Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-12 / 265. szám

1990. NOVEMBER 12., HÉTFŐ megye A 3 Német—magyar együttműködésen alapul Technika mellé kultúrát MIT LÁTNAK MAJD UNOKÁINK? Vízlépcső leépítés A tavaly még közérdeklődést kiváltó nagymarosi vízlépcső manapság már csak a fizetendő jóvátétel kapcsán kerül emlí­tésre, noha halaszthatatlan a munkagödör felszámolása, és szükségszcrii a táj rehabilitációja is. Mindez további forint- milliárdokat fog felemészteni. A munkagödör megszüntetésé­nek tervezéséhez még hozzá sem kezdtek, annak ellenére, hogy a nagymarosi körgát élettartamát csupán három évre mére­„Magyarország az utóbbi időben nagvqn sokat tett azért, hogy mi. mindannyian, Európában közelebb kerüljünk egymáshoz. Azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a szövetségi kormány, hanem a Közös Piac is igyekszik, támogatni Magyarországot. Mi a kör­nyezetvédelemben szeretnénk segítséget nyújtani.” Ezeket a gondolatokat Hermann Jan- ning, Georgsmarienhütte vá­ros elöljárója, az osnabrücki Környezetvédelmi Kommuná­lis Akadémia igazgatója fo­galmazta meg. Az akadémia ugyanis egy adott területre vonatkozó projektjavaslatot készített. Ennek megvalósítá­sát Lengyelországban vagy Magyarországon képzelték el. A véletlen folytán ez elju­tott a Pest Megyei Kereske­delmi és Ipari Kamarához. Sor került kapcsolatfelvétel­re, majd legutóbb a szemé­lyes találkozásra. A delegáció két tagjával beszélgetünk el­képzeléseikről és tapasztala­taikról. — Ügy gondoljuk, hogy legelőször környezetvédelmi analízist kell készíteni e ré­gióról — magyarázza Hermann .Tanning. — Az elkészült ta­nulmány határozza meg, mi­lyet intézkedések szüksége­sek, s mi legyen a sorrend. Mindez azonban . csak a né­met és a magyar intézmé­nyek, vállalatok s az összes illetékes szoros együttműkö­désével képzelhető el. 8 Hogyan képzelik el a projekt kidolgozását? — Ennek a munkának két fázisa lenne — kezdi Adrian Hoppenstedt, a hannoveri ökológiai és Környezetvédel­mi Tervező Intézet vezetője. — Az első szakaszban Pest Magyarul táskaszámitógép- nek nevezik őket, hiszen va­lóban elférnek egy diplomata- táskában, de emlegetik angol elnevezésükön is, laptopok­nak. A nagyvilágban a hor­dozható számítógépek alkal­mazásának valóságos forra­dalma zajlik. Mire is jó egy táskaszámí­tógép? Nagyjából ugyanarra, mint a hagyományos asztali személyi számítógépek (PC-k). Csakhogy míg az utóbbiak használata szobához, elekt­romos hálózathoz kötött, addig egy laptop szöveg­szerkesztő, adatfeldolgozó, táb­lázatkezelő, grafikus si b. szoftverei repülőterek váró­termeiben, rázós úton, gépko­csiban, vonaton, sajtótájékoz­tatón, vásári forgatag kellős közepén, hegytetőn és folyó­parton, akár szemerkélő eső közben is használhatók, be­épített akkumulátorainak kö­szönhetően. S a velük össze­gyűjtött, feldolgozott adatok — megfelelő adattovábbító berendezések segítségével te­lefonvonalon is — akárme­lyik személyi vagy nagyszá­mítógépre átküldhetők. A jövő irodája a jövőbe lá­tók szerint mozgó lesz: gép­kocsiból, repülőről, vonatról, lakásból, pályaudvarokról le­megye környezetvédelmének teljes elemzését és tervezését végeznénk el. Erre egy-más- fél évet szánnánk. A második fázis szintén német—magyar együttműködésen alapulna. Ez magában foglalná a techno­lógiai transzfert — vagyis a különböző környezetvédelmi technikák és technológiák Pest megyében történő alkal­mazását. átültetését, tehát konkrét gyakorlati megvaló­sítására kerülne sor. 8 Kikkel tárgyaltak már eddig? — A tudományos részt a Kertészeti Egyetem dolgozná ki. Velük tovább bővítetnénk az együttműködést, amely ki­terjed know-how-le és egyete­misták cseréjére. Megbeszé­léseket folytattunk a Környe­zetvédelmi, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztériumban, a Pest Megyei Tanács veze­tőségével és a Környezetvé­delmi Felügyelőséggel. Körül­néztünk Gödöllőn, Szentend­rén, Aszódon és Visegrádon, valamint Kerepestarcsán. 8 Milyen tapasztalatokat szereztek? — Láttunk néhány pozitív példát, így az aszódi veszé- lyeshulladék-lerakónál — mondja Hermann Janning —, de nagyon sok problémát hal­lottunk a tanácson. Világos­sá vált, hogy ezek nemcsak technológiai eszközökkel old­hatók meg. Szükség lenne környezetvédelmi képzésre, s egyáltalán környezetvédelmi öntudat kifejlesztésére. Ná­lunk az akadémián nagyon lényeges szempont, hogy nem­csak a kommunális dolgozók, hanem más állampolgárok is .részesülnek környezetvédeimt képzésben. hét intézni az üzleti ügyeket, telefonálni, adatbázishoz hoz­záférni, adatokat továbbítani stb. Ehhez igen jó segédesz­köz a táskaszámítógép. Egy-egy laptop súlya általá­ban 6 és 10 kg közötti, de az utóbbi időben több gyártó — köztük az Atari és a Sharp — dobott piacra a szó szoros értelmében zsebre rakható személyi számítógépeket: ezek alig nagyobbak, mint egy fél­behajtott újság. Ami a laikus szemlélőnek is hamar, feltűnik: a táskaszá- mítegépek -képernyője, ame­lyen az információt kiírják, kirajzolják, eltér a megszo­kott asztali gépekétől. Az ún. folyadékkristályos (a prospek­tusokban ezt az LCD szóval jelölik) képernyőjű laptopok olcsóbbak, de nem túl köny- nyen olvashatók, hamar elá­rasztják a szemet, és elég sok energiát is fogyasztanak, gyorsabban kimerülnek a szá­mítógép akkumulátorai. Szeb­bek a vörös-fekete, narancs­sárga-fekete, ún. elektrolumi- neszcens képernyők, kevesebb energiát is kérnek, ám ezek a gépek kétségtelenül drágáb­bak. A világ táskaszámitógép- piaca gyorsan bővül, a lapto­pok státusszimbólumból — Rendkívül nagy hang­súlyt kell helyezni ugyanis a környezetvédelmi kultúra ki­alakítására! — teszi hozzá Ad­rian Hoppenstedt. — Hiszen nem minden a technika, szük­ség van a környezetromboló hatások kiküszöbölésére, az okok megszüntetésére is. 8 Milyen lehetőséget lát­nak erre napjainkban? — Egészen fontosnak tűnik az a tény, hogy Magyarorszá­gon most alakulnak az önkor­mányzati testületek — vála­szolja Hermann Jaiming. — Nálunk az akadémiát önkor­mányzati testület működteti. Abból a felismerésből adó­dik ez, hogy nekünk kell sa­ját magunkon segíteni. 8 Mennyibe kerülne ez a projekt? — Bár a problémák rész­letes ismerete nélkül nehéz pontos összeget mondani, az első fázisra mintegy félmil­lió nyugatnémet márkát sze­retnénk biztosítani. Számít­hatunk a német környezetvé­delmi minisztérium támoga­tására. mivel az előzetes tár­gyalások alkalmával kedve­zően reagáltak elképzelé­seinkre. 8 Milyen hasznot remél­nek ettől az együttműködés­től? — Azt reméljük, hogy a né­met és a magyar közreműkö­dők, vállalatok közötti kapcso­lat a gazdaságiak építéséhez is lehetőséget biztosít. Ma­gyarország célja a piacgazda­ságra való áttérés, tehát úgy gondoljuk, hogy van itt keres­nivalónk, s ehhez jó part­nerre találtunk a Pest Me­gyei Kereskedelmi és Ipari Kamarában. mind több helyen válnak hét­köznapi munkaeszközzé. Az NSZK-ban például 100 ezer darabot adnak el évente, a jóslatok szerint 1992-ben már 202 ezret. Magyarországi el­terjedésükről ma még korai lenne beszélni. Az a honi me­nedzserrétég, amelynek ezeket a berendezéseket tulajdonkép­pen kitalálták, szűk, drágának is tartja az eszközöket, nem ért a kezelésükhöz, s az is elő­fordul, hogy nem is óhajtja megtanulni. Az árakat illetően jogos is a kifogás: a hagyományos asztali kivitelű személyi szá­mítógépekből körülbelül ket­tőt lehet kapni egy laptop áráért. Így a munkahelyen s odahaza is tarthat valaki egy- egy asztali PC-t, aminek a képernyője azért sokkal ke­vésbé fárasztja a szemet, mint a laptopok LCD vagy plazma­sugaras kijelzői. A honi infra­struktúra pedig — például a telefonvonalak minősége — ma még elég távoli álommá teszi a mozgó irodát. lezték. A félbeszakított nagyberu­házás nyomai a Dunakanyar­ban mindenhol tapasztalha­tók. Nemcsak a folyó part­ján találkozhatunk a maga­sabb vízszintre tervezett, im­már felesleges árvízvédelmi töltések hegyeivel — a vízről nézve ezek még a part menti fákat is eltakarják —, de az Ipoly Szob és Letkés közötti szakaszán is. Lumpen elemek A felvonulási területnek hasz­nált partrészek néma memen- tóként elénk táruló sebhelyeit sok helyen már illegális sze­métlerakó helyként használják. A közlekedést szolgáló közutak tönkremenve, a kisajátított épületek lumpen elemek háló­helyeként, a nagymarosi mun­kagödör holdbéli kráterként várja a gyógyító kéz érinté­sét. Az igazi vesztesek az itt élők lettek. A vízlépcső terve miatt a régió infrastrukturá­lis fejlesztését 1959 óta leállí­tották, mondván, hogy a nagyberuházás kereteiben majd egyszerre kapják meg mindezt az itteni települések. Vajon ki fogja állni a költ­ségeket? Az önkormányzatok anyagiakban nem fognak dús­kálni, a közműberuházások költsége pedig megsokszoro­zódott az eltelt három évti­zedben. A Dunakanyar helyreállí­tásával összefüggő koordiná­ciós, előkészítő munkálatok­kal a dunai vízlépcső kor­mánybiztosának titkárságát bízták meg, amelynek egyik osztályvezetőjétől. Juhász Ist­ván kormánytanácsostól ér­deklődtünk a dolgok állásá­ról. — Legfontosabb a korábbi Duna-meder helyreállítása, ezzel egyidejűleg természete­sen a nagymarosi körtöltés lebontása. Ez igen nehéz víz­ügyi problémát jelent. A ko­rábbi, elsődlegesen az árvíz- védelem és a hajózás érdekeit figyelembe vevő elképzelések­kel szemben mi a táj rehabi­litációját. az emberi, lakossá­gi szempontokat pártfogol­juk. Bármiféle terv elkészí­téséhez azonban megbízható mérési adatok, hatásvizsgála­tok szükségesek: a meder­erózióról, a vízbázisokról, a hajózóútról, az árvíz- és jégle­vezetésről. Az év eleje óta végzi az alapinformációk gyűjtését a Vituki, a Kövizig és az Éduvizig. — Mikorra várható a terve­zés befejezése? Olyan koncepciót kell el­készítenünk, amely az ivóvíz­bázisokat, az idegenforgalmat. a hajózást, a környezetet és az élővilágot egyaránt figye­lembe veszi. Ez az év végére várható. A Kisoroszitól Szo­big tartó Duna-szakasz nem­zetközi tájrendezési és kör­nyezethelyreállítási, majd ezt követő mederszabályozási tervpályázatának kiírása, lebo­nyolítása, a végleges terv el­készítése lehet a következő lépés. Reálisan szemlélve, a jövő év közepéig csak ezek az előkészítési munkák fognak zajlani. Mindez még csak a terve­zés fázisát jelenti, de hol van még a munkagödör tényleges felszámolása, a Duna-part megközelítőleg eredeti álla­potának helyreállítása, a tér­ségi infrastrukturális adóssá­gok (út, csatorna, szennyvíz- tisztítás ...) törlesztése, s hor- ribile dictu annak az elkép­zelésnek a megvalósítása, hogy idővel Nagymaros és a Bör- zöny térségében nemzeti park alakuljon ki. Remek jechtkíkötők A feltétlenül szükséges ten­nivalókról beszélgettünk a Herder-díjjal kitüntett Perczel Károllyal, akinek a bős—nagymarosi vízlépcső hát­rányait taglaló írásait nap­jainkig kiindulópontként hasz­nálják. — Arra kell törekednünk, hogy a félbehagyott beruhá­zás nyomai mielőbb eltűnje­nek a Dunakanyarból. A megoldásra váró feladatok közül kiemelkedő fontosságú a nagymarosi vízlépcső és tá­rozó munkagödrének meg­szüntetése, az eredeti meder visszaállítása, amelynek 1992 végéig meg kellene történnie. A korábbi mederkotrások miatt a hajózáshoz szükséges vízszintet a mostani nagyma­rosi szűkület tartja fepn. En­nek felszámolását megelőzően Nagymaros alatt új meder­szűkítésre lesz szükség. Ez (Folytatás az 1. oldalról.) Igen nagy hangsúlyt kapott az anyanyelv oktatása, a fel­tételek javítása. Fűzik János, á televízió szlovák adásának úgynevezett sarkantyúépítés­sel vagy mólókkal érhető el. A mólókkal nemcsak a meder eliszaposodását ke­rülnénk el, de remek jachtki­kötőket is nyerhetnénk. A rekultivációs munkák során ésszerű lenne az idegenforgal­mi és vízisport-szempontokat elsőbbségben részesíteni, hisz ugyanannyi költséggel nem­csak a természetes tájat állí­tanánk vissza, de egyben kis ráfordítással könnyen haszno­sítható értékes területeket is nyernénk. Elmaradt közművek — Hogyan oldható meg a térség elmaradt közműfejlesz­tése? A vízlépcsőrendszer tervé­ben szereplő összes lakossági infrastruktúrát — a települé­seken belülieket és a telepü­lések közöttieket — meg kell valósítani, ahogy azt az Or­szággyűlés határozata is elő­írja. Mivel ezek finanszírozá­sát az önkormányzatok nem tudják megoldani, ezzel a vízlépcsőrendszerre elkülöní­tett beruházási költséget kí­vánatos terhelni. A vízlépcső elmaradása miatt megoldan­dó feladatokról szóló, mun­katársaimmal közösen össze­állított tanulmányunkat meg­tárgyalta a Közép-Duna-vidé- ki Intéző Bizottság elnöksé­ge, s javaslatait az érintett tárcák tudomására hozta. A Rajka és Budapest közti, a Duna által érintett terület új regionális tervének elkészíté­sére a VÁTI kap megbízást. Ebben a Dunakanyar térsé­ge kiemelten fog szerepelni. ★ A nagymarosi kráter meg­szüntetésére sor fog kerülni — mivel nem maradhat ott. A vízműrendszer „egyéb nyomai­nak” belátható időn belüli felszámolására és a térségi infrastruktúrák kiépítésére azonban csak akkor van re­mény, ha ezt ugyanúgy ki­emelt beruházásként kezel­nénk, mint a bős—nagymarosi vízlépcső építését. Vajon uno­káink mit fognak látni a ter­mészeti szépségéről egykor híres Dunakanyarban? szerkesztője egyenesen ka­tasztrofálisnak ítélte meg az anyanyelv helyzetét. Terítékre került a már nemzetiség létét fenyegető asszimiláció. Szükség lenne szlovák isko­lákra, szlovák nyelvű iroda­lomra, s arra, hogy családban, egymást közt beszéljék a nyelvét. Ezekről szólt például Kraszlán István Pilisszántóról, Molnár Andrásné Pilisszent- keresztről. Minden résztvevő egyetértett abban — ezt a zá­róközleményben is megfogal­mazták —, a többségi nemzet feladata, hogy gondoskodjék a nemzetiségi lét megerősítésé­hez szükséges feltételekről. Tegnap délután titkos sza­vazással választották meg a szervezet elnökségét. Elnök az eddigi főtitkár, Jakab Róbert- né lett, aki a jövőben a szer­vezet egyetlen függetlenített, főállású tisztségviselője. Ré­giónkat, Pest megyét az el­nökségben dr. Alt Gyula kép­viseli Vácról. A már említett három má­sik szlovák szervezet viszont továbbra sem fogadja el, hogy az MSZSZ az egész hazai szlovákság érdekképviseleti szerve, emiatt új kongresszus összehívását kezdeményezik. V. A. Gyógyító méz a gyógyszerben A korán beköszöntött ősz, a hideg idő következménye, hogy egyre több a meghűléses megbetegedés. Ezekben a hónapok­ban „kapnak lábra” az influenzajárványokat kiváltó vírusok is. A kór először csak lappang a szervezetben, majd kirobban. Az embernek fáj a feje, folyik az orra és ugató köhögés kínozza. Az utóbbi panasz megszüntetésére nagyon kevés természetes alapanyagú, gyógynövényekből előállított készítmény áll ren­delkezésre. Mint dr. Szarvasházi Judit, a Pest Megyei Gyógyszertári Köz­pont igazgatási és innovációs osztályának vezetöhelyetteae el­mondta, most egy új — megelőzésre is alkalmas — granulátu­mot kísérleteztek ki. A kutatók kifejlesztettek egy gyógykivo- natokat és mézet tartalmazó készítményt, amely köptető és kö­högéscsillapító hatású. A Prímái nevű szert nemrég törzsköny­vezték az Országos Gyógyszerészeti Intézetben. A mellékhatás nélküli — felnőttek és gyermekek számára egyaránt hatásos — folyadék nem sokkal a boltokba kerülése után elfogyott a pol­cokról. A Gyógyszertári Központ munkatársai most váUal'.ák a hétvégi műszakot, így a hiányt hamarosan pótolni tudják. Elő­ször a megye gyógyszertárait látják el a köhögéscsillapító szer­Veesés határában jó ütemben halad a sárgarépa betakarítása. A Ferihegy Tsz 12 hektáros tábláján termesztett zöldségféle meghálálta a körültekintő gondoskodást (Erdäsi Agnes felvétele) Gábriel Tibor A nemzetiségi lét felfételei Nincs egyetértés a szlovákok között A jövő morgó irodája

Next

/
Thumbnails
Contents