Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-07 / 261. szám
PFKT mm» *>; 1990. NOVEMBER 7., SZERDA Kővé dermedt virágtartók A parkokba készülnek a különböző nagyságú virágtartók, díszpadok, melyek a pilisszent- iváni Kőfaragó- és Épületszobrász-ipari Vállalat műhelyeiből kerülnek ki (Erdősi Ágnes felvétele) Egeret ölt a füst — Dohányzói? — Nem. — Szeszt iszol? — Nem. — Gyógyszereket szedsz? — Csak ha beteg vagyok. —- Kábítószert, ragasztót próbáltál? — Nem. — Es fogsz? — Nem. Biztos, hogy nem . . . — Miért biztos? —/ Mert árt. Akár a többi. Meg otthon sem örülnének. — Van valami szenvedélyed? — Igen. A pecázás... Gáspár Tamás nyolcadikos a Piliscsabai Általános Iskolában. Részese az itt is zajló „drogprogramnak”, akárcsak Keczkés Péter, aki így beszél: — Láttam egy videofilmét arról, hogy a cigi milyen káros, a tüdőnek mennyire árt. A filmen az egerek pár nap alatt elpusztultak a cigarettafüsttől. Volt szó az italról, a többiről is. Maradok én is az ártalmatlan szenvedélynél: érméket gyűjtök. Még a csokoládét is visszafogtam, árt a fogaknak ... Az iskolában néhány éve komolyan veszik azt, hogy Ie- gven egészséges a felnövekvő nemzedék. Bujalka Istvánné igazgatónő mondja: — Két kí- ' sérlet is van nálunk. Az alsóban négy osztály kéthetente egy órában egészségneveléssel foglalkozik. A felső tagozaton pedig negyedik éve tart a drogprogram, két osztályban. De tévedés lenne azt gondolni, hogy az ügy csak a kísérletek résztvevőit érinti: kihat az iskolatársakra, a szülőkre is. Dezső Zoltánné első osztály- bjur tanít : — A lényeg ebben a korban a gyermek önismerete. Játékosan vezethetjük rá, hogy miként is épül fel és működik a szervezete. Például papírból kivásjuk a szervek kontúrját, egyszerű modelleket készítünk, vagy éppen mikroszkópon egysejtűeket nézünk, s rengeteg képet. A lényeg az, hogy megalapozzuk az ismereteket (ezek zöme a íelsőtagozatos tananyag része) amelyek nélkül nem érhet el hatást a későbbi egészségnevelés. — Hatás? Van! Két nyolcadik osztály tanulói vesznek részt a drogprogramban, s egyikük sem dohányzik már ... Ugyanis ezek a fiúk- lányok ötödikes korukig már hatvan százalékban megismerkedtek a cigarettával, volt aki rendszeresen szívta. A szeszt is megkóstolták, az egyikük olyan „sikerrel”, hogy-még-az iskolából is kimaradt. A többiek viszont nem isznak. Ötödikben a dohányzás, hatodikban az alkohol, hetedikben ismét a nikotin volt a témánk, s most nyolcadikban a kábító hatású anyagokról, a második félévben pedig a nemi betegségekről, közte az AIDS-ről esik szó. Kísérletezünk is. Elég papírzsebkendőre fújni a füstöt, láthatóvá válik a kátrány ... Dr. Hanusz Klára, a település gyermekorvosa sokat emlegetett személy az iskolában. Nem véletlen, ő „hozta” az egészségnevelő programokat. S, ahogyan vallja, ezek is csak részei az egésznek. A közelmúltban jelent meg a cikke az Egészségnevelés című folyóiratban. ezt írja benne: „Feladatunknak kell tekinteni mindazon szakemberek munkájának összefogását, mindazon emberek segítő tevékenységének megszervezését, akik a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődését akarják elősegíteni.” — Hogyan? — Meggyőződésem, hogy a gyermekorvos dolga egy községben a csemeték egész test i - lelki fejlődésének kézben tartása. Ennek lényege a megelőzés. Piliscsabán 1200 a ma 14 évesnél fiatalabbak, a leendő szülők száma. Az, hogy az ő gyermekeik mennyire lesznek egészségesek, a maiak életvitelétől függ majd. Ehhez mérten komplex kell hogy legyen a nevelés. Elkezdődik már a terhesgondozásnál, s folytatódik felnőtt korig. Az iskola ebben partner. Hozzájárul, hogy olyan nemzedék cseperedjen, amely az egészséget értéknek tekinti, önmagát és életfolyamatait jó] ismeri. — A Pest Megyei Hírlap is írt már a Gyermekházról, melyet ön vezet, s melyről cikkében ír. Mi e ház szerepe? — Kettős: egyrészt a megelőzést szolgálja, a szülőszerepre való felkészítést, a játékos beszédművelést, a mozgás és ritmusérzék fejlesztését, a művelődést, ismeretterjesztést, az önismeret elmélyítését, másrészt a korrekciót, A gyermeknevelési és gondozási tanácsadás, a logopédiai, vagy a gyógytorna-foglalkozás, a relaxációs tanfolyam — egytől egyig irányítottan e célt igyekszik elérni. Nyitott a ház, s tükrözi az „egészet”: orvos, pszichiáter, pszichológus, gyógypedagógus, gyógytornász, védőnők fáradoznak azon, hogy minden hozzánk betérő felnőtt és gyerek tartalmasán, épülésére tölthesse itt az időt. V. G. P. I A szakszervezet és a privatizálás Az követelőzzön, aki kenyerét félti? A pénztárosra huzatos ajtó nyílik. Az üzletvezető négyzetméternyi fülkéjében gyenge teljesítményű hősugárzó izzik. Itt adminisztrál a levegőtlen, rossz világítású. helyiségben. A zöldséges- és üvegvisz- szaváltó kislány télen is utcára nyíló, nyitott ablaknál fogadja az üzletfeleket. Egészségük védelmében jogosan léphetne fel a szakszervezet. — Volt, és lesz még erre éppen elég ok — ért egyet ezzel a véleménnyel Menyhárt Erzsébet, annak a megyei szak- szervezeti szövetségnek a titkára, amely a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete újjászervezett utóda lett. Az élelmiszer-, a belkereskedelmi, a külkereskedelmi, a fogyasztási, a termelőeszközkereskedelmi dolgozók önálló, ágazati tömörüléseiből alakult ki a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetsége. Az önállóság mindenütt erősödött, egészen az első vonalig, ahol a közvetlen csatákat kell megvívni. Ezek sikerének feltétele a képviseletre jogosító bizalom, érdekkonfliktusok rendezése közben a tisztségviselőket védő törvény. Ha az szb- titkárnak, a bizalminak félteni kell a kenyerét, ha nem áll mögöttük biztos háttérként a tagság, akkor ezután sem lesznek jobbak, tekintélyesebbek a szakszervezetek. Aki többet ajánl — Mögéjük állni? Követe- lődzni? Mi jelenleg még arra sem merünk gondolni, hogy ismét itt vannak a nyirkos, őszi reggelek, s csontunkig hatol a huzat, a hideg. Ezt az egyik bolt csemegeosztályán panaszolják. A privatizációs törvény most a téma, szakmai berkekben. Szorong az, akit érint, meg akit nem. A szeptember 25-én életbe lépett rendelet szerint a tíz személynél kevesebb munkatársat foglalkoztató élelmiszerboltokat, a tizenötnél kevesebb alkalmazottal működő vendéglátó egységeket versenytárgyalás keretében kell megvételre felajánlani. Az ott dolgozóknak előváráslási joguk van, de az csak akkor érvényes, ha más pályázó nem ajánl nagyobb összeget. — No de ismerve a kereskedelmi alkalmazottak jövedelmét, az esélyegyenlőség erősen kétségbe vonható — mondja a megyei szövetség titkára. — Igaz, hogy ezen segítene az egzisztenciális alap, de ki meri azt a mai körülmények és feltételek ismeretében megkockáztatni? Gazdátlanul maradnak ? Hiába kivétel a törvény alól az ÁFÉSZ, még a szövetkezeti boltosok körében is tapasztalható bizonytalankodás. A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat a maga kis boltjaival, a Pest Megyei Vendéglátó 240 éttermével és eszpresszójával, a váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Pest Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi, a Fantázia Kereskedelmi Vállalat, a Pest Megyei Tüzép. a maga kis egységeivel érdekelt területünkön. Mindkét cég módosítást kért a rövid, összesen harmincnapos határidőre, s így a hatvan nap lényegében az esztendő végéig tartó határidőt jelent. A Belkereskedelmi Dolgozók Szakszervezete még Németh Miklós kormányának küldte meg állásfoglalását. Küldött újabbat a jelenlegi parlamenti pártok vezetőinek, magának a miniszterelnöknek. Mindegyik dokumentumnak az a lényege, hogy elsősorban a munkatársakat kell tulajdonhoz juttatni. Ha szükséges, akkor kedvezményes hitel- és kamat- kedvezményekkel garantálva létbiztonságukat. Meg kell őrizni, sőt javítani kell az eddig elért szociális feltételeket, munkakörülményeket. Nyitott kérdés például az, hogy mi lesz a gyesen, gyeden lévő kismamákkal, a nyugdíjasokkal? Ki neveli a szakmai utánpótlást? Ki védi meg a szakképzett munkaerőt, ha egy üzlet laikus, családi vállalkozók kezébe kerül? Az Élelmiszer-kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete azt kérte a kormányfőtől, hogy kaphasson képviseletet az Állami Vagyonügynökség igazgatóságában, amikor ezek a kérdések kerülnek napirendre. A kereskedelmi szakszervezetek nem titkolják afölötti aggodalmukat, hogy a .magánkézbe kerülő vállalatoknál nem lesz elég pénz a törvényes felmondási idő kifizetésére. Minden döntésről gyors, nyilvános tájékoztatást, a hátrányosan érintettek foglalkoztatására sürgős intézkedési tervet követelnek. Ezen kívül többek között azt is, hogy a korengedményes nyugdíj a foglalkoztatási alapot terhelje. A gyesről, gyedről, sorkatonai szolgálatról munkahelyükre már visszatérni nem tudókat szintén részesítsék végkielégítésben. A szakminisztérium gondoskodjék a kereskedőképzésről. A munkanélkülivé vált pályakezdőket is illesse meg a minimálbér nyolcvan százaléka. Tüneti kezelés Ügy látszik, az ilyen és hasonló kérdések miatt á kereskedőszakmában is feszültségek várhatók. Határozottabb szerepet kell vállalniuk védelmükben a szakszervezeteknek. Ennek az a feltétele, hogy a sok kis egységre, kft.-kre, részvénytársaságra, magáncégekre tagozódó foglalkozási ágban együtt maradjon a tagság. — Feltehető, hogy a most kialakult új szervezeti formákon, hatáskörökön ismét változtatni kell majd — vélekedik erről az újságíró. — Mi ugyan igyekeztünk felkészülni az új helyzetre — mondja Menyhárt Erzsébet így folytatva: — A feladatokat, követelményeket a folytonos változások formálják majd. A központ, a megyei szövetség mindig megteszi a magáét, amikor világossá válik, milyen stratégiát követel az adott helyzet. A tüneteket azonban ott kell kezelni, ahol keletkeznek. — Nem lesz könnyű —gondolom. A szakszervezet ereje attól függ, milyen háttér előtt áll munkaadóival szemben a mozgalom tisztikara. Összetartó, szervezett erő nélkül nincs hatékony érdekvédelem egyetlen szakmában sem. Kovács T. István Hé&köznapi porSré egy szikár asszonyról Csak tipikus magyar nyugdíjas Az eladásnál buktak le Kezdő páros a tettes Május végén kezdődött és októberben ért véget a Buda környéki betöréssorozat, melyből csaknem másfél millió forint értéket zsákmányoltak a tettesek. Balogh Barnabás százados, a budakeszi rendőrállomás parancsnoka elmondta, az elmúlt hónapokban négy alkalommal törtek be a pátyi gazdaboltba, ahonnan színes tévéket, videókat és más műszaki cikkeket vittek el. Biatorbágyon és Perbálon is megszaporodtak a betörések. A pátyi és a biator- bagyi iskolából is sok holmi eltűnt. Az ajtót felfeszítve, a lakatot leverve találták. A rendőrség, mint ilyenkor szokásos, először a nyilván^ tartott bűnözőket, a közelmúltban börtönből szabadultakat ellenőrizte. Ám mint utólag kikerült, az eredményes akciót ez alkalommal egy kezdő páros hajtotta végre. Jelzések jöttek arra vonatkozóan, hogy két fiatal férfi videokazettákat kínál eladásra a diszkóban, mégpedig nagyobb mennyiségben. Egyikük szemben lakik a négyszer kifosztott gazdabolttal. A házkutatás során kiderült, hogy a büntetlen előéletű, foglalkozás nélküli Finta János, valamint barátja. Urbán Zoltán fosztogattak a környéken. Az értékes műszaki cikkeket a fővárosban a Lehel piacon árusították. A rendőrök a tettestársakat őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba kerültek. Ga. J. Etust egy Ócsa közeli répa- földön prezentálták mint ideális riportalanyt, ötezer forintos nyugdíjával ő az a tipikus magyar nyugdíjas, akiről manapság annyit beszélnek. Etus töpörtyűt ebédelt, rossz fogaival nehezen birkózott a porcos, kemény étellel. Rágás közben ráncai életre keltek, vitustáncot jártak., s ettől valahogy olybá tűnt a sovány arc, mintha viselője groteszk grimaszokat vágna, ezzel fejezvén ki véleményét és nemtetszését a környező világról. Különben nemcsak a foga rossz, a lába. karja, válla is „vacakol”, de mindezt már úgy megszokta, mint Krisztus szamara: a fanyerget. Etus szikár, alacsony öregasszony, amiért is mindenki nénizi Viszont ez nála nem a kor velejárója, öt már 40 évesen is nénizték a nála idősebbek. Etus József Áronnéra hasonlít. én legalábbis ilyennek képzelem a Mamát. Csak ő nem a mosókonyhák gőzében hervadt meg, hanem a kispesti Kistexben. három hónap híján 28 évet rohangált a gyűrűsfonóban. Akkor rohangált, most> görnyed, hajlong napi 500 forintos napszámért. Ebből ugyan már többre is telne, nemcsak tepertőre, de Etus spórol. Gyomra rég hozzáidomult a tepertős, zsíros kenyeres koszthoz, sajt, kolbász meg más flancos étel csak ünnepnap kerül az asztalra. Hogy miért spórol? Építkezik. Na nem magának, neki van haza, az anyjától maradt rá. Nem nagy, nem is főúri, de saját ház. Viszont Janinak ilyen sincs, s ha már örökbe fogadta, illik a gyerekkel törődni. A gyerek — Jani — 33 éves. A „lelencből” vette magához. Merthogy neki nem adott az Űr gyereket, s nem élet az élet, ha nincs gyerek a háznál. Jani jó gyerek. Nem iszik, hazaadja a fizetését. Igaz, kicsit izé ... szóval... nem dili! Dehogy! Csak nehéz a felfogása. Rakodni, udvart seperni így is jó, ám az anyag- mpzgatói fizetésből nem telne építkezésre. Hát ezért jár Etus napszámba és ezért a tepertő. Nehezen áll kötélnek, nem akar „politizálni”. Az ördög nem alszik. Demokrácia, szólásszabadság? Mondták ezt máskor is. Hogy mikor volt jobb? Rákosi idejében vagy a Kádár-korszakban? A gyűrűsfonóban egyformán teltek az évek, a hőmérő higanyszála nem vett tudomást a politikai korszakokról. Nyáron — kivált éjjel — 40 fokig is felszaladt. Ilyenkor a száj ki- cserepesedik, a nyelv megduzzad. s poshadt íze van az állva bekapott ételnek, de még a víznek is. Ha valaki, Etus csak tudja. Kitapasztalta. A 28 év nagy részét éjjel húzta le. Mert éjjel többet fizettek. ráadásul nappal volt ideje a kertben gürizni, ásni, kapálni, veteményt gyomlálni. Amit mond, többnyire általánosságok. Próbálom provokálni. Rákosi. Kádár, Grósz, Németh, Antall — egyre megy. A soron lévő leszólja, bírálja az elődöt, de ez nem jelent semmit. A közmondás is azt mondja: a kutya a kutyát csak megugatja, de nem harapja meg. Akkor meg minek acsarkodni? Etus — bár nem közgazdász és nem politikus — ritkán téved a helyzet megítélésében. Most tíz éve tévedett. Akkor azt mondta: eddig sem volt rózsaszínű az élet, de ha így megy, teljesen elszürkül. Nos nem elszürkült, elfeketedett. Ennél feketébb már nem is lehetne. Az ember úgy botorkál ebben a fekete világban, mint vak ember a zsúfolt utcákon. Hol ennek ütödik, hol annak csapódik. Egyszer a kenyér árát emelik, máskor a szénét, s ha így megy, a Jani háza sose készül el, nem segítenek a tepertős ebédek. Etus, Kovács Istvánné nem volt ideális riportalany, ahogy ígérték, csak tipikus magyar nyugdíjas. Régebben pártos pátosszal róluk mondták: a munka névtelen katonái. Névtelen katonák, hősök, akikét jeltelen sírba tesznek, hősök, akiknek soha nem emelt szobrot senki. (— matula —) 1
