Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-13 / 266. szám

1990. NOVEMBER 13., KEDD 3 KAMATEMELÉS TÖBB LÉPCSŐBEN A hiteleké az idén még változatlan Az Országos Takarékpénz­tár november 20-tól az érték­papírok, december 1-jétöl az átutalási betétek, 1991. január 1-jétöl pedig a takarékbetétek kamatát emeli fel átlagosan bruttó 3-4 százalékkal — kö­zölte Kalocsay Tamás, a pénz­intézet vezérigazgató-helyet­tese. Elmondta, hogy azOTP-t kissé váratlanul érte a kor­mányzati bejelentés a kamat­emelésről, íny technikai lehe­tőségeik függvényében, az emelést csak lépcsőzetesen tudják bevezetni. Szólt arról is, hogy az idén már nem vál­tozik a hitelek kamatlába, de a jövő évtől a fogyasztási hi­telek kamatlába a betéti ka- matokkar összhangban fog nö­vekedni. November 20-tól az érték­papírok közül a letéti jegy ka­mata bruttó 26 százalékról 30- ra emelkedik (nettó 24 száza­lék), s hasonlóan 4 százalék­kal emelkedik a pénztárje­gyek kamata is. A látra szóló betétek kama­ta január 1-jétől nettó 8 szá­zalékról nettó 12 százalékra növekszik. Az egy, illetve két évre lekötött betétek kamata egységesen bruttó 27,5 száza­lék (nettó 22 százalék) lesz, niíg a három évre lekötött be­tétek után bruttó 28,5 száza­lék (nettó 23 százalék) kama­tot fizetnek. A takarékleve­lek utáni kamat lesz a legma­gasabb, bruttó 30 százalékjnet- tó 24 százalék). Az átutalási betétek utáni kamat december 1-jétöl nettó 14 százalékról nettó 17 száza­lékra emelkedik. A lakás célú betétek kamata 5 éven túli felhasználás ese­tén nettó 25 százalékról nettó 29 százalékra nő, míg 5 éven belül nettó 18 százalék he­lyett a jövőben nettó 23 száza­lék kamat jár. A nyugdíj-elő- takarékossági betétek bruttó kamata 27 százalékról 30 szá­zalékra (nettó 24 százalék) emelkedik. A gépkocsiletétek után ja­nuár 1-jétöl a korábbi 7 száza­lék helyett 8,5 százalék kama­tot fizetnek egy éven belüli felhasználás esetén. Egy éven túl 10-ről 12-re, két éven túl pedig 14-ről 17 százalékra nö­vekszik a nettó kamatláb. A KST-betétek nettó kamatlába a jövő évtőlf 10-ről 15 száza­lékra növekszik. Ugyancsak emelkedik a tízen túliak ta­karékbetéte utáni kamat, még­pedig 12-ről 18, az iskolai ta­karékbélyegé 5-ről 15, a gyám­hatósági betéteké pedig 22-ről 25 százalékra. Annak érdekében, hogy a no­vemberi gépkocsi-nyeremény- betét sorsolásánál és az 1991. januári lakás-nyereménybetét sorsolásánál a kamatok növe­kedése érzékelhető legyen, ezért e két betétformánál visz- szamenőleges kamatemelést hajt végre az OTP. A miniszter sem értett mindent Pályáznak a rendőrkapitányok Nem újdonság már az a meg­állapítás, 'hogy kiszámíthatat­lan a Parlament működése. Ez­úttal azonban az eddig meg­szokottól eltérően — amikor a honatyák többnyire nem tud­tak végezni vállalt feladataik­kal ,•— előbbre jutottak, mint ahogyan tervezték. Erről ta­núskodik a forgatókönyv is, amely csupán az első két na­pirendi pont tárgyalásához nyújtott fogódzót hétfőn a le­vezető elnökök számára. En­nek oka vélhetően az volt, hogy az első, a fegyveres erők és testületek hivatásos állomá­nyának szolgálati viszonyára vonatkozó előterjesztés hetek óta témája mind a plénum- nak, mind az egyes bizottsá­goknak, s így számos módosí­tó indítvány várt elfogadásra avagy elvetésre. A másik tör­vényjavaslat a Társadalombiz­tosítási Alap tavalyi költség- vetésének végrehajtása volt. S bár ilyesfajta pénzügyi vi­tákról a mai honatyáik csak az előző Parlament működését fi­gyelve szerezhettek tapaszta­latokat, a napirend előkészítői ebből, s az ország szociális-gaz­dasági helyzetéből kiindulva joggal feltételezhették a bírá­latokat sem nélkülöző éles és hosszadalmas vitát. A plénum azonban túllépett ezen. A fegyveres erők és tes­tületek hivatásos állományá­nak szolgálati viszonyáról szó­ló rendeletmódosító törvény- javaslatot mintegy fél óra alatt elfogadták, annak ellenére, hogy a mődosítványokat he­lyenként még a belügyminisz­ter sem értette, s a döntés hol az egyszerű többséget, hol pe­dig a jelen levő képviselők kétharmadának egyetértő sza­vazatát igényelte. Ám végül is törvény született a Belügymi­nisztérium, „polgárósodásáról” és bizonyos szolgálati funkciók — például a rendőrkapitányi,-főkapitányt posztok — pályá­zat útján történő betöltéséről. Kevesen, ám annál hosszab­ban szóltak hozzá a Társada­lombiztosítási Alap tavalyi költségvetésének Végrehajtá­sához. Többnyire a társadalom­biztosítás vagyonának kezelé­sét bírálták, illetve a társada­lombiztosítás stabilitási felté­teleinek megteremtését, a tár­sadalombiztosítási önkormány­zatok megalakítását sürgették. A Parlament végül — miután a benyújtott két módosító in­dítványt is visszavonta beter­jesztője — a törvényjavasla­tot ellenszavazat nélkül elfo­gadta. Következhetett tehát a csa­ládi pótlékról szóló törvény, valamint a társadalombiztosí­tási törvény újabb módosítá­sának tárgyalása, s így vált a szociálpolitika az ülésnap el­sődleges témakörévé. Hóinap My.tátják a huzakodást Nincs még megegyezés a minimálbér emeléséről — Elsőként az üzemanyag- és bizonyos energiaárak emelésének termelői, szolgáltatói ellentételezéséről kezdődött vita hétfőn a Par­lamentben az Érdekegyeztető Tanács ülésén. A szakszervezeti kerék­asztal által Javasolt bér- és szociális Juttatások kompenzációs eme­léséről csak ezután kezdtek tárgyalni, de megegyezés e témakörben nem Jött létre. Ezért az ülést az első napirendi pont lezárása és a második részbeni megvitatása után szerda délutánra elnapolták. Ad­dig a kormány megismerkedhet a szakszervezeti kerekasztal — az eredetihez képest — csökkentett mértékű kompenzációs igényével. A kormány előterjesztése a termelői, szolgáltatói körre az év hátralévő két hónapjára a vasútnak, a helyi és távolsági tömegközlekedésnek 670; a postai szolgáltatásoknak 90; a közüzemi víz- és csatorna­szolgáltatásnak 200; a rendőr­ségnek, a tűzoltóságnak és a mozgáskorlátozottaknak 140; a mezőgazdaságnak 40; a ház­tartási tüzelőolajat fogyasztók­nak 700 millió forint kiegé­szítést irányzott elő. A Tár­sadalombiztosítási Alapból tervezték a mentők, az orvosi ügyeletek üzemanyag-többlet­költségének megtérítését, mintegy 243 millió forint ösz- szegben. Ebből idén megold­ható. hogy e területek egy ré­szénél ne áremeléssel hárít­sák a fogyasztókra az üzem­anyag és bizonyos energia ter­melői árak növekedését. A vita során a munkaadók képviselői egyebek között a mezőgazdaságnak szánt össze­get kevesellték. A munkavál­lalók pedig azt vetették fel, hogy a költségvetési, önkor­mányzati intézmények kima­radtak a kedvezményezettek köréből, pedig e területeken is a működést akadályozhatja a magas üzemanyag- és ener­giaköltség. A szerdára elnapolt, a bér és szociális juttatások révén adott kompenzációra vonat­kozó napirendi pont kereté­ben a Szakszervezeti Kerek­asztál eredetileg arra tartott igényt, hogy a minimálbére­ket a jelenlegi 5600 forintról 5800 forintra emeljék, a költ­ségvetési területeken az idén Kilométerpénz Az Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén a kormány, a munkaadók és munkavállalók képviselői elfogadták a saját gépjármű hivatalos célú hasz­nálatáért járó költségtérítés változásainak elveit is. Ezek szerint: motorkerékpár esetén: 125 kcm-ig 0,90 Ft km, 125 kcm felett 1,00 Ft km; ehhez adó­dik üzemanyag-felhasználás címén 4 liter 100 km üzem­anyag ellenértéke adható. Személygépkocsi esetén 4,00 Ft,km, plusz üzemanyag­felhasználás címén 10 liter 100 km üzemanyag ellenértéke számolható fel. ; Ha saját gépjármű a munka- viszony létesítésének feltétele, akkor a költségtérítésként el­számolható összeg motorke­rékpárnál 90 fillérrel, személy- gépkocsi esetén 50 fillérrel emelkedik kilométerenként. Tehergépkocsi esetén 4,70 Ft km, valamint 16 liter 100 km benzin vagy 23 liter 100 km gázolaj ellenértéke számolható fel. Magyar reformátusok II. világtalálkozója A magyar reformátusok II. világtalálkozóját 1991. június 21-e és 30-a között rendezik meg Budapesten, Debrecen­ben és Balatonszárszón — je­lentették be pénteken a deb­receni református kollégium­ban , a szervezőbizottság ala­kuló ülésén. Elmondták, hogy az első találkozót 1938 augusz­tusában tartották, amikor a világ magyar reformátussá- ga képviseletében hétezer részivé ző je volt a rendezvény­nek. Ezúttal negyvenezer résztvevőt várnak; a cél, hogy a találkozó is hozzájáruljon a református keresztyén élet­forma megerősödéséhez, az ország erkölcsi megújulásá­hoz. Senki nem tud semmit, vi­szont mindenki tudni vél va­lamit. A Parlament folyosóján — bármi történjék is az ülés­teremben — a kormányátala­kítás a napirend. Nagyon a le­vegőben lóg a dolog. Antall József múlt heti nyilatkozatá­ra rácáfolva a napokban kö­zölte, még az idén megejti a cseréket. A nyugodt derű És mindenki tippel. Jól ér­tesült körök szerint Kónya Imre, a hajdani független jo­gász lenne a vidéki ügyvéd, Horváth Balázs utóda a bel­ügyi tárca élén. Ha nem len­ne kínos, felesége, Kutrucz Katalin lenne az igazságügy­miniszter. Pletykálják, hogy Katona Tamás külügyi állam­titkár nem akarja elfogadni a kultuszminiszteri bársony­széket, állítólag ő Jeszenszky helyére vár. Egy, amit min­denki biztosra vesz: a koalí­ció fölállása nem változik. Te­hát a szocialistáknak nem ajánlják föl a pozíciót a kor­mányban, s kormánykörökből származó információk szerint egy ilyen fölajánlást a Fidesz nem fogadna el. Pedig, hogy a Fidesz az a párt, amelyik a leglátványo­sabb stílusváltást hajtotta végre a taxisblokád óta, ab­ban ellenzék is, kormánypár­tok is egyetértenek. Antall József és Orbán, Viktor nyi­latkozatai a kölcsönös tiszte­PARLAMENTI JEGYZET letkörök jegyében telnek, s ez a honatyáknak is föltűnt. A koalíciós partnerek azonban egyetértenek abban, hogy ro­vásukra nem történhet ellen­zéki áttörés az ország vezérlő­pultjánál, ellenzéki honatyák viszont meg vannak arról győződve, hogy mii sem segí­tene a totális gazdasági cső­dön néhány; nem éppen kulcs- pozíció* ellenzéki birtoklása. Esetleg szakértői posztokon — mondják a jólértesült totó- zók. A stílusváltás minden­esetre következetes. Az ülés­teremben ugyanis mindenki megtapsolta Király Bélát, aki a függetlenektől igazolt át a szabaddemokratákhoz, viszont csak a Fidesz ném tapsolt, amikor Pozsgay Imre függet­lenekhez való csatlakozását jelentette be a házelnök. A Fidesz nyugodt derűvel, bölcs mosollyal vette tudomásul a dolgot. Miniszter kalapban A miniszterek ezenközben dolgoznak. Az ülésterem bár­sonyszékei jobbára üresek, csak némelyiken ücsörög egy- egy államtitkár. Horváth Ba­lázs az, aki talán még egyet­len ülésnapról sem hiányzott, ő most is jelen van. A töb­biek csak az ötórási szünetre érkeznek meg, súlyos aktatás­kákkal, tömött dossziékkal a hónuk alatt. Kormányülés volt, mondja Győriványi Sán­dor kalapbán, kabátban, most már hetenként háromszor van kormányülés. Sürget az idő. Legalább a költségvetési tör­vényt elő kellene terjeszteni, pedig már most is késő len­ne. Ma az adóról sikerült dön­teni — semmi olyan lényeges változtatás nem lesz, amely a nagyközönséget érintené. _ A miniszter persze nem .tudja semelyik pletykát megerősíte­ni, ki megy és ki marad a kormányból. A munkaügyi miniszter azt mondja, sok a dolguk, rengeteg a tervük, nem érnek rá a saját menesz­tésükkel foglalkozni. Ö most mindenesetre megy a ruhatár­ba, ma még várja az üléste­remben a széke. Félévi bizonyítvány Ha a miniszterek még nem is, a képviselők már megkap­ták a félévi bizonyítványukat. Szerepel ebben, hogy az illető nebuló hányszor hiányzott. abból mennyit igazoltan, s az is, hogy a május óta öt és fél százszor szavazásra bocsá­tott kérdésekből hányat befo­lyásolt szavazataival. Szabad György osztályfőnök úr bizo­nyára nehezen fogta íjissza magát, amikor nem írt be a bizonyítványba magatartás­jegyet, így valószínűleg Hor­váth Balázs élete utolsó ötö­sétől esett el, de a tanár úr nem honorálta még piros ponttal sem a legszorgalma­sabb gombnyomogató, Hámo­ri Csaba igyekezetét sem. így aztán Antall József semmire sem megy, ha a képviselői érdemjegyekből próbál új kormányt alakítani, szakítva eddigi hagyományával, hogy csak az osztálytablókat néze­geti. Karácsonyra Valóság ? Ámbár nincs kizárva, hogy karácsonykor jutalomkönyvet kapnak az éltamulók. Esetleg Csengey Dénes legújabb esz- székötetét, amelyen a politi­kus férfiú vidéki magányá­ban dolgozik immár hetek óta. Olyannyira elvonultam 'hogy észre sem vette, amikor a hallgatólagosan kormány- párti Pesti Hírlap főmunka­társa rejtélyes eredetű milliói­val megvette a Vasárnapi Hí­rek kiadójának nagyobbik ré­szét. A bigámia nem a mi műfajunk, mondta a tőle meg­szokott fenn költ stílusban az író. S ha ő mégsem készülne el. penzációk között szerepel. Ez­zel kapcsolatban a kormány képviselői rámutattak, hogy e kérések mindegyike túl nagy inflációs nyomást gyakorol a gazdaságra. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke, a munkavállalói oldal részéről kifejtette: szerinte követeléseik reálisak, s csak a legnagyobb anyagi feszült- ségeknér nyújtanak segítséget á dolgozóknak. Most arra ké­rik a kormányt, hogy leg­alább négy területen keres­sen kompenzációs megoldást. Ezek a területek: a minimál­bér „minimális” emelése, 100 forintos családipótlék-emelés, annak elkerülése, hogy a költségvetési területeken 18- 20 százalékos legyen a reál­bér-csökkenés, s bizonyos mértékű adóteher-könnyítés a béremelésnél. Ezekről a kérdésekről, illetve az 1991-es reálbért érintő és szociálpoli­tikai elképzelésekről szerdai ülésén tárgyal az Érdek­egyeztető Tanács, tervezett 16 százalékos bérfej­lesztés helyett 20 százalékot tegyenek lehetővé, s ahol en­nek csak a lehetőségét adja meg a kormányzat, ott 4 szá­zalék mértékben a költségve­tés támogassa ezt a béreme­lést. A nonprofit szférában a népgazdasági átlag elérését tartja indokoltnak a Szak- szervezeti Kerékasztal. A szo­ciális intézkedések terén a családi pótlék gyermekenkén­ti 100 forintos, a gyermek- gondozási segély jövedelem­pótlékának 150 forintos eme­lése is a Szákszervezeti Ke­rékasztal által javasolt kom­éi honatyákat meg lehetne ör­vendeztetni a Keszi Valóság­gal. Igaz, az csak újság, de nem akármilyen. Dunakeszi képviselője szerint a helyi új­ság enyhén kormánypárti, azért akarta az ellenzéki ön- kormányzat a minap betilta­ni. Igaz, a múltban is kor­mánypárti volt, akkor még a tanács adta ki, s egypárti kormány fizette. Irt róla, még annak idején, hogy a több­pártrendszerben a hajdani KISZ-titkár vetélkedik a haj­dani párttitkár ellenében, a tét az volt, hogy melyikük volt a nagyobb ellenzéki. Az a csata eldőlt, sőt már az is, hogy — az SZDSZ országos vezetőjének rosszallása mel­lett — elálltak tervüktől, s utcára dobják a Keszi Való­ságot. Lehet, hogy december­ben is, bár a január már két­séges. Meg kell ugyanis fon­tolni, mondta Kiss Róbert, hogy mire ad ki pénzt az ön- kormányzat. Az eset persze sajnálatos, mondta a keszi képviselő, de a demokráciát mindenkinek tanulnia kell. Kérdés, hogy ki­től. Olyat ugyanis már hal­lottunk. hogy a sajtó szabad, csak nincs rá pénz. Mindez azonban nem érintheti a képviselők karácsonyi jutal­mát. Csak azt nem tudjuk, hogyha az osztályfőnök úr a Keszi Valósággal kívánná ajándékozni őket, a rosszak­nak vagy a jóknak adna be­lőle? Jakuboviís Anna Ő mondta Fárasztó lesz Megítélésünk szerint nem akkora ügy Pozsgay Imre funkciókat levedlése, pár­tot elhagyása, mjnt amek­kora figyelmet kapott, ami­lyen szenzációvá nőtte ki magát. Szerintünk csupán szokatlan az ilyen lépés, de: gyakorlat lesz majd a jö­vőben. Eszünkbe sem jut tehát a tényt taglalni, mi­nősíteni. P. I., a Népszabad­ságnak (nov. 9., első oldal) rövid nyilatkozatot adva, mondott azonban valamit, ami lehetetlenségével meg­ütötte a szemünket. Azt mondta : „Elutazom majd Bács-Kiskun megyé­be, és megbeszélem a vá­lasztópolgárokkal az átlé­pést. Én ugyanis a megyei listáról kerültem be a Par­lamentbe." Azt, hogy a Magyar Szocialista Párt volt frontembere komolyan gondolta a független képvi­selők csoportjába történő átlépést, megerősíti az a le­vél, amelyet az MSZP kongresszusához intézett, amelyet a Népszabadság is (nov. 10., 7. o.) közölt. Eb­ben a levélben az áll, „ ... képviselőségem nem­csak a párttagság szavaza­taiból jött össze, hanem más választópolgárokéból is’’. Igaz, igaz, igaz! Ha csak a párttagok voksolnak a különböző pártok listáira, sírnivalóan mókás kép raj­zolódott volna ki a politi­kai térképen. P. 1.-nek te­hát igaza van, bár az MSZP területi listájának a vezető je volt Bács-Kiskunban, korántsem csak a párttag­ság szavazataival került be az Országházba. A gond éppen ez. A párttagságot ugyanis még-még valaho­gyan lehetséges lenne meg állapítani és „megbeszélni” velük az átlépést, de mi a teendő a többi szavazóval? A szavazólapokat, a tör­vény előírásainak megfele­lően megsemmisítették, azokról különben sem le­het megállapítani, kik vol­tak a kitöltői. Akkor pedig kikkel, kiféle választópol­gárokkal lesz a „megbeszé­lés”? Az MSZP területi listája Bács-Kiskunban március­ban 19 385 szavazatot ka­pott. Első meg második, sőt harmadik ránézésre is meg­lehetősen fárasztó lesz P. 1.-nek egyáltalán föllelnie ezt a 19 385 embert, lépését megbeszélni pedig ... fino­man fogalmazva is, aligha lehetséges. Az „Elutazom Bács-Kiskunba ...” tehát jól hangzik, de mert meg­foghatatlan, annyit is ér. KLIENS

Next

/
Thumbnails
Contents