Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-19 / 271. szám
4 rrvr . MKliiEt 1909. NOVEMBER 19., HÉTFŐ A PERIFÉRIÁRÓL MÉG INKÁBB A SZÉLRE Ki kel át az úszómedence alján? Linz és Bretzfeld Budaörsön A „véletlen” ossz játék ^ Sok életre szóló szerződést írtak már alá azon a kolóniái író- ^ asztalon, ele olyat, mint most, talán még soha. Meg kell adni, ^ Budaörs új polgármestere kiváló rendező, van érzéke a „han- ^ gulati aláfestéshez”. Az Intermentor—Hamberger Kft.-vei kötött ^ szerződés aláírási ceremóniája a városi házasságkötő teremben $ zajlott le, s noha csak jelképes volt az aktus, az okmányokat $ tanúként Herr Herbert Sickinger, Bretzfeld város polgármes- $ tere szignálta. — Az ifjúgárdistákat kérem, — adtam le flegmán rendelésemet a Magyar Szocialista Párt székháza telefonközpontosának, de majd leestem székemről, mikor a hölgy természetes hangon válaszolta: — Kapcsolom. Hogyan? Az Ifjú Gárdát? Arról tudok, hogy országos szervezetük Ifjúsági Unió néven, más formában tovább él. De az ÍG is? Nem volt időm töprengeni, egy fiatalember máris szólt a kagylóba, kész uz intetrjúra. Persze nem az MSZP-székházban, itt csak véletlenül akadtam rájuk, hanem bérelt irodájukban. Itt fogad a a Budapesti Ifjú Gárda elnöke, Kovács Kálmán és Feikus Szilvia titkár. Kabátomat szekrénybe akasztják, látom, felső polcán szépen élére hajtva a zöld színű egyenruha. — Három éve nem gyártják már, saját pénzünkön vesszük a hasonlót a katonai ruházati boltban. — S ezzel máris ott vagyunk, ahol a part szakad. Az Ifjú Gárda és a militariz- mus. Az IG, mint a KISZ munkásőrsége. Elkeseredetten rázza a fejét a két ifivezető. — Még mindig ez a kép él rólunk? Ez már az utóbbi 20 évben sem volt igaz. Tagságunk háromnegyede nem volt KISZ-tag. Fegyverünk? Még légpuskával sem rendelkeztünk. — De járnak még lövészetre... — Saját pénzünkön, s nagyon ritkán. De miért ezt emlegetik? Ugyanúgy a tűzoltóképzés, a polgári védelmi teendők elsajátítása is napi-:, rendünkön van. Ha valakit az utcán baleset ér, az ifjúgárdista tudja, hogyan kell rajta segíteni. Műanyag mütyüröket mutatnak: nyílt csonttörést lehet velük szimulálni, azon gyakorolják a kötözés technikáit. — Lehet, van, akinek szálka a szemében, hogy egyforma ruhában járnak kirándulni. Alberto Moravia Nobel-díjas olasz író — akit a közelmúltban temettek el — lelki feketelistára került: egyházi szertartásban nem részesíthető, templomban tilos megemlékezni róla. És ha netán valaki mégis megtenné, súlyos következményekre számíthat. A La Repubblica szerint a döntést „egészen magas szinten” hozták. S minthogy név szerint is akadt egy főpap, Mario Canciani — lévén baráti viszonyban az elhunyttal —, aki az oltár előtt is el szeretett volna köszönni Olaszország legnagyobb mai írójától, telefonfigyelmeztetést kapott, hogy álljon el a szándékától. Kézzel festett arasznyi és kétarasznyi szobrocskákat gyárt a két éve alakult pilis- szentiváni Artico művészeti tárgyakat készítő kft. Az olasz Geotex céggel és a magyar Hungarotexszel közös alapítású vegyes vállalat olasz Capo- dimonte stílusú figurákat készít poliészter, gyanta, márványpor alapanyagból. A szobrocskák sajátosan olaszos, idilli világúak. A kétszázfajta minta között van például olyan, amely kislányt kutyával, vagy hintázó gyerekpárt ábrázol. A pilisszentivániak negyven helybéli dolgozóval a Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat ottani üzemében öntik, csiszolják és festik a tárgyakat. A festés részben bérmunkában készül. A szobrokat eleinjárőrversenyezni fiataljaink. De hát a mi srácainkat ezzel lehet megfogni. Tudja, jó 60 százalékuk az ipari tanulók közül kerül ki, s nagyon sok közöttük a halmozottan hátrányos helyzetű fiatal. Előfordult, hogy olyan srác jelentkezett nálunk, hogy úgy kerültek elő zsebéből a pillangós bicskák, mint a Zoli bohóc hegedűi: mindig volt másik. De nálunk megváltozott. A klubunkba járt, nem pedig csavarogni. Olyan ember lett belőle, hogy az úszóversenyen beugrott a mély vízbe a csapat sikeréért, pedig nem is tudott úszni. Át akart gyalogolni a medence fenekén a túlpartra — mondja Kovács Kálmán, s Feikus Szilvia folytatja. — Az a félelmünk, hogy ezekre a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokra ma nem figyel senki. A klubjainkat sorra felmondják, s ezek a srácok mennek az utcára. Az új ifjúsági szervezetek főként a gimnazista elitből alakulnak. Akik eddig is a periférián voltak, még inkább a szélre sodródnak. A mai fiatalok között terjed a sátánizmus, növekszik a bűnözés — kinek jó ez? Kesereg a két vezető, főként azért, mert képtelenek kapcsolatot teremteni más szervezetekkel. Pedig írogatnak leveleket humanitáriusoknak, katonáknak, keresztényeknek. Válasz azonban sehonnan sem érkezik. — Pedig mi nem zárunk ki semmilyen együttműködést. Előfordul, hogy a táborunkba 'íideszes gyerekek is jönnek. Senkit nem zavar, hogy a gallérján virít a narancssárga jelvény. — Talán politikai ellenérzésből maradnak távol önöktől azok a szervezetek, melyekkel együtt tudnának működni? — A politika a mi munkánkban már félszázaléknyit sincs jelen. Igaz, a Baloldali Az ok: az elhunyt kétes erkölcse. Canciani tisztelendő úr azon kevesek közé tartozott, akikkel a magát vallásosnak nem tekintő író a hit misztériumairól is beszélgetni szokott. Különös rendezői utasítása a sorsnak, hogy Moravia utolsó nyilvános szereplése egy könyvpremierhez kapcsolódik, ő mutatta be Canciani könyvét — amely a túlvilágról, a halálról íródott. „Néhány nappal a halála előtt felhívott telefonon, és számos egyéb kérdés mellett azt kérdezte, hogy az egyház, a története során mikor fedezte fel a szexet? Holnapután — válaszoltam neki.” te csaknem kizárólag az olasz piac számára gyártották, de a tavaly visszaesett külföldi megrendelések miatt idén már jelentékenyen nőtt a hazai üzletekbe szállított mennyiség. Eddig mintegy hatmillió forintot érő szobrot adtak el a magyar piacon. A tavalyi export csak hárommillió forint értéket tett ki, idén viszont ismét több az olasz megrendelés. Az Olaszországba, irányuló szállítás év végéig a tervek szerint eléri a tízezer darabot. Az esztétikai mércéről az Artico gondoskodott: a szobrocskákat az Iparművészeti és Kereskedelmi Vállalat zsűriz- tette. így aki kedveli az édeskés, idilli nippeket, aligha csalódik e hazai termékekben. (Kocsis) Ifjúsági Társulás egyik alapszervezeteként működünk, mert semmiféle anyagi, technikai bázissal nem rendelkezünk, s ők befogadtak. Annyit említünk magunkról, hogy baloldali értékek mentén dolgozó, pártoktól független ifjúsági szervezet vagyunk. De ez a mi számunkra természetes, hiszen a srácaink túlnyomórészt ipari tanulók, s munkások lesznek. A minap a Börzsönyben, Kemencén tartottunk járőrversenyt. Volt egészségügyi feladat, különböző állomások vietnami híddal, patakátkeléssel, de a régen hagyományos politikai állomás kimaradt a sorból. Programnyilatkozatukat lapozgatom. Turisztika, egészségvédelem, környezetvédelem, sport — olvasom benne. Politikáról ennyit: „ ... érdekek megjelenése elsősorban a tanuláshoz. az első munkahelyhez, valamint a lakáshoz való jog területén.” Ez tehát, ma a Budapesti Ifjú Gárda, cégbíróságon bejegyzett, önálló jogi személy. Ha valaki azt gondolta, a hírlapíró poénkodni fog létük felett, tévedett. Hiszen annál, hogy ki hogyan viszonyul ehhez az ifjúsági szervezethez, sokkal fontosabb kell hogy legyen: azon törje a fejét, valóban, mi lesz a perifériára szorult srácokkal? Vaion a mai bicskás gyerekek között lesz-e olyan, aki, mint Jézus a Ho’t- tengeren. gvalng akarjon átmenni az úszómedence a' ián? Tóth Béla Endre Ötödik önálló kiállítását nyitotta Hornyák László budapesti grafikusművész Százhalombattán, a kiállítás rendezője és házigazdája a helyi Matrica Múzeum munkaközössége. Hornyák László a fiatal képzőművészek közül az egyik nagy ígéret. 1954-ben született Budapesten, tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol 1981-ben szerzett diplomát. Már főiskolásként elnyerte a Kondor Béla-díjat, s 1983-tól kezdve több ösztöndíjat, melyekkel bejárta Skandináviát és az Adria mellettti tájakat, úti élményeit rajzok és grafikák őrzik. Mostani kiállításának — kitárulkozásának — meghívójában egy Ottlik Gézától kölcsönzött' idézet olvasható: A művészetnek nincs szüksége Jóval több történelmi témájú kötet jelenik meg nap jainkban, mint korábban. Miért bíznak egy-egy ilyen mű sikerében a kiadók? Alighanem azért, mert a nehezedő gazdasági körülmények között sem alszik ki az emberekben az igazság megismerésének vágya. E belső igény természetes késztetés o vásárlásra, hogy azáltal korábban még fel nem tárt vagy eltorzitott, vagy éppenséggel elhallgatott tények, összefüggések világosodjanak meg előttük. Ehhez igen gazdag kínálatot találnak. Olyannyira, hogy az ugyanezen témát feldolgozó szerzők közül válogathatnak. A történelmi témájú könyvek megjelentetésében élen jár az IKVÁ. A napokban újszerű ötletet valósítottak meg. A Játékos történelmi önképző címet viselő alkotás már kikerült a piacra. Szerzői — dr. Szabolcs Ottó és Zsoldosné Olay Ágnes — a bennünk pislákoló természetes kíváncsiságra és játékosságunkra építettek. E két örök emberi vonásra alapozva szeretnék megtanítani a könyv forgatóit a történelem önálló megismerésére, illetve ezen képességük — s gondolkodásuk Dr. Csathó Istvánnak nemcsak jó érzéke, de szerencséje is van. Alig iktatták be hivatalába. s máris akkorát lépett, mint még egyik elődje sem, akik Budaörsöt igazgatták. A Linzben bejegyzett Hamberger Bovg.m.b.h. építkezési vállalat és a budapesti Intermentor cég házasságából létrejött kft. rövidesen megkezdi a budaörsi autós bevásárlóközpont építését, a 7,5 milliárd forintos nagyberuházásba, sportként, Budaörs 16 hektár földterülettel szállt be mint üzlettárs. Ennek értéke — a legmagasabb telekárakkal számolva — közel sincs arányban azzal a haszonnal, amire a városnak kilátása van az elkövetkező években. Nem tudott landolni Sajnos, Hamberger úrral nem tudtam beszélni, a rossz időjárás miatt magángépe nem tudott a budaörsi reptéren landolni. Johann Roth, a vállalat igazgatója és Kemecsei Ferenc, az Intermentor elnöke is csak nagyon röviden nyilatkoztak: a bevásárló- központ 170 000 négyzetméteres területen, közvetlen az M7-es mellett épül fel a mai kor kívánalmainak megfelelően, s szupermodern lesz. A beruházás munkalehetőséget kínál a város és környéke lasemmilyen igazolásra, létjogosultsága indoklására. Ezen lehetne vitatkozni. Mert napjainkban nagyon is sok az olyan művész, aki öncélú alkotásaival a megbot- ránkoztatásra törekszik, fütyül a közönség véleményére. Hornyák László nem ezek közé tartozik, alkotásai egy merengő, tépelödő művészember lelkének tükörképei, melyben nem nehéz felismerni az alkotó mondanivalóját. Hornyák a fény és árnyék nyelvén próbálja ugyanazt elmondani, amit Ottlik szavakban mondott el: A világ különb hely, az élet nagyobb szabású dolog, mint amilyennek emberi ésszel látszik. A november 16-án megnyílt kiállítást december 9-ig lehet megtekinteni a Matrica Múzeumban. — fejlesztésére. Céljuk az is, hogy a diákokat hozzásegítsék a iskolai történelmi feladatok sikeresebb megoldásához, az érettségire, egyetemi felvételire való felkészüléshez. Ám mindezt élménnyé teszik. E szórakoztatva okitó, gondolkodtató könyv nemcsak a tanulásban segít, hanem a bonyolult jelenben való eligazodásban is — egy okkal több arra, hogy a felnőttek is forgassák. A közel háromszáz oldal terjedelmű könyv sokféle játékot tartalmaz. Egyik sem igényel sok időt, tizenöt-húsz perc is elegendő a történelmi nyomozáshoz. Eközben gazdagítjuk, felfrissítjük ismereteinket. A sorrendiséget nem kell betartanunk! Teljesen szabadon, érdeklődésünknek, kedvünknek megfelelően válogathatunk az kosságának, gyökeresen megváltoztatja Budaörs infrastrukturáltságát. És most ejtsünk néhány szót arról is, mit keresett Herbert Sickinger Budaörsön a héttagú bretzfeldi küldöttség élén ezen a borongós, hétvégi délutánon. Bretzfeld egy kis város Stuttgarttól 50 kilométerre, s a távolságot véve alapul, kevés a valószínűsége annak, hogy valaha is testvérvárosi kapcsolatba lép Budaörssel. A kapcsolattartás alig kétéves, ám az ezt kiváltó okok annál régebbiek. 1946-ban az NSZK északi részében telepítették le h Budaörsről elűzött svábokat, (általában a német ajkú lakosságot), ezek nagy része ma is Bretzfeldben és környékén él. A héttagú küldöttség a német nemzeti napok rendezvénysorozatra érkezett Budaörsre. egyikük, Hans Prach úr a város szülötte, ma is jól beszél magyarul, csak a ritkábban használatos szavakat keresi. Zömök, ősz hajú férfi, 69 éves. Félórás beszélgetésünket minimum tízszer megszakítják. sokan ismerik, sokan emlékeznek még Janira. Nulláról indulva — Engem mindenki úgy ismert: a Prachék Janija. Pedig csak anyám élt, ő nevelt fel, apám, még ’29-ben meghalt. : 1945..februárjában Svábhegyen estem fogságba, négy kemény évet húztam le a Kaukázusban „orosz kenyéren”. 1946- ban a kirovod'áli láger magyar foglyok újságjában olvastam: Budaörsön megkezdődött a svábok kitelepítése, már el is indult az első szerelvény Németországba. Ettől kezdve még két évig mardo- sott a bizonytalanság, vajon mi lett anyámmal? 1948-ban szabadultam és december 29- én értem Pestre. Budaörsöt messzi elkerültem, mert akkor már suttogták, a hazatérő svábokat internálják. A pesti rokonoktól megkaptam anyám címét, s január 6-án „átléptem” Ausztriába. Február 8- án, négy év után, Lehrens- teinsfelben rátaláltam anyámra s együtt, a zéróról indulva, újra kezdtük. egyes játékok között, amelyekre a fokozatosság jellemző: mindig az ismertebb témáktól haladnak a kevésbé ismertek felé — legyen szó akár személyekről, eseményekről, helyszínekről. A feladványok nagy részével önállóan kell megbirkózni, de akadnak társasjátékok is. A könyv szerkezeti felépítésénél fogva igen könnyen kezelhető: a játék témájára utaló címet a feladványok követik. Megtaláljuk benne a megoldásokat is, igy egyszerű az ellenőrzés. Az olvasók többsége minden bizonnyal nem sorrendben kezdi a feladványokat, lesz, aki a Kakukktojással, a Keresztrejtvénnyel, más a Történelmi sportjátékokkal vagy a Keresd az asz- szonyt! címűt választja. A huA mama úgy halt meg 1969- ben, hogy közben egyszer sem járt idehaza, nem tudott virágot tenni a férje sírjára. — Én is csak 1971-ben jöhettem először, de azóta rendszeresen hazajárok. Nem érdekes? — néz rám Prach úr szomorú mosollyal. — Ha idejövök, azt mondom, hazamegyek. Ha innen visszatérek Bretzfeldbe, akkor is azt mondom: Jiaza. Az ember egy életet leél önmaga hibáján kívül gyökértelenül. s úgy kai meg, hogy nem tudja, hol is az igazi otthona. Prach úr egyike azoknak, akik már az 50-es években megalakították odakint a budaörsi svábok baráti társaságát, s minden év májusában megtartják a hagyományos budaörsi búcsút. A honvágy — Ügy, mint itthon. Dalolunk, táncolunk, felelevenítjük a régi szokásokat, s a nagy nevetgélésekbe egy-két könnycsepp is kipottyan ... Amit Prach úr egyszerű szavakkal elmond, Frau Suzanne Karlyberger a költészet nyelvén teszi a színpadon. A Budaörsön született. Augs- burgban élő írónő ősi sváb öltözetben, egy szál gyertyafény mellett lirai monológban mondja el kiűzetésük balladáját a szülőföldről. A zsúfolásig teli művelődési ház nagyterme egyetlen néma döbbenet. Mindenkiben ott van a kérdőjel: mire volt ez jó, kinek használt, miért kellett 8000 embert meg- a'ázni, kiszakítani az ősi talajból. — A honvágy. Az volt a legborzasztóbb — suttogja mellettem Prach úr. — Az első években, kivált az idősek, úgy hulltak, mint ősszel a légy. Nem tudták megszokni a száműzetést. A történethez tartozik, hogy Herbert Sickinger felfigyelt a városkájukban élő budaörsiek rendezvényeire, no meg az összetartásra, s 1988-ban hivatalosan megkereste Budaörs akkori elöljáróit. A levelezést személyes találkozás követte, majd megvetették az alapjait a testvérvárosi kapcsolatoknak, Herbert Sickinger a szerződés aláírása után megjegyezte: Milyen a véletlen, uraim. Minket nem választott el a vasfüggöny, mégsem tudtunk egymásról. Linznek és Bretz- feldnek Budaörsre kellett jönni, hogy megismerkedjen. mór kedvelői valószínűleg a Tréfás történelmi fejtörőhöz lapoznak, amelyen belül például ilyen kínrimek találhatók: ha a csata álló, kell akkor egy álló. Vagy: a király kalapos, a reformja alapos. A kínrímek kedvelőinek a Titkos küldetésen akad meg a szemük. Az olvasónak rejtekúton kell eljutnia az ugyancsak titkos célponthoz. Az útirányt minden esetben egy történelmi dokumentum rejti, s ha sikerül rájönnie, hogy melyik ország melyik városába kell utaznia, ott megkapja a következő küldeményt. Az első dokumentumhoz mindig mellékelnek egy másodikat is, ezt azonban csak akkor szabad elolvasni, ha az elsőt nem sikerült megfejteni. A Játékos történelmi önképzőt minilexikon zárja, amely közli a játékokban előforduló történelmi személyek nevét — idegeneknél a nevük kiejtését is — s legfontosabb életrajzi adataikat. Ez a rész nem csupán az ismeretek bőr vitásét célozza, hanem arra is alkalmas, hogy adatainak fel- használásával űj játékokat alkosson az olvasó. Bene Mihály Moravia, kétes erkölcsű Lelki feketelistán Csaknem giccsek, de mégsem azok Olasz nippelc a Pilisből • - V J < " r : ül fi mxi ff *1 Iliit * / i% gl A Matrica Százba lom baltán Fény és árnyék (— gyé —) Véletlen? Ki tudja. Személy szerint élek a gyanúval; a polgár- mester jól időzített húzása. Merthogy Sickinger úr is üzletember, s ki tudja, a Hambergék példáján nem kap-e kedvet maga is egy budaörsi beruházáishoz. Hans Prachról se feledkezzünk meg. Prach úr nyílván beszámol majd az eseményekről, s talán azt is hozzáfűzi: Emberek, úgy tűnik, ma már nemcsak vendégeskedni, hazalátogatni, de pénzt befektetni is érdemes Magyarországon. 31. Gy. O. A király kalapos, reformja alapos! Rejtekúton a titkos célponthoz
