folyamat, melynek rendező elveit a szövetkezeti közgyűlés eldöntötte. A tulajdonosi kötődésnek ellentmondani látszik, hogy az első lépcsőben valamennyi időre gyakorlatilag éppen hogy alkalmazottá válnak az emberek. Igaz, e jogi forma mellett megmaradnak szerzett és sok szempontból tulajdonosinak mondható jogaik. Január elsejétől úgynevezett egyszemélyes kft.-k' gazdálkodnak a vagyonnal. — Mit jelent ez? — Az egy személy: jogi kategória — feleli Mészáros Gyula. — A szövetkezet adja át bérleménybe a különben változatlanul együtt maradó vagyonát. Ilyen kft.-vé alakul többek között a gyümölcstermesztési, növénytermesztési, állattenyésztési ágazat. Továbbá ilyen szervezeti keretek közé kerülnek az ipari üzemek. Egyetlen kft. lesz a teljes számviteli részleg, amely pénzért szolgálja ki a többieket. Desz külön kiszolgáló kft. is, amely felöleli a tűzvédelmei, vagyonvédelmet, munkavédelmet, a gondnoksági és egyéb feladatokat. — Ezek után ki marad a központban, s mi dolga lesz az ott maradó gárdának? Mára tarikaSatlan — Mindössze tizenöt függetlenített. — Mint vagyonkezelő? — Igen. Nem mondom ki, csak hozzágondolom, amit erre a megoldásra mondanak ma szerte a hazában. Kibulizták maguknak. Átmentették az állásukat. Belső tűnődésemből talán megsejthet valamit az elnök- helyettes, aki elmagyarázza a központ szerepét. Az egyik eszerint a külső kapcsolatok tartása és szervezése például a közös vállalkozásokban részt vevő cégekkel. Másrészt a szociálpolitikai feladatok teljesítése. A nyugdíjasréteg szerzett jogainak a kielé gítése, Kapcsolatok a ban kokkal kifelé. Ezenkívül létrehoznak egy belső bankot a saját kft.-hálózatok pénzügyi együttműködéséhez. Az egy személy tehát a szövetkezet egészét jelenti. Ez a jelenlegi megoldás, amely jövőre a földtörvény megjelenése után másként is' alakulhat. Később luJJtsgdonosolc A fejlődés lépcsője most az alkalmazotti viszony, de a közgyűlés garantálja, hogy a szervezetből kikerülők tulajdonosi jogot élvezzenek. A kft.-k is biztosítják a háztáji földet, az üdülési hozzájárulást, az alacsony nyugdíjú tagok segélyezését — szögezi le Mészáros Gyula, azzal folytatva: Ez a szervezeti forrna lehet majd alapja a további lépésnek, a privatizálásnak, amikor az alkalmazotti minőség újra tulajdonosi lesz. Emellett már most is mindenki annyi földet kérhet vissza és kaphat meg a gazdaságtól, amennyit egykor behozott. Az igény erre 15 százalékos. A tapasztalatok szerint az emberek ezt nem művelni, hanem értékesíteni akarják. Végül az alapkérdésre visz- szatérve, Mészáros Gyulával együtt Templom József, a szövetkezet másik vezetője azt válaszolja: — Az ötpárti megegyezés gazdaságilag ■ nem értelmezhető. Nem gondolták végig, hogy ki fizesse a számlát. A szövetkezeteknek nincs pénzük. Ha az állam fizet, drága lesz minden. A rendezőelv logikus, csak az a kérdés, honnét csobog az anyagi forrás. Kovács T. István A két nagy Duna menti mezei birodalom belső, gazdasági szerkezete valóban nagy átalakuláson ment át az elmúlt évtizedben. Fóton a drasztikus létszámcsökkenés tűnik szembe leginkább. A szövetkezetben'jelenleg 1 ezer 520 tagot és 500 alkalmazottat tartanak számon, ami még jó aránynak számítana. A gazdasághoz való kétfajta viszonyt' egy harmadik tényező bonyolítja, mely szerint • a inai tagság többsége, azaz majdnem ezer ember már nyugdíjas. Tehát eredeti földtulajdonos már alig dolgozik a közös birtokon. Mondhatnánk, hogy csupán alkalmazója a másik 480-500 munkavállalónak, jórészt szakembernek vagy a földjét bérlő málna- és gyümölcstermesztőnek. Ám ez sem ilyen túl egyszerű. — A. változás még inkább felgyorsul január elseje után. A mintegy 12 ezer hektáros gazdaság ma már bevallottan is áttekinthetetlen, irányítha- tatlan. A fentről diktált egyeENYÉM A HÁZ, TIÉD A LEKVÁR Nagykovácsi nagy cifraságai en a tanácselnökök úgy adták egy- k a futóversenyen. Eközben már- rfz az új lakótelepről, romhalmazzá , felszámolták a gameszt, termelö- lékosok között tartották nyUván egy usitották a községi földek java ré- , hogy a bérbe adott területekkel szélén áll a település, nehéz örök- kormányzatnak, illetve a falu pol- get cserélte fel a zaklatott, hétkóz- •anis már betöltötte a 72, életévét, környékén se dolgozott. jogcím nélküli lakóként tartotta nyilván a tanács, ezért fizettek utóbb. Pontosabban nem is ők, hanem Adorján Imre egykori munkahelye, a megyei rendőrkapitányság vállalta át a terhet, s fizetett be a tanács számlájára 1988-ban 96 ezer forintot. (Nem csodálkoznék, ha most visszakövetelnék a pénzt.) Az új szerződésben is szerepel a külső kamra, a szomszédék papírján viszont nem. — Most öten lakunk a lakásban, de gyereket várok, s ide jönne az apja is — magyarázza a fiatal lány, Bíró Eleonóra. — Adorjánéinak az udvaron is van kamrájuk ... Később az is kiderül, hogy a vita tárgyát képező 16 négyzetméteres helyiséget korábban is a volt körzeti megbízott és felesége használta, azt csak szívességből engedték át az OTP-fióknak, amíg az új épület el nem készül. — Azt megelőzően az MHSZ is használta a helyiségeket, tán a puskák ma is ebben a kis lezárt részben vannak — bök az ajtóra Adorjánná. — Az ügy kényes, ebben a képviselő-testületnek kell döntenie — zárja le a vitát a polgármester. Aztán, mert éppen moist dolgoznak a hivatalban az önkormányzat vagyonának felmérésén, az is kiderül: a Kossuth , utca 61.-et a földhivatalban még ma is kertként és gazdasági épületként tartják nyilván. De egyéb cifraságra is rájött Kovács Györgyné igazgatási előadó: — Tucatjával tudok magának mutatni olyan területeket, melyeket a tanács 10 éves haszonbérbe adott. Például 1200 négyszögöles szántót, összesen 220Ö forintért. Ezt aztán mindennek lehet mondani, csak ésszerű gazdálkodásnak nem. Előkerül a kimutatás a tanácsi bér- és szolgálati lakásokról, szám szerint 27-röl. Kovácsné szerint ez a lista most naprakész, mert egyikmásik lakásról korábban nem is tudták, hogy tanácsi tulajdonú. De a düledező viskó a Rácski<-telepen bizonyos Winkler Józsefet és nejét illeti, ám a tanács eddig a sajátjának gondolta. A lattá nemrég szociális otthonba ment, még jó, hogy a fejére nem dőlt a házikó, amelyben a nénin kívül már csak a patkányok tanyáztak, s ha nem találtak ételt, hát összerágták a bútorokat. Dózert kell oda küldeni — így Kovácsné —, de a terület tulajdonosait vagy az örökösöket fel kell kutassuk... A polgármester szerint a tanácsi lakások karbantartására esztendők óta egy fillért se költöttek, ki-ki a saját zsebére vállalta a tatarozást. Ezért aztán sok bérlő egyáltalán nem, vagy csak részben fizette a lakbért. Éppen annyit, ameny- nyit magától elegendőnek vélt. Sokan megvennék most a fedelet a fejük fölött, köztük az egykori tanácselnök is a 177 négyzetméteres, összkomfortos lakását az új lakótelepen. Igaz. ez történetesen éppen egy szolgálati lakás, amit vagy ítéletnapig használ a mindenkori bére fejében a jelenlegi lakó, vagy átminősítik bérlakássá, és akkor akár meg is vásárolható. Tehát a falu bajosan szerezheti vissza. Ez is egy tanulság a jövőre: érdertje.s szerződésben kikötni azt, hogy a fedél addig fedél, ameddig a szolgálat tart. Fazekas Eszter Nagykovácsiban az utóbbi cvekb órásnak a stafétabotot, mint atléta már Ad' ligetig csordogál a szenny' vált néhány tanácsi kezelésű lakás dött az adótartozás, s a lakbérhátra ideig a volt tanácselnököt is. Kiár szét, s ma már az is nyilvánvaló szituén rosszul sáfárkodtak. A tönk séggel kei! hát megbirkóznia az ön gát-mesterének, aki a békés öregsé napokért. DR. SCHMIDT IMRE ug; s korábban még az államigazgatás A nyugalmazott közgazdász a falu Imre bácsija. így szólítja őt mindenki. Társadalmi megbízatásban, tiszteletdíjért dolgozik. Nehezen állt kötélnek — mondja —, s döntésében nyilván optimizmusa segítette. Meg az, hogy felsorakozott mögötte minden helyben létező politikai párt, azaz az MDF, az SZDSZ és a KDNP is. Asszonya sokéves házasság után válással fenyegette, aztán meggyúrták őt is ... Faggatnám, hogy tudja-e, mit is vett a nyakába, de ő nem töpreng, hanem sorolja a tennivalókat: — Egyelőre semmit sem értékesítünk, hiszen például a szabad területünkön szívesen látnánk külföldi tőkét. Egy német vállalkozó keresett meg, golfpályát építene. Aztán itt a kastély az ötholdas parkkal, amit szívesen hasznosítana a falu idegenforgalmi célra. Az önkormányzat egyébként támogat minden szolgáltatást, alapellátást javító vállalkozást és olyan kezdeményezést, ami lendítene valamit a település kulturális életén. De a legfontosabb az infrastruktúra fejlesztése, elsőként az új lakótelep csatornázása, amelyre megvan a pénz, mert kiderült: nem hiánnyal, hanem több mint ötmillió forinttal vettük át a települést. A telefonok bekötését az év végére ígérik, s ezután lépni kell a gázvezeték létesítésének dolgában is. Békés beszélgetésünknek az érkező Adorján Imréné vet véget, akiből árad a panasz: azt sérelmezi, hogy el akarják venni tőlük a kamrát, márpedig ő nem költözteti ki onnan a befőttjeit. A polgármester azt mondja, a szomszéd lakásában sokadmagával él egy fiatal lány. Terhes, nekik otthonnak kéne az a sufni... — És akkor én oldjam meg a lakásproblémáját? — méltatlankodik Adorjánné. Lobogtatja lakásbérleti szerződését, abban pedig az áll: nekik utalt ki a tanács egy külső kamrát. Miért mondana le róla, amikor a házban egyedül ő fizette meg a háromszoros használatbavételi díjait? A papírokból rögvest kiderül, hogy az 1965-ben megkötött bérleti szerződés ellenére Adorjánékat 1987-ig jóhiszemű Az utolsó húzás. A Tatai Állami Gazdaság halászai befejezték a biatorbágyi halastavak lehalászását. A 170 hektárnyi vízfelület alatt busák, pontyok híznak, és amikor elérik a közel egy kilót, fennakadnak a halászok hálóin. A továbbiakban a Halérthez, onnan a karácsonyi vacsoráig tart az útjuk. (Vimola Károly felvétele) Amerikai tőke érkezik Happy end a Pefémben A esődközelbe került Pest Megyei Fémipari Vállalat története a jelek szerint happy enddel zárul. Mint már korábban hírt adtunk erről, a szentendrei gyárat egy magánvállalkozó, Dobos György bérelte ki 10 évre, s megalakította a Dobos Kft.-t. A szentendrei vállalkozó már akkor sem titkolta, hogy szeretné megvenni a gyárat, természetesen nem, saját erőből, hanem amerikai tőke segítségével. Azóta eldőlt, hogy a Fémipari Vállalat nem gördít akadályt az üzlet elé. A vételár egyelőre még nem ismert, hiszen az Állami Vagyonügynökségnek — ahová már elküldték a szükséges papírokat — kell felértékelnie a gyárat. Dobos György bízik abban, hogy még az idén pont kerülhet az amerikai—magyar vegyes vállalat szerződésének a végére. Az amerikai töke mibenlétéről annyit sikerült megtudnunk, magánszemélyek adták össze, akik nem kívánják a nevüket nyilvánosságra hozni. Dobos György elmondta, hogy a tőkebevonással biztos anyagi alapokra helyezik a vállalkozásukat. A profiljukon a vegyes vállalat megalakítása után sem kívánnak változtatni, s a közelmúltban tizenhét dolgozót — szak- és segédmunkásokat — is felvettek. Jó hír, hogy a Pefém másik három gyárának ügye is megoldódni látszik. A dabasi gyárat egy magyar vállalkozó vette bérbe, s alakított kft.-t. A sződligeti és veresegyházi gyárakat pedig osztrák tőkével állítják talpra. Mindhárom helyen megtartották a munkásgárdát, így az ott dolgozóknak nem kell attól tartaniuk, hogy mit hoz a holnap, úgy tűnik, egzisztenciális gondjaik nem lesznek. H.É. Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Foglalkoztatási Központ (Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3.). Telefonon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellék- állomáson. A MÁV körzeti flzemfönöksége Rákosrendezó (Bp. XIV., Teleki Blanka u. 19—21. Tel. : 140-2943) felvesz 18. életévüket betöltött, 8 élt. Iskolai végzettséggel rendelkező, orvosilag alkalmas férfiakat kocsirendezőnek, Illetve sarasnak. A kiképzés 6 hét, melynek idejére 7500 Ft hó alapbért (átképzési támogatást) biztosítanak. A Pevdi bőrdfszmügyáregysége (Pilisszemiván, Bányatelep 14.) felvételre keres német nyelvből középfokú nyelvvizsgával rendelkező munkatársat ügyintézői munkakörbe, gyakorlott raktárost, raktári adminisztrátort, üzemi adminisztrátort és varrógépműszerészt. A Vízügyi Építő Vállalat (Budaörs, Kállai Éva u. 32.) felvételre keres 5 szállító-, rakodómunkást és 10 gépkocsivezetőt B, C, D, E, F3, F4 kategóriás jogosítvánnyal. Jelentkezés a 106-9333/08, 39 melléken. Az Elzett Zár- és Lakatgyár (Budapest XIII., Váci út 117—119.) felvételre keres női és férfi betanított munkásokat, takarítókat, géplakatos szakmunkásokat, forgácsoló és galvanizáló szakmunkásokat. Budapest környékéről a vállalat saját autóbusszal szállítja dolgozóit. Érdeklődni lehet a 140-9943-as telefonon Baloglmé Payer Gizella gazdasági igazgatóhelyettesnél. «ft ti isi, u <v íxjl i c» vai i ugejjiuuoíBicsíi. gazaasagi igazgatoneiyettesnei. & Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az Álláskereső című hetilap kedden megjelenő számában további Pest megyei és oudapeeti munkalehetőségekről olvashatnak részletes információkat.
