Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-24 / 276. szám

10 &€Mgn 1990. NOVEMBER 24., SZOMBAT Egy üzleti bukás anatómiája Veszélyben a Hungaroring — Miről ismerhető fel egy magyar Amerikában? — hangzik a klasszikus vicc kérdése. — Mögötted lép be a forgóajtóba, is előtted lép ki! — így a válasz. Nos, ez a bizonyos forgóajtó itthon pontosan fordított irányban működik. A világon egyedülálló bravúrként majdnem sikerült megbuktatni a Formula—1-es világ- bajnokság magyarországi futamát. Bernie Ecclestone az elmúlt öt év során tizenegy állami vezetővel tárgyalt — Urbán Lajostól Derzsi Andrásig —, mire Siklós Csaba, a közleke­dési tárca aktuális minisztere kezet adott rá, hogy újabb öt évre meghosszabbítják a szer­ződést ... Közgazdászok szá­mításai szerint — ilyen-olyan formában — tízmillió dollár marad Magyarországon a For­mula—1 egy hete alatt. Az nutós Formula—1-gyel talán nem sikerül öngólt rúgnunk, mert Bernie Ecclestone elég éber volt... Sikerült viszont a kapuba pofozni a labdát — de úgy, hogy majd szétszakadt a háló — a gyorsasági motoros nagydíjjal. Erről szól a Privát Profit novemberi számának egyik írása. Az Idegenforgalmi és Pro­paganda Kiadó Vállalat — a versenyt követő értékelések szerint — 25 millió forintot bukott az I. Magyar Nagydí­jon. De vajon miért? Hiszen a Grand Prix-világbajnokság a leglátogatottabb — ez nyolc­van-százhúszezer nézőt jelent •— versenyek közé tartozik a világban. Mindenekelőtt a vb-program összeállításakor a Magyar Autó- és Motorsport Szövet­ség elfogadta a szeptember 2-i időpontot, ami egy héttel volt az évtizedek óta „bejá­ratott” Csehszlovák Nagydíj után. Ez a csapatoknak min­denféleképpen kedvező volt, hiszen a Brno—Budapest tá­volság nem több 320 kilomé­ternél. Ámde a csehszlovák és az NDK-beli fanatikus motor­sportrajongók augusztus utol­só hétvégéjén „telítődtek’’ a látvánnyal, míg-ha eSv- máSifS — történetesen korábbi — időpontot harcolunk ki, lépés­előnybe kerültünk volna. Alapvetően hibás lépés volt, hogy nem sokkal a Camion EB magyarországi futama után — a nem letisztított pá­lyára — ide jöhetett tesztelni a világhírű sztárokat felsora­koztató EB Honda Team. Az már a mi privát pechünk, hogy a rijekai futamon Rein- hold Roth csúnyán bukott — a mai napig is életveszélyes állapotban fekszik —, így csa­pattársai leszálltak a Hon­dákról, és valutában fizetett pályabérlet ide, lépéselőny oda — közölték: A Hungaro- ring a gyorsasági motorosok számára életveszélyes! ausztrál Doohan nyerte. Élete első Grand Prix-győzelmén mégis sietett kijelenteni: — Változatlanul fenntartom véleményemet: a Hungaroring a világ legrosszabb motoros- létesítménye. Egyáltalán nem lennék elkeseredve, ha jövő­re nem szerepelne a vb-pályák között! A kanyarok előtt a fel- gyűrődött aszfalton többet van a kerék a levegőben, mint a talajon: képtelenség fékezni! Mi ez, ha nem nyílt föl- szólítás egy újabb bojkott­ra...? Pedig sokat, iszonyatosan sokat veszíthetünk, hiszen a kétkerekű száguldás világának — is — legalább olyan bigott közönsége van, mint mondjuk a Formula—1-nek. Tehát egy jól menedzselt világbajnoki futam igenis idevonzana leg­alább 30—40 ezer külföldit, és ugyanennyi magyar nézővel is lehetne számolni. Arról nem is szólva, hogy a mezőny ki­lencven százaléka — a győz­tesek pedig kivétel nélkül — japán motorokkal versenyzett, azaz ez az esemény is egy (vállalkozási) híd lehetne a Nyugat és a Távol-Kelet felé. Arra pedig, hogy milyen óriá­si összegek forognak ebben a világban, mi sem jobb bizo­nyíték, mint hogy nincs olyan gyári csapat, amely ne egy multinacionális cég reklám- hordozója lenne. Földy Attila De mielőtt végleg távoztak volna Mogyoródról, írtak egy 13 oldalas észrevételezést, és a „kisregény” egyik példá­nyát a magyar szövetség mel­lett eljuttatták a Nemzetközi Motorsport Szövetségnek is. A hír pedig, kiváltképp, ha botrányszagú — és olyan sztá­rok írják alá, mint Carlos Cardus, Michael Doohan, Hel­mut Braid —, gyorsan terjed. A nyugati sajtó pedig fölkapta a hírt, és nem sokkal a Ma­gyar Grand Prix előtt a hol­landiai erőpróbán szinte csak arról lehetett hallani: a ver­senyzők bojkottálni akarják a magyarországi futamot. — Igencsak meglepődtem Mr. Doohanék petícióján, mert a tavaszi szuperbike-vb-fu- tam után megállapodtam a Hungaroringet Kezelő Közke­reseti Társasággal, hogy mi­lyen munkálatokat kell elvé­gezni a GP-re — mondta Jo Zogward, a nemzetközi szö­vetség gyorsasági bizottságá­nak elnöke. Majd — mi mást tehetett volna? — még egy utolsó inspekciót rendelt el a Formula—1-es futam után, hogy ellenőrizzék: valóban megfelel-e a pálya a követel­ményeknek. A^bejárás sikert hozott, a Hungaroring alkalmasnak ta­láltatott, de ez a hír már nem volt igazán érdekes, erről szinte már nem is írtak a nyu­gati újságok. Igaz, az ittho­niak se nagyon, mert az IPV kapcsolata még áprilisban, a szuperbike-vb előtt megrom­lott a sportújságírókkal. Privát pechünket' fokozta az is, hogy Brnóban a királyka- taeóriában eldőlt a vifágbaj-^ neki cím sorsá, de az sem le­het mellékes szempont, hogy nem volt a világbajnokságnak magyar indulója. Holott kitű­nő emberi adottságokkal ren­delkező motorversenyzőink vannak, és ha nem is érik el a vb igazi színvonalát, de mégiscsak más, ha egy ma­gyar motoros is ott köröz a betonon. A világbajnokság Water­looja pedig önmagáért beszél. Jó, ha tizenháromezren lé­zengtek a pálya körül, és ki tudja, hogy ebből mennyi volt a tisztelet- és a „kerítés”-je­gyes. A veszteség több mint 25 millió forint... Az 500 köbcentiméteres gép­osztály küzdelmét a verseny bojkottját fennen hangoztató Amire feltétlenül áldozni kell: a Fő téri szökőkút fel­újítása, mert az idő vasfo­ga ugyancsak kikezdte. Ké­pünkön: Hoczy János kos- di kőfaragó munka közben Vác egyik kedves színfoltja a Duna-parti zenélőkút, amelynek felújítása évekig hú­zódott. Most azonban sok-sok társadalmi segítséggel helyreállítják. Rövidesen régi fényében gyönyörködtetheti az arra járók szemét (Vimola Károly felvételei) A színvonal maradjon, a költségvetés ne? A KECSKE MEG A KÁPOSZTA 36 néhány települést említhetnék, ahol a könyvtár összenőtt a fa­luval. Nem véletlen például az sem, hogy Leányfalu neve egyre gyak­rabban kerül szóba az utóbbi hónapokban szakmai körökben. S hogy a többnapos megyei rendezvény úgyszintén itt kapott helyet. A művelődési ház látszólag ugyanúgy éli napjait, mint eddig. Akadnak, akik tovább örökítik a néptáncokat, -dalokat, főként ifjab­bak tanulják a bűvészet titkait, a sakkozás tudománya azonban ki- sebbeket-nagyobbakat egyaránt vonz. Színjátszó kör is teremtődött egyik napról á másikra. Kertész Kati fiatal színművésznő legfőbb kép­viselője a megújuló drámapedagógiának, maga köré gyűjtötte a gye­rekeket. Agyayoznak. linóznak, festenek a képzőművészkor diákjai helyi pedagógus — Gyulai Gizella — vezetésével. Hírlik, hogy a szentendrei templomdombi iskolát választották példaképül, ahol Zaszlavik Jenő irányítja az öntevékeny alkotó gyerekcsoportot. A művelődési ház vezetője éppen a könyvtárban találha­tó. Mert most éppen könyvtá­rosként ténykedik. — Ősz eleje óta nincs fő­állású könyvtárosunk — ma­gyarázza Hetényi Judit. — Dr. Szinna Ferencnével, Lia né­nivel együtt látjuk el az itte­ni feladatokat. Bedö Szilviá­val, aki elment, úgyszintén na- gyon-nagVon jól tudtunk együtt dolgozni. A közel 10 ezer kötetes könyvtárban meglepően sok­féle folyóirat található. Az ál­lományon meglátszik, hogy csak ritkán futja az elhaszná­lódott kiadványok cseréjére. — Igyekszünk inkább új könyveket vásárolni — ma­gyarázza Hetényi Judit —. ám képtelenség lépést tartani a korral! Bevallom őszintén, hogy az idei tervezett összeg vásárlás céljára 40 ezer fo­rint volt, de már félévkor el­fogyott ... Sikerült még hú­szat kisírni, talán éppenhogy elég lesz. Ha új ember tér be a mű­velődési házba, vezetője nem mulasztja el felhívni a figyel­mét a helytörténeti gyűjte­ményre. □ Lia néni tősgyökeres le­ányfalui, mindez az ő keze munkája — mondja. — Egész életén át gyűjtötte, feldolgoz­ta a településsel kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat. Olyan lelkesedéssel mesél az idős asszonyról, hogy őszintén sajnálom, amiért nem talál­kozhatunk. Éppen külföldön van. □ Milyen összegből gazdál­kodik a művelődési ház? — fordulok Hetényi Judithoz. — Megközelítően kilencszáz- ezer forintból, de ennek nagy része bér. Szeptembertől szep­temberig számoljuk a költ­ségvetési évet, így idei adatot nem tudok mondani a bevé­telről. Azt hiszem, nagyon minimális lesz. Pedig tavaly elértük a százezer forin­tot... □ Mégis, mik a kilátásaik? — Bizonytalanok va­gyunk ... Szóba került ugyan­is. hogv különválasztják a művelődési házat a könyvtár­tól. Holott egy épületben va­gyunk. Jómagam képtelen len­Az égbolton nincs megyehatár Keskeny és meredek, de \ Göncölszekér kerekeit nem lehet felosztani szép erdei ut vezet a Penc fo- * lötli Sügyi pusztára. Kettes sebességgel kapaszkodik a Trabant. Ezt az emelkedőt ér­zékelem. Azt nem, amiről még diákkorom földraj zéráin sem szólt a tanár úr. Fejes István­tól, a fizikai tudományok dok­torától, a Penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium ve­zetőjétől tanulhattam meg, nem csak tengeri apály és da­gály van a természetben. A Hold és a Nap hatására min­den tizenkét óra után hatvan- hetven centimétert emelkedik, süllyed a rugalmas földkéreg ' is. Ezt a 20 ezer kilométerre elnyúló hullámzó mozgást nem érezzük, de az intézetben mű­ködő érzékeny műszerek pon­tosan mérik és mutatják. Jó helyen vagyunk — Ha tehát a Föld nem csak a Nap körül kering és a saját tengelye körül forog, ha­nem még igy is mozog, akkor nem is olyan biztonságos, és egyszer talán — mondom ag­gódva. Fejes István a félmondatra válaszolva kijelenti: bolygónk a Naprendszer igen jó adott­ságú helye, $ a számunkra bi­zonyosan a legkedvezőbb. — Talán, ha külső szemlélő­ként, kellene választanunk a többi között, mondjuk ufóként ide repülnénk? — Távolról nézve is bizo­nyára a Föld érdekelne ben­nünket, bár akkor már ufók­ról sem beszélhetnénk a szó jelentése szerint, mely mint tudjuk: ismeretlen, meghatá-> rozatlan repülő tárgyat jelent. A Göncölszekér kerekeit persze nem lehet felosztani Pest, Nógrád vagy Heves kö­zött, de még országhatárokat sem húzhatunk odalent. Az emberiség abban érdekelt, hogy a hír, pláne a világűrből érkező kozmikus jelekből szerzett információk, elméleti­leg általánosított tapasztala­tok, útlevél nélkül érjenek célba. A hivatalos jelentései­ken túl ezért publikálnak ha­zai és nemzetközi lapokban, részt vesznek rangos nemzet­közi konferenciákon a penci geodéták és csillagászok is. Űrtechnikát alkalmazva A nemzetközi hírű és rangú, a hazai négy hasonló tudomá­nyos műhely közül e legjelen­tősebb főhatósága a Földmű­velésügyi Minisztérium. A technikai személyzettel együtt mindössze húsztagú csoport, a Földmérési és Távérzékelési Intézet egy osztályának szá­mit. Feladata többek között, hogy nyomon kövesse azt a fejlődéit, amit ma űrgeodéziá­nak neveznek a földmérésben. A magas képzettségű, lehető­leg kutatói hajlamú, több nyelvet beszélő szakemberek az űrtechnikát alkalmazva tartják karban és pontosítják például azokat a térképészet­hez szükséges háromszögelési pontokat, melyek fából épített hegyes gúláit a dombtetőkön látjuk. Eljárásuk gyorsabb, ol­csóbb, pontosabb, mint a föl­deken teodolittal járó, közvet­len méréseket folytató mér­nököké. Tévhitünkkel ellentétben vi­szont az intézet, bár nem őriz titkokat, nem is nyilvános. Aki hozzájuk fordul, kaphat információkat, szét is tekint­het, de a laikus számára az it­teni munka nem látványos. Szívesen beszelnek a tudo­mányról, észleléseikről bárhol, ahová meghívják őket. A föld­mérő mérnökök napi gyakor­lati munkájához is támponto­kat ad az obszervatórium. — Hány millió vagy mil­liárd forintba kerül egy ilyen kutatóintézet évi működése? — kérdezem, miután halvány mosoly derül az igazgató ar­cán, s meglepetten hallom: — Az évi költségvetés nyolc-, az­az nyolcmillió forint. Ennek valamivel több, mint a felét jelenti a költségvetési támo­gatás. A másik résznek vállal­kozás és különböző pályázatok a bevételi forrásai. Küldik, de nem jön — A megszerzett techniká­val és felhalmozott tudással nagy hangsúlyt fektetünk ez utóbbira és nagyon jövedel­mező — közli, hozzátéve: — egy kutatónak mindig kelle­mes, ha a tudása eredményét alkalmazzák, s pláne, hogy ez pénzt is hoz. — No de nem térítik el a fő iránytól más, kényszerpá­lyákra? — Ez a veszély akkor áll fönn, ha a vállalkozást túl­erőltetjük, mert nincs más pénzforrás. — Van ilyen veszély? — Most éppen nyomasztó pénzügyi gondokkal foglalko­zom. Azt senki sem mondja, hogy nem küldik, csak éppen nem jön a támogatás, és ezért lehet," hogy egy-másfél hónapig szünetelni fog a mun­kánk. Tudományos fokozatú mun­katársak havi fizetése bruttó 13—17 ezer forint. A 20 ezer már a csúcsot jelenti. Jutal­makkal együtt az évi jövede­lem ezen felül körülbelül egy­havi bérrel növekszik. Am úgy látszik, Kopernikusz, Kepler és Galilei szelleme mégis több erőt ad, mint a szűkös anya­giak. Surf-hold a világűrben. Esetleg ilyen címmel is kö­zölhet hírt egyszer a világsaj­tó. Műhold piciny makettjét mutatja Fejes István. Itt dol­gozták ki azt az elképzelést, hogy föld körüli pályán kerin­gő mesterséges hold hat rá­dióteleszkópja szolgáltatna in­formációkat égi és földi vo­natkozási rendszerek kapcso­lásához. A tudomány pénzzavara még az USA-beli Nyugat-Vir- ginia államban is előfordult már, az ott működő hasonló intézetben. Csakhogy az állam szenátora, felismerte, mit ve­szítenének, s megszerezte a pénzt. — Mert az politikus volt — mondom ki a gondolatomat. — Szóval, nem ismer vélet­lenül egy ilyen politikust Pest megyében? — Hát, momentán, kérem szépen . .. Kovács T. István nék kihagyni tervezéskor a programokból! Hiszen meg­szoktuk, hogy annyira együtt gondolkodunk. □ Hogy bírják erővel, idő­vel, hogy ketten három he­lyett dolgoznak? — Nem is tudom, ezen még nem gondolkodtam. Miután középfokú könyvtárosi vég­zettségem is van — egyébként közművelő vagyok, és pedagó­gus —, nem volt kérdés szá­momra, hogy itt is segítek. Tulajdonképpen a hivatalos órákat sosem tartjuk be, ha esetleg más időpontban jön va­laki, nem akarjuk elküldeni őket. Az igaz viszont, hogy szabadságon sem voltunk... □ Miként lehetne bevételt növelni? — Sok helyütt büfét üze­meltetnek hétvégén, az jól jö­vedelmez. — Megrázza a fe­jét — : de ez nem az én mű­fajom. Éppen ma délelőtt be­szélgettünk egy kislánnyal. Ar­ról, hogy a faluban a fiatalok­nak nincs igazi közege. Nyol­cadik után elkerülnek innen, de ott sem gyökereznek meg igazán. Lehetne velük úgy tö­rődni, mint például Finnor­szágban teszik a művelődési központok. Ilyen irányban is lehetne bővíteni a tevékeny­ségünket. Aztán: jön a nyár, s nincs napközi. Olcsó köny­vekből, játékokból rendezünk vásárt karácsonyra. Mindebből azonban nem fogjuk tudni fönntartani magunkat. Nem létezik, hogy valamilyen tá­mogatást ne kapjunk — és to­vább törjük a fejünket... □ Mit jelent az iskolának a könyvtár? — Erről kérdezem Kömives József igazgatót. — Oktatási intézményünk­nek van saját könyvtára, de az igazi élet a művelődési ház­ban folyik — feleli. — A fel­sős magyarórákat sokszor tartják az ottani könyvtárban. Igen jól tudják használni a szabadpolcos rendszert nem csak az iskolások, harem az óvodások is. Nálunk 285 diák tanul, de nvugodtan mondha­tom. hogy 70 százalékuk tagja a könyvtárnak ... A polgármester asszony, Adorján Istvánné azon keve­sek közé tartozik, akik derű­sek és nyugodtak. Lehet, hogy azért, mert gamesz-vezetőként is jól ismerte a falu gondjait. A könyvtár ügye sem új szá­mára. — Két éve kiharcoltuk, hogy főállású legyen a könyvtáros. Most azonban olyan a hely­zet, hogy aligha tudjuk ezt megtartani. Egyébként a tes­tület még nem döntött erről, így nem tudok választ adni arra, hogy kiírunk-e pályáza­tot az állásra. Annak idején ezer forintért ellátta ezt a fel­adatot egy tiszteletdíjas, anya­gilag előnyösebb lenne rész­foglalkozású munkatárs. Mi is arra törekszünk, hogy a szín­vonalat tartsuk — de keve­sebb pénzből... Akkor viszont igaz a köz­mondás a kecskéről meg a ká­posztáról ... Vennes Aranka

Next

/
Thumbnails
Contents