Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-07 / 261. szám

*KST Mt; G Y 1990. NOVEMBER 7., SZERDA O IRTA A mag Feltűnést keltett Király Béla átigazolása a függet­len képviselők csoportjából az SZDSZ parlamenti frak­ciójába. Ennek magyaráza­tát adja abban a nyilat­kozatban, amelyet a Beszé­lő (90/43.) adott közre. Tö­kéletesen egyetértünk a képviselő úrral abban, hogyha a minisztérium partvonalra állíthatja az Országgyűlés honvédelmi bizottságát akár az új doktrína, akár az új hon­védelmi törvény kidolgozá­sakor, akkor bizony baj van a demokráciával. ' Baj, mert a farok csóválja a kutyát... Még nagyobb a baj, ha „az ellenzékkel és a tár­sadalommal való békés konzultációnak teljes el­utasítása” jellemzi a kor­mányzati magatartást, s ezt bizony legjobban egy kép­viselőnek kell tudnia, hi­szen ott van, ahol a dolgok történnek. Fontosnak és hasznosnak tartjuk tehát K. B. tapasztalatait, indo­koltnak az átigazolást. A gondunk a nyilatkozat to­vábbi részével van, ott ugyanis az áll: „A Szabad Demokraták Szövetsége, véleményem szerint, a Fidesszel összefogva mag- vát képezheti azon erők­nek, amelyek kimozdíthat­ják nemzetünket a mai po­litikai, gazdasági és bizal­mi válságból.” Ez a magról szóló hason­lat tetszik nekünk, csak éppen ... Nem tudjuk — lehet persze, pusztán tájé­kozatlanok vagyunk —, va­jon az SZDSZ és a Fidesz összefogása ilyen méretek­ben realitás-e? A megyé­ben vannak furcsa önkor­mányzati koalíciók, amik nem egészen ezt mutatják. Ettől persze még lehet mag a mag, csak éppen — ha a hasonlatnál maradunk — akkor azt is. tudnunk kel­lene, márxnint nekünk, ál­lampolgároknak, ki, mi lesz a hús a mag körül, mert hiszen csak úgy, húsostól, magostól együtt gyümölcs a gyümölcs. S ha már gyü­mölcs, akkor ugye a fa sem maradhat említetlenül. s ha a fa nem, akkor a termőföld sem ... azaz tudnia kellene a polgár­nak, nem cserél-e eben gubát, ha ezen magtól azon Maghoz pártol-megyen-tán- col? ! Hiszen a magok olyan csalafinták ... oly­kor nem is gyümölcsös- kertben, gyümölcshús bur­kában teremnek, de ezt már csak akkor tudjuk meg, amikor a fogunk roppan ... KLIENS NAPIRENDEN KÍVÜL JÖNNEK AZ IZGALMAK az árszabályoztfsról Az Országgyűlés keddi ülés­napjának kezdetén napirend előtt két szocialista képviselő kért szót. Tabajdi Csaba a sú­lyos gazdasági, de politikai károkat is okozó megromlott szovjet—magyar kapcsolatok mellett fejtette ki álláspont­ját. Felhívta a figyelmet, hogy a hozzánk hasonlóan a rend­szerváltás útját járó Cseh és Szlovák Köztársaság már a szovjet tagköztársaságok több­ségével is kialakított jó kap­csolatokat, míg a magyar kormánynak még az érdek- egyeztetést szolgáló párbe­szédre sem sikerült sort kerí­tenie. Békési László szerint a jövő év előkészítése gazdasági és politikai értelemben is kése­delmet szenved. Bírálta, hogy az év hátralévő idejére terve­zett 34 törvényjavaslat tár­gyalási sorrendje elhibázott. Ezzel kapcsolatban vitába is keveredett a házelnökkel, aki a maga és a házbizottság szá­mára tartotta fenn a döntés jogát. A dilemmát végül is Antall József kormányfő leve­le oldotta meg, aki hatpárti egyeztetést javasolt, tehát tu­lajdonképpen csatlakozott a szocialista javaslatokhoz. Napirend szerinti program­jára térve az Országgyűlés vi­ta nélkül döntött a társada­lombiztosítási alap 1989. évi költségvetésének felhasználá­sáról, majd elkezdődött az árak megállapításáról szóló törvényjavaslat vitája. Rabár Ferenc pénzügyminiszter el­mondta többek között, hogy a kormány felülvizsgálja a tá­mogatások rendszerét, ezek többségét meg is szünteti. Az új szabályozás eredményeként az üzletfelek között reális pia­ci áraknak kell kialakulniuk, a kormány a legritkább esetben kíván beavatkozni az árak alakításába. A törvényjavaslat foglalkozik azzal, mely termé­kek érdekében legyen hatósági ármegállapítás, mikor le­gyen kötelező az áremelés be­jelentési kötelezettsége. A vita során a képviselők többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az ártör­vényt a tisztességtelen piaci Pályázott a Teszöv is APO-nál fanul a szakember Óváson töri a fejét a szedem vezetőség Nem szorították sarokba a megyei elnököt Olyan hírek járják, miszerint a szociáldemokraták hét­végi, botrányos kongresszusán több vidéki küldöttel együtt a Pest megyeiek elnökét is a sarokban ültették le; hogy baj volt a mandátumokkal, s a szavazatszámlálás körül sem volt minden rendben. Mi ebből az igazság? — kérdeztük Gelb- mann László megyei elnöktől. — Engem nem szorítottak a sarokba, a küldötteink is mind kaptak helyet. Viszont úgy' érzem, hogy a számlálás­nál hiba történt. — ün nem Petrasovits An­nára szavazott? — De igen. Csak a csapata nem úgy állt föl, ahogyan azt vártuk. — Hogyan várták? — En például jelölt voltam az országos vezetőségbe, aho­vá 30 szavazattal is jutott be ember. Biztos vágyóik benne, hogy én ennél több szavazatot kaptam. — Emeltek óvást? — Nem akarok gyanúsít- gatni, de megpróbálunk tenni valamit. — Mit? — Nem tudom még, ezt a mai, keddi vezetőségi üléstől tesszük függővé. — Mit várnak a vezetőségi üléstől? — Azt, hogy megbékélve, velünk együtt építik a pár­tot. — Es ha szent lesz a béke, akkor nem firtatják a szava­zás eredményét? — Kerültek új emberek is a vezetőségbe, a Pest megyei szervezetből is ketten, talán ők... — Félnek egy esetleges re­torziótól? — Nem, de nem akarunk ártani a megtépázott hírne­vünknek. — Hogyan érezte magát a kongresszuson? — Rosszul. Személyi ellen­tétekre, személyes politikai ambíciókra fogyott el az ener­gia, ahelyett, hogy a munká­ról beszéltünk volna. — És úgy látja, hogy meg­szűntek ezek a személyi el­lentétek? — Nem tudom. Majd a ve­zetőségi ülés után meglátjuk. j. a. részt, s az APÓ álfái rendsze­resített és a Közös Piacon be­lül is elfogadott tematikát sa­játítják majd el. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy a Te- szöv szorosan beépüljön az, APÓ hálózatába, s lehetősé­get kapjon az EGK-n belül működő transzeurópai oktatá­si programban való részvétel­re. Dr. Gyovai Pál elmondta, hogy hosszú távra a mezőgaz­dasági termelés és kereskede­lem területén szeretnének szo­ros kapcsolatokat kialakítani. Az APÓ üzleti láncolatában való eredményes részvétel­hez azonban elsősorban a szakmai alapokat kell kiépí­teni. Az olasz cég az év min­den szakaszában képes part­nerei révén a piacot friss és kiváló minőségű áruval ellát­ni. Előnyt élveznek a bioter­mékek. Gyovai Pál ismertette azokat az oktatási területeket, amelyekben a majdan kivá­lasztandó magyar szakembe­rek képzést kaphatnak. Első­ként említette a zöldség- és gyümölcstermesztés techno­lógiáját, s ezen belül is a nö­vényvédelmet, a különböző ön­tözési rendszereket. Tizen­nyolc gyakorlati szakember részesülhet majd a G00 órás képzésben. Másik területe az oktatási rendszernek a termé­kek tárolását, tartósítását, hű­tését, az elosztást és piackuta­tást öleli fel. Az eredményes munkát nemzetközi koordiná­torok segítik. Köztük találha­tó a Bolognai Agrártudomá­nyi Egyetem professzora, dr. Marangoni, aki a növényter­mesztési rendszerek szakértő­je, vagy A. Foglio professzor. A koordinátorok között fog­lal helyet a Nemzetközi Mar­keting Központ, továbbá a Mi­lánói Mezőgazdasági Főiskola nagy tekintélyű professzora, bizonyos Gorini is, aki a ter­mékek begyűjtésével, a szedé­sükkel kapcsolatos szakmai is­meretek tudora. Az említett 600 órás képzés költsége 1 milliárd 80 millió lí­ra, s ez dollárra átszámítva is tekintélyes summa. Az idén decemberben értékelik a be­érkezett pályázatokat, köztük a Teszövét is, akkor derül majd ki, hogy a szerencse csillaga kísérte-e a területi szövetség erőfeszítéseit. Gyócsi László magatartást megfogalmazó jogszabállyal együtt kellene elfogadni. Az általános vita befejeződött, a.törvényről a T. Ház később a részletes vita után dönt. A délutáni ülés két, a közvé­leményt élénken foglalkoztató kérdéssel kezdődött. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész a taxisdemonstráció jogi meg­ítéléséről elmondta, bár az nem volt törvényes, de eljá­rást az ügyészség nem kezde­ményez. A Foltányi-üggyel kapcsolatos miniszteri válasz- szal jegyzetünkben foglalko­zunk. Ugyancsak külön tudósí­tunk a közlekedési tárca és Érd város vezetőinek tárgyalá­sáról, melyről az MO-s autó­pálya átmenő forgalma kap­csán szintén szó esett a Parla­mentben. Extra minőségű beruházás, szolgáltatás Újat és mast Nincsen abban semmi meg­lepő, hogy a régi cégek falán újak a cégtáblák: a névválto­zások a vállalatok mai törek­véseinek lényegét is megfo­galmazzák, vagy legalábbis utalnak rá. A gazdálkodók újat akarnak és mást, s — mint mondják — nem árt, ha ezt a cégtábla is tükrözi. November elsejétől a Pest Megyei Beruházó Vállalatot is Exinvest néven kell keresni, s esetünkben sem csupán for­mai az újítás. $ De miről is van szó? — kérdésünkre Scheuring János igazgatótól kértünk választ. — Hogy az elején kezdjem — mondja —, a Pest Megyei Tanács által 1968-ban alapí­tott vállalatunk megbízásos jogviszony alapján a tanácsi beruházásokkal, illetve az OTP Pest Megyei Igazgatósá­ga által megrendelt telepsze­rű és magán-lakásépítésekkel foglalkozott. Nem ment rosz- szul, jelentős munkákat kap­tunk, de ahogyan az egész gazdasági helyzet alakult, úgy Hazaérkeztek az olaszorszá­gi Cesenából azok az agrár- szakemberek, köztük egy kis­vállalkozó, akik dr. Gyovai Pálnak, a Pest Megyei Teszöv titkárának a vezetésével fel­keresték a városban a kerté­szeti termelést szorgalmazó gazdasági szervezetet, az APÖ-t. Amint arról már ko­rábban beszámoltunk, a cég Olaszország legjelentősebb zöldség- és gyümölcsforgalma­zója. A Mezőgazdasági Szövetke­zetek Pest Megyei Területi Szövetsége és az APÓ a nyár végén aláírta azt a megállapo­dást, amelynek értelmében magyar agrár szakemberek, köztük kertészek és kisterme­lők 600 órás képzésen vesznek. Zsák § Foltdnyiidt Sajnálatos balesetnek minősítette tegnap a Parlamentben dr. Boross Péter tárca nélküli miniszter azt a cserbenhagyá- sos karambolt, amelyet Foltányi, az MDF országos választ­mányi tagja okozott, a rendőrségi vizsgálat szerint vagy it­tasan, vagy gyógyszerek hatása alatt a pártsemlegesnek dek­larált hírszerzési hivatal autójával. A miniszter cáfolta, hogy az áldozat olyan súlyosan sérült volna, mint azt a lapok, hí­rül adták, ennek ellenére jobbulást kívánt neki. Hasonló jókat kívánt az elkövető Foltányinak, aki pszichiátriai kezelés miatt az előzetes letartóztatásból szintén kórházba került. Mindezt Fodor Gábor képviselő (Fidesz) kérdésére mondta cl a miniszter. A kérdés úgy hangzott, hogy : miként kerül pártaktivista egy pártsemleges, nemzetbiztonsági célok érde­kében fönntartott hivatal gépkocsijába? A válasz lehetett volna igen rövid is, de a miniszter úr beleágyazta a már mindenki által ismert hivatalos közleménybe. Ebből is kiol­vasható volt: az Információs Hivatal főigazgatójának jó isme­rőse Foltányi, s mindössze szívességet tett neki a megkülön­böztetett jelzéssel ellátott autóval, a sofőrrel. Magyarán: ba­ráti gesztusként kölcsönadta. Ezért a miniszter úr őt meg­rovásban részesíti egyrészt azért, mert ilyet nem szabad csinálni, másrészt a pártsemleges hivatalt nem szabad ily módon a pártosság gyanújába keverni. A sofőrt viszont szi­gorú fegyelmiben részesítik, mert átengedte a volánt. ' Megint a kisemberek viszik el a balhét, ők kapják a na­gyobb büntetést. Jogosan persze, mert ha végig a sofőr vezet, akkor a kis Polski vezetője épségben hazajut, s ha nincs karambol, nem csorbul meg a nemzetbiztonságiak hír­neve. Nem kellene védekezniük olyanokkal, hogy Foltányi- val a hivatalnak nincs intézményesített kapcsolata, az MDF- nek nem kellene mosakodnia, hogy ilyen feladattal nem bíz­ták meg választmányi tagi ókat, s az Ifjúsági Demokrata Fó­rum sem kényszerülne színvallásra, hogy az illető már nem tagja szervezetüknek. Épp csak azt nem írják a sofőr rová­sára, hogy kútba esett az akció. Nem tudjuk persze, hogy szó volt-e akcióról, azt sem, hogy milyen viszonyban van új államunk új pártja a hírszerző hivatallal. S azt sem tudjuk — hiszen a miniszter úr végül is nem válaszolt a kérdésre —, hogy milyen célból és kiket szál­lítanak azok a hivatali gépkocsik, amelyek nem karamboloz­nak. (Jakubovits) o beruházásokban, a beruházó vállalatok megítélésében, s létfeltételeiben is változások történtek. Többek között ver­senyhelyzet jött létre; az ál­talunk vállalt feladatokat megoldhatják az önkormány­zatok, a tervező intézmények és gazdasági társaságok, ^ illet­ve fővállalkozás keretében a kivitelező vállalatok. Egyéb­ként ez utóbbi a legjelentő­sebb konkurencia. • Közben pedig kevesebb a pénz. Nyilván csökkennek a beruházásokra fordítható ösz- szegek is. Ez mennyiben érin­ti önöket? — Természetesen érezzük a pénzszűkét. Azt azonban mer­jük remélni, hogy beruházás a jövőben is lesz, hiszen az egészségügytől kezdve az ok­tatásügyön át. a szociális in­tézményekig tejlesztés nélkül nincs jövő. Beruházás a fej­lesztés is, vagyis elképzelhető, hogy az eddigieknél nagyobb súlyt kapnak a felújítások — nem feltétlenül új létesítmé­nyek építéséről kell gondol­kodni, hanem a meglevők bő­vítéséről, korszerűsítéséről, a céloknak jobban megfelelő át- épitéséről is. Q Az új önkormányzatok megalakulása mennyire befo­lyásolja a vállalat helyzetét? — Számunkra ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve nem a megyei tanács, hanem a helyi önkormányzatok a megren­delőink és a megbízóink, hi­szen kezükben van a pénz. Most szabad a vásár, ők ítélik meg, mire fordítják anyagi forrásaikat, milyen beruházá­sokat akarnak. Szeretnénk teljesen új alapokra helyezni velük kapcsolatainkat, ezt szolgálja a névváltozás is: Exinvest annyit jelent, mint extra minőségű beruházási szolgáltatásokat nyújtani , — elsősorban a megbízást adó önkormányzatoknak. Megvál­tozott stratégiánknak az is eleme, hogy bármilyen meg- í’endelést egyformán fontos­nak tekintünk: legyen szó a megbízásos jogviszonyban lét­rejövő, vagy a fővállalkozói keretben elvállalt munkáról. Januártól átalakulunk kft.-vé, amelynek ugyancsak az a cél­ja. hogy a privatizációval is elősegítsük dolgozóink tulaj­donosi szemléletét, s ezen ke­resztül is jobb munkát adhas­sunk. Jövőnknek s a piacon maradásnak ez egyik feltéte­le ... Vasvári Éva Adósai a társadalombiztosításnak Bekopogtat-e a végrehajtó? A jelek szerint az Országos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóságnak elfogyott a türel­me. A munkáltatók közel 19 milliárd forinttal tartoznak nekik, ezért az a szándékuk, hogy felszámolási eljárást kez­deményeznek azokkal a vál­lalatokkal szemben, amelyek fizetési kötelezettségüknek no­vember 25-ig nem tesznek ele­get. Ennek jegyében az OTF nyilvánosságra hozta azoknak az adósoknak a jegyzékét, amelyeknek 5 hónapnál több és 1 millió forintot megha­ladó a tartozásuk. A feketelis­tára Pest megyei cégek is fel­kerültek. Néhányuknál érdek­lődtünk, mutatnak-e hajlan­dóságot a fizetésre, vagy be­dobják a törülközőt. A megyei listát 15,6 milliós adóssággal a Ganz Danubius váci konténergyára vezeti. Mo- hary Károly igazgató szavai­ból kiderült, már beletörődi­tek a helyzetükbe. Az adóssá­gaikat nem tudják kifizetni, s várják a felszámolást.v Az igazgató szerint, röviden, né­hány mondatban nem lehet felvázolni, hogyan kerültek ilyen helyzetbe. Megbeszéltük, lapunkban visszatérünk még a gyár problémáira. A listát böngészve kiderül, hogy nem egy kisszövetkezet is a lét-nemlét határán tengő­dik, Például a Solaris is, mely­nek központja ugyan a fővá­rosban található, de üzeme Vasadon. László Endre terme­lési vezető azt fejtegette, hogy ott, ahol főleg mezőgazdaság­gal foglalkoznak az emberek, mennyire nem kapnak faipari szak- és betanított munkáso­kat. A tapétázóasztalokat, sör­garnitúrákat pedig Németor­szágban és Ausztriában érté­kesíthetnék már, ha lennének olyan dolgozóik, akikre szá­míthatnak. A jelekből ítélve úgy tűnik, erre még várniuk kell. Most ugyan nem áll az üzem. de negyven helyett csak tízen-tizenketten dolgoznak. Így aztán nehéz lesz kikerülni a csávából, bár a szövetkezet vezetői még reménykednek abban, ha nem is egyszerre, de részletekben kifizethetik a tár­sadalombiztosítási tartozást. Még nem adták fel a re­ményt Sülysápon sem, a Mü- plast Szövetkezetnél. Szabó Lajosné főkönyvelő elmondta, nekik sem jó, hogy adósok, hiszen 5,5 millióból másfél a késedelmi kamatból jött össze A most befolyó bevételeiket már a tartozás kiegyenlítésére fordítják, s egymillió forintot rögvest átutalnák a társada­lombiztosítás számlájára. Kér­ték az OTF ceglédi fiókját, ad­janak módot a részletfizetés­re. A haladékra most égető szükségük lenne, mivel a ve­vőik — jó magyar szokás sze­rint — nekik is tartoznak. Baj . az is, hogy megrendeléseik megcsappantak, a műanyag szerkezetek nem fogynak úgy, mint 2-3 éve. A nehéz hely­zetben levő kisszövetkezet pe­dig még magas kamat ellené­ben sem* kap hitelt. A vasadi Kossuth Szakszö­vetkezet elnöke, Pírót Sándor sietve megjegyezte, hogy a 6,9 millió hátralékból már 2 millió 300 ezret átutaltak, s terveik szerint november vé­géig rendezik adósságukat. A késedelmet az elnök azzal ma­gyarázta, hogy a kintlevősé­geik 18 millióra rúgnak. A cé­gük megnevezésében ugyan szerepel a mezőgazdasági jel­zés is, de főleg csak iparral foglalkoznak, ami manapság szintén nem hálás terület. A szövetkezet vezetői úgy gon­dolják, egy átalakulás — kft.-k, betéti társulások létrehozása — még lendíthet a döcögő szekéren. November végén kiderül, melyik cégnél kell kopogtat­nia a végrehajtónak. H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents