Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-03 / 283. szám

iyWW!'ú>Ktmm«ua«i!P*p#Rn^ Pénzes I (írásunk a 3. oldalon) I if. V i .’UfiMHwtimiitmiimmtiuminiimiimiiimiiMiMuumiiiUiiiimuimuiiii-umuuuiuuimummiuiiimiimuiimititiMiiimiitiiJititmitimmuiimiiiiinh' PEST MEG VEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM Ára: 5,80 forint 1990. DECEMBER 3., HÉTFŐ KÉNYSZERŰ^ RANDEVÚ AZ UTAKON Mikulás megrázta szakállát Telefonos hajtóvadászatot folytattunk tegnap kora dél­utántól azért, hogy megtud­juk: a hóesés miatt milye­nek a megye útjai, s egyálta­lán elindultak-e a sózóko­csik? — A kora délután órák­ban az M3-as autópályán két kilométer hosszan futottak egymásba gépkocsik — hal­lottuk dr. Dorogi Gábor fő­orvostól, a mentősök vasár­napi szolgálatvezetőjétől. Ezt a hirt cáfolta Finta Árpád rendőr őrnagy, bár az ese­ményről érdeklődésünk ide­jén még nem kapott írásos jelentést. Amit a rádión vett hírekből tudott: két kocsi futott össze a csúszós úton, a többieknek még idejében sikerült megállniuk. Szeren­csére csak két könnyebb sé­rülés történt — kaptuk az információt a mentőszolgá­lattól. Szintén tőlük tudtuk meg, hogy Érden ugyancsak két személykocsi csúszott ol­dalról egymásba, de ennél a balesetnél is csak egy köny- nyen sérültet kellett kórház­ba szállítaniuk. A Budaörsi Rendőrkapi­tányság ügyeletes tisztje, Vida István is megerősítette: rendkívül síkosakká váltak az utak, s egyértelműen a hóesésre vezethető vissza, hogy a nap során többször is riasztották őket. A városban két baleket történt, az egyik alkalommal két, másodszor három autós adott egymás­nak kényszerű randevút. Ennél sajnos sokkal komo­lyabb baleset is történt a körzetben. Piliscsabán a szovjet laktanya előtt árok­ba borult egy kocsi, s egy férfi olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a gyors se­gítségnyújtás ellenére a helyszínen meghalt. Kora este sikerült kapcso­latot teremtenünk az Ütin- form ügyeletesével, Keme- nesi Judittal. Meglepő hírrel szolgált : Csongrád megyé­ben egész vasárnap sütött a nap, míg a Dunántúlon, il­letve az ország északi részé­ben a hóval birkóztak a só­zókocsik. Pest megyében is sajátos volt a kép: Cegléd környékén például száraz út­burkolaton autózhattak, de a megye északi csücskében, a budai vidéken és a gödöllői járásban megrázta szakálla1 a Mikulás. A megye fehér vidékét majd hatvan hóelta- karító gép járta, ám az ál­landó égi áldás miatt a só nem bizonyult hatékonynak. Az M7-es autópályán' nem messze a .fővárostól több bal­eset is történt — lapzártáig szerencsére csak koccanásos esetekről hallottunk az Ütin- formtól. Néhány autós job­ban nyomta a gázpedált a kelleténél, így pályaelhagyó­vá vált a szó szoros értel­mében. Ugyanez történt a 2-es úton Dunakeszi térsé­gében és a 30-as főúton Gö­döllőnél. — Az M3-ason a kora délutáni órákban történteket szinte nem lehetett nyomon követni — mondta Kemene- si Judit. — Nem véletlen tehát, hogy egymásnak el­lentmondó információkat kaptak. Mi úgy tudjuk, hogy a 17-es és 20-as kilométer- szelvény között valóban 10-11 gépkocsi, jutott össze, de a gépjárművezetők betét­lapcserével elintézték maguk között a találkozót. Erre már csak az üvegcserepek­ből következtetett a helyszí­nelőnk. Ugyanitt a 21-es ki­lométerszelvényben egy autós az árokban kötött ki. Szerencsére csak a jármű­vek sérültek, az utasok való­ban könnyebb sérüléssel vagy baj nélkül úszták meg a dolgot. F. E. Vén aulákkal nem fuvarozhat Rostáló rendelet Azok a fuvarozóvállalatok, illetve maszekok, akik jövő­re is szeretnének meghatáro­zó szerepet játszani a nem­zetközi árufuvarozásban, ha eddig nem tették, most kénytelenek lesznek gépko­csiparkjukat felújítani. Ha nem, kiszorulhatnak a piac­ról. A Közlekedési Miniszté­rium határozata szerint ugyanis január elsejétől csak nyolc évnél fiatalabb, s 20 tonna összsúlyt meghaladó autók vehetnek részt a nem­zetközi árufuvarozásban. A külföldi autóutakról hama­rosan eltűnnek majd az IFA teherautók is, amelyekkel kénytelen-kelletlen még jó néhány állami vállalat és magánfuvarozó is kamiono- zik. A szigorítást az indokolta, hogy a nemzetközi járműfu­varozási engedély körül már régóta nem volt minden rendben. Hosszú idő óta sok volt az eszkimó és kevés a fóka, vagyis nem jutott min tíenkinek engedély. Lehetet­len állapot — mondják az il­letékesek —, hogy hétezer fuvarozóra négyezernégyszáz engedély jusson. Ha marad­na ez az állapot, az senkinek nem lenne jó. Há megrostá­lódik a mezőny, a piacon maradóknak lesz életterük. A rendelet természetesen nem nyerte el mindenki tet­szését. Az állami és magán- fuvarozók közül néhányan azt sérelmezték, hogy elég későn — november elején — értesültek csak a döntésről. Csupán csak annyit sikerült elérniük, hogy a határidőt december elsejéről január elsejére változtatták. Az ille­tékesek azzal érvelnek, a szi gorítás előszelét már április­májusban lehetett érezni. H. É. 'Nyugat-Európában arra számítanak, hogy a szovjet­unióbeli és általában a kelet- európai rossz ellátási hely­zet, valamint a szovjet uta­zási rendelkezések liberali­zálása következtében milliós nagyságrendű tömeg özönli majd el Európa nyugati ré­szét. A Bild am Sonntagnak nyilatkozva Hagen Schulze müncheni történész nem tar­totta kizártnak, hogy „25-30 millió főt átfogó népvándor­lásra” kell számítani keleti irányból. A vasárnapi német lap ar­ról is írt, hogy a CDU—CSU Bundestag-frakciója — nem először, s nemcsak ő — a német alaptörvény módosí­tását kívánja elérni, hogy „elhárítsák a népvándorlás­ból adódó katasztrófát”. A módosítás az alaptörvény 16. cikkére vonatkozna, amely kimondja, hogy Németor­szágban „a politikai üldözöt­tek menedékjogot élveznek”. A kelet-európai változások nyomán azonban ma már mindenki azt hangoztatja, hogy a Németországba bebo­csátást kérőket nem lehet politikai menekülteknek te­kinteni, ők gazdasági mene- kültek, akikkel szemben vé­dekezni kell. Németország­ban az idén összesen körül­belül 200 ezer ember folya­modott és folyamodik letele­pedési engedélyért a világ minden részéből, s a hatósá­gok csak az esetek elenyésző hányadában találják úgy, hogy a menedéket kérő ha­zájában politikailag üldözött. Szovjet laktanyából vámszabad terület Nemzetközi kamionkikötő létesítését tervezi a nagykő­rösi önkormányáét a város közelében — főútvonal mel­lett — fekvő, jövőre meg­üresedő szovjet laktanya te­rületén. Amint Kiss János. Nagy­kőrös .polgármestere elmon­dotta, a város melletti volt laktanyából egy német vál­lalkozóval összefogva nem­zetközi kamionkik.ötöt ala­kítanának ki, ahol autószer­vizen kívül csomagoló-, rak­tározó-, átrakóegységek is működnének. A környék egyéb adottságait is figye­lembe véve az érintett rész idővel vámszabad területté válhatna: elsősorban az Al­földön előállított ipari és mezőgazdasági termékek, il­letve a külföld'ől beérkező áruk cserélhetnének itt gaz­dát. A város belterületén álló laktanya hasznosítására is több elképzelés született. Egy izraeli üzletember már konkrét ajánlatot is tett ci­pőgyártó üzem létesítésére. A volt katonai Objektumok hasznosításából származó bevételekből az önkormány­zat egyebek mellett szabad­időközpont, kórház, vala­mint bevásárlócentrum épí­tését tervezi. A laktanyák hasznosítására készült terve­ket az önkormányzat elküld­te a Honvédelmi Miniszté­riumnak. Leesett és olvad. Tegnap reggelre feliérbe burkolózott a táj, leesett az első hó. A csapadé­kos hetek után az északi hideg légáramlatok meghozták, legalábbis mu­tatóba, a havat, aminek leginkább a mezőgazdászok és a gyerekek örül­tek, kevésbé az a megszámlálhatatlan autós, akik tegnap íékezhetetlen merészségükkel és autóikkal kerültek árokba vagy csúsztak egymásba. A távprognózissal foglalkozó szakemberek szerint azonban az időjárás a hét közepétől enyhül, így a mesebeli fehér falusi utcák rövidesen ismét kopott feketévé változnak. (Kép és szöveg: Vimola Károly) Kamionhiköfő Nagykőrösön 1

Next

/
Thumbnails
Contents