Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-24 / 249. szám

PEST MEG YES 1990. OKTÓBER 24., SZERDA Népszerűek — de a kü­lönböző helyekről származó információk szerint erősen ráfizetnek a termélők — a kedvezményes piacok. A kis­keresetűek érthetően örül­nek a hat-nyolc forintos bur­gonyának vagy almának, de például egy mezőgazdasági nagyüzem, amelynek a szál­lítás mellett az eladókat is fi­zetnie kell, bizony kevésbé érzi érdekeltnek magát ezek­ben az akciókban. A szak­avatottak természetesen tisz­tában vannak azzal, hogy ezek a különböző pártok, szervezetek által meghirde­tett piacok, különösen a leg­utóbbi. választási kamnány időszakában léteztek. Tehát az adott párt színeiben in­dulóknak jelenthettek re­ményteljes voksokat. Az utóbbi két hétben kedvez­ményes piacot szervezett a MOSZ és az MDF is. Dr. Horváth Gyula, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és i Termelők Országos Szövetsé­gének tanácsosa ezek szerve­zésében vesz részt. Elmond­ta, hogy legutóbb a főváros XIX. kerületének helyi ön- kormányzatától érkezett hoz­zájuk kérés: a MOSZ moz­gósítsa a tsz-eket, gazdaságo­kat arra, hogy termékfelesle­geiket szerény áron forgal­mazzák. Eddig nyolcvan 'gyüzemnek küldtek e té­mával kapcsolatban tájékoz­tatót. A Rákoskeresztúron található Rákosmezeje, vala­mint az albertirsai Szabad­ság Tsz már adott visszajel­zést, tehát számíthatnak rá­juk. Dr. Horváth Gyula ar­ról is tájékoztatott, hogy minimálisak a gazdaságok felesleges készletei. A száraz­ság, az aszály pusztított « kertészetekben is.. Jószeri ve talán burgonyából van ele­gendő. Keresnek a vevők vörös- és fokhagymát is. Utóbbibó nagy valószínűséggel hiánj lesz a belföldi piacon. Leg utóbb éppen a 'Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumában hangzott el egy nem mindennapi hír, miszerint a Szovjetunióból ötezer tonna fokhagyma ér­kezik hazánkba, s ezért cse­rébe Ikarus buszokat szállí­tanak az ügylet bonyolításá­ban illetékes magyar cégek, köztük számos kft. Van ugyan 400 vagonnyi kiváló minőségű magyar fokhagy­ma, de ez nagy valószínűség­gel jó áron exportra kerül A hétvégi fővárosi és megyei kedvezményes piacokon meg import fokhagymát árusíta­— A római fellebbvitéli bíró­ság 1. számú tanácsa — Vin­cenzo Rispoli elnök vezeté­sével — kedden ártatlannak minősítette Vághyné Erdő- kövy Henriettet a kábító­szercsempészet és -birtoklás vádjában. Az első fokit bíró­ság februári ítéletét, a nyolc­évi börtönbüntetést megsem­misítette, s Erdökövy Hen­riettet felmentette. A fellebbviteli bíróság ugyanakkor a decemberben közel húsz kilogramm he­roinnal tetten ért Gábor Sándor korábbi büntetését egy évvel megtoldotta, így tizenhárom évi börtönre ítél­te. Sokba kerül, szennyező Megtartják a parádét A szovjet parlament ked­den határozatban foglalt ál­lást a november 7-i moszk­vai katonai parádé és felvo­nulás megtartása, mellett. A -döntés előzménye, hogy a szovjet főváros vezetése az idén az igen költséges s nem kevés környezeti kárt okozó díszszemle megtartása ellen foglalt állást. Az érvek kö­zött szerepelt egyebek között az is, hogy az ország mai sú­lyos helyzetében nincs mit ünnepelni az októberi forra­dalom évfordulóján. mwmmMÆi mrqshka — __ A ntall József miniszterelnök október 23-án, kedden estétől kezdődően néhány napig orvosi kivizsgálás céljából kór­házban tartózkodik — adta ki közleményben a miniszter- elnöki titkárság, © Göncz Árpád, a Magyar Köztársa­ság elnöke kedden parlamenti dolgozószobájában fogadta a hazánkban nem hivatalos látogatáson tartózkodó Vytau- tás Landsbergist, a litván legfelsőbb tanács elnökét. A ta­lálkozón a litván—magyar kapcsolatok kilátásairól, fejlesz­tésének lehetséges módjairól esett szó. © A mai magyar honvédségnek nincs ellenségképe ; nem ellenség ellen kell küzdenie, hanem az ország védelmét, határa sérthetetlen­ségét kell biztosítania. Ezt Göncz Árpád köztársasági elnök hangsúlyozta, az 1956-os forradalom és szabadságharc 34., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának első évfor­dulója tiszteletére a Magyar Honvédség tatai hadtestpa­rancsnokságán rendezett ünnepségen. XXXIV. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM ra: á.80 forint Ferences rendiek Szentendrén Téglák az Európai Házhoz „Ferenc, menj cs építsd fel a házamat!” volt a mottója annak a zarándoklatnak, me­lyet az Európai Ferences Pro­vinciálisok Szövetsége szerve­zett október 19-21-én Bécs és Budapest között. A zarándokok október 20-án a szentendrei ferences gimnáziumban mi­sén vettek részt, majd üzene­tet fogalmaztak a jó szándé­kú emberekhez Európa lelki egységének szolgálatáról. Dél­után a szentendrei refor­mátus templomban ökomeni- kus találkozáson vettek részt a testvéregyházak képviselőivel. Este a mintegy 150 zarándok a magával hozott téglákból a ferences gimnázium udvarán felépítette a jelképes Európai Házat. Képünkön: Szerzetesek a ma­gukkal hozott téglákból felépí­tik a jelképes Európai Mázat. 1956 hősei, a forradalom és szabadságharc emléke előtt s a köztársaság kikiáltásának első évfordulóján ünnepi üléssel, tisztelgett kedden a Magyar Országgyűlés. A képviselők mellett, az ülés­terem páholyaiban helyet foglaltak 1956 mártírjainak hozzátartozói, a forradalom hősei. Ott voltak a diplomá­ciai testület tagjai, s meg­tisztelte részvételével az ün­nepi rendezvényt Peter Sa­ger, az Európa Tanács par­lamenti közgyűlésének alel- nöke és Vytautas Landsber- gis, a Litván Legfelsőbb Ta­nács elnöke is. Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke köszöntötte az 1956. október 23-án kitört forradalomra és szabadság- harcra emlékezőket. Ezt követően a köztársa­ság elnöke, Göncz Árpád lé­pett a szónoki emelvényre. Beszéde első. részében ar­ról szólt, hogy nem csak azok 1956 hősei, akik elestek, aki­ket halálra ítéltek, bebörtö­nöztek, menekülésre kény­szerítettek, a forradalom a magyar milliók közös akara­tának eredménye, ötvenhat tehát mindenkié: róla levá- laszthatatlanok a reform- kommunisták, leválaszthatat- lan az Irodalmi Újság, a Pe­tőfi Kör, leválaszthatatlan a nép mellett döntő, s döntése mellett holtáig kommunista mártír miniszterelnök, s mindaz, aki mellette volt, le- választhatatlanok az egyete­misták, leválaszthatatlan az az utca, a munkások, a mun­kástanácsok ... Leválasztha- tatlanok a szabadságharco­sokat és a szovjet katonákat a tűzvonalból egyaránt ki­mentő orvostanhallgatók, le­választhatatlan Maiéter és Pongrácz, Angyal István és Falábú Jancsi, Wittner Mari és Marián István, Szigethy Attila és Donáth Ferenc, le­választhatatlan Mező Imre és a Köztársaság tér minden halottja. Göncz Árpád beszéde to­vábbi részében — immár mai dolgainkról szólva — ar­ra figyelmeztetett, hogy 1956 eszméinek mai örököseinek ismét egy hihetetlenül erős qllenféllel — a szegénységgel — kell megküzdenie, s ez be- láthatatlanul bonyolultabb, mintha géppisztollyal harcol­nánk. Győzelmünk — 56 szelle­mében — csak akkor lehet­séges, ha a nép közösnek érzi •az ügyet, képes legyőzni az előítéleteket és ellenszenvet, képes felülkerekedni a ki­csinyes érdekeken, képes kö­zösen nemzetté nemesedni. Antall József miniszterel­nök, az ünnepi ülés követke­ző szónoka beszéde beveze­tőjeként az 1956-os forrada­lom mitologikus jellegét hangsúlyozta. S az olyan mi­tologikus események, mint a Rákóczi-szabadságharc, 1848 —49 vagy 1956 adnak erőt a nemzetnek, alakítják ki a nemzeti lelkiséget, a nemzeti hitet. 1956 tanulsága, hogy a nemzet képes volt az egyik pillanatról a másikra meg­tisztulni, és ma is minden ember kívánja ezt a tisztu­lást. — Nekünk most az a dol­gunk — folytatta beszédét a miniszterelnök —, hogy a mi­tológia erejével és hitével, racionális elemzésével von­juk le a tanulságot a múlt­ból, s érezzük jelenünkben azt, hogy a közöttünk feszü­lő ellentétek, a meglévő in­dulatok ellenére alapvető kérdésekben egy nagy nem­zeti egységnek kell érvénye­sülnie, és ez az ellentétek olyan feloldásaként kell hogy jelentkezzék, amely nem érintheti parlamentarizmu­sunkat, többpártrendszerün­ket, azt a demokráciát, amiért együtt küzdöttünk ; de meg kell legyen a techni­kája, a metodikája és az er­kölcse ennek az ellentétnek, ennek a versenynek, ennek a szembenállásnak, mert nem engedheti meg magának e nemzet, a nép és a legkevés­bé a politikusok, hogy, afféle törzsi háború dúljon ebben az országban, és törzsi hábo­rúk erőtlenítsék el akaratun­kat az új világ megteremté­sében, egy valóságos működő demokrácia és egy működő­képes gazdaság megalkotásá­ban. A miniszterelnök beszédét követően a résztvevők közö­sen elénekelték a Szózatot, majd Szabad György bezárta az ünnepi ülést. (Folytatás a 3. oldalon.) GÖNCZ ÁRPÁD ÉS ANTALL JÓZSEF BESZÉDE A PARLAMENT­BEN • KOSZORÚZÁS A 301 ÉS PARCELLÁNÁL • A MEGBÉ­KÉLÉS SZELLEMÉBEN RÁCKEVÉN • UGYANAZ KÉTSZER SZÁZ­HALOMBATTÁN* ÖKUMENIKUS ISTENTISZTELETEK A MEGYE TÖBB VÁROSÁBAN Megemlékezések 1956 és a köztársaság évfordulóján Fokhagymáért Ikarus buszok Az 1956-os forradalom 34. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának első évforduló­ján országszerte tartottak ünnepségeket és megemlékezéseket. A parlamenti díszülés két szónoka, Göncz Árpád köztársasági el­nök és Antall József miniszterelnök bár más-más megközelítésben, de mindketten arról szóltak, hogy 56 szellemisége a nem­zeti összefogás szükségességére figyelmez­tet. A fővárosban, de Pest megye szinte minden nagyobb településén is rendeztek megemlékezéseket, istentiszteleteket az . 1956-os mártírok emlékére. Az események­re túlnyomórészt a megbékélés jegyében került sor. A tudósítók ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy az idei — immár állami rangú — ünnepségekre kevesebben men­tek el, mint egy esztendővel ezelőtt.

Next

/
Thumbnails
Contents