Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-14 / 267. szám

Mi lett az 1st er-f lőtt illával? A cégtábla változhat, a lényeg marad Sasad faiskola-lerakaf Nagykáfán Kedveltek a falidíszek is Tényleg: mi lett a vízi úttö­rőkkel? Kiskunlacházán az általá­nos iskolában az ország egyik nagy sikerű vízi úttörőcsapata tevékenykedett a 60-as évek derekától, tagsága a 80-as évekig megduplázódott, negy­venre. E fiúk és lányok zöm­mel a más sportágakból vagy az elméleti szakkörökből ki­szorultak voltak, de lelkesek, ügyesek, erősek, szívósak. Részt vettek szinte minden országos rendezvényen, vízi túrán. Nemzetközi kapcsolato­kat ápoltak a gdanski Monte- cassino hősei vízi cserkészcsa­pattal, eveztek a Visztulán a dömsödiekkel, voltak al-dunai úton, s a nagy körön n-gy íz­ben is ők rendezték az orszá­gos víziúttörő-találkozöt és versenyt, az utóbbiban több­nyire dobogóra is kerültek. A kiskunlacházi iskolában ma egész szekrényt töltenek meg az úttörő-olimpiákon, diákversenyeken, s egyebütt nyert serlegeik, kupáik, dí­jaik. S a felirat a terem fö­lött, ahol korábban gyülekez­tek, ma is az: úttörőszoba. Tényleg: mi lett velük? Az Ister-flottilla a múlté? — Nem szégyellem sem a cserkész-, sem az úttörőmúlta­mat, nincs miért — fog a szó­ba a vizesek patrónusa, Ba­logh László, a lacházi iskola igazgatója, aki 1966-ban került ide. Akkor már a Magyar Űttörőszövétség országos vízi albizottságának vezetője volt, 6 írta a vízi úttörők szakpró- bakön-yvét is. — Volt miből. Tapásztála- taimat 1941-től a Budai Ta­nítóképző Apáczai Csere Já­nos cserkészcsapatában ala­poztam meg. vízi cserkészként. S amiről kevés szó esik: a ví­Van miről Az orvosok, biológusok sze­rint a szülés körüli kritikus időszakban, a szervezetre ha­tó anyagok életreszólóan ál­lítják be a létfontosságú sej­tek működését. A normális beállítódást azonban megza­varhatják a környezetszeny- nyező anyagok. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen folytatott állatkísérletek ered­ményei azt mutatják, hogy a születés előtti és közvetlen utáni időszakban sok ilyen anyag okoz a felnőttkorban is kimutatható károsodást. A növényvédő szerek, a gépjár­művek által kibocsátott gá­zok károsító hatásairól, követ­kezményeiről tart előadást dr. zi úttörők a cserkészet folyta­tói voltak, a szakbizottság több tagja is, akár é,n, cserkész- múltat tudott maga mögött. Arról nem is beszélve: az úttörők a cserkészek örsi ha­jóival eveztek eleinte, ' például Vácott vagy Esztergomban. S a régi hajók leírása alapján (ez Sándor Lászlónak, a váci Hajós Alfréd Üttörőház igaz­gatójának volt az érdeme) ké­szültek az új, fa őrsi hajók is. — Amikor Lacházára kerül­tem, itt már voltak vizesek, két, egyenként 12 személyes, hatalmas — sa fánál nehe­zebb, mert túlbiztosított — műanyag „határral”. Azután megkezdődött a gyarapodás. Először a két fa őrsi hajóval, azután a magunk építette 20 személyes túrakenuval. Min­den másodikat díjként aján­dékoztuk a többi csapatnak. Az anyagot persze a minket mindenben támogató úttörő­szövetség adta. Jó gazda volt, szívügynek számított a vízi úttörők sorsa. A legutolsó szerzeményünk egy hétszemé­lyes túrahajó volt, egy verse­nyen nyertük. A vízi úttörő­vezetők közreműködtek (utó­daik ma is teszik ezt) a Vö­röskereszt vízi mentőszolgá­latának munkájában. Ehhez a nagyközség adott motorcsóna­kot. — A lényeg persze az em­ber. Például Szecsey Imre téesztechnikus, a flottilla el­ső vezetője, aki bár nem volt pedagógus, jó nevelési érzék­kel irányította a srácokat, kö­zöttük az utódját, Gulyás Lászlót, aki idén lépett ki az úttörőktől, s most ő vezeti a nagyközség cserkészcsapatát. De a flottilla többi tagja mind maradt. Csak éppen az egész úttörőmozgalom, s benne az beszélni Csaba György, a SOTE Bioló­giai Intézetének igazgatója november 16-án, pénteken délután 5 órai kezdettel a Vá­sárhelyi Pál Kollégium föld­szinti nagytermében, melynek címe: Budapest XI. kerület, Rruspér u. 2. A rendezvényt a budaörsi székhelyű Talento-álapitvány támogatásával működő, tíz környezetvédő társadalmi szervezet képviselőit tömörítő Levegő Munkacsoport szerve­zi. Az előadás után a környe­zetvédők új kezdeményezé­seikről és terveikről számol­nak be az érdeklődőknek. M. I. elbizonytalanodó helyzetű it­teni Munkácsy Mihál}' úttörő- csapat romló anyagi viszonyai miatt szőröstül-böröstül, ha- jóstul-evezőstül egybeolvadt tavasszal a kiskunlacházi diáksport-egyesülettel. Gróf Széchenyi István vízi szak­osztály néven fungál tovább... — Tehát tévhit az, hogy cserkészek lettek, s tévhit az is, hogy úttörők maradtak. Bár, hadd ismételjem meg: sem a cserkész-, sem az úttörő- múlton nincs semmi szégyell- niValó, mindkettő vállalható. Hiszen a vizet szeretni, a szúnyogok rohamát állni, gu­lyást főzni, hazai és külhoni túrákra készülni, sátrat ver­ni, nótázni, tizenhatfajta cso­mót kötni, küszködni a hullá­mokkal, az árral, a versenye­ken győzelemre törni — ezt csak egyféleképp lehet tenni. Szívvel-lélekkel. És én azt hi­szem, mindegy, ki adja hozzá a nevét, a cserkészek, az úttö­rők vagy a sportegyesület. A cégtábla változhat, a lényeg marad... V. G. P. Accord és Civic Honda-heteh Hamarosan megkezdődik a Honda személygépkocsik ma­gyarországi értékesítése — hangzott el azon a sajtótájé­koztatón, amelyet az Interag Rt. és a . Merkur közösem'tar­tott a Martinelli téri autósza­lonban. • > ' '■'•'■■ Az Interag Rt. több hónapos tárgyalás után megkapta a Honda kizárólagos magyar- országi értékesítésének jogát, s a piac felmérése érdekében a Merkúrral közösen Honda- heteket rendezett. Ezen sze­retné felmérni, azokat az igé­nyeket, amelyek egy ilyen, vi­szonylag olcsónak egyáltalán nem nevezhető autótípus iránt várhatóak. Az Interag és a Merkúr közösen vezeti be e jól ismert japán márkát a magyar piacra. Két típuscsa­lád lesz kapható hazánkban: a Civic, illetve az Accord. A legolcsóbb a Civic 1,4 GL 3 ajtós szériakocsi, amely 905 ezer forintba kerül, míg az Accord 2,0 EXI szériaautónak közel 1,5 millió forint lesz az ára. Az árak tartalmazzák mind a vámot, mind pedig az áfát. Az ígéretek szerint a Hondához komplex szolgál­tatást nyújtanak, azaz zavar­talan lesz az alkatrészellá­tás és a kocsik szervizelése is. November táján megélénkül az utcánk, furábbnál furább fazonok tűnnek fel a kapunk előtt. Elsőnek a szenesek jön­nek, négy elf userált Bud Spen­cer. — Jó napt’ doktor úr, meg­hoztuk a szenet — böffent rám a maffiafőnök, hagyma- és kisüstiillatba csomagolva a nem rám szabott titulust. — Valami nem stimmel, jó ember. Egyrészt mert nem va­gyok doktor, másrészt mert nem rendeltem szenet. Elté­vesztette a házszámot. A debella nem jön zavarba, suttogva megkísért. — Tíz má­zsa prima brikett. Ezerhét- százért. Ennyit a bolondnak is megér. A bolondnak lehet, nekem nem. A szén eredetéhez alig­ha férhet kétség, vagy a te­lepről dütötték, vagy a meg­rendelőket húzták be. Köszö­nöm, az ilyenből nem kérek, sógorom esetén okulva, nem kötök üzletet. Tihamér egy Nem véletlenül bosszan­kodtak az idén is a nagyká- ta,i gazdák. Nekik nyolc fo­rintot adnak a szőlő kiló­jáért, ám a pesti piacokon en­nek az árnak ötszöröséért mérték. Szilvát hét ötvenért vehetett a településen bárki, a fővárosban 48 forintba jött kilója. A kisember semmit se tehet a kereskedelem vámsze­dői ellen, védekezni csak úgy képes, ha maga termeli meg az asztalravalót, már ha van földje. Ezért számíthat ko­moly érdeklődésre Nagykátán a Sasad Tsz faiskola-lerakata, ahol a gyümölcsfacsemetéken kívül a kertépítéshez nélkü­lözhetetlen díszcserjék, örök­zöldek is kaphatók, sőt mos­tantól virágbolt is várja a vásárlókat. Ulviczky József a helyi ÁFÉSZ vezetője volt, most a Sasad alkalmazottjaként dol­gozik. Bízvást fordulhat hoz­zá bárki tanácsért; mert is­meri a gyümölcsfa-telepítés, a metszés, a gondozás minden csínját-bin ját. Azt mondja, annak idején kénytelen volt megtanulni mindent, külön­ben hogyan is élt volna meg az AFÉSZ-nál. Meg aztán nem esett nehezére, otthon hobbi­ból szívesen kertészkedett. Az első napokban sokan be­tértek a faiskolába, úgy min­den ötödik érdeklődő vásárolt is. Jól időzítették a nyitást, éppen a gyümölcsfa-telepítési szezonra, s olcsóbban is ad­ták a málna-, köszméte-, ri­biszketöveket, a szőlővesszőket és a különféle facsemetéket. Az úgymond laikusok sem csa­lódtak, hiszen a boltban ki­kérdezték őket: milyen a kertjük talaja, mit kívánnak ültetni bele, s a kevésbé igé­nyes fajtákat ajánlották, ajándékba pedig a Sasad faj­tajegyzékét adták, amiből to­vábbi ismereteket, tanácsokat lehet kiolvasni. — Gyönyörű tufákat kap­tunk — mondja Ulviczky Jó­zsef, s állítása bizonyításául kitessékel a szabad területre, győződjek meg róla magam is. — A méteres vagy annál is nagyobb példányokat pótlásra viszik. Volt olyan vevőnk, aki több ezer forintot hagyott itt, de meg is lehet nézni a kert­jét! Az a tervem, hogy a ké­sőbbiekben felvállaljuk egy- egy zöldségféle, például az uborka termesztésének min­den szolgáltatását, a palánta értékesítését, a szükséges esz­közök, növényvédő szerek áru­sításán keresztül a szaktanács- adásig. Mert mégiscsak bor­zasztó, hogy egyetlen kiló sa­vanyú uborka száz forintba kerül... Aki sziklakertet akar építe­ni, az sem távozik csalódottan. Kaphatók hozzá szükséges nö­vények, a szaktanácsért sem kell a szomszédba futni. Ul­viczky József és a lerakat má­hordó benzint vett tavaly két szovjet kiskatonától, s kis hí­ján beutalták Baracskára mint orgazdát. Ezt követően a burgonyások szerencséltetnek, rendszerint hétvégén, az élelmesebb je már hajnalban becsönget. — Makói hagyma huszon­kettőért, télálló burgonya ti­zenöt forintért. Mennyit pa­rancsol? A közeli csarnokban tizen­hat forint a hagyma, tizenket­tő a burgonya, mázsán felül haza is szállítják. — Van magának lelke? — didergek rá a kalmárra, s csak azért nem küldöm, el a fenébe, mert deltásabb ná­lam. A szolgáltatóipar színeiben egy üveges érkezik, egy fél- szemű törpe. Dadogva bizony­gatja. hogy én hívtam. Vala­mi rémlik, valóban hívtam. A nyár elején. Amikor a fiam Teli Vilmost játszott az udva­ron, s egy eltévedt nyílvessző beütötte az ablakot. sik alkalmazottja, a kertészeti szakközépiskolát végzett Bíró Éva is tud számos ötlettel szolgálni. A fiatal lány egyéb­ként — bár szőlő-gyümölcs szakon tanult — újabban a virágkötészettel jegyezte el magát, s e szakma fortélyait fővárosi üzletekben sajátította el. — Erzsébet-napra már a Sasad vágott és cserepes vi­rágaival kedveskedhetnek ve­vőink az ünnepeiteknek — mondja. — Igaz, van konku­A Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) fontosnak tartja, hogy az ország villa- mosenergia-importja mielőbb biztonságossá váljon— közöl­te Hatvani György vezérigaz­gató. Elmondta, hogy az ok­tóberi szovjet szállításkimara­dás óta rendben érkezik az energia a Szovjetunióból, de a jövő évi szállításokról, a magyar sürgetés ellenére, még nem kezdődtek meg a tárgya­lások. Magyarország — mi­ként az idén — jövőre is 11 milliárd kilowattóra villamos energiát kíván a Szovjetunió­ból importálni. Ez a meny- nyiség a teljes magyar fel- használás 27 százalékát jelen­ti. A tröszt ugyanakkor tárgya­lásokat folytat a francia vil­— Tárgytalan — mondom a törpének. — Mit gondol, azóta magára várok? — De uram! Én nyáron nem szoktam dolgozni, nem azért vettem a nyaralót Balatonali- gán — dadogja méltatlan­kodva. A sok hívatlan vigéc közt egy köszörűs kapóra érkezik. Nejemmel épp akkor kínoz­zuk a kivénhedt darálón a fasirtnakvalót. — Kés. rostély meg a met- szőolló — sorolom az élezésre áhítozó tárgyakat. — Elviszi? — kérdezem naivul, mivel csak egy válltáska lóg az ol­dalán. — Dehogy viszem! Most rögtön kiköszörülöm — mond­ja önérzetesen, s a táskából előkap egy öklöm nyi szerken­tyűt. A mütyürke nem több agy gyerekjátéknál, rémlik, egy bécsi zugüzletben hasonlót láttam, ötszáz schillingért kí­nálták. rendünk, hiszen Nagykátán más bolt és számos maszek is árul, de úgy gondolom, hogy ha kicsit drágább is az a ró­zsa. egy ízlésesen kötött, dí­szített csokor azért minden­képp vonzó lesz. No és a cse­repes növények, amikkel min­denütt versenyképes a ter­melőszövetkezet. Kedveltek manapság a falidíszek is, eze­ket kérésre helyben készítem, ami mindenképp újdonságnak számít majd településünkön. F. E. lamosipari vállalattal, az EDF- fel is, hogy esetleges energia­gondok esetén kisegítse Ma­gyarországot. Az EDF Né­metországon és Csehszlová­kián keresztül tudna áramot szállítani, s e hálózat áteresz­tőképessége 400-600 mega­watt, míg Ausztrián keresztül mintegy 200-300 megawatt szállítására van elvi lehető­ség. Az MVMT a jövőben sze­retné megteremteni annak le­hetőségét, hogy a magyar vil- lamosenergia-import több lá­bon álljon. A Nyugat-európai Egyesített Villamosenergia Rendszerhez (UCPTE) való csatlakozás azonban mintegy 300-500 millió dolláros beru­házást igényel. Ennek a for­rását keresi most a tröszt. Forog a kövecske, pattog a szikra, szűk öt perc alatt vé­gez a mester. — Száznyolc­van forint — közli kurtán, s közben a szeme sem rebben. — Mennyi?! — nézek ráhü- ledezve, majd ösztönösen az írógépemre pillantok, melyen vért izzadva kopogom ki a napi bruttó ezrest. — Száz-nyolcvan — ismétli meg a tag, most már tagol­va. Mint a diligyereknek szo­kás. — Ha óhajtja, adhatok számlát, nem kontár, iparos vagyok. — Ötperces munkáért száz- nyolcvan forint?! Ennyit egy miniszter sem keres! — Ügy kell neki, miért nem lett köszörűs — vágja rá em­berem flegmán, s két ujjal át­csípi nejem kezéből a pénzt, aki botránytól tartva, enyhén tuszkolja a kijárat felé. Mikor jön vissza, épp azt mesélem a fiamnak, hogyan járták az én időmben a ván­dorköszörűsök az utcát, maguk előtt tolva a lábbal hajtás, targoncaszerű gépet — Az akkor volt. A mi em­berünk Toyotával van — szól közbe az asszony halkan, az­tán megy. hogy odategye a }a- sírtot sülni. (—gye—) A Budapesti Rendőr-főkapitányság XXI. Kerületi Rendőr-főkapitánysága pályázatot hirdet közterületi szolgálatra Közterületi szolgálatra jelentkezhet az a legfeljebb 35 éves fiatal, aki:- büntetlen előéletű- sorkatonai szolgálatot teljesített- a szolgálattal járó kötelezettségeket vállalja- középiskolai érettségivel vagy szakmunkásképző iskolai végzettséggel rendelkezik- legalább 170 cm magas- egészségileg alkalmas. Kereseti lehetőség: kb. havi 15 000-16 000 Ft (bruttó). A pályázat benyújtása előtt részletes felvilágosítás kérhető munkanapokon 8-tól 16.30 óráig, személyesen: BRFK XXI. Kerületi Főkapitányság, Budapest XXI., Tanácsház tér 23., telefonon: 15-72-411/103, 128, levélben: Budapest, Pf.: 19. 1751. Munkában a Levegő-csoport Valamim működni kezd Talán már meg tudnám válaszolni hajdanvolt mate­matikatanárom kérdését. Ami nagy szó, hiszen a számtudomány tudora szigorú, sokat követelő ember, míg én matematikai analfabéta va­gyok. Buktam is annyit, mint a ví­zicsirke, pótvizs­gáról támolyog­tam utóvizsgára, a tanár úr azon­ban nem engedett a 48-ból, még gyökeiből sem: követelt. Aztán egyszer-egyszer felcsillant előttem a remény. A ta­nár úr éppen a számomra meg­fejthetetlen egyenletkígyókat rajzolta, mikor a festetten, szálkás táblán eltört az ócska kréta. — Kérem — fordult felénk —, itt nem működik semmi. Sem a kréta, sem a táb­la, sem az ipar. Aki olyat mond a vizsgán, ami mű­ködik ebben az országban, azt át­engedem. Na, örültem, megoldom én a matekvizsgát pró­zában: a recipro- kok helyett majd előadom, mi mű­ködik, s vehetem a bizonyítványo­mat. Persze végül is nem találtam mű­ködőképes dolgot. Nehéz is lett vol­na, 1985 körül járhattunk akkor az időben. Bosz- szankodtam is: ha az ipar nem mű­ködik, miért épp az oktatás mű­ködjön? Álmunk az olyan tanár volt, aki beírja 8 hármast, nem kö­vetel semmit, ha­nem siet masze- kolni. De hát a mate­matika tanára nem ilyen volt. Kénytelen voltam az algoritmusokat biflázni. Ki is jár­tam az iskolát. Most pedig arról értesülök, hogy ezen. szigoráról ismert tanárt a megye egyik fel­sőoktatási intéz­ményének főigaz­gatójává válasz­tották — főként — diákjai. Valami talán mégis működni kezd az ország­ban. TBE Peremvárosi vigécek Honnan lesz villamos energiánk? Rázós forrást keresnek

Next

/
Thumbnails
Contents