Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-11 / 239. szám
A J990. OKTOBER 11., CSÜTÖRTÖK SOK KÉS A BIZONYTALANSÁG Terveznek az áj polgármesterek Péteri község életében igazi változást hozott a szeptember 30-i választás. Sok év után ismét önálló helyhatósága van. Az elöljáróság, illetve a tanácsi kirendeltség táblát községházára, polgármesteri hivatalra cserélik. — Nem volt azért olyan rossz nekünk az. hogy Mo- norhoz tartoztunk — mondja a táposzsákkal bíbelődő kerékpáros asszony, akitől útbaigazítást kérünk. — Ők közel vannak, mi meg nagyon kevesen, ugye. Elég nagy pocsékolás lenne itt egy főhivatalú polgármester. De a Karcsi már a választás előtt megmondta, csak munka mellett, hogy is mondta? — tiszteletdíjasként csinálná. — Dr. Szászikról, a volt mo- nori MSZMP-s első titkárról beszél ? Dr, Szászik Károly, Péteri polgármestere — Arról — bólint, de 'arcáról eltűnik a barátságos mosoly. Mutatóujjával kissé fenyegetően bök felém. — Persze maguknak csak ez az érdekes. Idejöttek csudálkozni. Megnézni, micsoda népek lehetnek, akiknek egy volt párttitkár kell. No, ez a báj, látja! Mert az ilyen magunkfajta oktondi falusi ember más mértékkel él. Itt többet nyom ám a latban az ismeretség. Mert például hogyan szavaztam, én? Bizony csak azokat hagytam azon a szavazólapon, akiket nemcsak magukat, de a szüleiket, a testvéreiket, egész rokonságukat ismerem és becsülöm, persze. Tőlem lehet az illető akármilyen tanult meg akármilyen párti, ha tudom, hogy esténként a kocsmapultot támasztja, vagy hogy már a harmadik asz- szonnyal él. Kérdezzen csak A végrehajtó bizottság ülése Ülést tart október 12-én, pénteken délelőtt 9 órakor a Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A napirenden az indokolatlanul fenntartott csecsemőotthonok megszüntetésének előkészítése és a szociális ellátásokra biztosított pótlólagos összeg felosztása szerepel. meg bárkit itt a faluban, mindenki ezt fogja mondani. Találomra még szóba elegyedünk két idős bácsival. Mintha csak összebeszéltek volna, ha más szavakkal is, de ugyanezt mondták. S még valami kiderült: errefelé rettegnek a szélsőségektől, a mocs- kolódástól, a lejáratástól. Minden negatív kampányfogástól. Szavaikból kitűnt: a Szövetség Péteriért szervezetnek — amelynek színeiben indult a polgármesteri helyért dr. Szászik Károly —, a Péteri Polgári Kör sok választót szerzett, olyanokét, akiket riasztott a polgárok fenyegető radikalizmusa. Mire a tanácsi kirendeltségre érünk, már szinte mindent tudunk. Például, hogy a szövetség hat képviselőt küldhet a testületbe. — Üj fejezet kezdődik Péteri történetében — mondja Rakita Pálné, aki ma még kirendeltségvezető —, de magam nem látom túl rózsásnak ezt a jövőt. Talán azért, mert nagyon sok még a bizonytalanság. Különösen ak olyan helyeken, mint Péteri, amely most válik ismét gazdaságilag is önállóvá. Furcsa helyzet, hdgy a régi dolgokról äz üj önkormányzatnak kell elszámolnia. Az osztozkodást is nekik kell levezényelni. S egyáltalán mi lesz ennek a menete? Hiszen Péteri ugyancsak rosszul járna, ha betű szerint osztanának, Épül az iskola új szárnya, amely sokkal több pénzt emésztett fel, mint Péteri idei része. Bizonytalan a jövő is, magam sem látok világosan, pedig eltöltöttem már sok évet az államigazgatásban. Az a sokat szidott költségvetési rendszer adott némi biztonságot. Hiszen kiszámolták a tanácsi intézmények működtetési költségeit, és ahhoz mérték a támogatást. így az óvodák, iskolák, orvosi rendelők nem kerültek veszélybe. Az állam figyelt arra, hogy legyen tüzeiőrevaló, és ott legyen a tanács számláján a tanító meg a körzeti orvos fizetése. De mi lesz ezután az olyan kicsinyke településekkel, mint Péteri? Szerencsénk vari, dr. Szászik nyit be. Napközben ritka vendég lesz a községházán, mondja. — Pécelen tanítok. Megszerettem, és már a kampány kezdetén mondtam, csak mellékállásban vállalnám a polgármesterséget. Úgy gondolom, a kétezer lélek alatti településeken nagy luxus a főállású vezető. — De jegyző csak lesz? — Arról, hogy főhivatású vagy körjegyzőnk lesz, a testület határoz. Talán szerencsésebb lenne az előbbi megoldás. Magam úgy tervezem, hogy szerdánként egész nap itt lennék a községházán, no, és az estéim is szabadok. A tíztagú testületbe hatan a Szövetség Péteriért szervezet jelöltjeiként kerültek. Biztos vagyok benne, hogy nem lesz pártharcok színtere az önkormányzati testület. Nyílt községpolitikát szeretnénk. A választópolgárok negyvennégy százaléka adta rám a voksát. Ez a bizalom kötelez. Ha csupán a szavazati arány döntene arról, melyik polgár- mesternek milyen biztos a széke, ifj. Szatmári Benő Bugyi községben nem érezhetné azt a biztonságot, mint dr. Szászik Péterin. A bugyi polgármester — akit a Kisgazda- párt indított, és az MDF is támogatott — csupán tizenhattal szerzett több voksot, mint független vetélytársa. A szavazatok többi részén három másik jelölt osztozott. Ifj. Szatmári Benő nyilván azzal nyert, hogy a faluban oly meghatározó réteg, az egyéni vállalkozók közül való. — Félszáz tagja van a településen a Kisgazdapártnak, de támogatója sokkal több. Nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy mára a helyi tsz álláspontja is megváltozott a földdel kapcsolatban. Hiszen ez az itteniek nagy fájdalma: nem jutottak földbérlethez helyben. Közismert, hogy errefelé az emberek többsége káposztával, burgonyával, hagymával foglalkozik. Újabban már ad a Tessedik Tsz bérletbe földet, még kívülállóknak is. — ön is tsz-földön gazdálkodik?----Nem — válaszol a fiatal p olgármester. — Magánszemélyektől bérelek földet, viszonylag távol a lakóhelyemtől. Ilyen körülmények között még nehezebb kenyér a gazdálkodás. — Bugyi község soha nem tartozott a szegény települések közé. Sőt, itt nemcsak az emberek voltak jómódúak, hanem a tanács is. Olyannyira, hogy egy időben bevételei — £**• szakszóval élve — túlcsorogtak, és ezt a megye dézsmálta is. Nyilván a hivatalba lépése óta eltelt néhány nao kevés volt a megismerésre, de elkép- zelései már vannak arról, milyen gazdasági háttérben dől- Ifj gozik majd. L. — Sok még a bizonytalanság, hiszen nem tudni, hogyan határoz a Parlament az önkormányzatok gazdasági alapjait illetően. Nekem is csupán arra volt időm, hogy néhány sötét vagy rázós ügy aktájába betekintsek. Például a vízhálózat- építés számláiba. De ezek is többet mondanak majd az ön- kormányzati testület pénzügyi végzettségű tagjának. Terveink vannak, s ezek szorosan kötődnek a helyi adottságainkhoz. A helyi SZDSZ például egy német gazdasági kapcsolat megteremtésén dolgozik. Még álomnak is gyönyörű. hogy terményeinket kamionszámra küldhetnénk ki. Távlatokban az önkormányzat vállalhatná a felvásárlás szervezését, olyan konzervgyári partnereket keresve, akik kedvezőbb árakat ajánlanak. Nagy tervünk egy önkormányzati mészárszék beindítása, amely elláthatná helyben nevelt és vágott, friss hússal a falut. így jelentősen olcsóbban tudnánk adni, mint a napi ár. Remélhetőleg a gazdálkodás napi nyűgeivel is olyan jól elboldogulnak majd az önkormányzatok, mint amilyen szép terveket, elképzeléseket dédelgetnek. Mert a rideg valóság egyelőre az. hogy joghézagok között bukdácsolnak az új vezetők, s olykor még a régiek is a megyéhez fordulnak segítségért, tanácsért. Csak bizakodni lehet abban, hosv a sok bizonytalanságon, rendezetlenségen, szabályozatlanságon képes lesz úrrá lenni a lelkesedés. Szatmári Benő, polgármestere Bugyi KÖZGYŰLÉSI ELŐKÉSZÜLETEK Majd az e választanak Az újonnan megalakult bén- viselö-testületek legelső feladatai közé tartozik, hogy megválasszák azt a három küldöttet, akiket a megyei közgyűlést megválasztó ülésre kívánnak delegálni. Ahogy erről az Önkormányzatok Fórumában már korábban is szó esett, minden település három elektort küldhet, a inaid’ halvan- ezres Érd éppúgy, mint a két- háromszáz lakost számláló falvak. Pest megye 182 települése összesen 546 elektort jelöl ki — a jogszabály szerint közöttük lehetnek a polgármesterek is! Mivel a megye 546 küldötte valószínűleg nem isméri egymást. s a gyakorlatban, is igen nehéz lenne egy ilyen nagy létszámú összejövetelt lebonyolítani, a Tprvény lehetőséget biztosított arra, hogy’ a megyei közgyűlés tagjait körzetekben válasszák. Dr. Pitrik János, a megye végrehajtó bizottságának titkára a jogszabályban foglaltak alapján tíz körzetre osztotta a megyét. A körzeteket, valamint az elektorok és az általuk választó küldöttek számát az alábbi táblázat mutatja: Körz.sz. zz o JSá >ö Körzet — , . ~ ~ összes ős- r Lakosság || lakcwság elektor r-j itx- Éj ^ OG W 1. Budaörs 96 551 57 10 2. Szentendre 55 661 42 6 3. Vác 84 573 102 136 598 111 14 Dunakeszi 52 025 9 4. Gödöllő 133 555 78 13 5. Monor 104 477 51 10 6. Nagykáta 56 457 39 6 7. Nagykőrös 30 075 9 121336 84 12 Cegléd 91 261 36 8. Dabas 77 011 45 8 9. Ráckeve 40 535 42 103 342 105 10 Szigetszentm. 62 807 18 10. Érd 58 506 15 74 014 18 7 Százhalombatta 15 503 3 A felosztás szerint a budaörsi körzethez 19, a szentendreihez 14, a vác—dunakeszihez 37, a gödöllőihez 26, a mono- rihoz 17, a nagyhutaihoz 13, a Cegléd—nagykőrösihez 15, a dabasihoz szintén 15, a rá ekévé—szigetszentmiklósihoz 20, az érd—százhalombattaihoz pedig 6 település tartozik. A körzeteknek annyiszor három elektora lesz, ahány település az adott körzetben található. Ezzel szemben a megyei közgyűlés tagjait a lakosság arányában választják. Pest megyében összesen 960 000 ember él — a közgyűlésnek tehát 96 tagja lesz. Ebből a budaörsi körzetben választanak meg tízet, a szentendreiben hatot, a vác—dunakesziben tizennégyet, a gödöl- lőiben tizenhármat, a monoriban tízet, a nagykátaiban hatot. a cegléd—nagykörösiben tizenkettőt, a dobosiban nyolcat, a ráckeve—szigetszent- mildósiban tízet,, az érd-száz- halomtiattaiban pedig heteid A tervek szgrint a gyűléseket valamikor november,.má- sodik felében tartják meg, két-húrom héttel a választás második fordulója után. a megyei közgyűlés első ülésére tehát november végén, december elején kerül sor. Érdekes helvzetet teremtett, hogy az első fordulóban többnyire független jelöltek futottak be, a megyei közgyűlés tehát a vártnál kevésbé fog pártszempontok alapján működni* Persze. ehhez az is szükséges, hogy a kisebbségben lévő, ám szervezett párttagok mellett a függetlenek szintén keressék egymással a kapcsolatot. Az oldal a Pest Megyei Tan ács támogatásával készült írta: Kecskés Agnes és Móza Katalin Fotó: Erdősi Ágnes KÁR DOLGOZNAK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK Az egyiknek sikerült, a másiknak nem Ahogy az egész országban, úgy Pest megyében is csak a tízezer lakos alatti településeken volt sikeres a szavazás, a kisebb községekben azonban szinte mindenhol megválasztották a polgármestert és a képviselő-testületet. Ráckeve a megye egyetlen olyan városa, ahol nem kell második fordulót tartani. Mindez a település érdekes helyzetéből adódik. Ráckeve ugyanis város, ám lakóinak száma nem éri el a tízezret, így a szavazásra jogosultak itt az úgynevezett kislistás rendszer szerint választottak képviselő-testületet, s közvetlenül szavaztak a polgármester személyére. Stáhly István, a ráckevei végrehajtó bizottság titkára elmondta, hogy a város 6100 választópolgárából alig 2750- en mentek el szavazni, ami 45 százalékos részvételt jelent — szerencsére már 40 százalékos részvételi arány esetében érvényesnek tekinthető a választás. A lakosság két polgármesterjelölt között dönthetett, egyikük a kormánykoalíció pártjainak támogatásával, másikuk függetlenként indult. A város polgármestere dr. Kulcsár István független jelölt lett, aki ez év januárjától Ráckeve tanácselnöke volt. A 13 képviselő-testületi helyre 33 jelölt pályázott. Tizenkilencen függetlenként indultak, nyolcat a kormánykoalíció pártjai, kettőt az MSZP, hármat közösen az SZDSZ és a Fidesz, egy jelöltet pedig az MDF támogatott. A képviselő- testületbe végül nyolc független, négy a kormánykoalíciós pártok, és egy SZDSZ—Fidesz támogatásával induló képviselő jutott be. Közülük ketten korábban tanácstagok voltak. A választási bizottság már átadta a megbízóleveleket a képviselőknek, akik október 12-én, pénteken tartják első ülésüket. Az önkormányzati törvény értelmében még a legkisebb településeken, a korábbi társközségekben is önálló testületet és saját polgármestert kellett választani. A falvak november 30-ig dönthetik el, hogy kívánnak-e egymással vagy egy nagyobb településsel társulni. Ráckevéhez korábban három község is tartozott. A legkisebb Lórév, amelynek 250 választópolgárából 15Ó — azaz a lakosság 59 százaléka — ment el szavazni. Ebben a faluban a két pogármesterje- lölt és a kilenc képviselőjelölt mindegyike független volt. A testületbe 5 jelölt kerülhetett be, akik közül ketten korábban is tagjai voltak a közös tanácsnak. A jogszabály szerint az ötezer lakos alatti települések polgármestere társadalmi megbízatásként látja el ezt a feladatot, ha csak az önkormányzati testület másképp nem dönt. Ezt a kérdést is megvitatják majd a képviselők október 11-i, csütörtöki alakuló ülésükön. Szigetbecsén 1000 választópolgárból 590 szavazott, ami ugyancsak 59 százalékot jelent. Itt nagy volt az érdeklődés a polgármesteri funkció iránt, öten is megszerezték a jelöltséghez szükséges ajánlásokat. Négyen függetlenként indultak, egyet a koalíciós pártok támogattak. A polgár- mester végül az egyik 1 független jelölt lett. Tizennyolcán kívántak az önkormányzati testületbe bejutni — 14- en függetlenként, 4-en, a koalíció, egyikük pedig az MSZP támogatásával. A kilenc helyre a választás eredményeképpen nyolc független és . egy koalíciós jelölt jutott be. A szigetbecsei testület október 10-én, szerdán tartotta első ülését. Makád 990 választópolgárából 560-an járultak az urnákhoz, a szavazásra jogosultak 57 százaléka. Itt is függetlenként indult az összes jelölt. Ketten pályáztak polgármesterségre, a 14 képviselőjelölt közül pedig heten kerültek be a testületbe. A makádiak október 15-re, hétfőre hivták össze alakuló ülésüket. A Ráckevéhez közeli Tökölön ugyancsak sikeres volt a választás. A szavazásra jogosultak 44 százaléka ment el voksolni, azaz kétezren a 4600-ból. A két - független polgármesterjelölt küzdelméből Hoffman Pál került ki győztesen, aki ez év eleje óta volt a község tanácselnöke. A 13 képviselő-testületi helyre 42-en szerettek volna bejutni. A tököllek végül egy független, két nemzetiségi, egy MDF, egy SZDSZ, egy Kisgazdapárt és 7- Kereszténydemokrata Párt által . támogatott jelöltet juttattak a testületbe. A képviselők közül öten korábban a tanács tagjai voltak. A tököli testület október 11-én, csütörtökön tartja első ülését, amelven a legelső feladatokat beszélik riiég.
