Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-05 / 259. szám
4 1990. NOVEMBER 5„ HÉTFŐ A SAJNÁLAT ÉDESKEVÉS „...hogy értelmes életet éljenek” A világ olyan, amilyen — számukra sötét. Látszatra ez nem akadály; vidámak, ügyesek, (ürgék. Zsong a terem, csendes szóra inti őket a nevelőnő. Aztán énekelnek: Galamb ül a torony tetején... Zeng a dal, aki messziről hallja, nem is sejti: vak gyerekek hangja. Ha csak egyetlen lenne, akinek ezzel a betegséggel kell élnie, az is sok volna, Pest megyéből azonban harminchaton tanulnak a vakok budapesti általános iskolájában. Többségük ott is él, a diákotthon lakója. — Kevés, ha a látók sajnálják a vakokat — mondja végezetül az igazgatóhelyettes. — Tenni kell értük. Munkát és munkalehetőséget adni, hogy értelmes, értékes életet éljenek. Pest megye jó példával jár elöl: valamennyi helyi tanács megszavazta az igényelt vak személyi járadékot. Ami azt igazolja, a látók átérzik, hogy a segítségnyújtás nem korlátozódhat mondjuk egy jótékonysági kampányra. V. É. Nem többet, csak drágábban Kétórás könyvek kellenek Ismerős a panasz: sok a munka, kevés az idő, amire este hazajut a család minden tagja, szinte vége a napnak. A tájékozódás a világ dolgairól? Legfeljebb a Híradó, vagy egy napilap, de ez utóbbi is csak sietősen átfutva. A könyv, nos, az már nehezebb dió — arra végképp alig jut idő. Így van ez? A könyvüzletek és utcai pavilonok választékát látva úgy tűnik: bőven van miből válogatni, persze hozzá lehet tenni, nem mindent érdemes otthon polcra rakni. A valódi helyzet azonban, nyilvánvalóan a látvány alapján, kívülről nem ítélhető meg. Ebben elsősorban a könyvértékesítéssel foglalkozók az illetékesek. BUDAÖRSÖN például a Téka könyvesboltjának közel hárommillió forintos az árukészlete, s bár a bevétele nem csökken, ez elsősorban az áremelkedés következményének tudható be. Ügy tűnik, nem többen és többet, hanem drágábban olvasnak az emberek. S minthogy fogytán az idejük és kevesebb a pénz is, így általában az olvasmányosabb, könnyedebb, olcsóbb, úgynevezett kétórás könyvek iránt nőtt az érdeklődés. Van azonban egy szűkebb értelmiségi réteg, amely a törzsközönséget jelenti: ők kifejezetten az értékes, maradandó ismeretterjesztő-, illetve szépirodalmat keresik. Elsősorban ezeknek az olvasóknak a megtartására irányulnak a különféle akciók is: nemrégen ért véget a Téka nagy sikerű leértékelt vására, s ennek Budaörsön is volt egy formája. Itt a bolt vezetője szabad kezet kapva, 50 ezer forint értékhatárig saját hatáskörében határozott el árleszállításokat. A kéthetes akciónak nagyon jó volt a visszhangja: ez is egy módja az olvasóvá válás támogatásának. Ugyancsak Budaörsön a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat illetékesei úgy vélekednek: a forgalom ötszázalékos növekedése nem azt jelenti, hogy többet olvasunk, hanem, hogy jobban megfizetjük a köteteket. Ma már nemigen lehet 200 forint alatt könyvet vásárolni, s ennek sok ember látja kárát, mert a családi költségvetést Ie-lefaragva törvényszerűen a kulturális kiadások kerülnek az utolsó sorba. Kedvező tendencia viszont — s ezt is jól érzékeli a könyvterjesztő vállalat —, hogy a múlt év végén feltűnően virágzó szex- és pornó- irodalom iránt csökken az igény, a piacot elözönlő értéktelen irodalom hulláma levonulóban van. Természetesen a kiadóknak nagy szerep jut a könyvpiac jelenségeinek közvetett irányításában. Hiányzik például a jó minőségű, szép kivitelű kötött könyv, amely esztétikai megjelenése miatt a polc dísze is lehetne. SZÁZHALOMBATTÁN a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak van egy üzlete: itt úgy látják, hogy a 800 ezer forinttal megnőtt forgalom nem csupán az áremelés eredménye, hanem ténylegesen többen vásároltak, többen érdeklődtek. Tagadhatatlan persze, hogy itt is elsősorban a kikapcsolódást és a könnyed szórakozást nyújtó olvasmányokat keresik. Nagyon nagy az igény viszont a gyermekeknek szóló irodalom iránt — igaz, ezek is elég drágák. Az újdonságok mielőbbi piacra kerülését Százhalombattán is fontosnak tekintik — nincs raktározás, aki akarja és tudja, azonnal megvásárolhatja az új köteteket. És persze a drágát is: hiszen nagy szó például, hogy a december elejéig megjelenő nagyon szép lexikális kiadványra, az Emberiség krónikája című 2500 forintért kínált munkára máris ötven előjegyzést tartanak számon, pedig messze még az ajándékozás, a karácsony. Vasvári Éva Egyre több a szellemi fogyatékos Az értelmi fogyatékosok oktatásával és képzésével kapcsolatos aktuális kérdéseket vitatták meg szombaton, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége II. országos fórumán. Ritlerné Józsa Judit, a szervezet főtitkára elmondta: a mai helyzetben komoly gondot okoz, hogy a kormány megújhodási programjában szinte egy szó sem esik a fogyatékosok gondjairól, a programból úgy tűnik, mintha az országban csak egészséges állampolgárok élnének. Mindezt tetézi, hogy a Művelődési Minisztérium sem foglalkozik érdemben a problémákkal, tehát olyan helyzet jött létre, hogy a gondok kizárólag csak a szülök és a gyógypedagógusok vállát nyomják. A valóság pedig sajnos az. hogy, mint azt a nemzetközi adatok is bizonyítják, a népesség 3 százaléka — Magyarországon ezek szerint 200- 300 ezer ember — valamilyen mértékben szellemileg károsodott. A hajszolt élettempó, a környezeti ártalmak, a káros szenvedélyek növekedése miatt a fogyatékosok száma a jövőben még tovább emelkedhet. Mindez óriási feladat elé állítja a társadalmat — és a kormányzatot —, hiszen ezeket az embereket is fel kell készíteni az életre, illetve be kell illeszteni a társadalomba. Feltámasztott őslények? Ha nem számítjuk a világmindenség keletkezéséről folytatott, s valószínűleg soha véget nem érő vitákat, a tudomány talán leggyakrabban és legtöbbet feszegetett kérdése az, miért pusztultak ki a dinoszauruszok. Más kérdés, hogy a rejtélyes sorsú állatok feltehetően azért kerültek az érdeklődés középpontjába, mert roppant méreteik mellett minden azóta ismert élőlény eltörpül. Az igazság az, hogy a dinoszauruszokkal egy időben, körülbelül 70 millió éve, a földön addig élt állatok jelentős része kihalt, pontosan máig sem ismert okokból. Szerencsére a kőzetrétegek, amelyek az évmilliók alatt egymásra halmozódtak, megőrizték az utókornak a kréta időszak gigászainak csontmaradványait is, néhol szinte teljes épségben. A legközismertebb amerikai lelőhelyek mellett igen híres — noha jobbára csak szakemberek tudnak róla — a Góbi-Altáj- ban talált mongóliai dinoszaurusz-gyűjtemény. Talán nem reménytelen, hogy e méltán világhírű kollekció egy részét — 17 teljes és ugyanennyi részleges csontvázat — Budapesten is megtekinthessük. A mongolok .felajánlották a Természettudományi Múzeumnak az anyagot kiállításra, sőt esetleges nyugat-európai további forgalmazásra is. Hatalmas méretekről lévén szó, a csontvázakat csak darabokra szétszedve, húsztonnás konténerekbe csomagolva, vasúton lehetne hazánkba szállítani. Megfelelő tér is kellene a kiállításukhoz, legalább 400 négyzetméternyi terület, 10 méter körüli belmagassággal. Ezenkívül persze pénz, pénz, pénz. Pénz a szállításhoz, a hatalmas tudományos érték biztosításához, a kiállítás megszervezéséhez. Nem kétséges viszont, hogy a kiadások megtérülésére reálisan lehet számítani, közben a hazánkban eddig példátlan látványosságot feltehetően fokozott érdeklődés kísérné. A magyar fél természetesen nyugat-európai kiállítások megszervezéséből anyagilag is részesedne. A múzeum bízik benne, hogy hazai pénzintézeteink látnak fantáziát e hasznos kezdeményezés támogatásában, mert a kiállítás anyagi fedezetét a Természet- tudományi Múzeum egyedül képtelen előteremteni. Képünk az ulánbátori Központi Múzeum egyik jól megtermett kiállítási tárgyát ábrázolja. Külön szobák — házaspároknak Kollégiumlakók Gödöllőn A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyisztor Györgyről elnevezett kollégiumában csak az esti órákban vibrál az élet. Kora reggel és nappal ki-ki előadásokon, szemináriumokon vesz részt, vagy az egyetemi kocsmában, büfében „lógja el” az időt. A- kollégium három épületében több mint ezer hallgató él, tizenkét házaspár kapott külön szobát. Az egyetemi kollégiumi tanács tájékoztatójából kiderült, hogy az elmúlt két esztendőben mintegy száz hallgató számára béreltek lakást a városban. Ebben a tanévben már más a helyzet, részben az áremelkedések miatt csak 80 egyetemista kapott albérletet. Mint kiderült, a lehetőségek a múltban szerencsésen egybeestek az igénylők számával, körülbelül eny- nyien szerettek volna főbérlő nélküli lakásokban lakni. Ám az élet változik. A városban bérelt, valamint a kollégiumi szobákért 600 forintot kell téríteni havonta. A kollégisták szerint, ha szabadabb is az élet a városi lakásokban, sokkal jobban örülnek, ha a „Nyisztorban” kapnak helyet. Míg a lakások 2—5 személyesek, a kolesz szobáiban — a házaspárok elhelyezését kivéve — három— három hallgatót szállásoltak el. Minden tanév elején külön izgalmat jelent az ország szinte minden tájáról, sőt külföldről érkezett fiúknak és lányoknak a szobatársak megválasztása. Mondják is, még az a szerencse, hogy mindenki maga döntheti el, kivel kerüljön egy helyiségbe. S ha a körülmények úgy hozzák, hogy már az első napokban összetűzésre, veszekedésre kerül sor, a beköltözés után egy meghatározott ideig lehetőség van — szoba- és szobatárscserére. A kollégiumban 150 szovjet, vietnami, laoszi és angolai hallgató lakik. Számukra a nyelvtanuláson kívül többféle mód nyílik új ismerősök, barátok szerzésére, illetve a magyar környezetbe való beilleszkedésre. A kollégiumi tanácsban ők is rész vehetnek. A magyar fiúk és lányok szerint, jelenlétük színesíti a diákszálló életét, mert többek között — kiállításokat rendeznék hazájukról, nemzetközi főzőversenyükön mutatják be országuk konyhaművészetét. Az ilyen alkalmakkor különösen szépszámú kóstolóközönség gyűlik össze, és összehasonlításokat tesznek az egyetemi menzával. A kollégisták készségesen kísérnek végig minden érdeklődőt. Büszkén mutogatják a klubszobákat, minden emeleten a tévészobákat, főzőhelyiségeket. A kollégium portáján található a büfé, a hallban — kizárólag a szorgalmi időszakban — esténként teaház és turmixbár üzemel. Ugyancsak itt található a városi posta egy kihelyezett részlege. Az egészséges életmódot folytatókat több kondicionálóterem és egy szauna várja. A hírek szerint itt állandó a zsúfoltság. És végezetül nagy segítséget jelent a könyvtár, amely igazodik a hallgatók napi elfoglaltságaihoz, esténként nyújt lehetőséget könyvek és folyóiratok tanulmányozására. a vizsgákra való felkészülésre. M. I. Szakirodalom devizáért Magyarországon is megrendelhető a világ bármely kiadójánál megjelent legfrissebb orvosi és tudományos szakiroda- lom, s nyolc napon belül — tengerentúli ország esetén» hat hét — megkapja az érdeklődő. Ezt jelentették be annak a szerződésnek az apropóján, amelyet a holland Martinus Nijhoff Eastern Europe, a Medicina Könyvkiadó Vállalat és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése kötött. Frederik Johan Zuijhoek, a holland cég igazgatója tájékoztatójában elmondta: a kezdeményezés különlegessége, hogy a magyar érdeklődők a nyugat-európai bolti árnál mintegy 15 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá a könyvekhez, a folyóiratokhoz. Igaz ugyan, hogy csak devizáért. Föníciai-napok cipőosztályunkon Női, férfiés gyermekcsizmák, cipők gazdag választékban. Ajánlatunk: férficipő, 3060 Ft Salamander női félcipő, kétféle fazonban, 2190 Ft hótaposó, férfi- és fiúméretben, 1860-1710 Ft. — A vak gyerekek nagy többsége szerencsére időben eljut hozzánk — mondja Kurtz Mária, a diákotthon igazgatóhelyettese. — Ez annak köszönhető, hogy jól kialakult együttműködési kapcsolataink vannak a körzeti és szakorvosokkal, valamint a védőnőkkel, akiktől az első jelzések érkeznek. De mi magunk is szerveztünk egy utazó tanácsadó szolgálatot a megyébe: ez a korai megsegítésért jött létre. El lehet képzelni, mennyire elesettnek és bátortalannak érzi magát az a család, ahol előáll egy ilyen tragikus helyzet: őket igyekszünk praktikus tanácsokkal és útmutatásokkal ellátni. Tapasztalatunk szerint a szülőknek nehéz kialakítani egy merőben új életvitelt, megtanulni: mit kell tenni a vak gyermekért — ami hasznos neki. Többségük túlságosan védi a kicsinyét, s bár ez emberileg érthető, mégsem vezet jóra. Volt olyan apróság, aki úgy került hozzánk, hogy nem tudott rágni — az édesanyja még ettől a munkától is igyekezett őt megkímélni. Ez persze egyedi eset. A lényeg: úgy kell nevelni a gyerekeket, hogy képesek legyenek a látók közé beilleszkedni, s felkészüljenek a csalódásoktól sem mentes felnőttéletre. A vakok nem sajnálatra, sokkal inkább segítségre, okos és tudatos pártfogásra szorulnak. Az épület él, délutáni napközis foglalkozások vannak. Az aulában református hittanórára gyűltek össze a gyerekek, a másik helyiségben zenélnek. A folyosón jobbra tartó a közlekedés, itt meg kell tanulni a rendet, különben baleset történhet. Csak az idegen, a látó hibázhat — a vak gyerek soha. — Mindent szemléltetve, tárgyakkal oktatunk — mondja Cseh Erzsébet tanárnő. — A gyerekek fogalomalkotása erőteljes érzékelés útján történik. Egy-egy osztályban maximum tizenhármán tanulnak, velük a házilag átdolgozott tankönyvekből pontírással és -olvasással, a látókéval azonos tanterv alapján haladunk. Amit azonban mi másként csinálunk, az a szakmára történő felkészítés. Itt a szövés, t kosárfonás, a kerámia, s a számítástechnika alapjaival ismertetjük meg a gyerekeket De nyelvet is tanulnak, bízunk abban, hogy példáu mint szinkrontolmácsok, nagyobb eséllyel helyezkedhet nek el. A napközisek lassan haza készülődnek, érkeznek értük szülők. Lakatos Lajosné tízéves Marikáért jött — Gö döllöröl. Türelmesen várja hogy a kislány felöltözzön úem sietteti, nem kapkodnak — Teljesen át kellett szer veznünk az életünket — me séli az asszony —, fél lábba Pesten, fél lábbal Gödöllői élünk, s persze minden a gye rekért történik. Rengeteg idi és pénz megy el, de nem szá mit. Egyet megtanultam a évek alatt: nem szabad enged ni, hogy a feszültséget és i türelmetlenséget a gyerekei megérezzék, mert ezzel hát ráitatjuk a fejlődésüket. Erős nek kell lennünk, hogy ők i erősek legyenek.
