Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-21 / 273. szám

2 1999. NOVEMBER 21., SZERDA Nsm kell egységes állam Szláv nép Főtitkár veri a főigazgatót Váltottak a litvánok Készség a tárgyalásra Litvánia kész a tárgyalások folytatására a Szovjetunióval — hangsúlyozta Romualdas Ozolas litván miniszterelnök- helyettes Moszkvába küldött táviratában. A Vitalij Doguzsi- jev szovjet miniszterelnök-he­lyettesnek címzett táviratot kedd este ismertette a BNS baltikumi hírügynökség. Ozolas, aki Doguzsijevvel közösen vezeti a kétoldalú hi­vatalos tárgyalásokat előkészí­tő munkálatokat, keddi távira­tában azt kérte a' szovjet fél­től, hogy közölje, mikor akar­ja folytatni a megbeszéléseket a szakértői csoportokban. A szakértői megbeszélések újabb fordulóját november 16-án kellett volna megtarta­ni, de a szovjet fél a szövetsé­gi parlament ülése miatt (ek­kor terjesztette elő program­ját Mihail Gorbacsov államfő) halasztást kért. Azóta — mint Ozolas távirata hangsúlyozza —, nem érkezett semmilyen jelzés a szovjet vezetéstől. Az Oroszországi Föderáció vezetői nem hívei valamifajta egységes államnak, mert abban egyetlen nép sem fejlődhet kedvező feltételek között — sem kicsi, sem nagy nép — jelentette ki Borisz Jelcin. Az oroszországi parlament elnöke a törvényhozás két házának keddi együttes ülésén méltatta az egy nappal korábban Orosz­ország és Ukrajna között alá­írt szerződést. — Oroszország nem törek­szik arra, hogy valamilyen bi­rodalom középpontja legyen, nem akar semmilyen előnyt sem élvezni más köztársasá­gokkal szemben — jelentette ki Jelcin, megismételve a ki­jevi parlamentben elmondott szavainak lényegét. Mint mondta, több más köz­társaság is jelezte, hogy érdek­lődik egy Oroszországgal meg­kötendő szerződés iránt. A legerőteljesebb érdeklődés Azerbajdzsán részéről mutat­kozott meg, de Jelcin ezzel összefüggésben megj egyezte : — Helytelen lenne időben elválasztani az Azerbajdzsán­nal és Örményországgal meg­kötendő szerződést, mert ez újabb okként szolgálhat a kaukázusontúli köztársaságok közti feszültség növekedéséhez. Az oroszországi parlamenti elnök elmondta, hogy Belo­russzia vezetése felvetette egy szerződés gondolatát „a három szláv köztársaság”, azaz Orosz­ország, Belorusszia és Ukrajna között. Jelcin beszédében foglalko­zott a készülő új szövetségi szerződéssel is. Szerinte e szer­ződésnek alulról, a szuverén köztársaságokból kiinduló fo­lyamat eredményeként kell Egy halálos áldozat Durvuló kampány A jugoszláviai választási kampány egyre durvábbá vá­lik, egymást érik a kíméletlen politikai támadások, amelyek most már a nyílt fizikai erő­szak formáját öltik. Hétfőn este a skopjei sebé­szeti klinikán belehalt sérü­léseibe Ekrem Élezi, a Mace­dón Szocialista Szövetség egyik helyi vezetője, a párt képviselőjelöltje, akit hétfőn a macedóniai Gostivarban bru­tálisan megütött egy helyi ma­gánfuvarozó. Ekrem Élezi szemtanúk szerint előzőleg egy csoport albánnal folyta­tott heves vitát egy kávézó­ban. s a merénylő akkor tá­madta meg, amikor kilépett az utcára. A merénylőt a rend­őrség elfogta. A Macedón Szo­cialista Szövetség tiltakozásá­ban mély megdöbbenésének adott hangot. (Folytatás az 1. oldalról.) Domokos Kázmér kisfia a lépcsőházban azzal fogadott, hogy itthon van az apu. csak beteg. Az ajtót nyitó hölgy viszont azt közölte, hogy férje nincs otthon, és nagyon későn érkezik csak haza. Talán majd egy későbbi időpontban, nyu- godtabb körülmények között hajlandó beszélni az ügyről, most még korai lenne. A két tekintélyes és köztisz­teletben álló főiskolai vezető botrányának közvetlen indíté­ka most rejtve maradt. Ügy tűnik, egyelőre egyikük sem látja alkalmasnak az időt, hogy feltárja a valódi indíté­kokat. Bár Hoványi Lajos az­zal. hogy három nap eltelté­vel széles körben az intézmény nyilvánossága elé tárta az ügyet, kiszabadította a szelle­met a palackból, bölcsebb vol­na. ha a nyilvánősságtól ezek után semmilyen szinten nem zárkózna el. Hogy milyen lehet a légkör az intézményben, ahol a jövő pedagógusait verekedő taná­rok okítják, arról a kollé­giumban eltöltött óra ízelítőt adott. A nagyobb baj az. hogy ez az ügy — amely ismét egy ilyen vaskos szenzációval irá­nyította rá a figyelmet a zsámbéki tanítóképzőre — esetleg az intézmény létét veszélyezteti. Félő, hogy ebben az ügyben nem ez volt az utolsó pofon. És ráadásul üt­ni nem csak ököllel lehet. Az ökölcsapás minden bi­zonnyal nem kezdete, hanem drámai végkifejlete a főiskolai konfliktusoknak. Őszintén re­méljük, hogy az immár széles közvéleményt foglalkoztató botrányos ügyről, a tanulságo­kat is levonva, részletesen tá­jékoztathatjuk majd olvasóin­kat. Móza Katalin létrejönnie. Samir-nyilatkozat — US A-vihar A Uhud hé Ismétel Iesviet A PÁRIZSI ÚTJELZŐ NEM VOLT véletlen, hogy a helsinki folyamatban részt ve­vő 34 ország párizsi csúcsér­tekezletének ünnepélyes meg­nyitása előtti órákban írta alá a NATO-hoz, illetve a VSZ- hez tartozó 22 ország vezetője azt az okmányt, amely radiká­lisan csökkenti a kontinensün­kön levő hagyományos kategó­riába tartozó nehézfegyverek számát. Ez a dokumentum — amennyiben hivatalosan is ki­nyilvánítja a korábbi katonai szembenállás megszűntét, s olyan szintre szállítja le az egyes államok arzenáljában •lévő öt'döntő -fontosságú fegy- véríajtát, illetve esákbíChogy váratlan támadást egyetlen fél sem indíthat ezek után a másik ellen — mérföldkő egy hosszú folyamatban. Nemegy­szer írták le a közelmúltban egy-egy valóbah történelmi eseményről, hogy ez lezárja a hidegháború korszakát. Most nem véletlenül állapítják meg neves kommentátorok, hogy ez a szerződés tulajdonképpen temetése a hidegháborúnak. Bár még az egyes államok törvényhozásainak ratifikál­niuk kell a Párizsban hétfőn aláírt szerződést, és a csökken­tésnek negyven hónap alatt kell megvalósulnia, nem tart­ják kétségesnek, hogy a ha­gyományos leszerelés az elő­írás szerint megvalósul. Sőt máris új fegyverfajtákra akar­ják kiterjeszteni a csökkentést. Mihail Gorbacsov javasolta a párizsi csúcson elmondott be­szédében, hogy a haditengeré­szeti erőkre és a rövid hatótá­volságú rakétákra összpontosít­sanak a következő lépcsőben, s a leszerelési tárgyalások a „22-k” között a tervek szerint valóban folytatódnak is Bécs- ben. Ami hazánkat illeti, ép­pen a párizsi csúcs elé időzí­tett lépése a föld—föld raké- - ták egyoldalú megsemmisíté­séről nemcsak példa erejű vált, hanem láthatóan jól bele­illik a képbe. A kölcsönös bizalomnak e légköre, amely a helsinki ok­mányt aláírt országok között kialakult, meghatározója a pá­rizsi csúcsnak is. Az új vi­szonyokra talán mi sem jel­lemzőbb, mint az, hogy az Egyesült Államok elnöke a csúcs plenáris ülésén elmon­dott beszédében baráti ország­nak nevezte a Szovjetuniót. De a csúcson elhangzott felszóla­lásokban tükröződött az a tö­rekvés is, hogy a helsinki fo­lyamatot úgy kell továbbvinni, hogy valóban alkalmazkodjék a kialakult új viszonyokhoz. Egy­részt — mint miniszterelnö­künk Is hangot adott ennek — nem szabad megengedni, hogy a volt katonai-politikai vas­függönyt, a berlini falat olyan új gazdasági választóvonal pótolja, amely élesen jólétben és szegénységben élő részre választja kontinensünket. Más­részt szükség van a megválto­zott viszonyoknak megfelelő új biztonsági rendszerre, hi­szen — mint ismeretessé vált •— a tagállamok között egyet­értés van kialakulóban, hogy 1992-re szűnjön meg a Varsói Szerződés katonai szervezete, s az élet nem tűri el, hogy óriási vákuum keletkezzen kontinensünkön. Az 1992-re Helsinkibe összehívott újabb európai csúcsértekezlet — amelyről a mostani záródoku­mentum intézkedik — alkal­mas lehetne egy új biztonsági szerződés megkötésére a 34 állam között. S ez már átvezet arra a párizsi csúcson kifeje­ződött felismerésre, hogy a helsinki folyamat további in­tézményesítésére van szükség. »BpÉa3fSM{ szolgálja-a kÿlügy- «rainisztërek rendszeres tanács­kozása is, amelyek közül az el­sőre jövő júniusban kerül sor. A 34 ország új viszonyát az is jellemzi, hogy célratörően vizsgálják meg problémáikat. Így például most kevesebb volt a méltatás az elért demokratikus vívmányokról, s több szó esett arról, hogyan lehetne minél kisebb megráz­kódtatásokkal átjutni a jelen­legi átmeneti időszakon konti­nensünk keleti részében. Mint Mitterrand elnök jogosan álla­pította meg: a stabilitás meg­teremtése valamennyiünk kö­zös óhaja. Nem lehetett eltekinteni at­tól sem, hogy kontinensünk e rendkívül fontos tanácskozása az öbölválság idején zajlott le. A színfalak mögötti tárgyalá­sokon ott volt — mint a lon­doni rádió rámutatott — az a probléma, hogyan lehetne ki­utat találni a jelenlegi hely­zetből. Bush amerikai és Gor­bacsov szovjet elnök kétórás munkavacsoráján is ez egyik fő téma volt. Az álláspont kö­zös volt abban, hogy az erő­szakos megoldást nem lehet kizárni a megoldási módok közül. De az a tény, hogy Gor­bacsov a találkozó után a tü­relem fontosságát hangoztatta, a legtöbb hírmagyarázó sze­rint arra utal, hogy Washing­tonnak azt a törekvését, hogy még novemberben a Biztonsá­gi Tanács fogadjon el egy olyan határozatot, amely tar­talmazza a katonai megoldásra való felhatalmazást, Moszkva még nem tartja időszerűnek. Mint a BBC-ben megszólalta­tott angol politológusok rámu­tattak, a szovjet vezetés óva­tosságot tanúsít egy ilyen dön­tésnél, csupán végső esetre hagyja nyitva a katonai meg­oldást, ha a jelenlegi blokád Irak ellen hatástalan volna. Ettől függetlenül nem lehet tudni, hogy az öbölben milyen események következnek be, esetleg váratlanul, hiszen Ku- vait iraki megszállása óta pattanásig feszült a helyzet a térségben. AMI KONTINENSÜNKET illeti, a párizsi csúcsnak fő témája Európa biztonságának növelése és az együttműködés elmélyítése volt. Ennek a ta­nácskozás eleget is tett, s ki­jelölte az utat a helsinki fo­lyamat továbbvitelére. Árkus István Jichak Samir miniszterelnök „Nagy Izrael”-vől tett legutób­bi kijelentése újabb magya­rázkodásra kényszerítette a kormányt, miközben a lakás­ügyi tárca élén álló Ariel Sá­ron újból leszögezte, hogy Iz­raelnek eltökélt szándéka a megszállt Kelet-Jeruzsálem betelepítése. Mint a jeruzsálemi rádió kedden jelentette, az Egyesült Államok izraeli nagykövete Washington utasítására telefo­non érdeklődött a miniszter- elnöki hivatalnál, hogyan kell értelmezni Samir szavait. A kormányfő vasárnap „a Föld­közi-tengertől a Jordán folyóig tartó Izrael állam megóvásá­ról” beszélt egy gyűlésen. Az ügy jelentőségét csökkenteni akaró válasz szerint nincs szó a kormány politikájának meg­változtatásáról. Samir mind­össze pártjának, a Likudnak egy alapítása óta vallott elvét fogalmazta meg. Sáron lakásépítési minisz­ter, a Likud egyik héjája keddi rádióinterjújában bejelentette, hogy a Jeruzsálemben közel­jövőben épülő 17 ezer új lakás közül 15 ezer a város keleti felében készül. „Jeruzsálemben nincs zöld vonal, Jeruzsálem Izrael fővárosa” — mondta Sáron a riporternek, aki az amerikai tiltakozás veszélyé­ről kérdezte őt. : Külföldi események ; egy ' mendicBtbais Putrik és a köztársasági poszt Ä kisgazdák megbíznak benne Köztársasági megbízottnak jelölték Pest, Jász-Nagykun- Szolnok és Nógrád megyei kis­gazdapártjainak vezetői dr. Petrik Jánost, a volt Pest Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának titkárát — adtuk hí­rül lapunk hétfői számában. Most a kisgazdák Pest me­gyei szervezetének főtitkárát, Izsó Mihályt kérdezzük a döntés hátteréről. , Petrik János vb-Űtkár volt akkor is, mikor pártunk újjáalakult. Munkakapcsolat jött létre közte és köztünk, s mi úgy tapasztaltuk, hogy se­gítőkész, kiváló szakember, aki első pillanattól kezdve korrekt kapcsolatot tartott ve­lünk. Véleményünk szerint ki­nevezésével hiteles ember ke­rülne a régió köztársasági megbízotti posztjára. TBE A párizsi csúcstalálkozón felszólalt Antall József minisz­terelnök is, majd sajtótájékoztatóján rámutatott: Mihail Gor- bacsovval a kedden megkezdett eszmecserét ma is folytatják. A Az egykori NDK tavaly ősszel megbuktatott államfője és párt- főtitkára, E. Honeoker szerint eltávolítása nagyszabású ösz- szeesküvés eredménye volt. A Irak bonni nagykövete tegnap délután megerősítette, hogy Bagdadban az összes németet ki­engedik az országból. A Egyhetes tanácskozás után, kedden Moszkvában véget ért a Szakszervezeti Világszövetség 12. kong­resszusa, ahol a szervezet új elnöke az eddigi főtitkár, Ibra­him Zakaria lett. A Helmut Haussmann német gazdasági mi­niszter szerint a Szovjetunió év végéig átfogó nyugati segít­séggel számolhat. A Franciaország és a Szovjetunió tegnap Moszkvában együttműködési megállapodást írt alá az atom­erőművek biztonságának elősegítéséért. A A Hanoiban tar­tózkodó Suharto indonéz elnök kijelentette, hogy Indonézia és szövetségesei, az ASEAN-országok tagjai készek arra, hogy a kambodzsai konfliktus mielőbb rendeződjön. A A moldvai ve­zetés és a zömmel oroszok lakta Dnyeszter menti területek kö­zötti közvetítő feladattal érkezett Kisinyovba Szergej Ahrome- jev marsall. Drágák a takarmányok és a tápok Csökken az állomány Tíz éve nem volt olyan ke­vés állat Pest megyében, mint az idén, adja hírül a Központi Statisztái Hivatal Pest Me­gyei Igazgatóságának jelenté­se, melyet az év első kilenc hó­napjának adatai alapján állí­tottak össze. Szarvasmarhából akkor 116 ezer állt az istállókban, most több mint 13 ezerrel kevesebb. A sertéstartás is egyre kevés­bé éri meg a nagyüzemeknek és a magángazdaságoknak. Az állatok száma így is megköze­líti a félmilliót. Kevesebb a juh, elsősorban azért, mert hagyományos ex­portpiacaink kevesebb állatot vásárolnak meg. Az általános állatlétszám csökkenésének azonban fő oka az, hogy na­gyon drágák a takarmányok, a tápok, ugyanakkor ezeknél las­sabban emelkednek a felvá­sárlási árak. FAZEKAS ESZTER—MÓZA 2. rész: Két kötél és több évtized börtön Sziklai Sándor meggyilko­lásának ügyében három bíró­sági tárgyalás volt. Az első­fokú 1957 novemberében, a másodfok fél évre rá, nyá­ron. Az ügyészségi óvás nyo­mán 1958. november 4-én szü­letett meg a harmadik ítélet. Mindegyik perben eltérő volt a gyanúsítottak száma. Hol ti­zennégyen, hol tizenheten, hói meg tizennyolcán ültek a vád­lottak padján. Jelképesen, ugyanis a perbe fogottak közül néhányan külföldre távoztak. Figyelemre méltó és aligha lehet véletlen : az elsőfokú tárgyaláson kizárólag a disz- szidált vádlottak ügyében szü­letett halálos ítélet, a máso­dikban olyanokat ítéltek ha­lálra, akiknek nem volt gye­rekük. Vagyis Takács Kál­mánt és Bokor Jánost. Egyszerűen eltűntek A három tárgyalás egyetlen vádiratát sikerült megszerez­nünk — Takács Kálmán özve­gye kapott belőle másolatot ez év nyarán, amikor Takács Kál­mánt rehabilitálták. Még ab­ban az időben sem volt szok­ványos, hogy egy perben a XIII. rendű vádlottat ítéljék halálra, és például Bokor Já­nos, aki az 1957. május 28-án készült vádiratban még egyál­talán nem szerepel, a másod­fokú tárgyaláson 11 évet ka­pott, s ezt súlyosbította halál- büntetésre az ügyészségi óvás nyomán született ítélet. A periratokat lapozgatva az első percben kiderül: az anyag mindenáron összefüggést ke­res a Budakeszin történtek és az ellenforradalom budapesti véres eseményei között. „Bu­dakeszin történt az ellenfor­radalom véres, terrorisztikus módszereinek kipróbálása”, ol­vasható a harmadik ítélet in­doklásában. Sziklai Sándor meggyilkolásának körülmé­nyeit a „salgótarjáni és a mo­sonmagyaróvári ellenforradal­mi rémtettek brutalitásához” hasonlítja. Az iratok szerint már ok­tóber 23. előtt komoly fenye­getések érték a Sziklai csalá­dot. Ezért a budapesti esemé­nyekről is értesülve, a férfiak úgy döntöttek, hogy az októ­ber 25-ről 26-ra virradó éj­szakát az asszonyok és a gye­rekek ne töltsék otthon. A la­kásban Sziklai Sándor és Kiss Lajos maradt csupán, akik támadástól tartva felváltva virrasztottak. Ezt írja az 1958-as harmadik peranyag. Az első- és másodfokú tárgya­láson azonban még szó esik egy asszonyról, Warjaski Mi- lánnéról, aki a Kiss és Szik­lai család jó ismerőse, s aki október 25-én meglátogatta őket. Ahány tárgyalás, annyi­féle tanúvallomás arról, hol is töltötte ez az asszony az éj­szakát, s hol volt akkor, ami­kor a felkelők fegyvert ':öve- telve megjelentek. Ha hinni lehet a peranyagnak, Warjas­kiné bent volt a házban 26-án délelőtt Kiss Lajossal és Szik­laival együtt. Az ügyészségi óvás után lefolytatott tárgya­lás anyagában azonban már nyoma sincs a jugoszláviai asszonynak. Sőt Kiss Lajos­nak sem. Egyszerűen eltűntek, mintha nem is lettek volna, mintha Kiss Lajos nem is ak­kor halt volna meg. Az első tárgyalásra viszont még megidézték Szabadkáról ezt a nőt, aki vélhetően a ko­ronatanúja lehetett volna a pernek. Ám nem jelent meg. Jött viszont egy levél, amely­ben leírta, mi is történt a házban, amikor az „ellenfor­radalmárok” rájuk törtek. A periratokban ez a levél nem található meg. Van viszont a magyar anyanyelvű asszony­tól egy szerbül irt gépelt le­vél, aláírás nélkül, és egy hi­telesített fordítás. Eszerint, amikor Sziklainak bekiabáltak a felkelők, a férfi beküldte őt a másik szobába, mert félt, hogy támadni fognak. Amikor Márity László betör­te az üvegablakot, Sziklai ké­zifegyverével kilőtt. Ezután valaki gránátot dobott a ház­ba. Warjaskiné levele szerint, amikor ezután ő kijött a szo­bából, Sziklai a földön feküdt, homlokán nagy nyílt seb tá­tongott, arca kormos volt. Kiss Lajos kérte az asszonyt, hogy húzza be a szobába a vejét. Ám a honvéd ezredes magas, testes ember volt, a nő nem bírt vele. Eközben Kiss Lajos kézbe vette Sziklai

Next

/
Thumbnails
Contents