Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-20 / 272. szám
Î990. NOVEMBER 20., KEDD 5 Riasztó helyett csecsemő Napjaink sztárolt autópályái az M7-es és az tm-es. Hol az egyik, hol a másik kerül a tömegkom mimika cin reflektorfényébe. Van amikor a baleseti statisztikai adatok romlása, máskor a korszerűsítési munkák hiánya, vagy eppen beindítása miatt- foglalkoznak velük a szakemberek, újságírók. Pedig az M:i-as gondjai sem hanyagolhatok el, hiszen ma már ezen a 69,ä kilométer hosszúságú autópályán is folyamatos a forgalom, s éjjel-nappal igényli a felügyeletei. Felsőbb szakmai körökben megoszlanak a vélemények, hogy autópályáinkon, így az M3-on is szükséges egy önálló autópálya-rendőrség. Az erőviszonyok ismerete nélkül ezúttal elég a tény. tavaly feb- ruár óta ismét van „gazdája” az M3-nak. Félnapos együtt'lé- tem az itt dolgozó 18 rendőrrel csak erősítette meggyőződésemet: szükséges a másoktól független, kizárólag a gyorsforgalmat biztositó autópályákra koncentrált rendőri állomány és technika. Indoklásul elég,* ha a számokat citálom. Miközben sok megye az évi 8—10 gyilkosságával az életellenes bűncselekményeket sorolja a legveszélyesebbnek, csendesen megfeledkezünk arról, hogy énnél lényegesen több az áldozat közáljainkon. Tavaly Pest megyében csak az M3-on négyen haltak meg baleset következtében, s közel tízmillió forintos kár keletkezett. Idén az elmúlt tíz hónapban 30 százalékkal romlott a statisztikájuk, már eddig több . mint száz bal-, esetet * regisztráltak tizenegy halottal, s mintegy 15 millió forintos kárral. — Márpedig a közlekedés az a terület, ahol kellő fegyelmezéssel, a különféle tárgyi, műszaki feltételek javításával mérsékelhető lenne a balesetek, az áldozatok száma — szögezi le Bene Sándor őrnagy, a Pest Megyei Rendőrkapitányság útellenőrző alosztályának vezetője. — Természetesen a járművezetők felelőssége sem hanyagolható el, hiszen baleseteink fele gondatlanságra vezethető visz- sza. Példák hosszú sorát idézi, kollégájával együtt. Az éppen szolgálatban levő helyettesével, Nemecz János zászlóssal legszívesebben videokamerával közlekednének, hogy a napi gyakorlatot megörökítve, intő példaként vetíthessék a járművezetőknek, a jogosítványért törekvőknek. Mondják is. — Bizony közel sem lehetünk elégedettek a közlekedésbiztonsági propagandával — így Nemecz János. — Mindenhez pénz kell, s ebből van a legkevesebb — legyint lemondóan a parancsnok. —Az M3-on például nincs segélykérő telefon, a leállósávban hagyott járművek balesetveszélyességéről pedig jobb nem beszélni. Sorolnák még bűneinket — az autópályán át kocsmába tartó gyalogostól, a korlát által megfogott sebességmániá- kusig — ám riasztást kapunk : kigyulladt egy teherautó. Rohanunk a benzinje javát már elfogyasztott Zsigulihoz — közel százezer kilométer van benne. Innen, a gödöllői parancsnoki épülettől alig négy kilométer a helyszín. Szinte együtt érkezünk a mentekkel, tűzoltókkal, s a pályán járőröző Volkswagen Passattal, amit alig két hete kaptak. Bár ez sem új, nem árt tisztelni. Tilosban, nyitott ajtóval Intézkedés közben Ez elöl már nem tud megszökni a gyorshajtó. Igen, nem tévedés, szökést írtam, ugyanis akad példa, amikor az öreg Zsigulinak nincs tekintélye. Közben kiderül, ezúttal szerencsére a füst volt nagyobb. Ugyan a Borsodi Volán tehergépkocsijának kiégett a vezetőfülkéje, a tűz terjedését a poroltó megfékezte. Munkát immár inkább a segíteni akarók és bámészkodók oszlatása jelent. — Tipikus balesetforrás egy autópályán — magyarázza Bene Sándor. S milyen az élet? A tanmesét hatalmas csattanás szakítja félbe. A segítségnyújtásra megálló, vészviilogóját használó másik borsodi Kamazban fennakad egy Ifa. Kiss Csaba főtörzsőrmesternek ismét dolga van, immár a Nagy- kállóha tartó Hecku János okmány’,ait kéri. A nyugdíj felé tartó pilóta keze remeg, akárcsak a kitört szélvédő mögött a balesetmentes közlekedésért járó plakettek füzére. — Nemrég léptem a „milliomosok” közé — mondja Hecku János keserűen. Bizony ennek a sorozatnak vége, akárcsak a vezetőfülkének, de szerencsére sérülés nem történt. — Csak egy pillanatra néztem félre, hogy mi történt... — A Kamazt nem látta? — Dehogynem, és mégis ... Bírság, feljelentés, betétlapok cseréje, mindez rutinmunka, mi továbbmegyünk. A Bag, Budapest közötti pályaszakasz feltűnően forgalmas. Tíz kilométert sem autózunk, gyorsan telik a noteszem. Gyorshajtó Mazda, tilosban előző kamion és Polski Fiat, vontatott aggregátorral száguldó tehergépkocsi, hogy csak néhányat idézzek a mérlegből. Közben rádió segítségével vontatójárműről gondoskodnak egy lerobbant Skodának. A pedagógiai érzéket és türelmet próbára tevő magatartást Ben kő Dénes, a KV—73— 60 rendszámú Mercedes díjbirkózó kinézetű vezetője produkálja. Miközben a sztrádaáruházban vásárol, autója a tilosban, ajtaja nyitva, a hátsó ülésen alvó csecsemő. Kérdéseinkre még neki áll feljebb, bicskát nyitogató hangnemben közli érveit. — Megálltam a bejáratnál, mert mozgássérült vagyok. A gyereklopást maguk rendőrök túlozzák el. Egyébként meg ha valaki el akarná vinni a kocsit, a gyerek úgyis elriasztaná. — Ez a pár hónapos csöppség? — Igen. Egyébként meg ne nyitogassák az ajtót, mert megfázik. Tudok róla, hogy az ajtót nem zártam be, sőt a slusszkulcsot is benthagytam. Az áruházból idelátok. Vagy maguk nem? Mi tagadás, ennél az intézkedésnél nem irigyeltem a parancsnokot, az egyenruha, a szolgálatát teljesítő rendőr tiszteletéről szó sem volt. Mindössze annak örültem, hogy nem én találkoztam a szürke Mercedesszel az autópályán. Ereje és vezetőjének életszemlélete itt a parkolótól öt méterre is meggyőző. A , sztrádarendőrségnek is dolga az ilyen magatartást tanúsítók megfékezése, csakúgy, mint annak biztosítása, hogy az autópályára hajtők minden nap hazaérjenek. Sajnos az ellene „dolgozók” egyre többen vannak, legalábbis a fél nap alatt látottak, hallottak erről győztek meg. Mind- denesetre örülnék, ha valaki mielőbb az. ellenkezőjét tudná bizonyítani. Győri András A figyelmetlenség ára (A szerző felvételei) PÁRTHARCOK MANIPULÁLTA KÖZVÉLEMÉNY Nem készülnek válásra A gödi önkormányzat legsúlyosabb öröksége az, hogy tanács korában hosszú ideig maradt elnök nélkül. Gáspár Gábor még az éles pártharcok korában távozott. Elege volt a civakodásokból. Lovász Lajos polgármester az új korszak első napjait élve, de „született gödiként’’ tud visszatekinteni az elmúlt évre és az idei hónapokra. A sok pártharc szerinte is rossz irányba manipulálta a közvéleményt, bár ellentmondásosan. A 2-es számú főútvonal elterelő szakaszát talán gyorsabban építik meg ezek hatására, de hogy a műszaki, előkészítő felmérések már megtörténtek, annyi bizonyos. A KDNP és MDF koalíciójával székhez jutott vezető üzemmérnöki képzettségű, dinamikus és láthatóan humorérzékkel is megáldott ember. Szerencsés adottság ez a mai zajos közéletben. A politikai kultúráról egyezik az a véleményünk, hogy nem az a baj, ha a tárgyalóasztalnál vitatkozunk, civódunk. Ezt azonban úgy kellene felfogni, mint egy kemény focimeccset, ami után viszont győztes és vesztes gratulál, s együtt ülnek le a díszvacsorához. són: hallhattad reggel a rádióban. Késnek a munkánkat szabályozó törvények. Belátásunkra van bízva, hogy dolgozzunk. Azt viszont jó lenne tudni, hogy miből. Mert ugye más esztendőkben ilyenkor már a következő évi költség- vetést szoktuk készíteni. Göd szempontjából különö~ sen jó lenne már az egyértelmű földtörvény meghozatala is. Amíg ez nincs, nem vonhatják ki a mezőgazdasági művelésből az Alsó- és Fel- sőgöd között épült strand környéke földjeit. Pedig már csak ott lehetne telkeket parcellázni az otthonteremtésre nehezen váró fiatal családoknak. LABRA KAPOTT HÍRESZTELÉS KÉSIK ITT MÉG MÁS IS Most nem nagyon lehet tenni, mint folytatni azt, amit az előző közigazgatási rendszer a községre hagyott. Tegyük hozzá, a falu akaratából. Hisz ha az emberek nem vállalják az önerős gázvezetéképítést, akkor nem épült volna ki, ameddig kiépült, s nem volna mit folytatni. Az idén ugyanígy -jön létre állami költségen a csatornahálózathoz szükséges gerincvezeték. Erre szintén hozzájárulással lehet rákötni az udvarokból kivezető csöveket. Volt a nagyközségnek még egy megkezdett programja, a telefon- hálózat bővítésére, s most választani is lehet. Vagy a posta, vagy a Hungária Telefon Rt. legyen a partner. Ez utóbbi látszik előnyösebbnek, mert olcsóbb, s 'két év múlva már kész is lenne a beruházásokkal. Dönt majd az önkormányzat, hogy kit szeret jobban, de lehet, hogy kényszerhelyzetbe kerül. A vállalkozók türelmét próbára tevő koncesz- sziós törvény ugyanis késett, egyre késett. Mint az a nélkülözhetetlen modernizáció is, meg a racionális gondolkodás, ami nélkül egyetlen irányba, egyetlen világrész felé sem haladunk, csak egy helyben to- porgunk. Úgyhogy az rt.- nek legfeljebb szándéknyilatkozatot adhat a képviselő-testület, ha már kivitatkozta magát. Késik itt még más is. Van, aki a szokványos kérdésre, hogylétük felőli tudakozódásomra azt válaszolja a folyoSzemélyi jövedelemadó helyben maradó része, normatív támogatás? Egyelőre találgathat a polgármester, hogy milyen forrásokból működjön a tizenötezres lélekszámú helység közigazgatása. A község területén lévő üzemek többségét Budapestről irányítják. Támogatást adó nagy gazdasági szervezet legfeljebb a Dumamenti Termelőszövetkezet lehet, ha a vezetősége, még inkább a tagsága úav akarja, de ezt nem lehet biztosra venni. Mindenesetre jó lenne, s számítanak is rá a községházán. Ügy, mint eddig, velük együtt másokéra is. Gazdasági-társadalmi előnye és nem hátránya származhat Opdnek a végül mégiscsak kiépülő honvédségi csapatpihenőből is. amely a tavalyi horgásztóépítéssel együtt került a kritika meg a tüntetések pergőtüzébe. Most, az eseményektől távol és higgadtabban, mindkettőről többen vélekednek úgy: önös és csoportérdekek ütköztek meg akkor, manipulálva a közvéleményt. Vannak még kérdések, melyeket túl korán teszek fel, mert a vezetőnek- tájékozódnia kell. A helybeliség előnye azonban lehetővé teszi, hogy cáfolatot adjon arra a híresztelésre, amely ismét lábra kapott. Az tudniillik, hogy Göd alsó és Göd felső válni akar. — Nem akar. Az önkormányzatban fel sem merült és öngyilkos lépés lenne — közli a különben Felsőn lakó Lovász Lajos, aki szerint gazdaságilag egymásra utalt a két terület. Más kérdés, hogy sokak tudatában él még a megosztottság érzése. Ennek részben nosztalgia az oka — véli M’eszlényi Zoltán, a községfejlesztési bizottság elnökhelyettese —, no meg az egyesítés idejéből származó hátrány. Kevésbé volt fejlett akkor a kereskedelmi ellátás, az úthálózat, sok egyéb, s ezt nehéz behozni. A szétválasztás szűk csoport évről évre visszatérő kívánsága, amit a többséggel nem tudnának elfogadtatni — mondják, akik jól ismerik a falut. Igaz, hogy egyfajta hátrány a kelet—nyugat irányú helyi közlekedés gyengesége, amin saját buszjárattal igyekeznek segíteni. A gamesz erre a célra vásárolt társas gépkocsija viszi ki a temetőbe látogatókat afféle szociális szolgáltatásként, mert ez mindig ráfizetéses lesz. IRÁNYTŰ NÉLKÜL Az Országos Mérésügyi Hivatalból hazatért, oda 1960 óta ingázó, a közszolgálat miatt leköszönt osztályvezető jól ismeri e sajátos, agglomerációs életformát. Ha drágább lesz a busz- és a vonatjegy, kevesebb a munkahely Pesten,~ biztos több lesz a munkanélküli is a hivatal fogadóóráin. A megoldást még nem lehet előre látni, s talán sokáig homályos lesz a láthatár. Együtt keresik majd a kiutat azokkal» a kollégákkal, akik a maguk helyén mostanáig tették a dolgukat. Eddig elnök, most meg törvények szabta iránytű nélkül. Kovács T. István Lehetőség az elhelyezkedésre Közlekedési járőr is lehet A Pest Megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedési Osztálya felvételt hirdet az M 5-ös autópálya dabasi útellenőrző alosztályára, közlekedési ellenőrző járőri munkakör betöltésére. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, büntetlen előélet, letöltött sorkatonai szolgálat, egészségügyi alkalmasság, középiskolai vagy szakmunkásiskolái végzettség, „A” — „B” kategóriás vezetői engedély, („B kategóriára hivatásos), felső korhatár 35 év. Bérezés bruttó 12 000—13 000 forinttól, rendfokozattól és munkaviszonytól függően. Munkabeosztás 24-48 órás szolgálati rendszer, havonta plusz egy szabadnap. A szolgálat jellege: közlekedési ellenőrző szolgálat gépkocsival és nagy teljesítményű motor- kerékpárokkal, az M 5 és M 0 autópályán. Jelentkezni lehet: személyesen vagy írásban a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság személyzeti osztályán (Budapest VI., Aradi u. 21—23. sz., tel.: 132-1128, 112-8450). illetve a Dabasi Rendőrkapitányságon, az útellenőrző alosztály vezetőjénél. (Dabas, Március 15. tér 1. sz.) Hússertésekre alapozott vágóhidak Stresszérzéketlen mangalicák A közelmúltban napvilágot látott statisztikai adatok szerint hazánkban meghaladta a kilencmilliót a sertések száma. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az idei drasztikus táp- és takarmányár-emelkedések sem vették el a gazdák és gazdaságok kedvét az állattartástól. A Pest—Nógrád Megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat idén zavartalanul tudja teljesíteni a 300-500 ezer darabos sertésvágási tervét. A cég Pilisen működő hizlaldájában jelenleg is több mint 30 ezer sertést hizlalnak, mégpedig a hazánkban elterjedt és a külpiacon, különösen a gazdaságilag fejlett országokban keresett és kedvelt nagy magyar fehér sertést. Szakemberek körében gyakori vitatéma, hogy érdemes-e a már említett magyar fehér sertések tartását szorgalmazni, vagy esetleg megvalósítani egy genetikai frissítést, példának okáért ismét nevelni az ősi magyar fajtát, a mangalicát!? Ezt a sertést a zsírja miatt egykoron különösen nagy becsben tartotta a falvak népe. Információink szerint akadnak már olyan kistermelők, vállalkozó farmergazdák, akiknek óljaiban már ott röfögnek a mangalicák. Az Országos Húsipari Kutatóintézet igazgatója, dr. fneze Kálmán nem tartja valószínűnek a mangalica tömeges elterjedését. Elmondta, hogy ennek a sertésnek nagy az ellenállóképessége, gyorsan fejlődik, s nem igényel különösebb gondoskodást. A zsírja, a szalonnája miatt elképzelhető, hogy néhány falusi portán ismét megjelenik, azon egyszerű oknál fogva, mert a hagyományos takarmányokkal jól hizlalható. Elképzelhető, hogy keresztezésekre felhasználják, egyik nagyszerű tulajdonsága miatt, mert stresszérzéketlen. Utalt ugyanakkor arra, hogy az EGK országaiban, valamint az USA-ban egyértelműen a hússertésekre tartanak igényt. Hazánk sertéshúsexportja is ehhez igazodik. Arra a kérdésre, hogy a netán átszerveződő, vagy esetleg megszűnő húsipari vállalatok helyébe lépő helyi vágóhidak nem részesíthetik-e majd előnyben a mangalicát, azt a választ adta, ma még kevés a valószínűsége annak, hogy a nagyvállalatokat felszámolják. Átszervezésük nem kizárt, de ez nem jelenti azt, hogy a külkereskedelemben visszaszorulna a hússertések forgalmazása. teyócsi)