Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-15 / 294. szám
10 Ï990. DECEMBER 15., SZOMBAT Három dimenzióba zárt mágia 0KRU1T ROBBANÁS 5 Ml lehet az oka annak, hogry g az elmúlt egy-két évben ha- N zánk égboltja — nem beszélve g a könyvárusok standjairól — N benépesült titokzatos jelensé- N gekkel. Sokan hajlanak rá, hogy g az érzékfeletti világ iránti ér-' ^ deklődés megnövekedésének ^ okát társadalmunk válságos ál- o lapotában keressék. Kétségte- S len, hogy 1989. október—novem- s bere a népszavazás, a valuta- S befagyasztás, az infláció előtti s feszültségterhes időszak való- § ban egybeesett az ufóláz ki- ^ robbanásával. Ez az egybeesés ^ azonban nem elégséges magya- c lázat, hiszen az okkult robbanás világméretű. Az USA-ban a ’40-es évektől gyűjtik az azonosítatlan repülő tárgyakról, azaz ufókról beszámoló jelentéseket, az ember űrutazása. Holdra szállása óta a nyilvánosság érdeklődése megnőtt a kozmikus jelenségek iránt. A könyvpiacot elárasztották a szokatlan élményekről, a jóslásokról, a telepátiáról, a rendkívüli gyógyulásokról, a Földön kívüli lényekről, spiritizmusról, ördögökről és boszorkányokról szóló írások. A babonák és áltudományos szenzációk virágkorában ugyanakkor jelentékenyen fejlődött a ma már egyértelműen tudományosnak elismert kutatás, a parapszichológia is. A Nap a Halak esi llagképé ben Az okkult, azaz rejtett, titokzatos jelenségek iránti érdeklődés felerősödését, az okkultizmus reneszánszát az irodalom is segítette. Előkészítették ezt az okkult robbanást Erich von Danikén bestseller írásai, amelyek közül az „Er- rinnerungen an die Zukunft”, regényéből készült a „Jövő emlékei” című filmet nálunk is sokáig vetítették. Vagy Ber- gier és Pouwels „Autstand der Magier”, azaz „Mágusok felkelése” és más tudományos fantasztikus művek. Az irodalmi hatás mellett azonban jelentős szerepet játszott a technikai fejlődésben való csalódás. Amiatt, hogy a tudomány egyre több jelenséggel kapcsolatban tanácstalan, és az emberek egyre elégedetlenebbek a fogyasztói társadalom ajánlataival. A titokzatos világba való kapaszkodás pszichológiai mozgatórugója a technikai civilizált társadalmakban élők szorongásainak feloldása. A kézzelfogható dimenziókra korlátozódott szellemi életünk is kitágult, az intellektuális kíváncsiságtól hajtva ősi kérdések újrafelvételére került sor, amely az anyag lényegére, az anyag—szellem viszonyára vonatkoznak, illetve a test—lélek kapcsolatra. Az okkultizmus, amely a csillagjóslásból, a csillagok és emberi sorsok együttállásából, rejtett összefüggéseiből indul ki, az emberiség nagy korszakváltását jelzi előre. Az utolsó kétezer évben a Nap a Halak csillagképben volt, s g hal, mint keresztény szimbólum — Jézus tanítványai is halászok voltak — a kereszténység korszakát jelentette. Ez az okkul-t robbanás, mágikus lázadás a technikai világ ellen a Hal-korszak végét, s egy új korszak, a Vízöntő-korszak kezdetét jelenti. „A tények makacs dolgok” — tartja a közmondás, de a hit is. Mindazok a csodás-titokzatos jelenségek, véletlen egybeesések, amelyekről hallunk, vagy amelyekkel találkozunk, elszánt hívőket toboroznak. A felmérések szerint ma legnépszerűbb. tan a spiritizmus. Híveinek száma meghaladja a 150 milliót. Közülük a legtöbben Brazíliában élnek. A spiritiszták a megholt lelkek megjelenésében, megjeleníthetőségében hisznek/ Táboruk az ufórajongóknál is népesebb. Londonban 2000 ördögűzésről tud egy lelkész, Franciaországban 3000 főhivatású jóst és jósnőt tartanak számon, Olaszországban mágusok ezrei ajánlják fel szolgálataikat, amit a lakosság minden rétege igénybe vesz. Az Egyesült Államokban rekordot ért el a jóskártyák és kristálygolyók eladása. Az újságokban és a folyóiratokban közölt horoszkópokat minden országban emberek milliói olvassák és el is hiszik — azt biztosan tudjuk, hogy hazánkban is ' ■ van. Boszorkányokról, őrei űzésről, jósnőkről, jósokról nálunk még nem készült pontos felmérés. Húrom dimenziónál magasabban Az okkult robbanás az emberi reakciók széles skáláját eredményezte. Vannak, akik számára a titokzatos jelenségekről szóló hírek csak szenzációt jelentenek, túlfeszített idegrendszerüknek újabb táplálékot, vannak olyanok, akik fanatikus hívőkké válnak, népes a közömbösök és a tagadók tábora is, de kevesen vannak azok, akik a tudásvágy kíváncsiságával, de mértéktartó higgadtságával gondolkodnak, kételkednek, de a bizonyító erejű tények iránt nyitottak. Ezen keveseknek a hazai irodalomban értékes és érdekes olvasmány Dús Magdolna és Egeley György a „Titokzatos erők tudománya?" című könyve. A szerzők gondolat- ébresztő magánvéleményt tárnak az olvasók elé arról, hogy három dimenziónál magasabb térdimenzióban mindazok az esetek, amelyek jelenleg csodák, megmagyarázhatatlan jelenségek, talán érthetővé és értelmezhetővé válnának. Utat tor a szellem A paraj el enségek széles köre, a fémhajlítás, a pszichokinézis (érintés nélküli tárgymozgatás), a teleportáció (tárgyak eltüntetése), a jövőbelátás és a telepátia közös okra lennének visszavezethetők. A téridő anomáliák, a többdimenziós hatások ugyanúgy az élettelen természetben is előfordulnak, így a gömbvillámok, az ufójelenségek rendszeres tudományos vizsgálata feltehetően a pszichológia, a biológia számára is hasznosítható eredményeket hozhat. Az Anomáliakutatás Alapítvány ezeket a kutatásokat támogatja. Egyrészt a háromdimenziós világszemléletünk és fogalmi rendszerünk korlátái, másrészt az, hogy a parajelenségek, az élettelen világ csodás megnyilvánulásai ritkák, nehezen megfigyelhetők, eredményezi azt, hogy a reprodukció, a vizsgálat, majd tudományos következtetés még várat magára. Az ember harmóniára, kompakt világnézetre törekszik, az élet nehezen tűri a hosszú ideig nyitva hagyott kérdéseket. Ebben az esetben a szokottnál nagyobb türelemre és kitartásra van szükség. Mi már nem valószínű, hogy megérjük a többdimenziós térben szerzett ismeretek tudományos kanonizációját, de úgy sejthető, hogy majd egyszer még ezek érvényességi körén túl kell lépni. így van ez, amióta a világ világ; „Gyémántkemény falon át utat tör szellemem, megfigyelésre született, ebből áll örök hatalma” — mondta mintegy négy évszázaddal ezelőtt Giordano Bruno. Üjj Írisz Itt a piros, hol az ufó... ? MIBEN HISZ, MIBEN NEM, UNGÁR ANIKÓ? s Amikor eluralkodnak a gazdasági bajok, törvényszerűen di§ vatta válik a bizonyítatian, vagy a magyarázat nélkül maradó ^ jelenségekkel kapcsolatos hit. Ám a valódi és a vélt, a szem- ^ fényvesztés és a még nem feltárt tények határvilága igencsak ingoványos. Lehet belőle pénzt fakasztani némi ügyességgel, s Ç születhetnek belőle igazi felfedezések. A bűvész — trükkök is- ^ merője — talán másképp tekint az élet e mezsgyéjére. Vagy ^ mégsem? □ Hisz ön az ufókban, Vn- gár Anikó? — Vannak kételyeim. De nem tudom azt mondani egyértelműen, hogy nincsenek, m'ert nem tudom bebizonyítani, hogy nincsenek. □ És hogyan áll a napkeleti, napnyugati csodadoktorokkal? — Szeretnék bennük hinni. Jó lenne, ha kiderülne, hogy a csodadoktorok valóban képesek eredményesen gyógyítani, s ha nem kellene vegyianyagokkal, különféle gyógyszerekkel feleslegesen terhelni, vagy mint olykor kiderül, mérgezni az emberi szervezetet, a környezetet. □ Hisz ön a jóslatokban? — Nézze... Ez hosszabb ügy. Igen is, meg nem is. Félelmetes a számomra, ahogyan — úgy tűnik legalábbis — igazolja a történelem Nostrada- must. A biblia is tele van olyan jóslatokkal, amelyek (ez persze értelmezés kérdése) valóra váltak, vagy valóra válhatnak. De Hanussenröl ma már tudja mindenki: a világ egyik legnagyobb szélhámosa volt. Hadd legyek szubjektív : nekem 17 éves koromban egy osztálytársam édesapja — nemigen ismert engem, szabó volt, s akkor vagy 60 esztendős — a tenyeremből majdnem■ egészen pontosan elmondta a múltamat, s hasonló találati pontossággal előrevetítette a jövő- met. Megjósolta például — igaz, ez már a Ki mit tud után történt —, hogy mikor és hogyan fogok elválni, hogy visz- szatérek a színpadra, hogy külföldön ismerem meg a második férjemet, hogy üzleti tevékenységem is lesz, hogy amire szert teszek, azt csak magamnak köszönhetem, hogy sokat fogok utazni, hogy későn születik majd a fiam. Ez mind igaznak bizonyult. Lehet persze, hogy előre látni a fordulatokat. ahhoz elegendő volt a nagy élettapasztalat... □ S hisz-e a csillagokban, a horoszkópban? — Nem. Ezek általánosságok. A jóslások zöme egyszerű közhely, szinte mindenkire nézve, s mindenkor igazak. Az alapjuk a játék. Az. hogy az emberek szeretnek játszani. □ Es az agykontroll? — Inkább ... Hipnózis van, önhipnózis is. Az ember képes akarati úton hatni még a vegetatív szerveire is. De az ilyesmihez alkalmas médium kell, nem mindenki hipnotizálható. □ Mi a véleménye a para- kinézisről, a tárgyak akarati úton való mozgatásáról, állapotuk megváltoztatásáról? — Ismét csak ellentmondásos a helyzet. A fizikusok azt mondják: a gömbvillám megváltoztatja valami módon az anyag szerkezetét. Hasonló e változás ahhoz, ami a kanalak hajlítgatásánál történik. És űri Gellert állítólag 4 éves korában megérintette egy gömbvillám. De ugyanez az Úri Geller óriási csalódás volt a számomra, amikor Japánban, a televízióban adott műsort. Azt mondta a tévénézőknek — tudni kell: a japánok igen gyermekesen viszonyulnak felnőtt korukban is a játékokhoz — hogy nézzenek mélyen a szemébe, ő most egy Tokióban található építményre gondol. Rajzolják le! Nos, a rajzok többsége valóban hasonlított Tokyo Tower-re, a közismert kapura. De az egész olyan volt, mintha Párizsban azWár- ta volna, hogy találják ki: az Eiffel toronyról van szó. Ehhez elég egy intelligens „mutatványos”, jó a trükk ... □ Hisz ön az idegen civilizációk létezésében, abban, hogy járhattak a Földön valaha? — A parajelenségek-kel kapcsolatban -alapjában véve szkeptikus vagyok. Az egyetlen kivétel talán a Földön kívüli lét. Elképzelhetetlen ebben a hatalmas, végtelen Univerzumban, hogy másutt ne legyen élet. Őszintén szólva Danikén ugyancsak megrendített. Olyasmire adott magyarázatot — mint a frigyláda megszólalása, vagy létező építmények hatalmas kőtömbjeinek mozgatása — amire a tudomány nem. De a magyarázatok hagynak kétséget, s kívánnak még bizonyítást. így ez is csak élmény, nem több. Ahhoz, hogy érdemben lehessen az ilyesmiről szólni, többet kellene tudnunk a „csodákról”. Különben is: a legnagyobb csoda az ember születése. S gyereket szülni minden második ember, minden nő képes. Most 16 hónapos a kisfiam, Gábor ... □ És mi az, amiben nem hisz Vngár Anikó? — Ügy érti, amiben biztosan nem hiszek? ... Abban, hogy az Itt a piros, hol a piros című utcai játékon lehet nyerni. Még nekem se sikerülne, pedig higgye el, gyakorlott szemem van ... Nem hiszek abban sem, hogy van olyan bűvész- mutatvány, mágia, trükk, aminek a nyitjára ne lehetne rájönni. Különösen, ha már sok hasonlót ismer az ember. □ Tényleg: hány trükköt ismer? — Nagyképü az a bűvész, aki azt állítja; kétszáznál többet mutat be a színpadon. Kötelek, kendők, golyók, edények, kártyák, dobozok, állatok, művirágok, cigaretta, cilinder, s mindegyikkel rengeteg változat. De az alapfogás jóval kevesebb ... □ Beavatná ezekbe az olvasókat? — Nem. Annyian megtették már. És túl könnyű dolog elmondani. Aki megteszi, vagy a pénzért, vagy a népszerűségért tárja fel a titkainkat. Jó, megengedem, esetleg még megszállottságból, hogy mindenki legyen egy kicsit bűvész. Mert bűvészkedni jó dolog. Én például az illúzió, a játék kedvéért adtam erre a fejem. S épp ezért nem árulok el egyetlen trükköt sem. Kell az illúzió, kell a játék. □ Ritka, hogy nő lép erre a pályára, ön miért tette? — Talán, hogy ettől még érdekesebb legyen a játék. Valóban, az emberek fejében ösz- çzekapcsolôdott a két dolog, az hogy bűvész és az hogy férfi. De ebből engem csak annyi hátrány ért, hogy nehezebb volt bebizonyítanom: én is tényleg jól csinálom ... □ Végezetül; Mi ön szerint a világ legnagyobb bűvészmutatványa? — Erre két válaszom is van. Mindkettő komoly. Az egyik szerint van ilyen „trükk”. Az emberiség képes eltüntetni önmagát a Földről... A másik szerint nincs ilyen, nincs legnagyobb. Csak jó trükk van, amit egy szuggesztív előadó a világon a legjobban tud előadni. A bűvészt nem a trükk teszi. A hatás-. V. G. P. Sok pénz és tűzpiros Toyota Paszternák doktor úr csodái — Alszanak! Még mélyebben alszanak! Csodálatos színekben pompázó, illatos virágok közt járnak. Szakítsanak belőlük!A nézőtérről húsz önként, de határozott kérésre kiválasztott médium mindenben engedelmeskedik. Úsznak, halat fognak, hidegben reszketnek, melegben vetkőzni kezdenek. Diszkóba megy a hipnotizőrrel egy fiatal fiú, összesimulva táncolnak. — Gyönyörű palotába érkeztünk — szuggerálja partnereibe a mester. — Szebbnél szebb kincseket látnak. Vegyék el, ami tetszik! — Maga mit vett el? — Pénzt. — Es maga? — Sok, sok pénzt. — Egy hölgy megelégszik a drága pulóverrel. Más Suzuki típusú autót szerez, a szerényebb igényű kerékpárt, egy fiatal lány tűzpiros Toyotát választ ki. Ezt a felmérést, az emberi vágyakról, egy szociológus is megirigyelhetné. Szpaty, harasó ! Vlagyimir Paszternák szovjet orvos, hipnotizőr, pszicho- neurológus, nemrég a szó valódi értelmében elbűvölte a váci művelődési központ közönségét. Még néhány érdekesség a sok közül. Az akaratátvitel példája. Paszternák úr kivonult a színpadról, tanúk bizonyították, hogy nem láthatja, mi történik a nézőtéren. Először egy szőke hölgy írta fel ismerőse nevét kis cédulára, majd átadta a nézők egyikének. A papírlapon a hölgy ismerősének neve szerepelt. Ezután némán, csak gondolatban kellett közölni a doktorral, hogy kinek adta át a cédulát, majd azt, hogy mit írt rá. — Gondolkozzon ! Gondolkozzon! — szuggerálta folytonosan Paszternák a hölgyet, aki csak kísérte. Rátaláltak a cédulára és a név tulajdonosára. Másodszor fekete kámzsával a fején, ugyanilyen módszerrel kereste meg a biztonsági világítóablak rekeszébe elrejtett ékszert. Ezt az ideometrikus mozgás kísérletének nevezik. A katalitikus híd nem más, mint két közönséges szék támlája, mely fölé egy férfit fektettek. Jól aludt — közölte —, csak egy kicsit kényelmetlen volt a fekhelye. Láttunk, csodálkoztunk, és kételkedtünk. — Tényleg aludt? — Aha — válaszolta mindegyik színpadról lejövő bágyadtan. — Maga hisz ebben? — kérdeztem a mellettem ülő férfit. — Nem is tudom. Látni — hinni — Összeragadtak az ujjal, amikor a nézőket altatták el, egybe kulcsolt kézzel? — Á, dehogy. Volt, aki határozottan állította, hogy csak akkor tudta megmozdítani a kezét, amikor ébredés után elhangzott a feloldás. A műsor végén is a közönséget altatta el a doktor, hogy aztán egy sereg betegséget soroljon fel. Ezek viselőit mind gyógyulásra szólította, biztatta. Volt aki csak figyelt, volt aki csukott szemhéjakkal, ernyedten bóbiskolt, mások arcán halvány cinkos mosoly bujkált. A negyvenes évek leghíresebb hipnotizőre, Messzing mester, zsidó származású volt. Róla jegyezték fel, hogy a németek orra előtt úgy sétált ki a gettóból, hogy azok még tisztelegtek is neki. A képességeit később Sztálin is felhasználta. Messzing ott ült vele a tárgyalásokon, s mindig tudta, hogy a partner mikor mond igazat. Vlagyimir Paszternák úgy fedezte fel e különleges tulajdonságát, hogy gyerekkorában jegy nélkül utazott a villamoson. Jött az ellenőr. Egy papírdarabkáról erősen azt gondolta: el kell hinnie, hogy ez a jegy. Elhitte. Léteznek bizonyos, megmagyarázhatatlan jelenségek. A hipnopédiát ma már tanítják, néhány orvosi szakterületen alkalmazzák. Írásunk szereplője küldetésnek tekinti szerepléseit. Azt szeretné, ha az emberek megkülönböztetnék a hipnopédiát a misztikumoktól, és felfedeznék lehetőségeiket, tartalékaikat. Idegalapon gyógyít Voronyezsben gyomorfekélyt, meszesedést, sérvet, visszeret, sokféle betegséget. Minden ellenkező híreszteléssel szemben mindig szabadon működhetett. E tudomány alkalmazása szélesebb körben terjed hazájában, mint nálunk. A hipnotikus parancs a szervezetet irányító agyra hat. Így jön létre a gyógyulást hozó egyensúly. Marid és a varázsló Vlagyimir Paszternákról készült egy ismertető, amely szerint, ha a médiumnak hajlandósága van rá, akár gyilkosságra is rávehető. Ez azonban két emberen múlik. Az orvoshipnotizőrön, akit nem csak az orvosetika gátol, hanem a médium erkölcse is. Természetesen, mint minden tudomány, ez is használható pozitív és negatív célokra. — Kénytelen vagyok Thomas Mann: Marió és a varázsló című könyvére gondolni — említettem az öltözőben rögtönzött beszélgetésünk alkalmával. — Mi történik, ha mégis hibás a médium erkölcse? Nem működik az a bizonyos fék. Na és, ha a hipnotizőr él vissza a képességeivel? — Minden embernek vannak bizonyos etikai normái. Ellenkező esetben már nem emberről, hanem bűnözőről van szó. A természet mindent szépen elrendez. A keleti filozófiák szerint, aki ezt a képességét rosszra használja, el is veszíti. — Ez bizonyítható? — Bizonyíték? Azt ma még sok mindenre nem találunk. Kovács T. István
