Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-14 / 267. szám
Mi lett az 1st er-f lőtt illával? A cégtábla változhat, a lényeg marad Sasad faiskola-lerakaf Nagykáfán Kedveltek a falidíszek is Tényleg: mi lett a vízi úttörőkkel? Kiskunlacházán az általános iskolában az ország egyik nagy sikerű vízi úttörőcsapata tevékenykedett a 60-as évek derekától, tagsága a 80-as évekig megduplázódott, negyvenre. E fiúk és lányok zömmel a más sportágakból vagy az elméleti szakkörökből kiszorultak voltak, de lelkesek, ügyesek, erősek, szívósak. Részt vettek szinte minden országos rendezvényen, vízi túrán. Nemzetközi kapcsolatokat ápoltak a gdanski Monte- cassino hősei vízi cserkészcsapattal, eveztek a Visztulán a dömsödiekkel, voltak al-dunai úton, s a nagy körön n-gy ízben is ők rendezték az országos víziúttörő-találkozöt és versenyt, az utóbbiban többnyire dobogóra is kerültek. A kiskunlacházi iskolában ma egész szekrényt töltenek meg az úttörő-olimpiákon, diákversenyeken, s egyebütt nyert serlegeik, kupáik, díjaik. S a felirat a terem fölött, ahol korábban gyülekeztek, ma is az: úttörőszoba. Tényleg: mi lett velük? Az Ister-flottilla a múlté? — Nem szégyellem sem a cserkész-, sem az úttörőmúltamat, nincs miért — fog a szóba a vizesek patrónusa, Balogh László, a lacházi iskola igazgatója, aki 1966-ban került ide. Akkor már a Magyar Űttörőszövétség országos vízi albizottságának vezetője volt, 6 írta a vízi úttörők szakpró- bakön-yvét is. — Volt miből. Tapásztála- taimat 1941-től a Budai Tanítóképző Apáczai Csere János cserkészcsapatában alapoztam meg. vízi cserkészként. S amiről kevés szó esik: a víVan miről Az orvosok, biológusok szerint a szülés körüli kritikus időszakban, a szervezetre ható anyagok életreszólóan állítják be a létfontosságú sejtek működését. A normális beállítódást azonban megzavarhatják a környezetszeny- nyező anyagok. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen folytatott állatkísérletek eredményei azt mutatják, hogy a születés előtti és közvetlen utáni időszakban sok ilyen anyag okoz a felnőttkorban is kimutatható károsodást. A növényvédő szerek, a gépjárművek által kibocsátott gázok károsító hatásairól, következményeiről tart előadást dr. zi úttörők a cserkészet folytatói voltak, a szakbizottság több tagja is, akár é,n, cserkész- múltat tudott maga mögött. Arról nem is beszélve: az úttörők a cserkészek örsi hajóival eveztek eleinte, ' például Vácott vagy Esztergomban. S a régi hajók leírása alapján (ez Sándor Lászlónak, a váci Hajós Alfréd Üttörőház igazgatójának volt az érdeme) készültek az új, fa őrsi hajók is. — Amikor Lacházára kerültem, itt már voltak vizesek, két, egyenként 12 személyes, hatalmas — sa fánál nehezebb, mert túlbiztosított — műanyag „határral”. Azután megkezdődött a gyarapodás. Először a két fa őrsi hajóval, azután a magunk építette 20 személyes túrakenuval. Minden másodikat díjként ajándékoztuk a többi csapatnak. Az anyagot persze a minket mindenben támogató úttörőszövetség adta. Jó gazda volt, szívügynek számított a vízi úttörők sorsa. A legutolsó szerzeményünk egy hétszemélyes túrahajó volt, egy versenyen nyertük. A vízi úttörővezetők közreműködtek (utódaik ma is teszik ezt) a Vöröskereszt vízi mentőszolgálatának munkájában. Ehhez a nagyközség adott motorcsónakot. — A lényeg persze az ember. Például Szecsey Imre téesztechnikus, a flottilla első vezetője, aki bár nem volt pedagógus, jó nevelési érzékkel irányította a srácokat, közöttük az utódját, Gulyás Lászlót, aki idén lépett ki az úttörőktől, s most ő vezeti a nagyközség cserkészcsapatát. De a flottilla többi tagja mind maradt. Csak éppen az egész úttörőmozgalom, s benne az beszélni Csaba György, a SOTE Biológiai Intézetének igazgatója november 16-án, pénteken délután 5 órai kezdettel a Vásárhelyi Pál Kollégium földszinti nagytermében, melynek címe: Budapest XI. kerület, Rruspér u. 2. A rendezvényt a budaörsi székhelyű Talento-álapitvány támogatásával működő, tíz környezetvédő társadalmi szervezet képviselőit tömörítő Levegő Munkacsoport szervezi. Az előadás után a környezetvédők új kezdeményezéseikről és terveikről számolnak be az érdeklődőknek. M. I. elbizonytalanodó helyzetű itteni Munkácsy Mihál}' úttörő- csapat romló anyagi viszonyai miatt szőröstül-böröstül, ha- jóstul-evezőstül egybeolvadt tavasszal a kiskunlacházi diáksport-egyesülettel. Gróf Széchenyi István vízi szakosztály néven fungál tovább... — Tehát tévhit az, hogy cserkészek lettek, s tévhit az is, hogy úttörők maradtak. Bár, hadd ismételjem meg: sem a cserkész-, sem az úttörő- múlton nincs semmi szégyell- niValó, mindkettő vállalható. Hiszen a vizet szeretni, a szúnyogok rohamát állni, gulyást főzni, hazai és külhoni túrákra készülni, sátrat verni, nótázni, tizenhatfajta csomót kötni, küszködni a hullámokkal, az árral, a versenyeken győzelemre törni — ezt csak egyféleképp lehet tenni. Szívvel-lélekkel. És én azt hiszem, mindegy, ki adja hozzá a nevét, a cserkészek, az úttörők vagy a sportegyesület. A cégtábla változhat, a lényeg marad... V. G. P. Accord és Civic Honda-heteh Hamarosan megkezdődik a Honda személygépkocsik magyarországi értékesítése — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Interag Rt. és a . Merkur közösem'tartott a Martinelli téri autószalonban. • > ' '■'•'■■ Az Interag Rt. több hónapos tárgyalás után megkapta a Honda kizárólagos magyar- országi értékesítésének jogát, s a piac felmérése érdekében a Merkúrral közösen Honda- heteket rendezett. Ezen szeretné felmérni, azokat az igényeket, amelyek egy ilyen, viszonylag olcsónak egyáltalán nem nevezhető autótípus iránt várhatóak. Az Interag és a Merkúr közösen vezeti be e jól ismert japán márkát a magyar piacra. Két típuscsalád lesz kapható hazánkban: a Civic, illetve az Accord. A legolcsóbb a Civic 1,4 GL 3 ajtós szériakocsi, amely 905 ezer forintba kerül, míg az Accord 2,0 EXI szériaautónak közel 1,5 millió forint lesz az ára. Az árak tartalmazzák mind a vámot, mind pedig az áfát. Az ígéretek szerint a Hondához komplex szolgáltatást nyújtanak, azaz zavartalan lesz az alkatrészellátás és a kocsik szervizelése is. November táján megélénkül az utcánk, furábbnál furább fazonok tűnnek fel a kapunk előtt. Elsőnek a szenesek jönnek, négy elf userált Bud Spencer. — Jó napt’ doktor úr, meghoztuk a szenet — böffent rám a maffiafőnök, hagyma- és kisüstiillatba csomagolva a nem rám szabott titulust. — Valami nem stimmel, jó ember. Egyrészt mert nem vagyok doktor, másrészt mert nem rendeltem szenet. Eltévesztette a házszámot. A debella nem jön zavarba, suttogva megkísért. — Tíz mázsa prima brikett. Ezerhét- százért. Ennyit a bolondnak is megér. A bolondnak lehet, nekem nem. A szén eredetéhez aligha férhet kétség, vagy a telepről dütötték, vagy a megrendelőket húzták be. Köszönöm, az ilyenből nem kérek, sógorom esetén okulva, nem kötök üzletet. Tihamér egy Nem véletlenül bosszankodtak az idén is a nagyká- ta,i gazdák. Nekik nyolc forintot adnak a szőlő kilójáért, ám a pesti piacokon ennek az árnak ötszöröséért mérték. Szilvát hét ötvenért vehetett a településen bárki, a fővárosban 48 forintba jött kilója. A kisember semmit se tehet a kereskedelem vámszedői ellen, védekezni csak úgy képes, ha maga termeli meg az asztalravalót, már ha van földje. Ezért számíthat komoly érdeklődésre Nagykátán a Sasad Tsz faiskola-lerakata, ahol a gyümölcsfacsemetéken kívül a kertépítéshez nélkülözhetetlen díszcserjék, örökzöldek is kaphatók, sőt mostantól virágbolt is várja a vásárlókat. Ulviczky József a helyi ÁFÉSZ vezetője volt, most a Sasad alkalmazottjaként dolgozik. Bízvást fordulhat hozzá bárki tanácsért; mert ismeri a gyümölcsfa-telepítés, a metszés, a gondozás minden csínját-bin ját. Azt mondja, annak idején kénytelen volt megtanulni mindent, különben hogyan is élt volna meg az AFÉSZ-nál. Meg aztán nem esett nehezére, otthon hobbiból szívesen kertészkedett. Az első napokban sokan betértek a faiskolába, úgy minden ötödik érdeklődő vásárolt is. Jól időzítették a nyitást, éppen a gyümölcsfa-telepítési szezonra, s olcsóbban is adták a málna-, köszméte-, ribiszketöveket, a szőlővesszőket és a különféle facsemetéket. Az úgymond laikusok sem csalódtak, hiszen a boltban kikérdezték őket: milyen a kertjük talaja, mit kívánnak ültetni bele, s a kevésbé igényes fajtákat ajánlották, ajándékba pedig a Sasad fajtajegyzékét adták, amiből további ismereteket, tanácsokat lehet kiolvasni. — Gyönyörű tufákat kaptunk — mondja Ulviczky József, s állítása bizonyításául kitessékel a szabad területre, győződjek meg róla magam is. — A méteres vagy annál is nagyobb példányokat pótlásra viszik. Volt olyan vevőnk, aki több ezer forintot hagyott itt, de meg is lehet nézni a kertjét! Az a tervem, hogy a későbbiekben felvállaljuk egy- egy zöldségféle, például az uborka termesztésének minden szolgáltatását, a palánta értékesítését, a szükséges eszközök, növényvédő szerek árusításán keresztül a szaktanács- adásig. Mert mégiscsak borzasztó, hogy egyetlen kiló savanyú uborka száz forintba kerül... Aki sziklakertet akar építeni, az sem távozik csalódottan. Kaphatók hozzá szükséges növények, a szaktanácsért sem kell a szomszédba futni. Ulviczky József és a lerakat máhordó benzint vett tavaly két szovjet kiskatonától, s kis híján beutalták Baracskára mint orgazdát. Ezt követően a burgonyások szerencséltetnek, rendszerint hétvégén, az élelmesebb je már hajnalban becsönget. — Makói hagyma huszonkettőért, télálló burgonya tizenöt forintért. Mennyit parancsol? A közeli csarnokban tizenhat forint a hagyma, tizenkettő a burgonya, mázsán felül haza is szállítják. — Van magának lelke? — didergek rá a kalmárra, s csak azért nem küldöm, el a fenébe, mert deltásabb nálam. A szolgáltatóipar színeiben egy üveges érkezik, egy fél- szemű törpe. Dadogva bizonygatja. hogy én hívtam. Valami rémlik, valóban hívtam. A nyár elején. Amikor a fiam Teli Vilmost játszott az udvaron, s egy eltévedt nyílvessző beütötte az ablakot. sik alkalmazottja, a kertészeti szakközépiskolát végzett Bíró Éva is tud számos ötlettel szolgálni. A fiatal lány egyébként — bár szőlő-gyümölcs szakon tanult — újabban a virágkötészettel jegyezte el magát, s e szakma fortélyait fővárosi üzletekben sajátította el. — Erzsébet-napra már a Sasad vágott és cserepes virágaival kedveskedhetnek vevőink az ünnepeiteknek — mondja. — Igaz, van konkuA Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) fontosnak tartja, hogy az ország villa- mosenergia-importja mielőbb biztonságossá váljon— közölte Hatvani György vezérigazgató. Elmondta, hogy az októberi szovjet szállításkimaradás óta rendben érkezik az energia a Szovjetunióból, de a jövő évi szállításokról, a magyar sürgetés ellenére, még nem kezdődtek meg a tárgyalások. Magyarország — miként az idén — jövőre is 11 milliárd kilowattóra villamos energiát kíván a Szovjetunióból importálni. Ez a meny- nyiség a teljes magyar fel- használás 27 százalékát jelenti. A tröszt ugyanakkor tárgyalásokat folytat a francia vil— Tárgytalan — mondom a törpének. — Mit gondol, azóta magára várok? — De uram! Én nyáron nem szoktam dolgozni, nem azért vettem a nyaralót Balatonali- gán — dadogja méltatlankodva. A sok hívatlan vigéc közt egy köszörűs kapóra érkezik. Nejemmel épp akkor kínozzuk a kivénhedt darálón a fasirtnakvalót. — Kés. rostély meg a met- szőolló — sorolom az élezésre áhítozó tárgyakat. — Elviszi? — kérdezem naivul, mivel csak egy válltáska lóg az oldalán. — Dehogy viszem! Most rögtön kiköszörülöm — mondja önérzetesen, s a táskából előkap egy öklöm nyi szerkentyűt. A mütyürke nem több agy gyerekjátéknál, rémlik, egy bécsi zugüzletben hasonlót láttam, ötszáz schillingért kínálták. rendünk, hiszen Nagykátán más bolt és számos maszek is árul, de úgy gondolom, hogy ha kicsit drágább is az a rózsa. egy ízlésesen kötött, díszített csokor azért mindenképp vonzó lesz. No és a cserepes növények, amikkel mindenütt versenyképes a termelőszövetkezet. Kedveltek manapság a falidíszek is, ezeket kérésre helyben készítem, ami mindenképp újdonságnak számít majd településünkön. F. E. lamosipari vállalattal, az EDF- fel is, hogy esetleges energiagondok esetén kisegítse Magyarországot. Az EDF Németországon és Csehszlovákián keresztül tudna áramot szállítani, s e hálózat áteresztőképessége 400-600 megawatt, míg Ausztrián keresztül mintegy 200-300 megawatt szállítására van elvi lehetőség. Az MVMT a jövőben szeretné megteremteni annak lehetőségét, hogy a magyar vil- lamosenergia-import több lábon álljon. A Nyugat-európai Egyesített Villamosenergia Rendszerhez (UCPTE) való csatlakozás azonban mintegy 300-500 millió dolláros beruházást igényel. Ennek a forrását keresi most a tröszt. Forog a kövecske, pattog a szikra, szűk öt perc alatt végez a mester. — Száznyolcvan forint — közli kurtán, s közben a szeme sem rebben. — Mennyi?! — nézek ráhü- ledezve, majd ösztönösen az írógépemre pillantok, melyen vért izzadva kopogom ki a napi bruttó ezrest. — Száz-nyolcvan — ismétli meg a tag, most már tagolva. Mint a diligyereknek szokás. — Ha óhajtja, adhatok számlát, nem kontár, iparos vagyok. — Ötperces munkáért száz- nyolcvan forint?! Ennyit egy miniszter sem keres! — Ügy kell neki, miért nem lett köszörűs — vágja rá emberem flegmán, s két ujjal átcsípi nejem kezéből a pénzt, aki botránytól tartva, enyhén tuszkolja a kijárat felé. Mikor jön vissza, épp azt mesélem a fiamnak, hogyan járták az én időmben a vándorköszörűsök az utcát, maguk előtt tolva a lábbal hajtás, targoncaszerű gépet — Az akkor volt. A mi emberünk Toyotával van — szól közbe az asszony halkan, aztán megy. hogy odategye a }a- sírtot sülni. (—gye—) A Budapesti Rendőr-főkapitányság XXI. Kerületi Rendőr-főkapitánysága pályázatot hirdet közterületi szolgálatra Közterületi szolgálatra jelentkezhet az a legfeljebb 35 éves fiatal, aki:- büntetlen előéletű- sorkatonai szolgálatot teljesített- a szolgálattal járó kötelezettségeket vállalja- középiskolai érettségivel vagy szakmunkásképző iskolai végzettséggel rendelkezik- legalább 170 cm magas- egészségileg alkalmas. Kereseti lehetőség: kb. havi 15 000-16 000 Ft (bruttó). A pályázat benyújtása előtt részletes felvilágosítás kérhető munkanapokon 8-tól 16.30 óráig, személyesen: BRFK XXI. Kerületi Főkapitányság, Budapest XXI., Tanácsház tér 23., telefonon: 15-72-411/103, 128, levélben: Budapest, Pf.: 19. 1751. Munkában a Levegő-csoport Valamim működni kezd Talán már meg tudnám válaszolni hajdanvolt matematikatanárom kérdését. Ami nagy szó, hiszen a számtudomány tudora szigorú, sokat követelő ember, míg én matematikai analfabéta vagyok. Buktam is annyit, mint a vízicsirke, pótvizsgáról támolyogtam utóvizsgára, a tanár úr azonban nem engedett a 48-ból, még gyökeiből sem: követelt. Aztán egyszer-egyszer felcsillant előttem a remény. A tanár úr éppen a számomra megfejthetetlen egyenletkígyókat rajzolta, mikor a festetten, szálkás táblán eltört az ócska kréta. — Kérem — fordult felénk —, itt nem működik semmi. Sem a kréta, sem a tábla, sem az ipar. Aki olyat mond a vizsgán, ami működik ebben az országban, azt átengedem. Na, örültem, megoldom én a matekvizsgát prózában: a recipro- kok helyett majd előadom, mi működik, s vehetem a bizonyítványomat. Persze végül is nem találtam működőképes dolgot. Nehéz is lett volna, 1985 körül járhattunk akkor az időben. Bosz- szankodtam is: ha az ipar nem működik, miért épp az oktatás működjön? Álmunk az olyan tanár volt, aki beírja 8 hármast, nem követel semmit, hanem siet masze- kolni. De hát a matematika tanára nem ilyen volt. Kénytelen voltam az algoritmusokat biflázni. Ki is jártam az iskolát. Most pedig arról értesülök, hogy ezen. szigoráról ismert tanárt a megye egyik felsőoktatási intézményének főigazgatójává választották — főként — diákjai. Valami talán mégis működni kezd az országban. TBE Peremvárosi vigécek Honnan lesz villamos energiánk? Rázós forrást keresnek
