Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-17 / 295. szám
P VST MM, » # Î990. DECEMBER 17., HÉTFŐ A kétkamarás város A hatalom szervezi hivatalos ellenzékét? Szigetszentmiklós városa sok mindenben szenved hiányt.' Nincs például uszodája, igazi, komoly művelődési háza, tisztességes úthálózata. Pedagóguskamarája viszont — péntek óta — immáron kettő is van. Az ügy előzménye, hogy/november vegén negyvenöt helyi pedagógus megalakította a szigetszentmiklósi pedagógus- kamarát. Megválasztották az ovodai, az általános iskolai tagozat vezetőjét és az ideiglenes szervezőbizottságot, amelynek mandátuma három hónapja szól. Ennyi idő áll rendelkezésre a szervezésre, s utána választanak végleges vezetőséget. Rosszul fizetett szerencsétlenek A középiskolai tagozat ezen a november végi ülésen nem alakulhatott meg, hiszen a helyi gimnáziumot és szakközép- iskolát senki sem képviselte, a 208-as szakmunkásképző és szakközépiskolából is csak né- hányan vettek részt. Ezért úgy döntöttek, hogy tovább szervezik a középfokú intézményekben a kamarát, és egy későbbi időpontban választanak tagozatvezetőt. Az alakuló ülésen döntöttek arról is, hogy megkeresik a város polgármesterét, és kérik: biztosítsanak helyet a Magyar Pedagógus Kamara Szigetszentmiklós Városi Tagozata egy képviselőjének az önkormányzat művelődési bizottsá- gá ban. A másik kamara december 14-én, pénteken délután alakult meg a város új középiskolájában. Erre az eseményre a meghívót dr. Koós Ferenc, a gimnázium igazgatója, a művelődési bizottság elnöke és dr. Engelbrecht Imre, a polgár- mesteri hivatal művelődési osztályvezetője írta alá. Péntek délután a gimnázium tanári szobájában helyet foglaló pedagógusok több mint fele a november végén megalakult kamara tagja volt. Egy részüket a döbbenet, másokat a kíváncsiság vagy az indulat vezetett ide. Dr. Koós Ferenc — aki tanügyi koncepcióját az MDF országos gyűlésén is előadta — egy percig sem hagyott kétséget afelől, hogy mi a véleménye a november végén megalakult városi kamaráról. Hosszasan ecsetelte, hogy semmiféle meghívót nem kapott, hallomásból értesült ugyan a dologról, de nyilván a középiskola nem volt kívánatos ezen az alakuló ülésen, ezért nem is mentek el. Az igazgató tanügyi jogászokkal konzultált, és arra az elhatározásra jutott; meg kell alakítani a saját kamarájukat, hogy a város valamennyi pedagógusa képviselethez jusson. A pedagóguskamara célja még nem tisztázott — mondta az igazgató. — Az, ami le van írva, az nem más, mint egy háztömb körüli szakszervezet. Az új kamara ennél többet akar, ezért küldtek meghívót azoknak a tanerőknek is, akik Miklóson laknak, de máshol tanítanak. Az olyan szervezetek, mint a pécsi kezdeményezésű kamara, most válaszút előtt állnak, hangsúlyozta az igazgató: elősegítik a tanügyi rendszerváltást, illetve a rendszerváltást a tanügyben, vagy pedig menedékhelyül szolgálnak olyan erőknek, akik r osszul érzik magukat, és valamilyen zászlót lobogtatva szeretnének a székükbe kapaszkodni. Szigetszentmiklós tanügyi társadalma rosszul fizetett, szerencsétlen pedagógusokból áll. A pálya elnőiesedett, s ez nem ideális a gyerekek nevelése szempontjából. Az a céljuk, hogy az alsó tagozatban visz- szaálilítsák a tanító úr rangját, a középiskolában pedig a kutató tanár becsületét. Dr. Koós Ferenc büszkén mondta, hogy minden tanácsi ellenállást legyőzve sikerült kiemelt bérezést biztosítania a tantestületének, ahol ennek is köszönhetően o nemek aránya 50—50 százalék. Harcát a város valamennyi pedagógusa érdekében vívta meg, hogy ezek után az ő bérüket is kénytelenek legyenek emelni, hiszen a középiskola utánpótlását ők nevelik. Mint a művelődési bizottság vezetője, erre lehetősége is lesz, remélhetőleg — rponcjta. Kulturális ' nemzet- gyilRo'sság le*nné‘érj§4(íríf a színvonalból. Aki a múlthoz ragaszkodik, az alakítson másféle szervezetet. A kamarának a pedagógustársadalom elitjét kell tömörítenie. A néptől elszakadt konyakozó elvtikék kora lejárt. Olyan emberekre van szüksége az új kamarának, akik hajlandók segíteni, és kérik az új kulturális vezetés segítségét. Semmi elől nem zárkózunk el — fejezte be az igazgató. Egy tiszte világ kezdődik Bíró Vince, a Miklósi tanügy nagy öregje, úgy fogalmazott: őt felrázta ez az új Világ, megfiatalodott, és tenni akar ezért a rendszerért. Célzott arra, hogy azok az emberek, akik eddig csak vezettek, menjenek el egy kicsit tanítani, tegyék társadalmi munkában, amit addig főállásban, s akkor néhány év múlva talán lesz hitelük. Minket becsaptak, mondta. Hol becsapott, hol becsapó voltam magam is, célzott múltbéli pártállására. Most azonban egy tiszta világ kezdődik, ahol senkit nem ér retorzió, ha egyik vagy másik kamarába lép be. Rábai Ferencné a már megalakult kamara tagjaként szóiig és úgy vélte, itt most a hatalom készül szakmai érdek- képviseletet alakítani, maga akar élére állni hivatalos ellenzékének, ami teljes képtelenség. Létezik, és 58 taggal már dolgozik egy kamara a városban, amely nyitva áll a város valamennyi pedagógusa előtt, s amelynek vezetőségét titkos szavazással választhatják meg. A miklósi pedagógusok eddig is megosztottak voltak, ez a két kamara tovább élezné a helyzetet. Gyertya diktál villanykörtének? A további hozzászólásokban egyre markánsabban megfogalmazódott, hogy az alapvető kifogás az első kamara ellen, a három hónapra megválasztott ideiglenes szervező, Bak Ferenc voit úttörőelnök. Aligha lehetett elérteni dr. Koós megjegyzését: gyertyák villanykörtéknek ne diktáljanak! Hosszadalmas és komoly emberekhez bizony méltatlan vita kezdődött afölött, hogy kapott-e meghívót a gimnázium. Hogy miért a portán adták le az ominózus november végi kamarai alakulásra invitáló meghívót. Érdekes, hogy az ülésről a 3. sz. iskola igazgatója sem tudott, bár pedagógusai közül azért négyen részt vettek az ülésen. A régi tanács tanulmányi felügyelője, Reich. Károlyné megcáfolta dr. Koós Ferencet, állítva, hogy rendszeresen tájékoztatták őt a kamarai szervezésről, ám az igazgató első perctől valamiféle illegális szervezetnek kiáltotta ki a kamarát, miért akar akkor most ő egy ilyet szervezni? Bak Ferenc, az Ideiglenes szervezőbizottság vezetője közölte, ha csupán az ő személye az akadálya annak, hogy egységes pedagóguskamara jöjjön létre a városban, azonnal lemond. Természetesen „mezei” pedagógusok is megszólaltak: politikai csatározás kellős közepébe csöppentek, állították. Az első kamarába éppen úgy nem lépnének be szívesen, mint az újba. Alakítsanak talán harmadikat? Elhangzott egy javaslat is: későbbi időpontra hívják össze a város valamennyi pedagógusát, s ők döntsenek, hány kamarát akarnak, s milyen vezetőkkel. A gimnázium igazgatója hajthatatlan máradt. Többször meglobogtatta a belépési ívet: „aki aláírja, maradhat, a többiektől pedig elköszönünk!” A sokadik papírlobogtatás után az első kamara tagjainak többsége távozott. Néhányan érdeklődésből maradtak. Közülük hármat azonnal beválasztottak az új kamara ideiglenes vezetőségébe, ök valóban a két szervezet egyesítésén szeretnének dolgozni. A szakmai munkáról, érdekképviseletről egy szó sem esett. Móza Katalin Böliér bárdja, szomszéd kutyája Hétvégén is megbetegszünk Fossz idők .(árnak a sertésekre. Pilisvörösváron vasárnap reggel haláltusái üktől hangos a táj. De sikolt néha az ember is. Például az a nagylány, aki átugrotta ijedtében a kerítést, és kificamította a bokáját, mikor — disznóölésre ment nézőnek — megkergette a szomszéd kutyája. S valószínűleg nem maradt hangtalan az a böllér sem, aki csuklón kapta magát a bárd- dai. Szerencséje volt: csak a bőre nyílt ki. Köszönte, varrást nem kért, kapcsot sem, de tudomásul vette: ilyenkor dukál a tetanuszoltás. Mint olvasóink bizonjára sejtik a sorokból: az orvosi ügyeletén jártunk ... A bejáratnál tábla hirdeti: Központi körzeti orvosi ügyelet. Hétköznap 19 ó.-tól 7 o-ig, munkaszüneti napon es vasárnap 7 ó-tói 7 ó-ig. S nyíl mutatja, hol is az ügyeleti csengő, no meg a telefonszám: 30-360. Odabenn Lőrincz József né asszisztenssel állítjuk össze az eseménynaplót. — Péntek este óta volt két haláleset — mindkettő idős, koszorúér-elmeszesedéses beteg. volt —, nekik már nem segíthettünk. De a többieknek, negyven ízben, igen. Például az összevert férfit, aki véraláfutásos szemmel került orvoshoz, s a fiatalembert, akinek ugyancsak a szemébe vágódott munka közben egy ólomlemez széle, a szemészetre irányítottuk. A 68 éves férfit, aki beleesett a szerelőaknába és a jobb oldalát ütötte meg, bordatörés-gyanús, röntgenre küldtük. Még nem jelentkezett a felvétellel. Volt azután egy 71 éves bácsi, akit egy ismeretlen kutya harapott meg. Tetanuszinjekciót kapott, akár a csuklóját elvágó böllér, de mert nem deríthető ki, hogy a Kutya be volt-e oltva, a bácsi kap majd veszettség elleni védőoltást is. Egy fiatal nő sósammal próbálta tisztítani a mosdót, belélegezte a gőzét. Csúnya tünetekkel, csillapíthatatlan köhögéssel, nehézlégzéssel került a Korányi Kórházba. A többiek mindennapos esetek: injekcióért jönnek, vagy megfázták, náthásak, huruto- sak. — Jól megvagyunk ám betegek nélkül is — veszi át a szót dr. Hidas István, az ügyeletes orvos. — Egyelőre még nem a teljesítmény után fizetnek minket. A „teljesítményt” persze ne értse félre: az ügyeletesnél a betegellátás mennyisége és minősége lehet ilyen mérce, de az alapellátásban a beteg érdeke általában az, hívjanak, ha nincs, reggel akkor is jövök. Kifelé menet magyarázza az orvos: — Matyi bácsi az én betegem, rendszeresen gondozom. A mai oxigénhiányos állapota — inert a kelleténél kevesebb oxigént kapott az agya, ezért szédült és zavart — valószínűleg az agyi érelmeszesedésével kapcsolatos, és égy felsőlégúti hurut váltotta ki. Míg odabent voltunk, rádión jönn a következő hívás: irány Tinnye. Jó, hogy van terepjáró, a havas, sáros Rákóczi Hétvégeken ketten teljesítenek szolgálatot, egyikük gépkocsival járja a négy községet, s az egy várost magában foglaló hatalmas körzetet Dr. Iglóy Károly főorvos. Fekete Árpád gépkocsivezető egy sürgős esethez vonul ki (Hancsovszki János felvételei) oeiui su ezer emoeri iái ei, t'tlisvörösvár lakóin kívül a szentivániakat, csabaiakat, szántóiakat, tinnyeieket, jász- faluiakat. S persze-' azokat, akiket a 10-es főút Pest megyei szakaszán ér baleset, meg akik csak úgy betévednek hozzánk, például Ürömből, Solymárról. Egy hátvégén áíMá- ban 80-100 esetünk van, a sürgős hívások száma ebből 15-30. Beülünk az AL 38-36-os fehér Niva terepjáróba, s míg a helyszínre érünk. Váradi Zoltán, a pilóta viszi a szót: — Tegnap 152 kilométert futott a kocsi, Jászfalun például úttalan utakon. Az emeleti lakásban Mátyás bácsi tényleg nagyon rosszul van. Fáj a feje. Annyira szédül, hogy kétszer is — akaratlanul — visszaül az ágyba. Enni se bír. Tegnap munkában volt, estére fogta el a baj, any- nyira, hogy haza sem talált. A járókelőktől kérdezgette, hol is lakik. Azután jön az alapos vizsgálat, vérnyomásmérés, hallgatózás, hőmérőzés, kikérdezés, végül egy jókora adag injekció a fecskendőből s a megnyugtatás: — Ha baj van, úton más kocsival aligha jutnánk a 16-os számú házig. A fiatal férfi azzal fogad minket: felesége nem bírta a lépcsőzést ... Megcsúszott a második fokon. Rádión diktálja az adatokat s a diagnózist: dystorcio maizol i.pç^,ijextrj — magyarán bökaficam vagy törés... Piliscsabán át vissza a vő- rösvári rendelőbe. Közben négyen is jártak itt injekcióért. Most vár sorára a síró hároméves kislány, akinek a torka gyulladt, s a szuritól fél. Tablettát kap, mosolyogva megy el. Jön a férfi, akinek kötőhártya-gyulladása van, azután egy másik, akinek a válla fáj. Meg az oldala. Az utóbbiról kiderül: ez bizony övsömör, a herpeszvírus miatt még hetekig érezni fogja. S míg őket vizsgálja, kezeli az orvos, újabb két hívás érkezik. Reggel óta epét hány egy nő, s állítólagos agyi érgörcs után nem lát egy férfi. Piliscsabán \'árják az ügyeletest. Aki égre emeli szemét, s felsóhajt: hisz’ most mentünk át a falun... De indul. A beteg nem várhat. V. G. P. Balogh doktor a rendelőben látja el a rászorulókat Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere a Felvidékről, Ipolybalogról származik, itt töltötte gyermekkorát, tízévesen került Erdőkertesre. Az 52 esztendős polgármester 1964 óta dolgozott Veresegyházon, először a helyi kultúrotthon igazgatójaként, majd a tanácsakadémia elvégzése után, 1965-től tanácselnökként. Az idei, októberi választások fényes győzelmet hoztak számára. Másodmagával indult a polgármesteri címéit, a szavazatok 83 százalékát nyerte el, a helyi lakosság tehát hűségesnek bizonyult a köztisztviselőhöz, akit 25 esztendeje tanácselnökként ismert. — Jelent-e segítséget a munkájában a közigazgatásban eltöltött negyed évszázad? — kérdeztem. — A rengeteg tapasztalat, Negyed évszázad a község élén Pásztor Béla bizakodó tudás, gyakorlat, amit ez idő alatt megszereztem, természetesen segítséget jelent. Azt azonban tudni kell, hogy a sok hasonlóság ellenére lényeges különbségek vannak a két tisztség, a tanácselnöki és a polgármesteri között. Bár mindkettő feladat, hogy idegeivel, erejével és képességeivel a lakosságot szolgálja, mégis nagy változások adódtak munkánkban. Az önkormányzati törvény a korábbinál sokkal nagyobb lehetőséget ad, hogy a~ települések saját életüket formálják. Most ezen kell munkálkodnia minden polgármesternek és képviselő- testületnek. Nálunk a lakosság igen agilis testületet választott, úgy ítélem meg, hogy ők is, velem együtt teljes erőből szeretnének e kötelezettségnek eleget tenni. Pásztor Béla polgármestert arra kérem, beszéljen családjáról, a környezetéről, a lakosságról, az emberekről, akik öt megválasztották. — Feleségem a gödöllői szociális otthon erdőkertesi egységében dolgozik, három gyermekünk van, három fiú. A legidősebb már nős, Isaszegen múzeumvezető, és hivatásos' pártfogó. Itt két unokám is van. Középső fiam tanító, a legkisebb pedig másodikos a kecskeméti piarista gimnáziumban. — A veresegyháziakban nagyszerű embereket ismertem meg. Faluját szerető, lakóhelyéért sokat tevő közösség ez, megőrzik, amit létrehoztak, óvják az értékeket. Ez határozza meg céljainkat is, a jövőben fokozni szeretnénk a település fejlesztésének ütemét és infrastrukturális' ellátottságát. Jó lenne, ha az egyre nehezebb körülmények között sem kellene adni a színvonalból, amit az itteniek megszoktak. — Szép a településünk, sokféle adottsággal rendelkezünk. Ezeket szeretnénk majd célszerűen felhasználni. Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Foglalkoztatási Központ (Bp. XI., Karinthy Frigyes út 3.). Telefonon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellék- állomáson. A TECHNOBAU KFT. íBp. XI., Szirmai u. 18.) nyugati munkára keres burkolót. asztalost, kőművest. ács-állványozót, csőszerelőt, hegesztőt, építőipari technikust és mérnököt német nyelvtudással. Érdeklődni lehet a kft. címén, ill, a 1660-253-as telefonon. A VOLÁNBUSZ jogügyi és igazgatási önálló osztálya (Budaoest XIII.. Szabolcs u. 17.) felvételt hirdet; jogi előadói munkakör betöltésére. Jelentkezni lehet szakmai önéletrajzzal, előzetes telefoni egyeztetés alapján az osztály vezetőjénél: 1202-375. vagy 1401-720/ 262 mellék. Az állás azonnal betölthető. A VOLÁNBUSZ számviteli önálló osztálya pénzügyi és számviteli főiskolát végzett munkatársat keres elemzési és számlarendezési feladatok elvégzésére, főmunkatársi munkakörbe. Pálvakezdők jelentkezését is várják. Rugalmas munkaidő, utazási kedvezmények. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni: Nagy Péter osztályvezetőnél (1134 Bp. XIII.. Szabolcs u. 17., telefon: 1401-720 245). A PEVDI bőrdíszmű gyáregysége (Pilisszentiván, Bányatelep* 14.) felvételre keres: gyakorlott raktárost, raktári adminisztrátort és varrógépműszerészt. Budanestrő! a Móricz Zsigmond körtérről vállalati autóbuszok közlekednek PiI Hsszentivánra. Érdeklődni lehel személyesen : Pevdi bőrdíszmű gyáregység munkaügyi csoport (Pénzesné) 2084. Pilisszentiván, Bányatelep 14. Tel.: 06-26-30244/15 mell., 06-26-30256/15 mell., 06-26- 30345/15 mell. A PEVDI műanyag épületalkatrészek gyáregysége gyors- és gépíró munkaerőt keres felvételre, titkárnői feladatok ellátására. Érdeklődni: Pest Megyei Foglalkoztatási Központ. Bp. XI.. Karinthy F. út 3., tel.: 1852-411/109. A SÜTŐIPARI VÁLLALAT Méta úti kenyérgyárába felvételre keres vezetői gyakorlattal rendelkező kereskedelmi osztályvezetőt felsőfokú pénzügyi-számviteli vagy ke- reskedelmi-vendéglátóipari végzettséggel. Jelentkezni lehet: Bp. XXI., Kossuth L. u. 131.. Szabó Gergely munkaügyi osztályvezetőnél. 1-570-022 telefonon. A VOLÁNBUSZ gödöllői üzem- Igazgatósága felvesz különjárati- iroda-vezetőt (feladata: az üzem- igazgatóság idegenforgalmi, különjárati, piacszervezési és szervezési tevékenységének ellátása), és forgalmi szolgálattevőt (feladata: az üzemigazgatóság közlekedési feladatainak napi operatív irányítása). Érdeklődni a gödöllői autóbusz-állomáson a forgalmi ★ Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az Álláskereső eímű hetilap kedden megjelenő számában további Pest megyei és budapesti munkalehetőségekről olvashatnak részletes információkat. hogy a lehető leggyorsabban éi a legszövődménymentesebbei gyógyuljon, ott tehát csak a: eredmény minősíthet. — A mi ügy eleiünk? Körül■
