Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-22 / 300. szám

4 1990. DECEMBER 22., SZOMBAT NINCS BÉKE A BATTAI KÉMÉNYEK ALATT vezetve? Lapunk december 11-ei, illetve 13-ai számában két cikk jelent meg a százhalombattai önkormányzati hiva­talban kialakult konfliktusok kapcsán. Napokon belül több reagáló írást kaptunk — érintettektől és kívülállóktól — majd ezeket elolvasván mi magunk is megpróbál­tunk a város néhány független közéleti személyiségétől véleményt kérni. A nyilatkozatot végül is egyikük sem vállalta. (Azért persze ennek okairól is érdemes elgon­dolkodni ...) Nem sikerült személyesen beszélnünk a polgármester úrral sem. A szerkesztőség így most a tar­talmat nem érintő rövidítéssel a beérkezett írásokat is­merteti — kommentár helyett néhány kérdést megfogal­mazva: Félre vagyunk-c O Miért volt olyan sürgős a hivatal átszervezése, ami­kor a különböző szintek kö­zötti munkamegosztás és a fel­adatkörök jórészt még csak most tisztázódnak? Talán azért, mert hasonló törekvést a helyi SZDSZ már jóval ko­rábban megfogalmazott? O Mi az oka annak, hogy az átszervezésre hivat­kozva — bár tudomásunk sze­rint több lett a csoportvezetői helyek száma, mint korábban — kvalifikált és gyakorlott ve­zető szakembereknek is fel­mondtak? Miért jobb például egy városi műszaki iroda élén egy villamosmérnök, mint — a cikkünkben szereplő — ár­szakértői vizsgával is rendel­kező építésügyi szakember? O Ha politikai motívumai nem voltak az átszerve­zésnek, miért szivárogtatták ki a felmondásokat a Liberál Trend című — az SZDSZ-hez közel álló — helyi lapnak? Ráadásul úgy, hogy volt, aki az újságból tudta meg, hogy felmondtak neki... O Afi szükség volt arra, hogy — az általánostól teljesen eltérő módon — a jegyzői pályázatnál felső kor­határt szabjanak? Nem vitat­va, hogy ehhez a testületnek joga van, a korlátozás célsze­rűségét látszik bizonyítani, hogy így mindösze egyetlen pályázó volt — dr. Takáts Eri­ka. © Vajon nincs-e összefüg­gés a tv-közvetitéssel kapcsolatos — ugyancsak a Liberal Trendben publikált — szabaddemokrata-álláspont és azon jól érzékelhető törekvés között, hogy a városi önkor­mányzat erős pártbefolyás alatt működjék? Megjegyezzük egyébként, hogy nyilvános ülésről a sajtó- törvény 5. paragrafusa szerint a sajtó (így a tv) az érintet­tek hozzájárulása nélkül is tudósíthat. Márpedig — leg­alábbis így tudjuk — a száz­halombattai képviselő-testület ülései nyilvánosak ... Kérdéseink persze költőiek. Választ most nem várunk rájuk. Egyet azért mégis szeretnénk; hogy végre béke legyen a kémények alatt. Amennyiben ehhez hozzájá­rulhatunk, az sem bánt minket, ha esetleg félre lettünk vezetve. A jegyző véleménye Paróczainé dr. Takáts Eri­ka írásának első részében azt kifogásolja, hogy a megjelent cikkek valótlanul mutatják be, elferdítik a tényeket és sze­mélyét negatívan tüntetik fel. Az első cikk kapcsán még azt is sérelmezi, hogy azt neki, mint nyilatkozónak nem mu­tatták be. (Ilyen kötelezettségé egyébként az újságírónak a sajtótörvény szerint csak a nyilatkozó kérése esetén van — szerk.) „Így került bele helytelenül,, hogy az érintett dolgozó meg- 1 capta munkabérét. Én azt mondtam, a felmondás idejé­re minden dolgozó felmentést kapott a munkavégzés alól, a fiatalember nem marad egy fillér nélkül, mert 4 havi bé­rét kapja meg. Arra a kérdés­ié, hogy „mit mérlegeltek a felmondás előtt, pártszempon­tokat?” Ezt a polgármestertől kér­dezze meg. Véleményem sze­rint pártszempontokat nem, mivel a hivatal dolgozói kö­zött volt MSZMP-tagok is ma­radtak. — válaszoltam” — írja dr. Takács Erika, majd így folytatja levelét: „Ezután december 13-i számban „SZDSZ-es nagytaka­rítás ...” című cikkében 2 fel­mondás alatt álló dolgozót szó­laltatott meg az újságírónő. Természetesen a jelen körül­mények között senkinek nem könnyű megélni az ilyen dön­téseket. De azt sem, hogy a cikkíró kinyilatkoztatásokat tesz velem kapcsolatban, s egyéb „információkat” megsze­rezve arra sem méltat, hogy meghallgasson. Mindössze 5-10 percre lett volna szükség ar­ra, hogy a nyilvánvaló hazug­ságok kiderüljenek. A városban 1966. december 1. óta dolgozom. A Költségve­tési Üzemben, munkába állá­som első napján Jánosi Jó­zseffel találkoztam össze, ö akkor említést tett az osztály- vezetői munkakörre, s több al­kalommal agitáltak, adjam be a pályázatom. Az előterjesztés­ben ma is olvasható, a taná­csi vezetés felkérésére pályáz­tam, és 1987. december 1-től a tanácstestület osztályveze­tővé nevezett ki. 1990. nyarán a vb-tikári teendők ellátásával is megbíz­tak. A július 29-i népszavazást és a helyi önkormányzati kép­viselői választások előkészíté­sét és lebonyolítását én ve­zettem. E két munkában Jánosi Jó­zsef is részt vett, bizonyítja ezt — egyéb dokumentumok mel­lett — a mintegy 23 000 Ft. összegű, ezért a pluszmunkáért kiutalt jutalom is. Az önkor­mányzati képviselői választást követő alakuló ülésen a jegy­zői pályázat feltételeit a jog­szabályoknak megfelelően, ha­tározta meg a képviselő-testü­let néhány egyéb szempont­tal kiegészítve. Erre törvényes joga volt! Így: a 40 éves élet­kor megjelölése, a helyi kö­rülmények ismerete (ezt egy MSZP-s! képviselő javasolta). A 40 éves életkor alá nem csak „én fértem bele”, mert mini­mum 5 jogászt ismerek a vá­rosban. A pályázatot a Ma­gyar Hírlapban és a Pest Me­gyei Hírlapban is megjelen­tettük. Gondolom, így végképp hamis Jánosi József állítása, mely szerint ne lett volna más, aki a pályázati feltételeknek megfelelt volna. A testületi előterjesztés előkészítésével a polgármester úr a szervezési főelőadót bízta meg (főiskolát végzett), mivel személyzeti fő­előadónk aznap Budapesten tartózkodott". A levél ezután az átszerve­zés részleteivel foglalkozik — erről alább a polgármester szavait idézzük —, majd így folytatódik.: „Talán az eddigiekből kide­rült, hogy nem a kréta, hanem a toll — vagy az írógép —, esetleg az író körül van a hi­ba, tényként közreadva a hallottakat. Az újságból értesültem, hogy Jánosi úr „megmondta, ki miért nem alkalmas a jegyző pozíciójára”. Az nem derül ki, hogy ezt mikor tette, de talán lejárt az az idő, amikor egy fontos ember szubjektív véle­ménye dönthetett személyi kérdésekben. Tájékoztatásul említem meg, engem egy választott képvise­lő-testület nevezett ki. A je­lenlevők között SZDSZ, MDF, MSZP és független képviselő is volt. Döntésüket egyhangú szava­zattal hozták meg. Talán az elmúlt három év során sze­reztek annyi információt, hogy bizalmat szavazzanak nekem”. Ezt a cikkíró is megtehette volna, már csak azért is, mert „mint örökös pártonkívülinek, nem áll a hátam mögött szer­vezet, mely megvédjen, nincse­nek kapcsolataim, amelyek körbefonnának" — írja leve­le befejező részében a jegyző. munkakör napi átlagban alig több, mint 10 perc elfoglalt­ságot okozott. Jánosi úr leg­magasabb iskolai végzettsége marxista—leninista esti egye­tem. A szervezeti átalakulás és az iskolai végzettség, vala­mint a helyi viszonyok isme­rete alapján számára a köz­ponti iktatóban vezétői mun­kakört ajánlottam fel, melyet Mtsraéhcsi-e a Aki manapság Százhalom­battára téved, igencsak vegyes benyomásokat' szétéZhet'á' V8-' rosről. Nincs békesség ugyan­is a magasba szökő erőművi kémények alatt. A tizennyolc­ezres lélekszámú település la­kóival beszélgetve, úgy tűnik, ki nem mondott félelmek, in­dulatok feszülnek bennük. A felszínen honoló látszólagos nyugalom mögött keserűség, csalódottság és kiábrándultság munkál. Már az önkormányzati vá­lasztást megelőző pártcsatáro­zások és személyeskedésig fa­juló pengeváltások is alapo­san szétzilálták a sorokat. A közvélemény azóta mindin­kább megosztottá vált és ez a megosztottság mára szinte krónikus méreteket öltött, be­szivárogva az itt élők minden­napjaiba. Ugyanakkor az el­múlt évtizedekben kialakult kapcsolatrendszerek kövüle­tei is föllelhetőek még, ezért igazán nehéz átlátni, kit mi­lyen megfontolás vezérel, ha megnyilatkozik, ki milyen csoportosulást vagy érdekszfé­rát képvisel az összefonódá­sok bonyolult pókhálójában. Ami az önkormányzati tes­tület határozatait és döntéseit illeti, szembetűnő, hogy alig akad olyan, amelyet osztat­lan elismerés fogadna, amely ne vetne szelet és ne aratna vihart. Egyes vélemények szerint a bajt a testület maga okozza magának, minthogy döntései következetlenek, s mert nem képes fölülemelikedni szűk pártérdekeken — (lévén 70%- ban SZDSZ-indíttatású) —, így az sem csoda, ha olykor me­rev ellenállásba ütközik. Má­sok viszont úgy vélik, hogy az önkormányzati munkát, a tes­tületet ért kritikák, támadá­sok megalapozatlanok, célirá- lyosan lejáratók és az ellen­drukkerek malmára hajtják a vizet... Hol hát az igazság? A polgármesteri hivatal fölállítását követően már-már A p&l^árnmsier levele „Ügy gondolom, szükségessé vált a közvélemény hiteles tá­jékoztatása — kezdi levelét Vezér Mihály polgármester —, mert egyes sértett emberek alaptalan állításaikkal mérge­zik a város egyébként sem tiszta levegőjét. Az alábbiak­ban a december 6-án és 7-én történt munkaviszony-meg­szüntetések tömör, valós törté­netét írom le.” Már ez év tavaszán a ta­nácsapparátus vezetői is fog­lalkoztak az átszervezés és lét­számleépítés gondolatával, oly­annyira, hogy ez irányú részle­tes terveiket a végrehajtó bi­zottság elé vitték, amely a ki­dolgozott tervet nem fogadta el, tekintettel a közelgő hely- hatósági választásokra — em­lékeztet a polgármester, majd ismerteti, milyen részletes vizsgálatokkal, szervezetátvi­lágítással készítették elő az új szervezeti és működési sza­bályzat elfogadását. „Az új szervezet kialakulása néhány munkakört megszünte­tett, a szervezetátvilágítás pe­dig bebizonyította nem kevés főállású munkakörről azt, hogy szervezéssel, egyes ese­tekben még, külön szervezés nélkül is kapcsolt munkakör­ként ellátható. Az új szerve­zeti és működési szabályzat személyekre és munkakörökre történő lebontását én hajtot­tam végre, amely törvényadita jogom és kötelességem is egyben. Ennek következtében tizenhárom dolgozó munkavi­szonya az átszervezés miatt megszűnt. „A szervezetátvilágítás ki­derítette, hogy Jánosi József személyzetis munkaköre egy­értelműen kapcsolt munkakör­ként ellátható, hatvan fő ese­tében ésszerűtlen egy ilyen munkakör főállásban történő ellátása, amely így mintegy 300 ezer forintjába kerül a vá­rosnak. Személyes tapasztala­tom is bizonyítja, hiszen ko­rábbi gazdasági igazgatóhe­lyettesi munkakörömben én magam is ilyen létszámra egy ilyen munkakört kapcsonként láttam el két éven keresztül, és számomra ez a kapcsolt ő többszöri kérésem ellenére sem fogadott el, sót ő maga kérte ezek után a felmondó- levelét. Nálunk az új hivatal­ban természetesen minden ve­zetőnek komoly napi feladatai is vannak, az általános vezetői feladatokon kívül. Jelenleg a személyzeti-munkaügyi felada­tokat kapcsolt munkakörben, gyakorlott, többdiplomás, he­lyi viszonyokat jól ismerő dol­gozó látja el” — írja Vezér Mihály, majd Jánosi József állításaira reagálva kiemeli: „A jegyzői pályázat feltéte­leit én magam fogalmaztam meg, és az alakuló ülésen az önkormányzati képviselők fo­gadták el. Sajnos, ez a vád hamis, hogy a jegyző készítette elő a saját pályázatát. Amennyiben tényleg nem dolgozhatott a tanácsi appará­tusban külföldi állampolgár, akkor (Jánosi József) miért vette fel ök.et? Mert ugyanis ő volt az, aki felvette a kül­földi állampolgárokat.” Hujber Jenő munkaviszo­nyának megszüntetésével kap­csolatban a következőket fo­galmazza meg: „A szervezeti változtatás szakmai előkészítésének idő­szakában írásos kérelemmel fordult hozzám, hogy mellék- foglalkozását engedélyezzem. Kérelme szerint, amelyet mun­kahelyi vezetőjének írásos szakvéleménye is megerősít, munkáját meg lehet szervezni úgy, hogy a hét öt munkanapja helyett csak négy munkanapot dolgozzon a hivatalban. A szervezéssel így szabaddá tett egy munkanapot Hujber úr más munkahelyen, személyes többletjövedelem szerzése ér­dekében kívánja felhasználni. Én személyes megbeszélés so­rán kértem a dolgozót, hogy a szervezés során felszabaduló munkakapacitását a helyi hi­vatal érdekei szerint töltsük ki, ő ettől mereven elzárkó­zott. Elmondtam azt is, hogy több vezetői munkakörrel kap­csolatban is esélyesnek látom az ő személyét. Hujber úr en­nek ellenére ragaszkodott ah­hoz, hogy jó szervezéssel sza­baddá váló idejét és kapaci­tását más munkahelyen kama­toztathassa. Én ezek után a hi­vatal érdekeinek szem előtt tartásával döntöttem a mun­kaviszony megszüntetése mel­lett, mert a jövőben nem te­hetjük meg, hogy napi 6 vagy 4 órában elvégezhető munka­körökért 8 órának megfelelő munkabért fizessünk." , Az elbocsátások humánus intézését igazolandó, a polgár- mester ezután arról ír, hogy a felmondás idejére a . munka­végzés alól az érintettek fel­mentést kaptak átlagfizetéssel, sőt elhelyezkedésükben is igyekszik segíteni őket. A továbbiakban dr. Tüske László munkaviszonyának megszüntetési körülményeiről is ír Vezér Mihály — ezzel eddig lapunk nem foglalko­zott, így levelének ezt a részét most nem idézzük —, majd az újságírónknak és részben a nyilatkozóknak címezve így fejezi be mondandóját: „Ez hát az SZDSZ-es nagy- takarítás, a Justitia-terv gya­korlatban. Remélem, belátja ezek után, hogy a két riport­alanya mennyire félrevezette önt és az újságolvasó közvéle­ményt. Én mindezeket, amit leírtam tételesen, hitelt ér­demlően bizonyítani tudom. Ezúton kérem Jánosi és Huj­ber urakat, hogy a Pest Me­gyei Hírlapban közzétett állí­tásaikat bizonyítsák be, vagy vonják vissza, mert tartok tő­le, hogy egyébként rágalmazás bűnébe keverednek.” nyilvánosság ? elcsitulni látszottak a korábbi torzsalkodások, amikor az ön- korjwáfiy.zat november 9-i ülé­sén újult erővel törtek fel­színre az ellentétek. A vá­lasztásokon alulmaradt helyi MDF-szervezet elnöke, dr. Nagypataki Gyula, javaslat­tal állt elő: kapjon az óváro­si településrész önálló kor­mányzatot, máskülönben föl­merül annale veszélye, hogy az ott élő — zömében szerb­ajkú — lakosság a korábbi évekhez hasonlóan diszkrimi­natív hátrányokat fog szen­vedni. Nos, e javaslat nem­csak kedélyeket borzolt fel, de lavinát is elindított. Az ülést a városi kábel-tv stúdió — amely a választási kampánynak is tárgyilagos ré­szese volt — ekkor még „élő egyenesben” közvetítette. Az adásba azonban becsúszott egy kis műhiba. A vitába bekap­csolódó SZDSZ-elnök, Takács János Károly hozzászólása alatt kimaradt a hang, s ezért az SZDSZ tudatos manipulá­cióval vádolta meg a TV-stú- diót. A technikai baki apro­póján a képviselők 12 aláírás­sal ellátott beadványt terjesz­tettek elő, amely az egyébként nyilvános üléseken a városi tévét „persona non grata"-nak minősítette, és indítványozta kirekesztését. Indoklásuk sze­rint a közvetítés egyes képvi­selőkben szereplési vágyat inspirál, míg másokat vissza­fogottá tesz. Az ülések gya- korta az éjszakába nyúlnak, a hosszan tartó procedúrák pedig a tétovaság érzetét kel­tik a nézőkben. Nem kis hang­súllyal merült fel persze a szándékos manipuláció vádja sem. A képviselő-testület novem­ber 30-án, ahogy várható volt, határozatilag — (13 igennel, 1 tartózkodással, 2 nemmel) — jóváhagyta az indítványban foglaltakat, ám ettől a hely­zet csak elmérgesedett. A döntést sérelmező lakosok tiltakozásul spontán aláírás- gyűjtési akcióba kezdtek. A szükséges határidőre 637 alá­írás gyűlt össze, s ennek bir­tokában interpellált a polgár- mesteri hivatalnál Bencsik Ildikó, független képviselő és öt társa. A közvetítés ügye tehát de­cember elején ismét terítékre került. Ezúttal sikerrel, az ön- kormányzati ülés ugyanis megváltoztatta korábbi állás­pontját, engedélyezte a továb­bi közvetítéseiket. A tv-adá- sokat övező áldatlan huzavo­na természetesen nem maradt hatástalan a régi intézmény­rendszer lebontását célzó tö­rekvésekre sem. Miközben ér­vek és ellenérvek csaptak ösz- sze, az SZDSZ helyi szervezete elnököt váltott és programja érvényesítésében még radiká­lisabbá vált. A Barátság Művelődési Köz­pont igazgatója, aki mind a városi tévét, mind a „Százha­lombattai Hirtükör” stábját vezette, lemondott főszerkesz­tői és stúdióvezetői megbíza­tásáról — ma már csak a mű­velődési házat irányítja. De vajon meddig? — Velem együtt a ház al­kalmazottai is bizonytalanság­ban élnek — mondja malició- zus mosollyal. — Itt most fe­jeknek kell hullani! Es a fejek hullanak: de­cember 6-án tizenhárom volt tanácsi dolgozónak hozott fel­mondólevelet a Mikulás. Volt, aki lenyelte a békát, volt, aki tört-zúzott dühében ... A megszülető önkormányza­ti döntések nyilván nem le­hetnek mindenki számára egy­formán kielégítőek, hisz ez illúzió, lenne. Egyetlen új struktúra fölépítése sem való­sítható meg a régi lebontása nélkül, s ez áldozatokkal jár. Csak az nem mellékes, kinek az érdekét szolgálja! Százha­lombattán azt szeretnék, ha a város levegőjének „tisztasá­gát" nem az éppen „uralkodó szélirány” befolyásolná. Hogy végre szabadon lehessen léle­gezni ...! Szilasi György Boldog; békés karácsonyi ünnepeket kívánunk minden kedves vásárlónknak! 'T.: jLt. „.ír.. : ^SEEraBTSJSBSHSCí

Next

/
Thumbnails
Contents