Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-19 / 271. szám
^jßfflcgw 1990. NOVEMBER 19., HÉTFŐ Róma—Moszkva Forródrót A vasárnap Rómában aláírt szovjet—olasz barátsági és együttműködési szerződés alapján a jelek állandó közvetlen telefonösszeköttetést létesítenek a két kormányzat, Moszkva és Róma között, továbbá évenként csúc&szintű tanácskozásokat rendszeresítenek. a külügyminiszterek között pedig évente kétszeri tanácskozást. A húsz évre szóló, s 27 pontból álló szerződés barátinak nyilvánítja a két ország viszonyát, és kölcsönös kötelezettséget rögzít a meg nem támadásra. A két fél nemcsak arra kötelezi magát a szerződésben, hogy nem indít katonai támadást a másik ellen, hanem arra is, hogy ha egyiküket támadás éri harmadik fél részéről, a másik nem nyújt semmiféle segítséget vagy katonai támogatást a támadónak. A szerződés — az ENSZ alapokmányára és alapelveire hivatkozva — kimondja, hogy a nemzetközi konfliktusok csakis békés eszközökkel rendezhetők, s elítél, értelmetlennek minősít mindenfajta háborút. Végül a szerződés a kétoldalú kapcsolatok terén intézményesíti a parlamentek közötti kapcsolatokat, és együttműködést ír elő a legkülönfélébb területeken. Sevardnadze külügyminiszter újságíróknak úgy minősítette a szerződést, mint amely rendkívüli politikai jelentőségű, s mint amely talán a legnagyobb lélegzetű a vezető nyugat-európai országokkal mostanában aláírt szerződések között. Gorbacsov II. János Pál pápánál Két év múlva Moszkvában? A négyszemközti megbeszélés a pápai dolgozószobában Gorbacsov és az egyházfő között mintegy 50 percig tartott. Gorbacsov így búcsúzott utána: „Legközelebb nálunk találkozunk ...” A megbeszélésen szó esett II. János Pál Szovjetunióban teendő látogatásáról, amelyre a meghívás még tavaly történt Gorbacsov részéről, de amely vatikáni illetékesek szerint aligha tűzhető ki 1992 előtt. A pápa szeretne előbb teljes körképet kapni a Szovjetunióban élő katolikusok helyzetéről, beleértve a görög katolikus (uniátus) egyház újbóli működését. Gorbacsov kijelentette: megállapodtunk az utazásban, az időpontot később határozzuk majd meg. A Vatikánból visszatérve a Quirinale-palotába, a szovjet államelnök és Cossiga köztársasági elnök rögtön megkezdte a tárgyalásokat, miközben külön megbeszélés folyt a két külügyminiszter, Sevardnadze és De Michelis, valamint a két védelmi miniszter, Jazov és Rognöni között is. Jazov kijelentette olasz kollégájának: „A Varsói Szerződés hamarosan megszűnik. A Szovjetunió nem ellenzi a NATO létét, főként ha az egyre inkább politikai szervezetként működik. A lényeg, hogy a biztonsági kérdések a kialakítandó új összeurópai biztonsági rendszer keretében találjanak elrendezést.” Kormányelhnes tüntetés Szófiában Törvényen kívül a rr rr Az elmúlt három napban — mintegy száz tüntetés, nagygyűlés és egyéb tiltakozó akció zajlott le az országban. Legfontosabb követelés mindegyiken Andrej Lukanovnak és egypárti szocialista kormányának lemondása volt. A vasárnap délután rendezett szófiai nagygyűlésen, amely rátette a koronát a háromnapos eseménysorozatra, legkevesebb 200 ezren vettek részt, de lehettek negyedmillióan is. „Soha koalíciót bűnözőkkel” — hirdette az egyik plakát, George Bush Csehszlovákiában Használt a Polgári Fórum tekintélyének válaszként Lukanov szombat esti. a televízióban elhangzott kijelentésére, amely szerint a Bolgár Szocialista Párt nélkül az ország helyzete nem stabilizálható, a válság nem oldható meg. „Törvényen kívül a BSZP-vel” — hirdette egy másik plakát. A nagygyűlést megnyitó Petko Szimeonov, a Demokratikus Erők Szövetsége elnök- helyettese emlékeztetett arra, hogy pontosan egy éve volt ugyanezen a helyen — a nevszki székesegyház előtt — az önmagát akkor még csak szerényen „függetleneknek nevező” ellenzék első tömeggyűlése. — Azóta többet értünk el, mint akkor reméltük, de kevesebbet, mint amennyit ma akarunk — mondotta találóan. Kártalanítás kárpótlási kötvényekkel Sarkalatos megállapodás a földtulajdon-rendezésről A földtörvény előkészítését, illetve megalkotását felgyorsító sarkalatos ötpárti megállapodás született vasárnap Kis- kunmajsán. A Magyar Demokrata Fórum hagyományos országos mezőgazdasági fórumának folytatásaként ugyanis vasárnap a parlamenti pártok (a Fidesz kivételével) megbízott szakértői zárt ülésen tovább tárgyaltak. A földtulajdon-rendezéssel kapcsolatos nézeteik ütköztetése után végül is több kulcsfontosságú kérdésben egyetértésre jutottak, s ezt a pártok képviselői szándéknyilatkozatban rögzítették. A nyilatkozat aláírói Zsíros Géza, Benke Attila (Független Kisgazdapárt), Krúdy Géza, Szakáll Ferenc (Kereszténydemokrata Néppárt), Megyasszay László, Halász Péter (MDF), Lakos László (MSZP), Juhász Pál (SZDSZ). A közös nyilatkozat most már lehetővé teszi, hogy a kormány illetékes tárcája, a Földművelésügyi Minisztérium ennek alapján előkészítse a parlamenti megvitatásra kerülő törvénytervezetet. Zsíros Géza országgyűlési képviselő, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt szakértője közvetlenül a szándéknyilatkozat aláírását követően értékelte a megállapodást. Véleménye szerint az 1945-ös földosztás óta nem történt az országban ehhez hasonló, több millió embert érintő, sarkalatos megállapodás. Annál is inkább örvendetes ez az egyezség, mert mindenki számára világos volt, hogy a földtulajdon körül kialakult politikai feszültség tovább már nem tartható. A szándék- nyilatkozat ugyan még nem azonos a törvénnyel, de Zsíros Géza meglátása szerint a legjelentősebb akadály, az eddigi éles nézetkülönbség már elhárult. Nem lát különösebb nehézséget abban,, hogy;a. Parlament legfeljebb némi módosítással, de elfogadja ezt az egyezséget. Két kulcsfontosságú témakört emelt ki a nyilatkozatból, mint az előrelépés legjelentősebb elemeit. Egyfelől azt, hogy immár mind az öt jelentős politikai erő elismeri, hogy jogsérelem történt, amikor a tulajdonuktól megfosztották az embereket, s ami a legfőbb, valamennyi párt megbízottja elismeri azt is, hogy az igazságtalanságot orvosolni kell. A szándéknyilatkozatban valamennyi párt jelen lévő képviselője egyetértett abban: a földtulajdon kérdésében az elmúlt 40 esztendő során számtalan igazságtalanság történt, tehát a jogszerű kártalanítást, illetve kárpótlást szükségesnek tartják. A jelenlévők az 1945-ös földosztás során kialakult tulajdonviszonyokat ismerik el. A kárpótlásra két alapvető módszert ajánlanak. Az 1956 előtti földtulajdon és egyéb tárgyak elvonása, valamint az ..önkéntes“ földfelajánlások ellentételezésére méltányossági kárpótlást ajánlanak. Ez elvileg nem zárja ki a teljeskörűséget, a teljeskörűség a helyi adottságok, a helyi földalap függvénye. Az 1967. évi IV. törvény értelmében kénvszermegváí- -totL-nem tagi földek tulaido- nosait, illetve örököseit is kárpótlás illeti meg az aláírók szerint. A kártálanítás alapvető módszere lényegében az, hogy a volt tulajdonosok egykori tulajdonuknak megfelelő értékben úgynevezett kárpótlási kötvényt kapnak. Ezekkel a kötvényekkel „visszaválthatják” a földjeiket, a privatizáció során elsőbbséget élveznek, vagy pedig a kárpótlási kötvény a jegybanki kamatlábbal azonos mértékben kamatozik. Az aláírók elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a kárpótlási jegyekkel azok birtokosa fizethet az állami tulajdon privatizációja során. Vaiameny- nyien elfogadhatónak tartják, hogy o kárpótlási jegyek fedezetéhez járuljanak hozzá a termelőszövetkezetek, valamint a vagyonnevesítés során a közös földtulajdonból egyéni tulajdonhoz jutott új tulajdonosok is. Ezt a hozzájárulást egyenes adó módjára 12 évi részletben kell megfizetniük, de erre három év haladékot kapnának az érintettek. A vagyonjegyek föld formájában történő átváltásánál egyébként elsőbbséget élveznek a helyben lakók, valamint a környéken élők. Az állami földek és erdők privatizálásával kapcsolatban a szándék- nyilatkozat aláírói közül a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői leszögezték, hogy e vonatkozásban eltérő megoldást javasolnak. Az állami földek és erdők megkülönböztetett jelentőségük miatt — véleményük szerint — az ön- kormányzatok tulajdonába adandók. A KORMÁNY ÜLÉSE George Bush volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki Csehszlovákiába látogatott. Az időzítés — a forradalom első évfordulójára — amerikai kérésre történt, de mindenképpen egybevágott a csehszlovák vezetés érdekeivel. Miközben az ország egyre súlyosabb gazdasági gondokkal küzd. és néhány nap múlva helyhatósági választásokat tartanak, feltétlenül emelte a kormányon lévő Polgári Fórum tekintélyét Bush jelenléte, és az amerikai támogatási hajlandóság ünnepélyes ki- nyilvánítása. Bécsi tárgyalások, állásfoglalások VSZ-ről a párizsi csúcs előtt A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon a magyar küldöttség következetesen igyekezett érvényesíteni az ország nemzeti érdekeit és igényeit, s lényegében kedvezően értékeli az eddig elért eredményeket. Gyarmati István nagykövet, a delegáció vezetője fejtette ki ezt az osztrák fővárosban vasárnap, a huszonkét ország első leszerelési szerződésének parafálása után tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta: a magyar fél nagyobb mértékű haderő-korlátozásokat szeretett volna, de ez nem azt jelenti, hogy elégedetlen a végül is szerződésbe került előírásokkal. Mint a diplomata rámutatott, Magyarország küldöttsége eredményesnek érzi azokat a kezdeményező törekvéseit, hogy a bécsi tárgyalások szakítsanak a tömbszemlélettel, és az első szerződés sorsa ne kötődjék a katonai szövetségekhez, hanem azt független, szuverén államok akaratára alapozzák. Arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e a párizsi csúcsértekezleten Mihail Gor- bacsovnak a Varsái Szerződés feloszlatásáról szóló bejelentése, Gyarmati István közölte, arról nincs tudomása, bár személy szerint nem is lepődnék meg rajta. Hozzáfűzte: az új magyar kormányzat célszerűnek tartja a VSZ feloszlatását, de kívánatos lenne, hogy erről a tagállamok közösen döntsenek, ne pedig egymaga a Szovjetunió határozzon. Mindenesetre a magyar hadsereg már nem vesz részt a VSZ semmiféle katonai gyakorlatán, s nincs többé a szerződés katonai alárendeltségében. Ma összeülnek a „harmincnégyek" Bécsben az európai biztonsági és együttműködési folyamat országainak mindhárom tárgyalófóruma befejezte a párizsi csúcstalálkozó előkészítésével összefüggő munkáját. Vasárnap délelőtt az európai hagyományos fegyveres erőkről tárgyaló 22 állam küldött- ségvezetői — köztük Gyarmati István magyar nagykövet — kormányaik nevében parafál- ták a nyugati országcsoport 16 és a keleti államcsoport 6 tagjának első átfogó haderőkorlátozási szerződését. A 34 állam — 32 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada — részvételével folyó bizalom- és biztonságerősítő tárgyalások küldöttségei szombaton a késő esti órákban elfogadták az új közös intézkedésekről szóló széles körű megállapodást. Az ugyancsak a „harmincnégyek" képviselőiből álló harmadik fórum, a helsinki folyamat Párizsban hétfőn kezdődő második csúcsértekezletét előkészítő bizottság befejezte a találkozón elfogadandó európai charta, valamint a leszerelési tárgyalásokat folytató 22 állam közös politikai nyilatkozatának szövegszerkesztését. A Vác városi polgármesteri hivatal pályázatot hirdet a Vác, Deákvári főút 30. sz. alatt lévő, 20 mJ alapterületű garázshelyiség hasznosítására A helyiséget gépkocsitárolás céljára, határozatlan időre adjuk használatba, A helyiség kezelője: Városgazdálkodási Vállalat, Vác, Zrínyi u. 9. A fizetendő igénybevételi díj alsó határa: 120 000 Ft. A pályázati ajánlatot november 25-éig lehet benyújtani az elhelyező hatósághoz, a Vác városi polgármesteri hivatal igazgatási csoportjához. A pá'yázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét és a gépkocsi forgalmi rendszámát. A pályázónak egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a szükséges összeg rendelkezésére áll. Több pályázó jelentkezése esetén, december 3-án 14 órakor a Vác városi polgármesteri hivatal fszt. 30. szobájában pályázati tárgyalás lesz. A pályázati tárgyaláson csak az vehet részt, aki a pályázatát az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta. A helyiség használati jogát a pályázati tárgyaláson részt vevők közül az szerzi meg, aki a legmagasabb összegű igénybevételi díj befizetésére tesz ajánlatot. Költségvetési tervezet A kormány szombati ülésén elsősorban a hároméves gazdaságpolitikai program irányelveivel, a jövő évi költségvetés tervezetével foglalkozott — mondta László Balázs kormányszóvivő szombaton kora este. A kormány hároméves gazdasági programjában továbbra is kitart a szociális piacgazdaság filozófiája mellett. Ugyanakkor az átmeneti időszakban a gazdasági válság és a rendszerváltás miatt továbbra is szükségesnek tartja az állami beavatkozás erősítését. Ezekben az alapelvekben egyetértés alakult ki a szombati ülésen. László Balázs elmondta, hogy a kormány megvitatta az Országos Tudományos Kutatási Alap, valamint a Központi Műszaki Fejlesztési Alap jövő évi helyzetével kapcsolatos előterjesztést. A kormány rendeletben szabályozta az önálló Jogi személlyé vált OTKA működését. A kormányülés napirendjén szerepelt még a foglalkoztatás elősegítésével, a munkanélküliek ellátásával kapcsolatos tennivalók megvitatása, a jövő évi vállalati és költségvetési bérszabályozás, valamint a vezetői érdekeltségi rendszer alakulása, a külgazdaságorientált gazdaságpolitikához kapcsolódó állami szerepvállalás, annak eszközrendszere, valamint a külkereskedelem liberalizálása is. A kormány vasárnap délután is folytatta a jövő évi állami költségvetés pozícióját meghatározó kérdésekről megkezdett vitáját. A miniszterek áttekintették a költségvetés kiadási oldalának tételeit, és a szombaton elhatározott csökkentések után újabbakról határoztak. A költségvetés finan- szírozhatatlan méretű hiányának megakadályozása érdekében jelentősen csökkentették például a honvédelem költség- vetését. A kiadások lefaragásának lehetősége mellett a kormány foglalkozott a bevételek növekedésének módjaival is.
