Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-30 / 281. szám
PFsr « Mt: u m] l<MMh NOVEMBER 30., PÉNTEK 5 Leonardo da Vinci műhelyében Nem minden állás nyugdíjas A hatalmas csarnokban fiist- íelhök lebegnek. Az operatőr kamerája előtt fából esztergált óriási fogaskerékrendszer. Fölöttük a magasban nagy átmérőjű tűzkehelyből lángnyelvek lobbannak. Különben Leonardo da Vinci legendabeli aranycsináló műhelyében vagyunk. Két férfi kanna formájú edényeket tart a kezében, azokból áramlik a gomolyag. Ungor Mária gyártásvezető szerint a Hudson Hawk című amerikai produkciónak azt a jelenetét veszik most fel a kamerák, melyben egy banda el akarja lopni a gépet. A Mafilm fóti telepén a hazai filmrészletek mellett sok külföldi produkció is készül. Az utóbbiak bérbe veszik a műtermet, nekik dolgoznak a magyar szakemberek, s itt készült el már jó pár reklám- film. Ennyit elmondhat Halász Attila telepvezető. Hozzáteheti még, hogy régebben gondnok volt, de iszonyú takarékosság kezdődött. Nincs már az első irodában titkárnő, és külön ügyintéző sem. Amit lehet, azt lefaragják a kiadásokból. A műtermet is szívesen bemutatja. Az iránt, hogy mi lesz jövőre, Budapesten kell érdeklődnöm Gárdonyi László főosztályvezetőnél. Fót és környékének lakossága nézőpontjából azért érdekes ez a kérdés, mert munkahelyről van szó. A különben jó hírű szakemberek, asztalosok, ácsok s más díszletmunkások, kellékesek többsége helyt vagy környékbeli lakos. Szeretik a foglalkozásukat és izgulnak érte. Pedig Bredl József mérnök, építésvezető szerint nem is olyan könnyű itt helytállni. Először is nonstop munkaidőben dolgoznak, nem ismerik a nyolc órát. Más és más forgatási helyszínekre kell utazni. Sokszor egy hétig is távolt a családtól, nemritkán szélsőséges időjárási viszonyok között. Ami nehéz, Ugyanaz benne a szép — mondja munkatársaitól körülállva, akik bólogatnak. Meg keli ismerni a rendezők természetét, netán szeszélyeit. Hozzá kell szokni a 'filmesvilág légköréhez, ami nélkül egy idő után már nehéz lenne élni. — Szóval ez nemcsak munka. hanem életforma is? — Hát az. — Érzelmileg ezért lenne nehéz, ha mondjuk úgy hozná a helyzet, hogy máshol kellene dolgozni. — Bizony, bizony — jelzik egyetértésüket a művész mesterek. Bredl József különös karrierje 1933-ban kezdődött a 'Mafilmnél, ahol mint ács kezdett el dolgozni. Majd másfél évtized múltán esti tagozaton szerezte meg a mérnöki oklevelet. Ezzel itt többet kell bizonyítani, mert máshol alig követelnék, hogy legyen bár- szó román kori, vagy gótikus, netán reneszánsz építményekről, berendezésekről, kollégáival minden egyedi tervezést korhű módon kell megalkotniuk. Késő este ér haza Szilasli- getre, ha itthon forgatnak, de előfordul, hogy éjszakára keli bejönni. — Hogy szokta meg a család? — Meg kellett szoknia, mert ebből éltünk, s nem is rosz- szul. — Múlt időben mondja? — Igen, mert ma már nem olyan jó az a pénz, az árak gyorsan emelkednek. Ács, műbútorasztalos, havi tizenötezer bruttó. Ilyen keresetekről beszélnek, és sorolják, milyen közismerten hires produkciók díszleteit készítették el. Egy-két gondolat felröppen arról is, hogy milyen filmeket kellene készíteni ahhoz, hogy fellehdüljön a szakma, ne maradjanak dobozban a kópiák. Nem mondja konkrétan senki, de érződik a szorongás, mert ha ez a produkció véget ér. úgy sejtik, nem kapnak több megrendelést. Bosszul sejtenék? Gárdonyi László főosztály- vezető Budapesten hangsúlyozza: az építészek nevében beszél. Nem akar belemerülni abba, amit mindenki tud, hogy Régi nóta új hangszerelésben mennyi gond halmozódott fel a filmszakmában. Nemcsak nálunk, hanem a többi volt szocialista országban is, ahol szinte egyetlen film sem készül. A fóti telep jövőre teljes mértékben a főosztály irányítása alá kerül. Annak, aki érti a szakmáját, tud és szeret dolgozni, nincs miért izgulnia. Másrészt pedig: úgy kell felfogni, hogy ez a telep az egész vállalat része, s nem csak helyben adhatnak munkát az embereknek. Ez nem is olyan foglalkozás. Arra is határozottan alapozhatnak, hogy Európában London és Róma után a magyar filmes szakgárdának van a legjobb híre. Ezért reményt keltőek a közelmúltban külföldi cégeknek kiadott és válaszra váró árajánlatok. A hagyományos munkák mellett új profilt is kell találni. Képesek például színvonalas kiállítások és dekorációk terveinek a kivitelezésére. Ezenkívül még exportfelkérésre is lehet számítani. A telepre legalább tíz ácsot, jó asztalost, akár a napokban is fel lehetne venni. — Más kérdés — jelenti ki az építésvezető —, az számíthat alkalmazásra, akinek a munkája jó és hasznos. Ezt érthetjük úgy is: Fóton sem minden állás nyugdíjas. Kovács T. István mb ■ rm , i I , ma »a I r I Már nincs egy hét december hatodiMunkába induló Mikulások. ajándékait. A Mikulás-szakértők szerint Kis-Azsiábm élt a csodatevő hírű Szent Miklós püspök, kultusza u XI. században terjedt el Európában. Az emléknapjához fűződő ajándékozás valószínűleg német földről ered, s lám, az ajándélzot hozó Mikulások mar láncolatot alkotva menetelnék, a budapesti Lánchíd záróvonalán, hirdetve.* a magyarországi infláció, elszegényedés sem vetett véget a közel ezeréves európai hagyománynak. A szakma nem politizál Háromnapos nemzetközi történészkonferencia kezdődik ma Budapesten. A Kertészeti Egyetemen sorra kerülő tanácskozás a magyarországi németek történetével foglalkozik. Az előadók között nemzetközileg elismert hazad és külföldi szakemberek kutatásainak eredményeit is megismerhetjük. Nemcsak a történelem tudói, hanem jogászok, politikusok, szociológusok, levéltárosok és muzeológusok is felszólalnak majd a konferencián. Az európai politikai fejlemények ugyanis szabaddá tették az eddig zárolt levéltári anyag egy részét, s így lehetőMég akadnak kéréögeSek Mitű! bűzlik Hsroegfiaiom? Valami bűzlik Herceghalmon. Hogy mitől? — azt egyelőre csak találgatni lehet. Egyesek szerint azért rossz a falu levegője, mert a település határában lévő halastavakba veszélyes folyadékot öntöttek. Az uralkodó széliránytól függően hol az egyik, hol a másik laluszélen lehet érezni az émelyítő szagot. Mások úgy vélik: a bűz okozója a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság állattenyésztési telepe, amely a négy tóból álló tórendszer szomszédságában található. Az ügyben megkerestük a Pest Megyei Köjál Buda környéki felügyelőségének főorvosát és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettesét. Mint dr. Korompai Mária elmondta, a Köjálhoz semmiféle jelzés nem érkezett, ezért tehát nern folytattak vizsgálatot sem. A főorvosnő valószínűnek tartja, hogy a trágyaszagot érzik a lakók, de az sem elképzelhetetlen, hogy a Tatai Állami Tógazdaság kezelésében lévő halastavak pikkelyeseinek szórnak bűzös táplálékot. Dévényi Lászlótól megtudtuk, hogy december 1-jétől a Budapesti, Pest és Nógrád Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség és Vízügyi Igazgatóság — melyek jövő év elejétől pénzügyileg is kettéválnak — nevű intézmény munkatársaihoz sem érkezett ez ügyben bejelentés. A felügyelőség igazgatóhelyettese, aki számtalanszor járt már azon a vidéken, elmondta, hogy a biai tórendszer közvetlen környékén, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságnak van egy olyan tava, ahová a trágyalevet ürítik, majd öntözésre használják fel. A tó fenntartására a gazdaság engedélyt is kapott. Bár közvetlen környékén nincsenek lakóházak, de mivel a szelek nek nehéz megálljt parancsolni, s aki egy kicsit is érzékenyebb, az a bűzt mindjárt megérzi. Az ügyben — bár maradtak kérdőjelek — a szakemberek válaszait mindenesetre közöljük. A környezetvédelmi felügyelőség igazgatóhelyettese szerint azonban, ha valaki veszélyes hulladékról, folyadékról, netán illegális lerakóhelyről tud, vagy információkkal szolgálhat, az keresse fel a helyi polgármesteri hivatalt. A bejelentések alapján az ügy kivizsgálására a környezetvédelmi hatóság illetékeseket küld a helyszínre. M. I. A felvétel nem' 1938-ban, a nagy gazdasági válság idején készüli, hanem 1990-ben a Váci utcában. Az „üreg", aki mőst szájharmonikázza össze a nyugdíj-kiegészítést, akkor talán, mint szegény szülök gyermeke, ugyanezt tette, csak akkor egy egész család leste a bevételt — most pedig egyetlen éhes, hűséges társa, a Tacskó ... (Vimola Károly felvétele) A Pest Megyei Tandes V B. Számítástechnikái és Információs Központ (Budapest, Lajos u. 160-162. 1036) felvételre keres felsőfokú végzettségű gazdálkodási csoport- vezetőt Tanácsi, intézményi gyakorlattal rendelkezők előnyben. Bérezés: megegyezés szerint. Rugalmas munkaidő. Jelentkezni lehet Kupái Gábornénál, a 168-7690-es telefonon. ség nyílt a tudományos kutatások elmélyítésére. A most elhangzó előadások tehát sokoldalú és hiteles képet adhatnak az első világháború előtti — több mint kétmüliónyi, a trianoni Magyarország hatszázezernyi és napjainkban kettőszázezernyi lelket számláló — hazai németség politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetének alakulásáról s legújabb kori történelméről. — A magyarországi németség kisebbségként válságba került — mondja Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének főtitkára. — A történelem alaposan megtépázott bennünket, s mindenképpen szükséges, hogy megszabaduljunk azoktól a traumáktól, amelyek évtizedek óta nyomasztanak. Itt az ideje, hogy lemossuk a sarat, ami ránk ragadt. □ Miért éppen most kerül sor erre a konferenciára? — Az országban végbement ás végbemenő változások során előtérbe kerültek a nemzeti kisebbségek problémái, a kisebbségek ás a többségi nemzet kapcsolata. Németország egyesítése is aktuálissá tette ezt a tanácskozást. Más anyaországgal állunk szemben ugyanis. Eddig kettő volt, de egyik sem az igazi. □ Miért akarják a figyelmet a tegnap eseményeire irányítani? — Keressük azokat az .okokat,. amik mostani helyzetünkhöz vezettek. Szeretnénk levonni a tanulságokat. Szó sincs arról, hogy bármit is felhány- torgassunk! A megbékélés lehetőségeit keressük. Ugyanakkor megvitatjuk a feladatokat. Legfontosabb a rehabilitálás és a jóvátétel folytatása. Sarkalatos kérdés: mit kell tennie Magyarországnak, hogyan kell változtasson politikáján ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek tovább létezhessenek, A félelem a mai napig él a nemzetiségekben. Jól érzékelhetik ezt Pest megyében is. Még mindig nem tudunk pontos adatokat arról, hány német anyanyelvű vagy német, nevű embert hurcoltak el a Szovjetunióba jóvátételi munkára. A történészeknek mind a mai napig csak becsült adataik vannak arról is, hányat telepítettek ki. Az eddigi kutatások szerint harminc községből 39 ezer 642 nőt, férfit és gyereket űztek el otthonaikból. A legtöbbet Budaörsről, 5 ezer 788 lakost. — Magyarországon a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kutatások már a 80-as évek második felében megerősödtek — magyarázza Glatz Ferenc történészprofesszor, aki a nemzetközi konferencia vitavezetője három napon át. — Nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy a szakma előtte járt a pártpolitikának. A mi alapelvünk: a hazai nemzeti kisebbségek szerves részei a magyar államnak, részei a kultúrnemzetnek, tehát Németországnak. A szakma tehát megelőzte a politikai reformokat, de nem politizál! A konferencia fontos feladatának tekinti, hogy mind a hazai németségben, mind a magyarságban erősítse a toleranciát más népek, nemzetek etnikai és nemzeti kisebbségek nyelve, kultúrája, szokásai iránt. Ugyanakkor jelezze, hogyan lehet a kölcsönösen előnyös együttműködést az élet legkülönbözőbb területein a sok vihart megért Kárpát-medencében erősíteni, ahol a nemzeti kérdés sajnos újra súlyos tehertételt jelent a népek együttélésében. Vennes Aranka A Magyar Gazdasági Cégbemutató szerkesztőbizottsága felvesz fiatal agilis hirdetésszervezőket fő- és mellékállásba. Fizetés: alapbér -|- jutalék. Jelentkezni lehet levélben: PMS Kft., Budapest, Pf. : 248. 1519, A fóti Vörösmarty Mgtsz o rákospalotai telephelyén zöldségpalánta-nevelést vállal hajtatáshoz, illetve szabadföldi termesztéshez, a Sluts és Groot fajtáiból. Cím: Budapest, Szántóföld u. 1. 1151. Telefon: 169-8533. Telex: 20 2880. Érdeklődni lehet Torma Ferenc telepvezetőnél.
