Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-20 / 272. szám

1990. NOVEMBER 20., KEDD 3 O írta Udvaroncok Megszokott helyzet mos­tanában, de azért változat­lanul furcsa. A kormányt támadja a kormányt adó koalíció országgyűlési kép­viselője. A támadás terepe a Kis Újság (90 46.), a kép­viselő pedig Ómolnár Mik­lós. Aki, nem mellékesen, a lap felelős szerkesztője. Az „Okos koalíciót !” című ve­zércikkben sokféle, panasz­ra okot adó ténnyel megis­merkedhetünk. Ilyen pél­dául a koalíciós pártok kö­zös frakcióülése, mely „pa­nasznappá” válik, ilyen az a helyzet, amikor „a kor­mányzat emberei többnyire kész helyzet elé állították a (koalíciós — a szerk.) kép­viselőket”. Az sem csekély­ség, ha „máig sincs rend­szeres ... egyeztetés a koa­líció pártjai és frakciói kö­zött”, illetve ha „az elké­szült törvénytervezetek szinte kizárólag a legna­gyobb koalíciós erő állás­pontját, nézetrendszerét tükrözték”. Fáj ugyan a szívünk azért, mert ennyi baj, gond, feszültség van a koalíción belül, de hiszen ha ott, ak­kor azon kívül, no meg az országban mennyi és mi­lyen gond, baj, feszültség lehet... ! S mert rengeteg, jogos az óhaj, legalább azok, akik kormányoznak, pró­báljanak meg közös neve­zőre jutni. Ebbe persze nem tudunk és nem szólhatunk bele, azoknak a dolga ez, akik ott ülnek az ilyen, olyan, amolyan frakciókban, de persze azoknak sem könnyű a helyzetük. Nem bizony, mert Ö. M. szerint „a legerősebb koalíciós párt­nak azok a kiskoalíciós po­litikusok a rokonszenve­sebbek ... akik elvtelen tör- leszkedésként értelmezik az égy üttmű Itödést”. Ez bizony baj, nagy baj, nem is hittük volna, ha nem illetékes ítésztől olvashat­juk. Ó. M. illetékessége vi­tathatatlan, azaz meggyő­zött bennünket arról is, amit cikke végén irt. Ne­vezetesen arról, hogy itt az ideje: „a Kisgazdapártnak gumigerincű, sokszor le­vizsgázott udvaroncok he­lyett a párt valódi értékeit felvállaló politikusokat kell küldenie” a különböző koa­líciós testületekbe, őszintén szólva, még csak nem is sej- tettük, hogy ilyenek vannak ott... KLIENS hogy a tömeg — Hollós köny­vének állításával szemben — nem tudta megszerezni a párt­házból a fegyvereket, éppen ezért mentek Sziklaiakhoz, A parira tok viszont egyszer arról szólnak, hogy az ellenforradal- márak a pártház kulcsáért, másszor már a fegyverekért indultak a házhoz. A vádirat szerint pedig Sziklai egyetlen szolgálati pisztolyáért és a nemzetiszínű zászlóért men­tek Sziklaihoz. Kései recenzió Amikor október 28. dél­előttjén Márity bezörgetett. Sziklai rálőtt, és el is találta a fiatalembert, aki összerogyott, de még elkúszott onnan. De­réktól lefelé azonnal megbé­nult és a Fodor Szanatórium­ban 1957. március 4-én bele­halt sérülésébe­A budakeszi szóbeszéd sze­rint amikor az emberek be­mentek a Sziklai házba, az ez­redes és Kiss Lajos is halott volt. Sziklai Sándort a lábánál fogva kihúzták a kocsiútra, majd leköpdösték és karóval ütlegelték. Az özvegy. Sziklai Sándorné dr. 1984-ben a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában Lobogó élet címmel írta meg férje munkásságát és halálának tör­ténetét. Erről a műről írt ké­sei recenziót dr. Györkei Jenő hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet legújabb kori történeti osztályának vezetője, 1989- ben. „Jobb később, mint soha, ezért fogtam tollat már egy éve, hogy bírálatom a meg­változott körülmények kö­zött, ha késve is. de napvilá­got lásson. Sajnos eddig lefog­Pártállástól függetlenül módosítanak a képviselők A verseny szabályozza az árat, ne a kormány Tegnap délután ismét össze­gyűlt az Országgyűlés, s a képviselők a határozati javas­latok és törvényjavaslatok tu­catjaival bombázták a T. Há­zat. így hát a dél-alföldi tele­pülések ivóvizének minősíté­séről és az egészséges ivóvíz- ellátási program módosításáról szóló indítványtól a Magyar Köztársaság és Ausztrália kö­zötti kettős adóztatás elkerülé­sét célzó egyezmények aláírá­sáról szóló határozatig szám­talan téma napirendre tűzését szavazták meg. Az elsőként tárgyalandó, az illetékekről szóló törvényja­vaslat általános vitájában vi­szont mindössze ketten kértek szót. Balás István (MDF) ja­vaslatai elsősorban a lakosság érdekeit tartják szem előtt. Ilyen például, hogy az aján­dékozás legyen illetékmentes, vagy az, hogy az általános öröklési, vagyonszerzési ille­ték a lehető legminimálisabb, ezzel szemben a gépjárművek­nél maradjon meg a köbcen- tinkénti illeték. Varga Mihály (Fidesz) pedig bírálta a kor­mányt, hogy egy ilyen fontos és sürgető törvényjavaslatot későn nyújtott be az Ország- gyűlésnek, s úgy tapasztalja, hogy a módosító indítványok­ról a kormánynak nincs állás­pontja. Ugyancsak gyorsan lezárult a bíróságokról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvények módosítását szolgáló törvényjavaslat általános vitá­ja. Ez az előterjesztés a népi ülnökök jelöléséről és válasz­tásáról rendelkezik. A népi ülnökökre ugyanis mindaddig szükség van, míg a bírói szer­vezet teljes átalakítása meg­valósulhat. Újdonság, hogy a jövőben népi ülnököt az ál­lampolgárok, a helyi önkor­mányzatok és a társadalmi szervezetek jelölhetnek, a vá­lasztás joga azonban a bíró­ság székhelye szerinti helyi önkormányzatot illeti meg. Érdekesség, hogy a népi ülnö­kök teljes mellőzését kérő mó­dosító indítványt ketten is adtak be: a szabaddemokrata Szigethy István és a kisgazda Torgyán József. A két törvényjavaslat rész­letes vitájára a későbbiekben, a módosító indítványok bizott­sági tárgyalása után tér vissza a plénum. Az Országgyűlés harmadik naoirendi pontként megkezdte a bírák és ügyészek előmene­teli rendszeréről és javadal­mazásáról szóló törvényjavas­lat általános vitáját. Nap­jainkra Magyarországon az ítélkezés feltételrendszere oly mértékben romlott, hogy az már nemcsak az ítéletek meg­születésének gyorsaságát, ha­nem színvonalát és törvényes­ségét is lehetetlenné teszi. E kedvezőtlen helyzet orvoslá­sára törekszik a most beter­jesztett törvényjavaslat. Ezután a képviselők megal­kották az árak megállapításá­ról szóló törvényt, amelyet a Parlajnent a módosító indít­ványok megtárgyalását köve­tően 199 szavazattal egy elle­nében és 87 tartózkodással fo­gadott el. A törvényben rögzí­tették, hogy az árak legfőbb szabályozója a piac és a gaz­dasági verseny. Az árakra vo­natkozó közvetlen kormány­zati beavatkozás csak ott in­dokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros ver­senykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadd! y ozására. Ezután az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat minisz­teri előterjesztése és néhány hozzászólás következett, ám még mielőtt az elnöklő Szűrös Mátyás lezárta az általános vitát, több képviselő bejelen­tette, hogy még módosító ja­vaslatokat kívánnak benyújta­ni. A Parlament kapuját teg­nap este negyed nyolckor vé­gül is ezzel az ügyrendi vitá­val zárta. A sáskától nem kell tartanunk Sterilizálják a hímeket Afrika egyes tájain és Kö­zép-Keleten szinte a Bibliába illő jelenetnek lehetnénk ta­núi mostanában. Néhány or­szágban annyira elszaporod­tak a sáskák, hogy a tudósok már, nagy teljesítményű léze­rekkel akarják a harcot elle­nük felvenni. Magyarországon szerencsére nem kell félni ilyen rovar-, il­letve bogárinváziótól — tud­tuk meg dr. Kiss Józseftől, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusától. Ha­zánkban ugyanis nincs ván­dorsáska. Előfordul ellenben, Sziklai Sándor honvéd ezredes ták a kezem, de mégis meg kell most tennem, mert a fenti könyvről ismertető még nem jelent meg. Írásommal tarto­zom az utókornak és az igaz­ságnak. Először is, ami a műfajt il­leti: Sziklainé könyve az Él­mények és gondolatok-sorozat­ban jelent meg. Az e sorozat­ban eddig megjelent szerzők müvei (Hódosán Imre, Nagy Gábor, Kornis Pál stb.) mind visszaemlékezések. Erről a könyvről ez nem mondható el, hiszen a szerző férje életét ír­ta meg, akivel 1945—56 között élt házasságban. Írása erősen szubjektív hatások alatt szüle­tett. Tudományos történetírói alkotásnak sem mondható, kü­lönösen nem a spanyol polgár- háborúról szóló rész. Műfaját bármennyire szeretném meg­határozni, nem tudom...” „Sziklai Sándor ezredes a Munkahelyén, a Hadtörténe­ti Intézetben 1956. október 23- án volt benn utoljára. Ezen a napon este elemi erővel tört fel az idegen modell, a meg­aláztatás, az elnyomás elleni népfelkelés. Sziklai Sándor »lázasan ment a pártbizottság­ra« — a budakeszi pb-re —, ahol segített megszervezni az ellenállást. (Utalás Sz.-né könyvére, mely szerint Sziklai lázas beteg volt. — A szerk.). De ugyanakkor figyelmen kívül hagyta a honvédelmi minisz­ter parancsát, és magára hagy­ta azt az intézetet, amelynek parancsnoka volt. Sziklainé szerint Budapest és Budakeszi között, az erdő szélén több ki­vágott fával eltorlaszolták az utat a felkelők, de ennek elle­nére férje kocsit kért. Nem azért, hogy behozzák, hanem azért, hogy fegyvert vigyenek neki, hogy védeni tudja a la­kását — írja a hadtörténész. — Miután ez lehetetlen volt, kérését elutasították. Sziklai Sándor halála több kérdőjelet vet fel, és a törté­nelemtudomány igazságtevőire vár a tisztázás feladata: mert a halál körülményei másképp szálltak szájról szájra 1956. november 4-ig, és másképpen később. Annyi azonban biztos, hogy Sziklai Sándor a népföl­kelés elleni harcban nem volt hős, nem volt hősi halott..." (Folytatjuk.) Egzisztenciát teremt e az alapítvány ? Hozzáférhetetlen milliárdok Ahogy közeledik az esztendő vége, úgy válik mind sürge­tőbbé a vállalkozóknak beígért Egzisztencia-alapítvány élet­be léptetése. A közeli hetek­ben, még pontosabban decem­ber nyolcadikán már működ­nie kellene, nem csekély, nyolcmilliárd forintnyi alaptő­kével. Ennek fele már hóna­pok óta biztosított, Németor­szág 100 millió márkával je­lezte segítőkészségét, hogy a magyar gazdaság a reformok és a vállalkozók révén képes legyen kiépíteni a piacgazda­sághoz vezető, egyelőre görön­gyös utat. A vállalkozói hitelekért je­lenleg ezrek állnak sorba, de ahogy telnek a napok, közülük egyre több lesz a reményt vesztett, mint a bizakodó. Változó, de ugyanakkor kedve­ző kamatláb mellett kívánnak a hitelfelvevőknek, köztük számos kistermelőnek alapot, vagy amint az az alapítvány nevében is benne foglaltatik, egzisztenciát biztosítani. Akik hitelt vesznek majd fel, azok­nak nem kell garanciát ad­niuk, azért, mert például egy farmer tulajdonában lévő ól, istálló a hitel felvételét köve­tően nyomban jelzáloggal ter­helt. Pest megyében mind több településen fedezhetők fel a saját zsebből finanszírozott vállalkozások. A kertészkedés­sel foglalkozó kistermelők kü­lönösen Vecsés, Ráckeve vagy éppenséggel Szentmártonkáta térségében tevékenykednek. Akik a zöldségtermesztésből vagy a virágkertészetből — miként arra példa Halásztelek meg Szigetszentmiklós — pró­báltak tőkét kovácsolni, azok­nak az alapítvány révén nem kell a bankoknál hitelekért sorban állniuk. Mind többen szeretnének hozzáfogni a gilisztatenyész­téshez is. A dunakeszi Epaker Szövetkezet sorra köti a kis­termelőkkel a szerződéseket. Mint hírlik, sajnos, már meg­jelentek a különböző cégek, kft.-k, amelyek ismerve a valóban nagy túlkínálatot, a gilisztatenyésztők egynémelyi- kének csődhelyzetét, 200—250 forintos nyomott árat igyekez­nek a szerződésekben rögzíte­ni. Ez a példa is jelzi, hogy vállalkozói hitelekért csak azok álljanak sorba, akik el­végezték már a szükséges, a termékeik értékesítéséhez el­engedhetetlen piackutatást is. (gyócsi) hogy egyes rovarok, bogarak tömegesen elszaporodnak. Tö­meges sáskajárás a múlt szá­zadban volt utoljára. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem növényvédelmi tan­székén jó néhány esztendeje folytatnak kutatásokat arra vonatkozóan, hogyan lehet vé­dekezni az ilyen mezőgazdasá­gi kártevők ellen. A megoldást is megtalálták. Tömegesen el­szaporítják és sterilizálják a hímeket. Amikor a nőstény lerakja a petéket, azok el­pusztulnak, mert a hímek nemzőképíelenek. Hadtörténeti Intézetnek 1954— 56 között volt a parancsnoka, aki a könyv szerzőjétől, szer­kesztőjétől és lektorától egy­aránt több figyelmet érdemelt volna. i§y libanoni hold J obb, ha ezek után a földit nem kataszteri holdban, hanem katasztro­fális holdban mérjük — ez az érzésem az öt parlamen­ti párt, az FKgP, a KDNP, az MDF, az MSZP és az SZDSZ földtulajdon rende­zésére aláírt szándéknyilat­kozatát olvasva. No és az, hogy a zártkörű tárgyalá­son a békesség kedvéért be­levették minden párt kí­vánságát a nyilatkozatba, így talán senkinek sem tűnt fel, hogy ami jó az egyik pártnak, az rossz az összes többinek. Mert ha én tsz volnék, azért volna nekem rossz, mert az egyik felvázolt el­képzelés szerint „... a kár­pótlás termelőszövetkezeti kötelezettségvállalással ki­bocsátott kötvények útján” oldódna meg. Ez pedig úgy is érthető, hogy a tsz-ek nyakán a kés. Ha állam volnék, akkor azért volna nekem rossz ez a szándéknyilatkozat, mert így a tsz-ek abban volná­nak érdekeltek, hogy minél nagyobb ráfizetést mutassa­nak ki: vagyonjegy helyett ugyanis ráfizetés-osztalékot kapnának a parasztok. Ha én föld volnék, akkor azért volna nekem rossz, mert továbbra sem volna gazdám:',,... a volt tulaj­donos a fö/ldre és egyéb ér­téktárgyakra vonatkozó üz­letrészt kap és tsz-tagok tulajdonostársa lesz”. Ha paraszt volnék, akkor pedig azért volna rossz ne­kem, mert tudnám, a kárpótlási vagyonjegyekkel nem kapnék ló fülét sem. Mi a garancia arra, hogy a jegyek tömeges kibocsátása nem jelenti azok elértékte­lenedését is? (Lásd: keres­let-kínálat alakulása, „pi­ac” címszó alatt.) Na és ha régi földemet akarnám: biz­tos, hogy megkapnám művelésre? „Amennyiben nincs elegendő földalap az igények teljes körű kielé­gítéséhez, akkor a kárpót­lás fejében kiosztott föld nem haladhatja meg a termelőszövetkezeti közös földtulajdon 50 százalékát.” Én biztosan olyan peches volnék parasztnak, hogy a falum körüli földeket a tsz-ek birtokolnák. örülnék viszont ennek a szándéknyilatkozatnak, ha maffia volnék, mert tud­nám, a falusi kiskocsmák­ban kilószám vehetném a vagyonjegyeket s váltanám földre, amivel úgy speku­lálhatnék, ahogy akarnék, mert azt is tudnám, hogy a lebukásnak semmi esélye. Akkor is örülnék, ha fegy­verkereskedő lennék, mert tudnám, nemsokára itt már Libanon van, hiszen ha a társadalom egy részét kár­talanítják, kárpótolják a negyven év alatt elszenved­tek miatt (,,... a földtulaj­don kérdésében az elmúlt 40 esztendő során számta­lan igazságtalanság történt, és ezeknek jogszerű kárta­lanítását és kárpótlását tart­ják szükségesnek”), akkor olyan lavinát indíthat el a kárpótlási kérelmek hullá­ma, aminek nem látni a végét. Hiszen csak „a föld- tulajdon kérdésében” tör­téntek igazságtalanságok? A gyári munkás, a tanár, a villamoskalauz nem szen­vedett el igazságtalanságo­kat? őket nem illeti kárta­lanítás? I l\o és örülnék még, ha * ’ értelmező szótár len­nék, mert talán meg tudnám magyarázni eme, a privati­zációt szándékozó nyilatko­zat azon bekezdését, mely szerint „A jelenlévők elis­mernék a 600/1945. minisz­terelnöki rendelet eredmé­nyeként kialakult földviszo­nyokat”. Ez pedig, viseljen bár álruhát, nem más, mint az — állítólag — sutba do­bott ’47-es földviszonyok rögzítése, elismerése. TBE EMELT KAMATOK CSONKÍTJÁK A KÖLCSÖNT Zálogosdi—állami türelemjáték Közeledik a karácsony, ilyenkor a zálogházak forgal­ma élénkül. A Pest megyeiek­nek csak a közeli Budapest felvevő fiókjai állnak a ren­delkezésükre, ugyanis a Bizo­mányi Áruház Vállalat a me­gyében nem nyitott és nem is szándékozik fiókot nyitni. Az itteniek igényei mégsem ma­radnak kielégítetlenül, mert a BÁV a főváros határában lé­vő pesterzsébeti, illetve újpesti zálogfiókját úgy alakította ki, hogy az saját raktárral is ren­delkezzen. A megyéből érke­zők itt ruhákat, műszaki cik­keket és nemesfémeket egy­aránt beadhatnak, míg a fővá­ros számos más fiókjánál nem mindent. A zálogosítás szokásai az inflációval és az elszegénye­déssel párhuzamosan változ­nak. Folyamatosan és erőtel­jesen nő az ügyfelek száma, ugyanakkor a betett értékek közt egyre több a kis összegű, jelezve, hogy az emberek egy része anyagi tartalékainak a végéhez ' közeledik. Az idei forgalom országszerte tíz szá­zalékkal nőtt a tavalyihoz ké­pest, időarányosan pedig mintegy 7-8 százalékkal emel­kedett. Nem éppen örömhír, hogy év eleje óta a BAV a zálogok után, a maga javára felszámí­tott kamatot négy alkalommal is emelte. Míg márciusban 14,5 százalékos, november 1- jétől már 23 százalékos kama­tot kér a betenni szándékozók­tól. A kamatemelés, miként Dobrocsi Józsefné, a zálogköl­csönzési osztály vezetőhelyet­tese elmondta, abból adódik, hogy a BÁV-ot is folyamato­san emelkedő kamattal terhe­lik a bankok. A BÂV saját anyagi lehetőségei miatt nem változtathat a zálogtárgyak megőrzésének időtartamán — továbbra is hat hónapig plusz egy türelmi hónapig tartják benn a tárgyakat, és továbbra is nyolc hónap múlva értéke­sítik azokat, ha nem váltják ki a betevők. Ev végi rohamra ismételten számítanak a fővárosi zálog­fiókok, viszont ez nem kizáró­lag a betételek számának nö­vekedését jelenti. Ugyanis so­kan vannak, akik éppen ka­rácsonytájt veszik ki a be­adott értéket. Az ünnepi va­csorához sokan ismét fel akarják tenni elzálogosított ékszereiket, és a fiatalok is vissza akarják kapni koráb­ban beadott magnójukat, rá­diójukat, televíziójukat A zálogosdi továbbra is ki­zárólag olyan állami türelem- játék, amelyben a vesztes a rászoruló állampolgár. — kk — <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents