Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-23 / 301. szám
rrvr « .%* Ei, 1 El 1990. DECEMBER *3., VASÁRNAP 2 mm Hét végi világpolitikai kitekintésmm Drámai figyelmeztetés Sevardnadze lemondása a szovjet helyzet veszélyeit tárta fel Fokozódik az idegek kemény csatája az öböl egész térségében Válságenyhítés Bulgáriában, széles koalíciós kormányalakítással Általános PILLANATKÉP Amikor októberben gyanús csapatmozdulatok zajlottak le Moszkva környékén, s a hadsereg egyes vezetőinek puccs- szándékairól terjedtek el híresztelések, a hivatalos cáfolatok ellenére csak nehezen csökkent a feszültség. Csupán amikor a november 7-i díszszemle után az egységek visz- szatértek laktanyáikba, lélegeztek fel mindazok a reformerők, amelyek az erőszakos visszarendezéstől tartanak a Szovjetunióban. A feszültség most ismét rendkívüli a szovjet fővárosban. Ezúttal a szovjetállam demokratizálási folyamatának további sorsáért aggódók nem katonai csapatmozdulatokra figyelnek, hanem az ülésteremre, ahol a népi küldöttek kongresszusa, a Szovjetunió legfőbb hatalmi szerve tanácskozik. A napirenden szereplő ügy a politikában nem bennfenteseik szántára nem mond túl sokat. Az a kérdés, hogy módosítják-e az alkotmányt, s az államfőnek adnak-e olyan különleges jogkört, amely lényegében elnöki kormányzás bevezetésére nyújtana módot, azaz arra, hogy Mihail Gorbacsov, megkerülve minden testületi fórumot, egyszemélyes döntéseket hozzon arról, hogy hol vezet be, melyik területen rendkívüli állapotot, s veti be a katonai-rendőri erőket, ha ez szükséges. Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke úgy jellemezte ezt a tervezetet, hogy megvalósítása esetén Gorbacsov nagyobb hatalomhoz jutna, mint akár Sztálin vagy Brezs- nyev a maga idejében. A szovjet államfő viszont azzal érvel, hogy az elnöki rendszer nélkül a Szovjetunió szétesése megállíthatatlan, és káosz következne be. Az új államszövetségi szerződést — amely ismét egységbe kovácsolja immár demokratikus alapokon a tagköztársaságokat —, csakis így lehet megkötni — érvel az államfő. A vita heves volt, s csütörtökön valósággal bombaként robbant Sevardnadze külügyminiszter beszéde a kongresszus ülésén, amelyen váratlanul, Gorbacsovot előzőleg nem tájékoztatva, bejelentette lemondását tárcájáról. Gorbacsov eddig szinte elválaszthatatlannak hitt szövetségese a reformok támogatásában, tiltakozásul választotta ezt a drámai • formát, ' hogy — mint mondotta — felhívja a figyelmet a diktatúra fenyegető veszélyére, amely szerinte közeleg, mert a demokraták szétszóródtak, a reformok hívei pedig elrejtőznek. A külügyminiszter szerint nem lehet tudni, hogy pontosan honnan jön és milyen lesz a diktatúra, de megsemmisít mindent, ami annyira szent a reformok híveinek. Gorbacsov válaszában elismerte, hogy nehéz a helyzet, de tagadta, hogy a diktatúra veszélye oly rendkívüli lenne, és Sevardnadze távozását megengedhetetlen cselekedetnek jellemezte. IDEGESSÉG NYUGATI fővárosokban A nyugati fővárosokban valósággal villámcsapásként hatott Sevardnadze lemondása. E Grúziából származó államférfi a reformvezetés belső köréhez tartozott, s már a 80- as évek elején hirdette, hogy a Szovjetunió gyökeres megújítására van szükség ahhoz, hogy fennmaradjon, és szembenézhessen a modern kor kihívásaival. Gorbacsov, amikor 1985-ben hatalomra került, nem véletlenül emeltette a külügyek élére. Sevardnadzé- nak nagy szerepe volt az új gondolkodásmód meghonosításában, s nemcsak a diplomáciában vívta ki az általános nemzetközi elismerést az afganisztáni szovjet beavatkozás felszámolásában, a németkérdés megoldásában, az Egyesült Államokkal való viszony megjavításában, hanem a belpolitikában is Gorbacsov egyik legfőbb segítőtársa volt a visszahúzó elemek elleni csaták közepette. A diplomata nem véletlenül került a Szojuz (Szövetség) nevű peresztrojikaellenes képviselői csoport támadásainak kereszttüzébe. Ez a parlamenti tömörülés, amelynek több egyenruhás hangadója is van, először a liberális Bakatyin belügyminisztert „lőtte ki”, s érte el, hogy nekik megfelelőbb politikussal helyettesítsék. Most viszont Sevard- nadzét vádolták azzal, hogy „túlságosan nagy engedményeket tesz a Nyugatnak”, s hogy az öbölválságban olyannyira megértő Washington iránt, hogy arra is késznek bizonyulna, hogy Moszkva érdekei ellenére szovjet csapatokat küldjön egy Irak elleni háborúba. PARLAMENTI SZÁMTAN? A nagyobb moszkvai nyilvánosság ellenére persze nehéz a színfalak mögé látni. Gorbacsov azt mondta, hogy azért is váratlanul érte Sevardnadze bejelentése, mert alelnöki ~tisztséget szánt neki az új hatalmi felépítésben. Persze, viszont az is igaz, hogy ha az államfő által szorgalmazott elnöki rendszer megvalósul, a Rizskov-kormánynak távoznia kell a színről, s ennek tagjaként Sevardnadze is elvesztette volna külügyminiszteri funkcióját. Az sem volt világos, hogy Sevardnadze, amikor a diktatúra veszélyeiről szól, kinek címezi szavait, a katonai vezetőknek, avagy pedig attól tart, hogy Gorbacsovval hajtatják végre a nyeregbe került konzervatívok a reformerők elleni fellépést? Mindenesetre a nyugati fővárosokban egyetértenek Baker kijelentésével, amely szerint „Sevardnadze figyelmeztetését a szovjet diktatórikus veszélyről komolyan kell venni”. Ezért érthetően idegességgel szemlélik a fejleményeket. Gorbacsovnak ahhoz, hogy a népképviselők kongresszusában elfogadtassa az alkotmánymódosítást, s ezzel kivívja az elnöki rendszer bevezetését, 1501 szavazatra van szüksége. E kétharmados többségre csakis úgy tehet szert, ha maga mögé állítja a már említett Szojuz csoport néhány száz tagját is. Ez a frakció üdvözölte Sevardnadze lemondását, s elégedett volt Gorbacsov volt külügyminisztere címére intézett bíráló kejelenté- seivel is. Egyes hírmagyarázók szerint ezután már aligha lehet akadálya annak, hogy az államfő elnyerje a különleges felhatalmazást a Szovjetunió szétesésének megakadályozását célzó intézkedésekhez. Ami a világot legjobban érdekli: milyen lesz a szovjet külpolitika további vonalvezetése. Erre nézve már támpontul szolgálhat az a határozat, amelyet a népképviselők kongresszusa Sevardnadze lemondása után elfogadott. Eszerint nem változik a szovjet állam külpolitikája. Felelős nyugati államférfiak hangoztatják, hogy ami történt, a Szovjetunió belügye. De a rugalmas és az új gondolkodásmódot megtestesítő Sevardnadze mindenképpen hiányozni fog a nemzetközi porondról. Remélik viszont, hogy a túléléséért a korábbinál mostohább körülmények között, közeli harcostársa híján küzdő Gorbacsov nem válik majd a konzervatív, reformellenes elemek foglyává. I LÉLEKTANI I HADVISELÉS Egyes megfigyelők szerint a moszkvai kenyértörés amiatt is bekövetkezett, mivel megkezdődött egy eljövendő öbölbeli háború lélektani előkészítése. Az Amnesty International nevű emberi jogi szervezet a héten megdöbbentő, Kuvaitból kicsempészett dokumentumokat tett közzé arról, hogy mint kegyetlenked- nek az öbölbeli olaj emírségben a megszálló iraki katonák. Eszerint több száz embert végeztek ki, minden bírói ítélet nélkül az elmúlt hetekben. Bagdad rágalomnak minősítette ezt, s azt állította, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt blokádnak máris több száz iraki gyermek esett áldozatául gyógyszerek híján. Szaddam Husszein rendszere más módon is igyekszik megosztani az ellene felsorakozott nemzetközi haderőt. Folytatja a vegyi háborús előkészületeket gázálarcok kiosztásával. Másrészt az arabközi megoldás lehetőségére folytat titkos diplomáciát. Azt állítja, hogy kész volna Kuvait nagy részének kiürítésére, ha így elkerülhető volna a pusztító háború. Eszerint két szigeten és kis határ menti sávon kívül másra nem tart igényt Kuvaitból. Közben tart a dátumvita az Egyesült Államokkal a végső tárgyalásokról egy esetleges katonai aíkció előtt. Washington szerint Szaddam Husszein csak az időt húzza, hogy olyan időpontban, február közepén, következzen be a soknemzetiségű haderő intervenciója, amikor a sivatagban homokviharok tombolnak. Nagy meghökkenést keltett a szaúd- arábiai helyettes amerikai fő- parancsnok megnyilatkozása ebben a vonatkozásban. Eszerint február közepe előtt az odavezényelt csapatok nem érik el a bevethetőség megfelelő fokát. Egyes katonai hír- magyarázók szerint persze a kijelentés puszta porhintés, s január 15-e után Washington valóban el van szánva bármikor a hadműveletek megindítására. MÁJUSIG ÜGYVEZETŐ KABINET Bár a júniusi választáson a kommunisták utódpártja, a Bolgár Szocialista Párt megszerezte a 400 tagú parlament többségi mandátumát (211 képviselői helyet), mégis állandósult a kormányzati válság. A Demokratikus Erők Szövetsége nevű polgári alakulat ugyanis 144 mandátumot szerzett, s a BSZP-hez közelálló parasztpártot pedig nem sikerült koalícióra bírnia a többséget szerzett, nevet változtatott reformkommunistáknak. Szükség lett volna az alkotmánymódosításra is, de ehhez nem volt meg a kétharmados többség. ' Patthelyzet keletkezett a belpolitikában, g ezt sztrájkok, tömegtüntetések tették még veszélyesebbé. Végül is Lukanov egyszínű, csupán szocialistákból álló kormányának távoznia kellett. A héten pedig Dimitar Popov párton- kívüli bíró alakította meg ügyvezető kormányát, amely a jövő évi májusi választásokig lesz hivatalban. Az új kabinetnek nyolc tagja tartozik a BSZP-hez, öten pártonkívü- liek, a Demokratikus Erők Szövetsége három, és a parasztpárt két tárcát mondhat a magáénak. A széles koalíciós kormánynak vállalnia kell számos népszerűtlen intézkedés kockázatát, hogy az ország elindulhasson a piacgazdaság útján. Árkus István Izraeli rakétakísérlet A műhold nem tudta, honnan jött Izrael pénteken — minden jel szerint titokban — közepes hatótávolságú rakétakísérletet hajtott végre. A rakéta a Földközi-tenger területén csapódott be, több száz kilométerre a partoktól. A kísérlet fényéről az izraeli rádió szombaton számolt be amerikai forrásokra hivatkozva. Miután a térségbeli mozgásokat figyelő amerikai műholdak észlelték a kilövést, a legmagasabb készültséget rendelték el az öböl térségében állomásozó amerikai csapatoknál. Mivel nem volt világos, honnan lőtték ki a rakétát, a katonáknak fel kellett venniük gázvédelmi ruhájukat és gázálarcukat. Tel-Avivban az izraeli hadsereg szóvivője sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó az értesülést. Fz If Hegesztette munkáját az ENSZ közgyűlése Tapinthatókbáváltak az ellentétek ez ülésszakon Pénteken felfüggesztette munkáját az ENSZ-közgyülés 45. ülésszaka. Az ülésszak tevékenységét nagymértékben befolyásolták az öbölbeli események. A háború kitörésének fenyegető veszélye miatt a testület munkáját sok esetben pesszimista hangulat jellemezte — vélik ENSZ-beli diplomáciai körökben. — Az eltelt három hónap alatt a testület 326 határozatot fogadott el. A szavazási statisztikából kitűnik, hogy nagyfokú volt az egyetértés a delegátusok körében. A határozatok kétharmadát, 240-et ellenszavazat nélkül fogadták el. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az érintett témák többsége — a dél-afrikai fajüldöző Amerikai szakértők a szovjet helyzetről A peresztrojkának vége? A szovjet kérdések néhány vezető szakértőjét szólaltatta meg a legújabb fejleményekről szombaton a The New York Times. Idézetek a véleményekből: Richard Pipes, a Nemzetbiztonsági Tanács volt tagja, a Harvard Egyetem tanára: — a peresztrojkának egy időre vége. Elérte célját, lebontotta a totalitárius rendszert, de nem állított a helyébe semmit. Sevardnadze tiltakozásul mondott le, mert a hadsereg, a pártfunkcionáriusok, a KGB a tekintélyuralom felé tartanak és Gorbacsov velük tart. Dmitrij Simes, a Szovjetunióból emigrált politológus: — nem hiszem, hogy a diktatúra azonpali visszatérése fenyegetne, hogy, GQrbäffSor lesújtana a lázongó köztársaságokra, hiszen csak a teljes, brutális erőszak lenné hatásos. A konzervatívok hangosak, de nem erősek. Gorbacsov kibocsáthat rendkívüli törvényeket, megpróbálhatja rendeletekkel kormányozni az országot, de nem hiszem, hogy ez elegendő a diktatúrához. Stephen Cohen, a Princeton Egyetem tanára; — ne feledjük, hogy a szovjet külpolitika nem Sevardnadze, hanem Gorbacsov politikája volt, a reformellenesek koalíciója valójában nem a lemondott külügyminisztert, hanem Gorbacsovot támadja. A demokrácia erői kicsiny szigetet jelentenek a tekintélyuralmi hagyományok tengerében, s a demokráciához vezető út nem évekbe, hanem évtizedekbe telhet. Sevardnadze lemondása remélhetőleg . elhallgattatja Amerikában azokat, akik szerint Gorbacsov alternatíváját a radikális reformerek jelentik: az alternatíva a reakció, amely vissza akarja fordítani a reformot. rendszer elítélése, az Izrael által megszállt területek témája, az emberi jogok megvalósulása évről évre visszatérő téma — közölte értékítélésként Guido de Marco máltai külügyminiszter, a közgyűlés soros elnöke. Megfigyelők szerint a mostani ülésszakon igen kevés új szellemet tükröző javaslat került terítékre. Ezek közül kiemelkedett George Bush amerikai elnöknek a nyitóülésen előterjesztett sokak által vitatott kezdeményezése. A javaslat arra irányult, hogy az ENSZ képviselői az adott ország kérésének eleget téve jelen lehessenek a helyi választásokon. A javaslatot végül is 128 igen, 8 nem és 9 tartózkodás mellett fogadták el. Ellene szavazott többek között Kína, Angola, Kuba és Kolumbia, míg Mexikó, Ecuador és Peru tartózkodott. A hírügynökségi jelentések megjegyzik továbbá azt is, hogy ez volt a hidegháború tényleges megszűnését követő első ülésszak. Az egykori szocialista országok és a nyugati tömb között feszülő korábbi ellentét feloldódását követően még tapinthatóbbá váltak az ellentétek az iparilag fejlett országok és a harmadik világ képviselői között. Az egykori szocialista tömb országai közül már csak a KNDK, Vietnam és Kuba képviselői követik változatlan formában korábbi politikájukat. A nemzeti jelleg helyreállítása Walesa lett a hadsereg főparancsnoka is Lech Walesa a Lengyel Köztársaság elnöke. Szombaton, pontosan délben, feleségé társaságában lépett be a szejm üléstermében a megválasztott elnök, akit Mikolaj Kozakie- wicz, az alsóház elnöke tájékoztatott arról : a nemzetgyűlés érvényesnek nyilvánította a szavazás eredményét. Ezután Lech Walesa a nemzetgyűlés színe előtt letette az esküt. A himnusz elhangzása után az új államfő megtartotta székfoglaló beszédét: E pillanatban veszi ünnepélyesen kezdetét a harmadik Lengyel Köztársaság — mondotta Walesa. Hangsúlyozta, hogy o független Lengyelország a békés Növekvő amerikai aggodalom A kardcsörtető Husszein Az amerikai tévé- és rádió- hálózatok borúlátó hangot ütöttek meg, miután a kormány illetékes tagjai arról beszéltek, hogy növekszik a háború valószínűsége az öbölben. James Baker külügyminiszter Washingtonban, Richard Cheney védelmi miniszter pedig Szaúd- Arábiában, amerikai csapatok előtt beszélt. Egybehangzóan azt mondták: nincs jele annak, hogy Iraknak szándékában állna a kivonulás Kuvaitból, vagy akár csak tárgyalások megkezdése. Az amerikai várakozásokat George Bush elnök előző napi, újabb tárgyalási ajánlata után gyorsan lehűtötte Szaddam Husszein iraki államfő nyilatkozata, amelyben újólag elutasította a kivonulást. A washingtoni aggodalmakat jelentősen megnövelte Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter váratlan lemondása. Amerikai kormánykörökben attól tartanak, hogy utódja nem fogja hasonló mértékben támogatni a nyugati politikát az öbölben, így annál sürgetőbb a válság mielőbbi megoldása. Külföldi események Romániában második forradalomra van szükség — véli Tőkés László a Ceausescu-diktatúrát megdöntő forradalom egyéves évfordulóján adott interjújában. A Grúzia és Moldova képviselői gazdasági és kulturális együttműködési megállapodást írtak alá Tbiliszilben. A Többpárti demokráciát legalizáló törvényt fogadott el a mozambiki parlament, s ezzel az afrikai országban gyakorlatilag véget vetettek az egypártrendszer tizenöt éves fennállásának. A A német külügyminisztérium szóvivője szombaton közölte, hogy a francia kormány a második világháborúig visszanyúló kártérítési igényekkel jelentkezett a bonni kormánynál. A A szovjet csapatok a programnak megfelelően befejezték a kivonulást Szlovákia területéről, jelentette a CTK hírügynökség. A George Bush amerikai elnök szombaton kijelentette, hogy nem vár radikális változásokat az amerikai—szovjet viszonyban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter lemondása után. európai rend alkotóeleme kíván lenni. Ünnepélyes keretek között, a varsói királyi palotánál vette át a lengyel hadsereg főparancsnoki tisztét Lech Walesa elnöki beiktatása után. A palotánál a tisztikar és a hadsereg nevében Piotr Ko- lodziejczyk altengernagy, nemzetvédelmi miniszter köszöntötte, majd az elnök fogadta a diszszázad tisztelgését. Az új lengyel államfő beszédében hangsúlyozta, hogy főparancsnoki tisztét az isten, a haza, a történelem és a lelkiismerete iránti felelősségérzettel fogja betölteni. Mint mondotta, a lengyel nemzet a hadseregben az állam szuverenitása és az állampolgári szabadságjogok biztosítékát látja, s e funkcióit a hadseregnek minden politikai változástól függetlenül el kell látnia. Ezért is különösen fontos a hadsereg nemzeti jellegének helyreállítása és doktrínájának a lengyel államérdeknek megfelelő átalakítása. Ezeket az elveket a megkezdett reform során igyekeztek érvényesíteni, most a feladat a hadsereg átalakulásának elmélyítése és felgyorsítása. ÜVÖLTŐVERSENY JAPÁNBAN A leghangosabb japán 100 000 jent, mintegy 50 000 forintot köszönhet a torkának — ennyit fizettek ugyanis a tokiói „üvöltőverseny” első helyezettjének. A nyertes, egy 36 éves apa, állítólag gyermeknevelés közben tett szert arra a képességre, hogy a gyorsvonat zajánáT jóval hangosabb, 115 decibeles ricsajt tud fakasztani torkából. A második helyezett kedvenc lovát szokta a lóversenyeken buzdítani a „Gyerünk Okuri!” kiáltással — most ezzel kasszírozott be 20 000 jent. Volt, aki a szerencse játékká? bevetett szerencseszámait kiabálta a versenyen, volt aki, „Barátnőt akarok!” üvöltéssel hívta föl magára ország-világ figyelmét. Az évzáró japán üvöltőverseny legnépszerűbb témája azonban kétségkívül Szaddam Husszein volt, az ötvennégy induló közül sokan őt választották témául. „Szaddam, fizesd ki a benzinszámlám!” — ordította Jamanasi Josihuro. Nem ért el helyezést vele.
