Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-13 / 266. szám
1990. NOVEMBER 13., KEDD Megkopszssadlzsai, de nem foíínsedimf Ki tanyája ez a nyárfás ? Vannak csendes, vannak mozgalmas, és akadnak zűrös tele- pulesek. ez utóbbiakban mindig történik valami. Amiért is az ilyenekért nem tülekedtek a tanácselnökök, a rendőrőrs-parancs- nokok és más korifeusok, a közélet irányítói. Gyá! is ezek közé tartozik, s ha az önkormányzati választások során nem akadt volna helyi jelölt a polgármesteri posztra, nem csodálkoznék. A lengyelek — és más nációk — jóvoltából évek óta egyfajta invázlós állapot uralkodik a községben, mely elsősorban a közbiztonságot érinti. Finanszírozási gondok is akadnak, ami sok fejtörést okozoli az előbbi testületnek is. Konkrétan arról van szó hogy a 17 ezer állandó lakos mellé ötezer ideiglenes^csapódott, ezek nem adófizetői a községnek, mégis a községtől 'igénylik és igénybe is veszik a különböző szociális juttatásokat: a bölcsödét, napközit, iskolát, tömegközlekedési differencia térítését a BKV felé —, hogy csak néhányat említsek. Mindezek ismeretében a perspektívák nem túlontúl kecsegtetőek, találóan mondta valaki: itt legfeljebb megkopaszodik, de meg nem tollasodik a polgármester. Nos volt, aki mégis felvállalta, sőt többen is megpályázták. A legtöbb szavazatot a Vállalkozók Pártjának színeiben induló Gyimesi István kapta, akinek a népszerűségéhez „tősgyökeres” volta is hozzájárult. — Ha nem is tősgyökeres, de harmadik generációs vagyok Gyálon. pédapám még Erdélyben élt, nagyapám a gróf Károlyi birtokból vett egy kétszáz négyszögöles telket, azon épített házat. A néhai Gyimesi István MÁV-lakatos volt, az unoka közgazdasági téchnikumot végzett, a kereskedelem különböző régióban dolgozott, majd magántaxis, hivatalosan személyszállító kisiparos lett Gyálon. — Nem a meggazdagpdás vágya vezérelt. Akkor már aktív tagja voltam a Vállalkozók Pártjának, s mint ilyen, a magam példájával akartam másokat is meggyőzni, hogy a vállalkozás nem csupán szlogen, a rendszerváltozás divatja, ha- nerh a továbblépés egyik módja. 0 Sikerült? — Úgy hiszem, igen. Különben nem választottak volna országos ügyvezetőnek. 0 Amiről viszont mint polgármester, le kellett köszönjön. — A tisztségről igen, de ez nem zárja ki azt, hogy esetenként, ha igénylik, ne adjak tanácsot, útbaigazítást a kezdőknek. Mert nem elég valakit Valamibe belehajszolni, kivált, ha azt a valamit nem ismeri. A buzdító a buzdítással felelősséget vállal magára. 0 Ügy tudom, önnek nemcsak a magánvállalkozásról, de az országos gazdasági élet megreformálásáról is van néhány teóriája. — Mondjuk úgy: véleményem. Ami a magán- és állami szférában egyaránt érvényes. Ma mindenki azért tülekedik, hogy kijusson a nyugati piacra, még akkor is, ha a termékeit áron alul kell elkótyavetyélje, 'mert nem versenyképesek. Abszolút helytelen álláspont a keleti piacok drasztikus felszámolása. A sikert én pont abban látom, ha felvállaljuk a híd szerepét nyugat és kelet közt. 0 Kelet felé való orientáltsága aligha vonatkozik a gyá- li „kágéesté” piacra? — Arra valóban nem! — bólint rá Gyimesi István. — Ez a piac és a vele járó kaotikus állapot felér egy pestisjárványnyal. Mint jelezte, Gyál megosztottsága is érdekli. Javaslom, mindkét kérdésről a helyszínen tárgyaljunk. A hírhedt KGST-piac a gyá- li zöldségpiacon kezdett működni, de hamarosan olyan méreteket öltött, hogy a volt tanács kénytelen volt átengedni a szomszédos futballpályát is. Egy-egy hétvégi reggel a két terület külleme több, mint -lesújtó. Katasztrofális! Bokáig' ér a szemét, kocsiszámra szedik össze az üres és tört üvegeket, a pálya zöld gyepét rég kitaposták. (Arról most ne beszéljünk, hogy a több ezer ember hol végzi el a szükségleteit ...) 0 Nem volna célravezetőbb a tér felbetonozása, bekerítése és a higiénia intézményesítése tisztes belépődíj ellenében? — Milliós nagyságrendű beruházást igényel, de nem ezen múlik. Mi van akkor, ha a Energiapczarlás felsőfokon? 0 # Öreg autó, vén autó A Budapest-Pest Megyei Műszaki és Agrárklub indokoltnak tartja, hogy az energiaárak ügyében a jövőben o műszaki-szervezési feladatok is az érdeklődé^ . reflektorfényébe kerüljenek. Az említett klub mérnökei és tagsága azon az állásponton van, hogy az energiahordozók árvitái önmagukban nem elégségesek a hazai gondok megoldásához. Az közismert, hogy a most már világpiaci áron vásárolt olajtermékeket Magyarországon olyan gépekben és berendezésekben használják fel,, amelyeknek műszaki állapota és paraméterei elmaradnak a nemzetközi kívánalmaktól. A Budapest-Pest Megyei Műszaki és Agrárklub mérnökei szerint, amennyiben az ország megnyugtató szinten kívánja tartani a termelést és az életszínvonalat, erre két lehetőség kínálkozik. Az egyik az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, míg a másik a különböző belső energiaforrások minél teljesebb körű igénybevétele, szóval az importenergia kiváltása. Javaslátaik között számos f jgyeimet, érdemlő kapott helyet. A közlekedésszervezésnél az egyes országos fő közlekedési utakon indokoltnak tartják a haladási sebesség alsó határának előírását, s a lassú járművek számára megfelelő alternatív útvonalak kijelölését. A városi és a községi forgalomban a fölösleges forgalmi lámpákat érdemes lenne megszüntetni, illetve azok időszakos működését bevezetni, és az értelmüket vesztett táblákat eltávolítani. A nagy fogyasztású, régi típusú és rossz hatásfokú autókat, vélik a klub szakemberei, mielőbb ki kell cserélni. Ezért érdemes volna az illetékeseknek a behozatali feltételeket újragondolni, de csak egyes meghatározott, kedvező fogyasztású típusokra. Gondoltak a mérnökök a lakossági energitakarékosság- ra is. Példákat azért nem említenek, mert szerintük felsorolás helyett célszerűbb volna, hogy naponta, például a hírközlő szervek útján kapjon a lakosság rövid, érthető felvilágosítást arról, hogy használati tárgyait, berendezéseit milyen módon üzemeltesse! A klub szerint a mezőgazdasági energiatermelés jelentőségét külföldi példák is igazolják. A modern gazdaságok energia-önellátása részben vagy egészben megvalósítható, mi több, jelentős energiahordozó termelése is lehetséges. Növényi olaj-, alkohol-, bio- és fagáz-, továbbá szél-, víz- és napenergia szerepel az ajánlatok palettáján. Az élelmiszer-termelés, vallják, előbb-utóbb az elkerülhetetlen önkorlátozásával, jelentős földterületek válnak szabaddá. Ezek például parlagon is maradhatnak, de valutát megtakarító, hasznot teremtő energiatermelésre is felhasználhatók. Gy. L. kormány úgy dönt, hogy drákói vámtörvényekkel felszámolja az üzletelő turizmust? Mit csinálunk egy hatalmas, infrastrukturalt piaccal? Nincs nekünk erre szükségünk, púp a hátunkon. Hétvégeken megbénul a közforgalom, az egész község olyan, mint egy rossz, piszkos keleti bazár. À „vendégek” nem kímélik a magánházakat, kerítést döntenek, ablakot bevernek, kipusztítják még a piac környéki fákat is. 0 Vagyis szeretne megszabadulni tőle? — Csakis! Még nem tudom, hogyan, de ezt a problémát szeretném az elsők■ közt rendezni. Nyilván igénybe kell majd vegyem a kormány támogatását, a mi kompetenciánkat meghaladja, s a helyi rendőrség is tehetetlen az ide rajzó bűnözőkkel szemben, akiket a piac vonz. Szintén gyáli sajátosság a település megosztottsága, fele Lőrinchez, a XVIII. kerülethez tartozik. 0 Nem lehet ezt meglépni, rendezni? Visszaállítani az 194? előtti viszonyokat? Válasz helyett a polgármester elvisz egy utcába, melynek két1 neve van. A felvég Barack utca és Gyálhoz tartozik, az alvég Gyöngyvirág utca, s pestimrei terület, XVIII. kerület. A házak állapotából ítélve 1947-ben még nem volt itt utca, az akkor még határvonalnak számító mezsgyéket, üres területeket sorra beépítették. De akad ennél cifrább anomália is! Az Ady Endre utca jobb oldalán vízvezetéket fektetnek — a gyáliak pénzéből. Pedig az utca bal oldalán már van nyomócső a földben, csakhogy az Pesthez tartozik, arra gyáliakat nem lehet rákötni. Egy országban, ,egy megyében, egy'településen, sőt, egyugyanazon utcában. Erre mondják: megáll az ész! — Ez megint csak felsőbb döntést igényel, de így nem maradhat. Számos ok miatt, vegyük példának okáért a rendőrök helyzetét., Sok esetben nem tudnak intézkedni, illetve össze kell hangolják a munkájukat a lőrinciekkel, ami miatt elhúzódhat egy-egy ügy felgöngyölítése (vagy meg is hiúsul). Gyimesi Istvánnak igaza van; így nem maradhat a köz- igazgatás. Sok bába közt elvész a gyerek. Ma Gyál amúgy is a halmozottan hátrányos helyzetű települések közé tartozik, a megosztottság még jobban felszínre hozza a lakosság panaszait (például: az utca egyik oldalán pesti tarifa szerint fizetik a villanyt, a másikon vidéki árban. A gyáliak vasas, rossz vizet isznak, a pestiek tisztát.) Gyimesi István mindössze 40 éves, és mint magántaxis, vállalkozóként jól vizsgázott. Az igazi vizsga most következik: Gyál sorsát, jövőjét sínre tenni. Ismerve az. ország helyzetét, csak remélni lehet, az új polgármester nem fog sem megkopaszodni; sem belege- bedni a rá váró munkába. Matula Gy. Oszkár Levette haitókáiárói es pártiéi vényt Mire szavaz, ha távol marad? Annak ellenére, hogy dr. Úri József, Szigetszentmiklós polgármestere október 25-e óta áll a testület élén, valójában hivatali szobájában eddig alig időzött, s nagyon sok fontos városi üggyel még foglalkozni sem volt módja. Ha néhány évvel idősebb lenne, a polgármestersége első két hete bizonyára rajzolt volna homlokára néhány barázdát. Csakhogy harmincéves kor alatt a gondokat és megpróbáltatásokat is könnyebben tűri az ember. — Több napomat töltöttem tanácskozásokon, értekezleteken az elmúlt héten — mondja dr. U.ri József. — Ezek nagyon hasznosak voltak a számomra, hiszen rengeteg kérdésre adtak választ. Különösen az országos polgármesteri értekezlet adott sokat, hiszen a tanácselnökből lett és a hozzam hasonló új polgármestereket is foglalkoztatta, hogy miként induljunk neki a munkának alapvetően fontos törvények nélkül. Kérdőjelek azért szép számmal maradtak. Hiszen nem könnyű felvenni a megkezdett ügyek soktucatnyi fonalát. — Bevallom, amikor megválasztottak, gyorsan végiggondoltam magamban, melyek azok az ügyek, amelyekkel először foglalkozni akarok, amelyek nem tűrnek egyetlen napnyi halasztást sem. Az elsők között volt a népszavazás kiírásának kérdése. Ugyanis még nyáron a helyi MDF-szervezet aláírás-gyűjtési akciót indított, tiltakozva egy tervezett utcanyitás ellen. Ez az út egyenes vonalban vezetné át a városon a napokban megnyíló MO-s autóút Dél-Csepel-sziget felé irányuló forgalmát. Egyelőre ugyanis Szigetszentmiklós határában van az egyetlen lehajtási lehetőség. A csaknem ezerhét- száz aláíró azt követelte, hogy a Bercsényi utcát addig ne nyissák meg, amíg nem épül meg egy a várost elkerülő út. A tanacstestületnek még nyáron határoznia kellett volna a rendkívüli népszavazás kiírásáról, ám ez a döntés már az új önkormányzati testületre maradt. Ügy képzeltem, hogy bekéretem a Bercsényi utcá val kapcsolatos valamennyi anyagot, és alaposan elmélyedek benne, ám erre eddig nem volt időm. Jogász vagyok, s azon töprengek már napok óta, hogy mi lesz a népszavazás kimenetele. Mi lesz, ha a miklósiak nem mennek el sza vazni? Ezzel vajon elfogadják a régi tanácstestület korábbi, az utcanyitásról szóló határozatát? S az önkormányzati képviselők megváltoztathat- ják-e, ezek után a tanácstagok népszavazással is „szentesített” döntését? Egyáltalán, aki távol marad, az mire szavaz ebben az esetben? Az ifjú polgármester három évig a Szigetfő Termelőszövetkezet jogászaként dolgozott, ez volt az első munkahelye. Viszonylag hosszú időt töltött távol a várostól, hiszen az ő idejében még nem volt Kontrollgépen az adatok Irattárban tárolt bejelentők Új IBM-kontrollszámítógé- pet állított be a meglévő egy mellé a Pest Megyei Tanács 'népesség-nyilvántartó irodája és anyakönyvi hivatala. Erre azért volt szükség, mert a népességszámláláson kívül a választások egész megyére vonatkozó adatait is náluk kellett feldolgozniuk. Most újabb feladatot kaptak a gépek és az azokon dolgozók. Egy hónapja szintén a tanácsnak kell nyilvántartania és feldolgoznia a megyében lakó vagy elköltöző állampolgárok adatait is. Ezt a feladatot korábban az Állami- Népesség-nyilvántartó Hivatal látta el. Változott a tizennégy' éven felüli magyar állampolgárok ki- és bejelentőlapjainak adatfeldolgozása Is. Bár ez korábban is a megyei tanács feladata volt, viszont egy hónapja már nem az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatalnak, hanem a BM lakcím- és közlekedés-nyilvántartási osztályának kell megküldeniük. Módosult az a korábbi ügymenet is, miszerint a rontott be- és kijelentőlapokat a megyei tanácsnak nem kellett a helyi tanácsokhoz visszaküldenie. Mostantól viszont nemcsak visszaküldik, hanem a helyi önkormányzatok két évig kötelezően az irattárakban tárolják. Ezek az intézkedések az adatok pontosságát szolgálják. — kk — középiskolája Szigetszentmik- lósnak, s újabb ráadás az egyetemi évek. Itt éltek viszont a szülei, akik közismert és köztiszteletben álló emberek voltak a településen. A fiatalember megválasztásával nagyon régi vágyuk teljesült a miklóáiaknak : végre helybeli ember került a város élére. — Egészséges, zöld várost szeretnék — mondja, amikor arról érdeklődöm, milyennek is akarja látni szülőhelyét néhány év múlva. — Sajnos Szigetszentmiklós ma csúnya és piszkos. Aki végigmegy a város kanyargós utcáin, megnézi a régi városmagot, a majdani centrumot vagy a lakótelepeket, " láthatja, hogy soha nem, egységes szemlélet, hosz- szú távú koncepció alapján fejlődött Szigetszentmiklós. Az átgondolatlanság rányomja bélyegét még az új beruházásokra is. A közelmúltban készült el egy városi intézmény, 150 személyes nagyteremmel, ám az épület parkolójában alig harminc autónak van helye. Az előző tanács ígéretet tett arra, hogy itt, a szomszédos telken alapellátást szól- gáló városi egészségház épül. Ezt azonban már úgy kell megtervezni, hogy ne csak a holnapra, de a holnaputánra is gondoljunk. Amint időm lesz, szeretném átnézni a régi rendezési terveket: mi az, ami ezekből még felhasználható, s úgy papírra vetni egy reális elképzelést. Jó volna, ha ezt olyan építész készítené el. aki itt él, vagy kötődik a településhez. Dr. Úri József megválasztása napján levette zakója hajtókájáról az SZDSZ-jel- vényt, és ma is hiszi, amit az alakuló, testületi ülésen mind a tizenkilenc — pártok színeiben bekerült — képviselő deklarált, hogy innen már nem a párt. hanem a város érdeke az első. — Megdöbbentett az MDF vezetőinek kijelentése, amely ellenzékbe szólítja az. önkormányzati testületek kisebbségbe szorult MDF-es tagjait. Remélem, hogy nálunk a nyolc, kormánykoalíciós színekben bekerült képviselő a szívére hallgat, és a város érdekében nem vonul ellenzékbe. Nagyon sok a feladat. Egyik sürgősebb, mint a másik. Bizottságokat kell alakítani és elkezdeni végre az érdemi munkát. Jó lenne már tudni, hogy miből gazdálkodhatunk jövőre. Hiszen előfordulhat, hogy csupán intézményeink zavartalan működtetéséhez lesz elég a pénzünk, fejlesztésekre már nem. Erra is fel kell készülni. Nem hiszem, hogy tizenegyen, a kormánypártiak nélkül maradéktalanul képesek lennénk eleget tenni az önkormányzat állította követelményeknek és a lakosság velünk szembeni vá-. tokozásának. Ezért remélem, hogy képviselőtársaim nem vonulnak ellenzékbe. A polgármester szeretne sok külső tagot is bevonni a bizottságok munkájába, s itt elsősorban a választáson „elvérzett”, de lelkes és nagy szakértelemmel rendelkező miklósiakra számít elsősorban. — Bevallom, nagyon irigylem azokat a polgármestertársaimat, mint például a tököli Hoff man Pált vagy a ráckevei dr. Kulcsár Istvánt, akik már a tényleges rendszerváltás szellemében, de még az őszi választás előtt kerültek hivatalba, tanácselnökként. Hiszen tőlük a hivatali munka megismerése, a tempó és a gondolkodásmód felvétele már nem vesz el annyi energiát — mondja végezetül dr. Úri József. — Ügy segítek magamon, hogy megnyugtat- ■ tam az apparátus dolgozóit, munkájukra, szakértelmükre igényt tartok. Szeretnék nyugodt légkörben és most már ténylegesen a város ügyeivel foglalkozni. Móza Katalin Rőt lánggal ég a tűz r"^rry~z’xc^--r ^.rvp.y. Sír a szél, majd eliramodik, f.nehéz párák szakadnak el a rögtől, s a rövid életű, bányadt ragyogásban fázósan reszket egy dércsípte cserje. Tarlóra vetkezett a kifosztott táj, aludni készül a föld. Őszbe csavarodva búsul az erdő, s bíbor gyászában lombkönnyet hullajt. Rőt lánggal ég a tűz, utolsó ebédjét főzi a juhász. A nyáj legel, de a szamár már fel- málházva. A vezérkos nyakában rozsdásan szól a pléhko- lomp, a kutya csaholva kering egy juh körül, mely el- bitangolt a nyájtól. Jön a csősz, akkurátusán lépked. Minek sietne? Ilyentájt már üres a határ, nincs mire vigyázzon. Megáll, köszön, nézi a juhászt. — Adj’ isten. — Magának is. — Elmégy, András? — Én már el — mondja kurtán a legény, s lök egy falast a kutyának. — Jó év vöt? Fizetett a gyapjú? — Megjárta. Hát a búza, lesz elég kenyír? (Erdősi Ágnes felvétele) — Kenyír az lesz, meg ko- lompír is. Csak a tengeri száradt ki. Drága lesz az idén a hízó. Hallom, házasodsz. — Igenis. Ha meg nem gondolta Kata. Szűkszavú népek, fél szavakból is értik egymást. Igaz, a fél szavakban minden benne van. A tavaszi zápor, melyben a mag kipattant, s a nyári fény, melyben sárgul a kalász. A születő kisbárány első bégertése, a rocskába ömlő tej suhogása s a hófehér birkagyapjú. Ezer éve beszélnek így ezen a tájon, mely ezer éve termi a búzát, a gyapját vetkező nyájat, azt a csodát, melyből a folyamatosság születik, az embert megtartó erő. — Hát akkor isten megáldjon, András. — Magát is, Mihály bátyám, A lagzira elvárjuk. Paroláznak, aztán ki-ki indul az útjára. A kutya csahol, megugatja az öregembert, vagy tán a novembert, mely elűzi őket a mezőről. Indul a nyáj, ballag a szamár. A nap fáradtan készül elágyazni, s magára húz egy felhődunyhát. M.vGy. O.