Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-21 / 299. szám
I 12 I WEST MEGYEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 399. SZÁM Ára: 5,80 íurini 1990. DECEMBER 81., PÉNTEK HÁROM MEGYE „MINISZTERE" Úttörőtitkár voit, köztársasági megbízott lesz? Az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottsága tegnap meghallgatta a köz- társaságimegbizott-jel ölteket. A Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megyét magában foglaló, budapesti székhelyű régióba Skultéty Sándor jogászt jelölik. Ö 45 esztendős, külkereskedelmi, mezőgazdasági és ipari jogászok munkaközösségének vezetője Cegléden. Volt sportoló, birkózó- és úszóedző, matematika—kémia szakos általános iskolai tanár, nevelőotthoni igazgató, mielőtt elvégezte a szegedi jogtudományi egyetemet. Rendelkezik adó-szaktanácsadói vizsgával. Mivel tagja az abonyi önkormányzatnak, e tisztségéről — kinevezése után — lemond. Az alkotmányügyi bizottság a jelöltek esetében úgy foglalt állást, hogy kinevezésükkel kapcsolatban nem tesz észrevételt. A jelölteket pénteken az önkormányzati bizottság is meghallgatja. Dr. Skultéty Sándorral éppen a miniszteri- meghallgatás idejére beszéltünk meg interjút. Sajnos elkerültük egymást. De Cegléden járva- kelve, életének állomásairól azért kaptunk — általa természetesen meg nem erősített, alá nem támasztott — tájékoztatást. A köztársaságimegbízott-' jelöltről azt mondják: rendkívül energikus ember. Képesítés nélkül kezdett tanítani Abonyban, s munka mellett szerzett diplomát, a tanári után később jogit is. Szervezőtehetségére úttörővezetőként figyeltek fel, s éveken át járási úttörőtitkár volt, majd ugyancsak huzamosabb ideig a járási pártbizottságon látott el, feladatokat az agitációs és propagandaterületen. ■ Később a Lenin Tsz-ben dolgozott, ahol egyben alap- szervezeti párttitkár is volt, s a szövetkezetnek ma is jogtanácsosa, amellett, hogy vezeti a Cegléd városi 121. számú jogtanácsosi munka- közösséget. Tudomásunk szerint dr. Skultéty Sándor tagja, de legalábbis szimpatizánsa elveiben az MDF-nék. Nem véletlenül mondják ezt róla bizonyára: azt hallották, a testvére, Király B. Izabella Pest megyei MDF-es parlamenti képviselő. ★ Lapunk tegnapi ügyeletes szerkesztője csinos kis purpar- léba keveredett a fenti írás kapcsán. Skultéty iir — aki korábbi ígéretének megfelelően visszahívta munkatársunkat — bizony nem örült annak, hogy korábbi életpályájának elemeit közre kívánjuk adni. Pedig ezzel egyáltalán nem akartuk rontani kinevezésének esélyeit. Az MDF tavaszi plakátjának szlogenjével szemben lapunk ugyanis úgy gondolja, hogy ha egyáltalán szükség van nagytakarításra, annak akkor is csak a szemetet keil el- ■távolílani. Mint ahogy a gyermeket sem szokták kiönteni a fürdővízzel együtt, a tisztességes, értékes, képzett szakemberekre az új demokráciának is szüksége van. Akár tagjai voltak az MSZMF-nek akár nem. Távközlési iroda Szigetszentmiklóson Nem küldözgetik az ügyfeleket Barátságos környezet, csinos egyenblúzos hölgyek, a polcokon színes telefonkészülékek, menedzserkalkulátorok, az asztalon telefax és számítógép, a sarokban sokszorosító berendezés. Űj stílus, új szellem a távközlésben. Ez a Budapest Vidéki Távközlési Igazgatóság ügyfélszolgálati irodája, amely tegnap délelőtt nyílt meg Szigetszentmiklóson a Márka Skála Áruház emeletén. Mint Polócz Ferenc igazgatóhelyettes elmondta, már az iroda helye is sokat mond. Arról tanúskodik, hogy nem hatóságként, hanem szolgáltatókként szeretnének foglalkozni itt a 'telefonra várókkal és az előfizetőkkel. A várakozók adatait számítógépre viszik, . s a hozzájuk fordulókat mindig napra készen tájékoztatják majd a fejlesztési lehetőségekről. Ez az iroda foglalkozik ezután ELSŐFOKÚN: TÖRVÉNYSÉRTŐ ítélet a lakiteleki ügyben AZ ás ELLE» ÚSZVA ÛRfà + Egyre inkább szemmel látható a baj. A kisszervezeteknél még-még magyarázható a közeli megalakulással, a tapasztalatlansággal az első számú vezető kapkodása, mindennel foglalkozása. A nagyobb, béjáratott cégeknél viszont a tűzoltásnak a jele ez. Annak a jele, hogy ezek a cégek (is) nápról napra élnek. Többüket kérdve, az érintett vezetőknek kirajzolódik a kép. Naponta 25-30 ügyben hóznak döntést ... Gyakran olyan témákban, amikben normális helyzetben egy művezetőnek, egy üzemvezetőnek kéllene döntenie^ Szemléletesen fogalmazta meg ezt egyikük, amikor azt mondotta, annyira fel- darabolódik a napjuk, mintha az iskolában a gyerekek olyan órarend szerint tanulnának, amelyben egy-egy „óra”, azaz tantárgy öt-öt percet kapna. A hasonlat találó! Nem szükséges különösebb fantázia ahhoz, hogy belássuk : az ilyen órarend szerinti tanulás mennyit érne... Sajnos, körülbelül ennyit ér az üzemi-vállalati óra plusz rend is; a rések, a lyukak tömögetése ez. A megkérdezett vezetők azt mondták, ennél többet (napi 12-14 óra) nem tudnak már dolgozni. Az órákra, félórákra szétesett nap úgy teremt túlterheltséget a vezetőknél, hogy annak nyomában nem teremtődik rend, hanem pillanatnyilag megoldódik egy-egy teendő. Legtöbbször, azonban úgy oldódik meg — éppen a módszerből következően —, hogy két-három újabb feszültséggócot teremt. » Ma bármelyik vezetőre kimondható, hogy alkalmatlan (arra'is, akit egy hete, egy hónapja választottak meg a „nagytakarítás” jegyében), ugyanis a körülmények, a gazdasági környezet alkalmatlan arra, hogy abban vezethessenek. Vezessenek, azaz stratégiai és taktikai elemeket egyeztessenek. Ma ^ termelőhelyeken (nemcsak az iparban!) a percről percre élés a meghatározó erő. A rögtönzéseknek ez a sokasága — tapasztalhattam — a megyében tevékenykedő vegyes vállalatoknál a megdöbbentés erejével hat a külföldiekre. Kérdés, mi mikor jutunk el a megdöbbenésig? És milyen áron? (M) Országszerte nagy érdeklődéssel kísért ügyről, a lakiteleki volt tanácsi dolgozók munkaviszonyának felmondásáról, illetve a helyi önliormányzat ezzel kapcsolatos határozatáról tárgyalt csütörtökön a Kecskeméti Városi Bíróság. Törvénysértőnek minősítette és hatályon kívül helyezte a lakiteleki határozatnak azon részét, amely kimondja a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek megszűnésiét. A hazai bírói gyakorlatban példa nélküli, munkajogi következményei és egyes részleteinek jogi tisztázatlansága miatt rendkívül bonyolult ügyben hozott döntés részletes és hosszadalmas indoklásának lényege az, hogy mind az önkormányzati törvény, mind az átmeneti törvényből adódóan sem a helyi tanács, sem szakigazgatási szerve nem szűnt meg jogutód nélkül, hiszen jogutódjai kijelölést nyertek.. A jogutódnak, azaz a polgár- mesteri hivatalnak kötelessége az átmenet időszakában a korábbi szakigazgatási szerv feladatait ellátni. a góckörzet — a Csepel-szi- get végéig, illetve Dömsödig nyúló terület — számlapanaszaival, de itt lehet bejelenteni vonalhibákat. Az első negyedévtől lehetőség lesz a távbeszélőszámlák befizetésére is, itt jelentkezhetnek az új telefonigénylők, de lehet majd innen telefaxot, telexet leadni éppúgy, mint telefonálni, helyben, illetve távolabbra. Négy nagy céggel kötöttek bizományosi szerződést a legkorszerűbb, legdivatosabb telefonkészülékeket, üzenetrögzítőket, digitális naptárakat, kalkulátorokat árusítják. A különféle faxok, kis- és alközpontok megrendelői az eladástól a szerelésig teljes körű szolgáltatást kaphatnak az ügyfélszolgálati irodán. Arra töreksze nek a munkatársak, hogy minden hozzájuk forduló ügyét helyben elintézzék, 'Nem küldözgetik az ügyfeleket más távközlési szervekhez, hanem ha lehetőség van, telefonon saját maguk intézkednek, vagy később válaszolnak. A távközlési ügyfélszolgálat hétfőn nyújtott nyitva tartással este 6-ig, a hét töb bi munkanapján 9-től 4-ig várja az érdeklődőket, de a jövő év elejétől már az áru ház nyitva tartásához igazítják saját munkarendjüket, annak érdekében, hogy az ügyfelek könnyebben felkereshessék gondjaikkal, kérdéseikkel az irodát. A váci és a szigetszent- miklósi után a jövő év elején hasonló ügyfélszolgálat kezdi meg működését Cegléden és Erden, s a tervek szerint 1991-ben Szentendrén is ilyen irodát nyit a Budapest Vidéki Távközlési Igazgatóság., M. K. Lemondott külügyminiszteri bársonyszékéről Eduard Sevardnadze, akinek neve az átalakítás hőskorszakának új típusú szovjet külpolitikáját fémjelezte. Ezt maga a szovjet külügyminiszter jelentette be csütörtökön ' a szovjet népi küldöttek kongresszusán, az „ezredesi csillagos” szélsőségesek személyeskedő kampányával magyarázva döntését, s egyben sötét diktatúra veszélyeire figyelmeztetve a szovjet törvényhozást. A grúz származású 63 esztendős politikus — aki 1985 júliusa óta töltötte be a Szovjetunió külügyminiszterének tisztét — a kongresz- szusi palotában mondott beszédében azzal az indoklással kérte felmentését, hogy a reakciós erők személyeskedő kampányt folytatnak ellene: említést tett „két ezredesi rangú” küldöttről, akik úgy nyilatkoztak, hogy „miután sikerült félreállítani a ■ belügyminisztert, most már eljött a külügyminiszterrel való leszámolás ideje is”. (Részletes beszámolónk a 2-es oldalon.) Elnapolt Világkiállítás Csak egy évvel később Csaknem nyolcórás ülésezés, illetve majd kétórányi szavazási procedúra után a fővárosi közgyűlés végül is úgy foglalt állást, hogy nem támogatja a világkiállítás 1995. évi megrendezését. Döntött a testület arról is, hogy 1996-ban viszont meg- rendezhetőnek tartja a kiállítást, ha a Parlament megalkotja az együttműködési szerződések megkötéséhez szükséges törvényeket (koncessziós törvény, földtörvény stb.), elkészül a részletes finanszírozási, városfejlesztési és teljes■ körű környezetvédelmi terv, illetve hatástanulmány. Emellett szükségesnek tartja a közgyűlés, hogy általános és teljes körű tervet dolgozzanak ki a világkiállítás beruházásszervezési formáira és a világkiállítási létesítmények és beruházások utóhasznosítására. A képviselők véleménye: ha ezek a feltételek 1991. április 30-ig nem valósulnak meg, akkor a közgyűlés nem lát lehetőséget a világkiálli- táS megrendezésére. Kismaros iskolája. Három tanterem, könyvtár. Nem nagy dolog. A kismaroslaknak mégis az. Mert gyerekeik kitiltattak az eddigi körzetközpontnak számító verőcei iskolából. Pontosabban szólva, fel nem mondtak nekik, csak éppen ultimátumot kaptak: ha akarják továbbra is a kötelező közoktatást, ám fizessenek gyerekenként több mint húszezer forintot. A kisiparosiak nem akartak fizetni. Inkább fél év alatt építettek egy új iskolát. Hogy hogyan, arról szól riportunk a 3. oldalon. (Erdősi Ágnes felvétele)
