Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-23 / 275. szám
2 1990. NOVEMBER 23., PÉNTEK Támadnak az örmények Az egymássá] két és fél éve viszá'lyikodó két kaukázuson- túli köztársaság határa mentán növelik a szovjet belügyi csapatok létszámát, és pótlólagos harci technikával látják el őket. Erről a belügyi csapatok parancsnokának helyettese, V.iacseszlav Ponomarjov tábornok tájékoztatta a TASZSZ hírügynökséget. Az intézkedésre, azért volt szükség, mert az utóbbi négy napban ismét megélénkült az azerbajdzsánt—örmény határ mentén fekvő lacsini kerület elleni támadás örmény oldalról. Az azerbajdzsán falvakra — szovjet katonai rakétákból rabolt — nagy kaliberű fegyverekkel, aknavetőkkel, lángszórókkal felfegyverzett örmény bandák csapnak le a túloldalon lévő hegyvidék oltalma alatt. A támadást alaposan kitervelték, s a fegyverek találati pontosságának segítésére a polgári légi közlekedés helikoptereit is felhasználták — mondta a tábornok. Az elmúlt napok támadásaiban a helyi lakosok közül ketten meghaltak, egy pedig súlyosan megsebesült. A támadók öt embert vesztettek és nyolc sebesültjük van. Lacsinban a szórványosan hallható lövöldözések ellenére a helyzetet a belügyiek ellenőrzése alatt tartják. Goorge Bush Kairóban Iraki területre nem lépnek Szaúd-arábiai tárgyalásai és az ott állomásozó amerikai katonáknál tett látogatása után csütörtök este Kairóba érkezett George Bush amerikai elnök, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel folytassa az öbölválságról, a katonai megoldás lehetőségeiről zajló tárgyalássorozatát. Bush Mubarak személyében az Irak ellen fellépő arab tábor első számú országának elnökével kezdte meg még az este tárgyalásait. Egyiptom, ha egy nagyságrenddel kisebb, létszámban így is Amerika után a. második legnagyobb csapatkontingenst, valamivel több mint 20 ezer főt állomá- soztat Szaúd-Arábiában egy iraki támadás veszélyének elhárítására. Ám miközben az Egyesült Államok minden igyekezetével azon van, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mielőbb hozzon olyan határozatot,. amely kilátásba helyezi az Irakkal szembeni katonai fellépést, Egyiptom — ezt ugyan ki nem zárva — változatlanul a békés megoldást szorgalmazza. Hoszni Mubarak elnök a közelmúltban több ízben is jelezte, hogy két-há- rom hónap Bagdadnak nyújtandó haladékot mindenképpen indokoltnak tart egy katonai akció megindítása előtt. Egyiptom ugyanakkor változatlanul követeli a Kuvaitból való feltétel nélküli iraki kivonulást és az invázió előtti állapotok helyreállítását, de az egyiptomi csapatok kizárt, hogy iraki területre lépjenek. Jelcin jobbra csapódott ? Népszavazás a hotelemről Népszavazást kellene kiírni arról: adjanak-e elnöki teljhatalmat Mihail Gorbacsov- nak, hogy elejét vehesse a válság további mélyülésének — jelentette ki Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció parlamenti elnöke. — A szovjet legfelsőbb tanács a közelmúltban már elA Budapest-vidéki Távközlési Igazgatóság felvételre keres szolgáltatási osztályvezetőt A munkakör betöltésének feltétele: — felsőfokú szakirányú iskolai végzettség — megfelelő távközlésforgalmi, hírközlési szakismeret — legalább háromévi vezetői gyakorlat. A számítógépes ismeretek és az angol- vagy a németnyelv-tudás előny. A részletes alkalmazási feltételekről az igazgatóság munkagazdasági osztályán lehet érdeklődni, személyesen vagy telefonon. Fizetés: a munkakörre előírtak szerint. A jelentkezéseket az igazgatóság címére (Budapest V., Váci u. 34. 314-es szoba) vagy levélcímére (Budapest, Pf.: 7. 1360) küldjék el. Telefon: 118-2596. A Fáy András Mgtsz gombai 1. sz. baromfitelepén (a monori út mellett) tojóhibrid jérce ■ eledé Ára: 170 Ft/db. Nyitva tartás: hétköznap 7-től 15 óráig. fogadta, hogy kiszélesítsék Gorbacsov elnöki hatalmát, véglegesen viszont a népi küldöttek decemberi kongresszusán kell majd jóváhagyni az előterjesztést. A Jelcin által javasolt népszavazás egyben bizalmi szavazás is lenne az idén márciusban elnökké választott Gorbacsov hatalmáról. A radikális-populista Jelcin mostani javaslatával lényegét tekintve csatlakozott jobboldali politikai ellenlábasaihoz. Ha az egyház igen, a paraszt miért nem ? A privatizáció az alkotmányellenes Ahcgy a kisgazdafőügyész fogalmaz © Karitatív célra kérjük a földünket? • Az alkotmánybíró nem cáfol Ellentámadásba lendült a Kisgazdapárt földvisszaadást szorgalmazó csapata. Igaz, eddig sem kapituláltak az Alkotmánybíróság határozata előtt, mely szerint alkotmány- ellenes a földtulajdon reprivatizációs rendezése (mivel már van példa a privatizációra), de úgy tűnik, a kisgazdák most már jogi munícióval feltöltve térnek vissza a téeszek által birtokolt csatamezőre. A földharc folytatására meglehetősen érdekes alapállásból kerül sor. — Az egyházak — jogosan, megérdemelten — már kaptak vissza elbirtokolt ingatlanjaikból — mondja dr. lványi László Mátyás, az FKgP megyei szervezetének főügyésze. — Ez pedig, feltételezésem szerint nem más, mint reprivatizáció. Olyan, ami ezek után a parasztot is meg kell, hogy illesse, ha visszakéri régi földjét. Mert ha az egyház visz- szakaphatja javait, akkor a paraszt miért nem?! Eme álláspont kommentálására először a Kereszténydemokrata Néppárt társelnökét, dr. Varga Lászlót és a párt főügyészét, dr. Grigássy Lászlót kértük. — A feltételezés, mely az egyházi javak visszaszolgáltatása és a tsz-be bevitt földek visszaadása közé egyenlőségjelet tesz, téves. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ugyanis szociális, oktatási, s egyéb közcélokat szolgál, s ez nem tekinthető reprivatizációnak, ellentétben a parasztság földjeinek visszaszolgáltatásával, mely viszont gazdálkodást, vagyongyarapítást eredményez. A mi pártunk elfogadta és tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését — mondja dr. Varga László. — Azért sem lehet az egyházak ingatlanjait és a föld visz- szaadását összehasonlítani, mert az egyházjogi törvény már megteremtette igényelt ingatlanjaink visszaszolgáltatásához a jogi alapot, míg a föld- tulajdon rendelkezésére tudomásom szerint ilyesmi nem vonatkozik — mondja a kereszténydemokrata főügyész, s hozzáteszi: mindez a saját véleménye, pártja a közeli jövőben — átérezvén a dolog súlyát — napirendre tűzi a reprivatizálás eme oldalának megvitatását. — ............ K ülföldi események egy Ion Iliescu román elnök kijelentette, hogy már december 9- én találkozhatna Göncz Árpád magyar köztársasági elnökkel. A Az Irak elleni blokád a történelem egyik legsikeresebb blokádjának bizonyulhat, ha az eddigiekhez hasonló hatékonysággal folytatódik, állapították meg az öböl menti olajipar képviselői. A Már eddig több mint kétszer annyi pénzt bocsátott ki a Szovjetunió, mint amennyit a parlament előírt, közölte Nyikolaj Petrakov, Gorbacsov elnök gazdasági tanácsadója. A Javában folynak a választási előkészületek az egyoldalúan alkotmányellenesnek minősített módon kikiáltott Dnyeszter menti köztársaságban. A Kína beszüntette a fegyverszállításokat a kambodzsai gerilláknak, jelentette be Li Csau-hszing, a kínai külügyminisztérium szóvivője. A Az FBI, az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal javasolni fogja, hogy képviseletet nyithasson Budapesten és Szófiában, jelentette tegnap a The Washington Times.. A Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök csütörtökön megkezdte hivatalos látogatását Svájcban, megbeszéléseinek középpontjában a piacgazdaság kialakításával összefüggő kérdések állnak. A föld és az egyházi javak reprivatizációjának kérdése azonban feltehetően végül mégsem a két párt, hanem az Alkotmánybíróság fórumán dől el. Dr. Holló András főtitkárt kerestük fel az alkotmánybírák , közül, s válaszai okozták igazi meglepetésünket, K!3 — Az Alkotmánybíróság októberben meghozta már ismert döntését, idő előttinek tartanám újra napirendre tűzni a kérdést, annál is inkább, mert e témát érintő törvénytervezetet terjeszt elő a kormány a közeljövőben. —De egyes kisgazdák véleménye szerint az önök határozata nem állja meg a helyét. Azt állítják, hogy az egyházi tulajdon egy részének visz- szaszolgáltatása reprivatizálás volt, s ezt az Alkotmánybíróság nem vette figyelembe. — Mi a saját határozatunkat nem kívánjuk kommentálni. — Védekezni sem kíván? Hiszen így most az az álláspont bizonyul igaznak, mely szerint — mivel volt rá példa — a reprivatizáció, az eredeti tulajdonosnak való visz- szaszolgáltatás a törvényes, s a privatizáció a törvénytelen! — Nem kívánok védekezni — mondja az alkotmánybíró. Álláspontja töprengésre készteti a hírlapírót: vajon miért nem védekezik az Alkotmány- bíróság főtitkára a bíróság határozata igazságosságának megkérdőjelezése ellen? Any- nyira nyert ügyük van a kisgazdáknak? Vagy annyira veszteit, hogy már szóra sem érdemes? Esetleg az a bizonyos, említett törvénytervezet rejt valami meglepetést? A földkérdésben nemcsak kérdőjelek, hanem felkiáltójelek is lesznek még. Dr. lványi kisgazdafőügyész ígéri. Lesz még lapunknak miről hírt adnia. Tóth Béla Endre Ezután ismét a kisgazda- főügyészt kerestük meg. — A kereszténydemokraták álláspontja érthető — mondja lványi dr. —, de nem tudott meggyőzni. Már első hallásra is találok benne kifogásolnivalót. íme, máris egy kiskapura való lehetőség: ha azért nem reprivatizálás az egyházi javak visszaszolgáltatása, mert közcélokat szolgál, akkor parasztjaink kérjék vissza karitatív célra földjeiket. De áttanulmányozom tüzetesen azt a bizonyos egyházjogi törvényt, utána bővebbet, konkrétumot is tudok mondani, ebben bizonyos vagyok. FAZEKAS ESZTEB-MÓZA KATALIN: 4. rész: Mit látott az orvos? Martin Antal 1956-ban tanácselnök-helyettes Volt Budakeszin. Az elnök iskolára járt, így az ügyeket Martin Antal intézte. Október 26-án. értesülve a tragédiáról, azonnal a Sziklai-házhoz ment. — Sziklai Sándor kinn feküdt a kocsiút szélen — emlékezik a 34 év előtti délelőttre Martin Antal. — A holttestre valaki ráterített egy köpenyt. Mellén tábla volt „így járnak a hazaárulók” felirattal. A holttest és a ház körül nagy volt a tömeg. Az emberek azt kiabálták': „A dögtemetőbe ve-, lük!” Magam szedtem ki Sziklai Sándor zsebeiből az iratait, ezeket később átadtam az özvegyének. A holttesteket október '26-án úgy 12—13 óra között vitte le Misztl Ferenc helybeli temetkezési vállalkozó ■ a halottasházba. Az emberek azt kiabálták, nehogy megpróbáljuk őket a temetőben elföldélni. Gondolhatja. mennyire megkönnyebbültem, amikor először sikerült beszélnem az özveggyel, aki azt mondta, hogy elviteti a halottait Budakesziről. Sziklainé ezután mindennap felhívott, s azt kérte, ne temessünk. Sírva könyörgött, mondjam el, mit mondanak az emberek. Félve bár, de kénytelen voltam tájékoztatni; az a szóbeszéd, férje megölte az édesapját, majd öngyilkos lett. Későn jött az üzenet Október utolsó napján szólt Misztl Ferenc, hogy a tetemek oszlásnak indultak, temetni kell. Másnap mindenszentek, és a halottak még mindig a ravatalozóban vannak... De nem volt halotti bizonyítvány. Ekkor mentem el Ostoros doktorhoz — őt hívták az események után a házhoz —, ezért ő állította ki utólag a papirt, mert Misztl Ferenc enélkül nem volt hajlandó elföldelni Sziklai Sándort és Kiss Lajost. A sírkertben már előzőleg megásták a sírokat annak a két katonának, akik a Budakeszi úton keveredtek tűzharcba, $ holttestüket a temetőbe hozták. Időközben azonban értük jöttek, ezért adtam azt az utasítást, hogy a már kiásott sírokba temessék Sziklai Sándort és Kiss bácsit. Erre azonban Misztl Ferenc nem volt hajlandó, mondván: nem hallottam, mit kiabáltak az emberek? Kimentem hát a temetőbe új helyeket keresni, Ügy döntöttem, hogy még a sírkertben, de a legszélén földeljék el őket. Erre október 31-én éjjel került sor. Martin Antal másnap reggel kapta meg a tanácsházán Sziklainé előző napi telefon- üzenetét, hogy november 1-jén délelőtt 10 órára jön a kocsi a halottakért. Az elnökhelyettes rohant Misztl Ferenchez, aki megint csak nem volt hajlandó exhumálási engedély nélkül kihantolni a néhány órával korábban eltemetett halottakat. Ezt a papírt végül a falu másik orvosa, dr. Csák József adta ki. Mire a kocsi megjött, szállíthatók voltak a tetemek. — Akkor el is mondtam Sziklainénak, hogy kénytelenek voltunk temetni, s azt is. hogy sajnos nem kaptam meg időben az üzenetét. — Ön szerint hogyan halt meg Sziklai Sándor és Kiss Lajos? — Én a két halottat láttam. Márity László sírja a budakeszi temetőben (Pék Veronika felvétele) Akkor dr. Ostoros Gyula, az orvos és Misztl Ferenc — ő sem először látott hullát — azt mondták, hogy Kiss bácsi órákkal előbb távozott az élők sorából, mint Sziklai. Kiss Lajos ugyanis hullamerev volt, körülötte alvadt vért láttunk. k
