Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-15 / 294. szám
2 1990. DECEMBER 15.. SZOMBAT Hét végi világpolitikai kitek Több mint csupán dátumvita Washington és Bagdad eltérő nézetei a tárgyalások időpontjáról Samir elégedett lehet washingtoni utazásának eredményeivel Albánia újabb nekirugaszkodása elvezet a tényleges változáshoz ? Altalanos PILLANATKÉP Mit nem adnának a világ fővárosaiban, ha valóban létezne az a mesebeli kristálygömb, ami megmutatja a jövőt! Egy hónapnál is kevesebb van már csupán hátra a január 15-i dátumig, amelyet a Biztonsági Tanács Iraknak megszabott a Kuvaitból való kivonulásra. Ki tudja ma megmondani, hogy mi lesz e határnap után? Washington a megelőző héten tárgyalási ajánlatával lépéselőnyhöz jutott. Az, hogy kifejezte készségét, hogy Tarik Aziz wa- shingtoni eszmecseréjével, és Baker tervezett bagdadi misz- sziójával még egy utolsó lehetőséget biztosít Szaddam Husz- szeinnek a békés megoldásra, világszerte kedvező visszhangot keltett. Bagdad azonban, a jelek szerint, erre is kész forgató- könyvvel rendelkezett. Látványosan lemondott a „túsz- kártyáról”, azaz elengedte az addig „eleven emberi pajzsként” a stratégiai pontokon visszatartott mintegy ötezerötszáz külföldi állampolgárt. Az Iraki vezetés különböző csatornákon ezzel egy időben olyan jelzéseket adott, hogy ha nagyobb tekintélyveszteség nélkül lehetővé teszik, hogy csapatainak utasítást adjon a Kuvaitból való távozásra, akkor ennek nincs akadálya. Feltéve, ha bizonyos határkiigazítóst engedélyeznek neki, és a ' közel-keleti átfogó rendezésre beleegyeznek egy nemzetközi konferenciába, amely intézkedne, hogy az Izrael által 1967 óta megszállt területeken érvényesüljön a palesztinok önrendelkezése. Bagdad dátumjavaslattal is élt. Azt indítványozta, hogy Baker amerikai külügyminiszter január 12-én — azaz három nappal a Kuvait kiürítésére adott végső dátum előtt — érkezzen Bagdadba, hogy tárgyalásokat kezdjen Szaddam Husszeinnel. Az amerikai vezetés ingerültséggel fogadta a dátumjavaslatot. Mint rámutattak: az iraki vezetés nem véletlenül jelölte ki ezt az időpontot, arra számít ugyanis, hogy a tárgyalások puszta ténye megakadályozza azt, hogy Bagdad ellen bevessék a végső szankciót, a katonai megoldást. Ha ugyanis Irak január közepén a diplomáciai rendezés látszatát kelti, s újabb meg újabb „magyarázatokat” kér, Washington elszigeteli magát, ha felrúgja a megkezdett eszmecserét és erőszakos megoldáshoz folyamodik. A Fehér Ház viszont január 3-át jelölte meg utolsó határidőnek a Baker—Szaddam Husszein megbeszélésre. Washingtoni forgatókönyv szerint e találkozón csak arról lehet szó, hogy az Egyesült Államok diplomáciájának vezetője világossá tegye: mielőtt a fegyvereké lesz a döntés, Iraknak nincs más választása, mint hogy feltétel nélkül elhagyja az általa augusztus 2-án lerohant szomszédja területét. BUSH INGERÜLT KIFAKAD ASA Szaddam Husszein most láthatóan a világközvélemény pszichológiai megdolgozásába kezdett. Bagdadban adatokat tettek közzé arról, hogy a Biztonsági Tanács blokádintézkedése miatt állítólag másfélszáz gyermek halt meg eddig, mert az orvosoknak nem állt rendelkezésére a szükséges gyógyszer. Irak úgy tünteti fel, hogy a dátumvita hátterében az van, hogy az amerikai vezetés valójában már csak a katonai megoldásra készül, s minden tárgyalási javaslat egyszerű porhintés. Ezért, eszerint Bagdadnak nem maradt más lehetősége, mint felkészülni a háborúra. Szaddam Husszein kormánya, amely augusztusban az agressziót elkövette, úgy tesz, mintha maga lenne valamiféle igazságtalan készülő támadás áldozata .., Meg kell védeni hazánkat — hangzik a propaganda. Ezért polgári védelmi gyakorlatokat rendeltek el. Az iraki televízióban arra oktatják a lakosságot, hogy mit kell tenni légitámadások esetén, s hogyan lehet lassítani az ellenség előrenyomulását, ha betör az országba, s miként lehet a megszállt területeken szabotázsakciókat végrehajtani. A túszok szabadon bocsátásával egyébként Bagdad bizonyos pszichológiai tőkéhez jutott. A keresztény világban a szeretet ünnepe, karácsony elé időzített iraki lépés megtette a várt hatást. Szaddam Husz- szein — el kell ismerni — ügyes taktikus. Az sem volt nyilván hátsó gondolatoktól mentes, hogy Ortega, volt ni- caraguai államelnöknek azt mondotta, hogy kivonulna Kuvaitból, ha nem érné olyan tekintélyveszteség emiatt, amely rendszere bukásához vezetne. Megismételte: beérné csupán két stratégiailag Irak számára fontos szigettel, és a határmenti néhány olajlelőhellyel. Ha ezekre most garanciát kapna, kész lenne csapatainak utasítást adni Kuvait elhagyására. Meglepő, ha ezek után, Washingtonban rugalma-r sabb, a háború elkerülését követelő stratégia kidolgozását követelik a Fehér Háztól? Egy ilyen fegyveres akcióban ugyanis elkerülhetetlenül sok ezer amerikai halottja lenne a sivatagi harcoknak. A kialakult helyzetre jellemző, hogy Bush elnök ingerült nyilatkozatot tett, amely szerint nem lehet jutalmazni emberrablókat. Ezt az váltotta ki, hogy sokak szerint a túszok szabadon bocsátása Irak vezetésének békés jelzése, s ezt figyelembe kellene vennie a Fehér Háznak. * BÉKEKONFERENCIA. DE MIKOR? Washingtont csalódás érte amiatt is, hogy a houstoni szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokon kitűnt: Moszkva nem hajlandó arra, hogy egy január 15-i, feltételezett Irak elleni hadműveletre akárcsak jelképesen, néhány száz főnyi csapatot küldjön. Pedig a Bush-kormány- zat, amely érdekeltnek tartja magát abban, hogy Gorbacsov vezetésével a peresztrojka erői maradjanak a kormányrúdnál a Szovjetunióban, egymilliárd dollár kölcsön folyósítását tette lehetővé élelmiszer-szállítmányokra. Washingtoni vélemények szerint ugyanis, ha éhínség következik be a szovjet államban, nagy a veszélye annak, hogy a reformok híveit katonai diktatúra söpri félre Moszkvában. A szovjet vezetés azonban afganisztáni kudarca miatt óvakqdik attól, hogy akár csupán jelképes haderővel részt vegyen egy háborúban; hiszen ki láthatja előre, hogy ennek milyen következményei lehetnek? így inkább Moszkva egyrészt az angolai rendezéshez nyújtott inkább segítséget Washingtonnak, s luandai, még meglevő befolyását arra használta fel, hogy nyomást gyakoroljon a jövő évi tűzszünet elfogadtatására, majd az azt követő, nemzetközi felügyelet- tel tartandó szabad választásokra. Másrészt belement abba, hogy Samir izraeli miniszterelnökkel tárgyalást folytasson külügyminisztere útján, s itt látványosan elejtse a nemzetközi konferencia előfeltételét ahhoz, hogy a Szovjetunió később rendezze diplomáciai kapcsolatait Izraellel. ■ A békekonferencia ügye egyébként a Biztonsági Tanácsban napirenden van. Washington elvben immár kész ennek elfogadására. Csak éppen az időzítés kérdése vitatott. A Bush-kormányzatot két meggondolás is gátolja abban, hogy beleegyezzen ennek az értekezletnek sürgős megtartásában. Egyrészt az, hogy Szaddam Husszein éppen ezt szabta meg Kuvaitból való kivonulásának előfeltételéül. S ha az Egyesült Államok elfogadná most ennek a konferenciának megtartását, az meghátrálásnak tűnhetne. Másrészt, a Biztonsági Tanácsban a szavazás e kérdésben egybeesett azzal a nappal, amikor az amerikai elnök fogadta Samir miniszterelnököt. Az Egyesült Államok kényes helyzetben van közel-keleti ügyekben. Tekintve, hogy Izrael fő szövetségese volt mindig a térségben, nem akar szembekerülni Tel-Avivval. De azt is tényként kénytelen figyelembe venni, hogy az Irak- ellenes koalícióban részt vesznek olyan államok is, amelyek az Izrael által megszállt területek önrendelkezési jogáért lépnek fel. Követelésük a közel-keleti békekonferenciára tehát Washington számára nem elhanyagolható. Samir elégedett lehet mégis, mert a rendezési értekezlet csak a kuvaiti válság megoldása utáni időkre halasztódott. Az Egyesült Államok, a ■ jelek szerint, kész emellett megfontolni azt az egymilliárd dolláros izraeli segélykérelmet, amit az tesz indokolttá, hogy a Szovjetunióból mintegy milliónyi zsidó kivándorlása várható. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, új magatartására jellemző, hogy maga kérte a Biztonsági Tanács palesztinai szavazásának elhalasztását, amíg Sevardnadze nem tárgyal Samirral, illetve később Törökországban nem folytat eszmecserét Jasszer Arafattal. ISMÉT A SHKODRAIAK ... Ügy tűnik, hogy Albániában véget értek a kicentizett reformlépések. A hét elején még gumibotos rendőrök verték szét a diákmegmozdulásokat, s halottak, sebesültek maradtak az utcákon, és újra megtöltötték a börtönöket a rendszer ellenfeleivel. Kitűnt azonban, hogy már e 3,1 millió lakosú országban sem lehet útját állni a fejlődésnek. Ramiz Alia államfő, az Albán Munkapárt első titkára menesztette az uralkodó párt politikai bizottságának több tagját, és zöld fényt adott a többpártrendszer előtt. Másnap meg is alakult az első demokratikus polgári párt. Ugyanezen a napon megmozdulás kezdődött Shkodrá- ban, ahol három éve fegyveres akció zajlott le. Annak idején sikerült eltávolítaniuk a shkodraiaknak Sztálin hatalmas szobrát. Most a shkodraiak, hagyományaikhoz híven, ismét sorompóba léptek. Kinyilvánították, hogy nem kérnek a felülről, lassanként a hatalom által csepegtetett reformokból. Az 1985 óta kormányzó Ramiz Alia, katonaságot vezényelt ki ellenük, de nem lövetett a zavargás részvevőire, akik pedig rátámadtak az Albán Munkapárt helyi székházaira. A rendet lövöldözés nélkül sikerült helyreállítani, de a helyzet feszült. A vezetés azt ígérte, hogy februárban szabad választást tartanak. A londoni rádió kommentátora üdvözölte az ígéretet, s nyugati fővárosok kormányköreit idézve, kifejtette reményét, hogy a voksolás nemzetközi ellenőrzés alatt zajlik majd le. Arkus István Felmentették a lengyel kormányt A lengyel parlament felmentette Tadeusz Mazowiecki kormányát. A szavazás során 224-en voksoltak a kormány felmentésére, 16-an ellene és 122 képviselő tartózkodott a szavazástól. A szejm ugyanakkor határozatban kötelezte a minisztertanácsot, hogy az új kormány létrehozásáig folytassa munkáját. A lengyel elnökválasztás első fordulójában elszenvedett veresége után kérte a miniszterelnök maga és kormánya felmentését, de a szejm úgy határozott, hogy kérését csak akkor veszi fontolóra, ha előbb elkészül a kormány beszámolója eddigi tevékenységéről. A dokumentum nem egészen tíz nap alatt megszületett. A pénteki ülésen beszédet mondott Tadeusz Mazowiecki, a távozó kormányfő, s ebben rövid kivonatát adta kormánya beszámolójának. Elmondotta, hogy kormánya tevékenységének 15 hónapja során mélyreható átalakítást hajtott végre Lengyel- ország politikai és gazdasági rendszerében, példát mutatva egész Közép- és Kelet-Euró- pának. Az összeomló tervutasításos, centralizáilt gazdaság helyére racionális gazdasági rendszert sikerült állítani, amelyben már megvannak a piaci konkurencia és egyensúly alapjai, és ez a kormány már nem üres kincstárat hagy maga után, mint az előző. Bonntól Moszkvának Kiadatási kérelem A német kormány hamarosan kérni fogja Moszkvától, hogy adja át a német igazságügyi szerveknek Erich Ho- neckert — jelentette be pénteken Dieter Vogel kormány- szóvivő. Ennek érdekében rövidesen a külügyminiszté-. riumba kéretik a Szovjetunió1 bonni nagykövetét, hogy tisztázzák vele az eljárás részleteit. A szóvivő közlése szerint a kormány csütörtökön kapta meg a berlini igazságügyi szenátor átiratát. Ebben Jutta Limbach arra kéri a kormányt, hogy a szovjet kormánynál eszközölje ki Erich Honecker átadását a német igazságszolgáltatásnak. Magyar kormányátalakítás Külföldi visszhang, kommentárok A magyar kormányátalakításról szóló első külföldi hír- ügynökségi jelentések Kupa Mihály pénzügyminiszteri kinevezését emelték ki a legjelentősebb személyi változásként. A német DP A meglepetésként könyvelte el a kormányfőnek ezt a döntését. Az amerikai AP valószínűnek tartja, hogy a külföldön élő magyarok ügyeivel foglalkozó új miniszteri poszt létesítése növelni fogja a feszültséget Magyarország és Románia között. Mindegyik nagy hírügynökség utalt rá, hogy Kupa Mihály, az új pénzügyminiszter nagy gyakorlattal rendelkező, kitűnő pénzügyi szakember. Megemlítik, hogy ő volt az 1988-as adóreform „atyja”. Az osztrák APA hírügynökség az akkor bevezetett adórendszer „nyugati stílusára”, az amerikai AP ellenben népszerűtlen voltára emlékeztetett. A hírügynökségek azt is megemlítették, hogy Kupa az Antall-kormány első olyan minisztere, aki már a régi rendszerben is magas tisztséget töltött be. A Reuter kiemeli, hogy a kormányátalakítás megerősítette a Pénzügyminisztérium befolyását. A DPA szerint a jövő hétra jelzett újabb kormányátalakítás feltehetőleg a sókat bírált kisgazda minisztereket fogja érinteni. Pénzreform Észtországban ? Saját fizetőeszköz a korona Nem hivatalos értesülések szerint Észtországban vasárnap pénzreformot hajtanak végre. Tallinnban már széles körű szóbeszéd tárgya, hogy a hét végén a balti köztársaságban bevezetnék a saját fizető- eszközt, a koronát, e híreket azonban hivatalos forrásból nem erősítették meg. Az észt fizetőeszköz „felélesztésének” gondolata még az elmúlt évben fogant a köztársaság közgazdászainak körében, s Rein Otsason, az észt állami bank elnöke a tavasszal hozzá is látott e tervek gyakorlati megvalósításához. Az új bankókat már ki is nyomtatták (a tallinni kormány szigorúan titokban tartotta e szerződés részleteit, de valószínűleg egy skandináv pénzjegynyomdában készülhettek), s az elképzelések szerint karácsony táján kívánták végrehajtani a pénzcserét. A későbbiekben a tallinni gazdasági vezetők hivatalos nyilatkozataikban elálltak terveiktől, azzal az indoklással, hogy az észt korona bevezetése „egyelőre gazdaságilag nem indokolt”, s nem jelöltek ki új időpontot a pénzreformra. A kormány elé terjesztették DepofHizált hadsereg A jugoszláv nemzetvédelmi minisztérium-''- îtfdif^âftÿo'ztâ, hogy módosítsák az ,általános honvédelmi törvényt, és tiltsák meg a pártok tevékenységét, politikai szervezetek alakítását a fegyveres erőknél. A hadsereg depolitizálásáról szóló javaslatot pénteken hozták nyilvánosságra, azután, hogy a minisztérium az indítSzovjet—koreai nyilatkozat Kétoldalú A kétoldalú kapcsolatok általános elveiről szóló nyilatkozatot írt alá pénteken Moszkvában Mihail Gorbacsov szovjet és Ro Te Vu dél-koreai elnök. A szuverén egyenjogúság, a területi sérthetetlenség és a politikai függetlenség tiszteletben tartása, a nemzetközi jogi normák érvényesítése, az ENSZ céljainak és elveinek tisztelete, az erőszak alkalmazásának vagy a vele való fenyegetőzésnek a megengedhe- tetlensége — ezek azok az elvek, amelyeket a kétoldalú nyilatkozat első helyen említ. A két ország arra törekszik, hogy viszonyuk a jószomszédságra, a bizalomra és a kölcsönös előnyökre épüljön. E célok elérését a megkötendő kormányközi megállapodások fogják segíteni, amelyek arra irányulnak majd, hogy létrejöjjenek a kapcsolatok a politika, a gazdaság, a kereskedelem. a kultúra, a tudomány, a humanitárius kérdések terén. A két vezető leszögezte, hogy támogatják országaik üzleti köreinek együttműködési törekvéseit össze akarják hangolni erőfeszítéseiket a nemzetközi terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel és a kábítószer-kereskedelemmel vívott harcban. A nyilatkozat nemzetközi része hangsúlyozza, hogy a szovjet—dél-koreai együttműködés célja egyebek között olyan nemzetközi légkör megteremtése, amely enyhíti a feszültséget és megteremti a bizalom légkörét Észak- és DélKorea jövendő újraegyesítéséhez. A szovjet fél támogatásáról biztosítja Szöulnak a Korea- közi párbeszédre irányuló lépéseit. Dél-koreai részről pedig kinyilvánítják, hogy a szovjet reformpolitika sikerét a jövő nemzetközi kapcsolatai egyik fontos tényezőjének tartják. A nyilatkozat szerint Moszkva és Szöul kapcsolatainak fejlesztése semmilyen mértékben sem érinti a két fél harmadik országhoz fűződő viszonyát. vánvt véleményezésre a szövetségi1 kórffiáW késztette. A pártok tevékenységének betiltása akkor vetődött fel, amikor a közelmúltban magas rangú katonai vezetők részvételével megalakult a Kommunista Szövetség—Mozgalom Jugoszláviáért nevű párt, amely rövidesen megtartja hivatalos alakuló kongresszusát is. A posztkommunista párt ellen keményen tiltakoztak Szlovéniában és Horvátországban, és követelték Ante Markovics miniszterelnöktől, hogy tegyen lépéseket a hadsereg depoliti- zálása irányában. Fran jo Tudjman horvát elnök és Milan Kucan szlovén elnök ettől tette függővé azt, hogy támogatja-e a Markovics-kor- mány reformprogramjának folytatását. ' Egyelőre nem ismeretes, hogy mikor tűzi napirendre az indítványt a szövetségi parlament. A honvédelmi törvény egyébként más szempontból is felvetődött. Janez Jansa szlovén védelmi miniszter kifejtette, hogy kérdéses, miként reagál majd a szövetségi haderő a szlovén népszavazás határozatára. H»*I£ël«8i események egy mendSatfcNan Mihail Gorbacsov szovjet egészségügyi intézménynek adományozza a Nobel-békedíjával járó 700 ezer dollárt, illetve a neki ítélt olasz Fiugi-díjért kapott 450 ezer dolláros összeget — közölte a TASZSZ. A A jövő héten Budapestre látogat Jean-Pierre Chevenement francia védelmi miniszter. A Az Európai Közösségek pénteken megkezdődött, rendes év végi csúcsértekezletének fő témái : a közösség politikai és pénzügyi uniója, a Szovjetuniónak és Kelet-Európának nyújtandó gazdasági segély, az öbölválság és a GATT-tárgyalások. A A román parlament képviselői felhívást intéztek az ország lakosságához: kötelességünk békében és egységben megünnepelni a múlt decemberi események évfordulóját. A Az ENSZ-közgyű- lés pénteken hajnalban ismét az arab—izraeli konfliktus rendezését célzó közel-keleti békekonferencia összehívását szorgalmazó határozatot fogadott el. A A Bundesrat, a német tartományok képviselete pénteken egy rendelkezéssel szabad utat biztosított ahhoz, hogy Bonn és Varsó még az idén alá-^ írhassa a lengyelek vízummentességét biztosító megállapodást. A Éles vita után a bolgár nagy nemzetgyűlés tegnap december 19-ig meghosszabbította Dimitar Popov kijelölt miniszterelnök kormányalakítási megbízatását. A Űjabb három izraelit öltek meg késsel pénteken, minden jel szerint palesztin iszlám szélsőségesek a Tel-Aviv melletti Jaífában.
