Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-09 / 237. szám

4 1990. OKTÓBER 9., KEDD Egyházi ifjúsági találkozó Nagymaroson Mert hideg van az emberek között Hétvégén benépesült Nagy­maroson a katolikus templom és környéke. Mintegy ötezer fiatal érkezett az ország min­den részéből, hogy részt ve­gyen az október 6-ai egyházi csoportok ifjúsági találkozó­ján. 1971 óta keresztény talál­kozót soha sem kísért előzetes hírverés, mégis évek óta egy­re többen keresik fel ezt a rendezvényt. A küszöbönálló önállóság egyik öröklött be­tegsége az egyéni és kollektiv magány. Soha ennyire nem volt szüksége a fiataloknak arra, hogy ismerjék az együ- vétartozás, az együttlét, a hit erejét. Hogy közösségekben gondtalanul, felszabadultan beszélgethessenek a világ dol­gairól, a szerétéiről, hűségről. Mert hideg volt az emberek között. Mert hideg van az em­berek között... A Duna-parton furcsa alak­ba ütköztem. Szentpáli — be­cenevén Cián — I-es műegye­temista, baboskendővel a nya­kában, társaival igyekszik a szerzetesek által vezetett szentségimádásra. Mosolyog­va erősíti meg rácsodálkozá- somat: Nagy Feró zenéje és a vallás nem zárja ki egymást. Látnivaló volt itt bőven. A nyüzsgő tömegben egy másik csoport szórólapokat osztoga­tott. Tagjai általános iskolás korúak, hosszú piros ruháit vi­selnek, nyakukban azonos szí­nű keresztet. Elmondták, hogy a Hét Láng Közösséghez tar­toznak, 1989-en alakultak meg, jelképük a hétágú gyertyatar­tó. Hét különböző jelvényüket a szivárvány színei alkotják, naponta 15 percet imádkoz­nak, és úgy érzik, hogy meg­változtak, amióta a szervezet­hez tartoznak. Megtanulták, hogy egymást elfogadják, hogy türelemmel éljenek. Dalokat énekelnek, egymásért imád­koznak, és egész egyszerűen boldogok. Velük szemben egy cser­készcsoport. Vezetőjük Vojnics Pál sekrestyés-hitoktató, el­mondta, hogy Budapestről vo­nattal érkeztek a Szent Mi­hály plébániáról, és összetar­tásra, szeretetre neveli a gye­rekeket. Illés Krisztina csinos fiatalasszony, kísérőként ma­gával hozta hetedikes kislá­nyát, Nikolettet is, akit szüle­tése óta vallásosan nevel. Egy másik társaság háló­zsákkal a hóna alatt, szomo­rúan baktat a vasútállomás felé. Kaposváriak, indulnak haza, sajnálják, hogy véget ért számukra a találkozó. A Rá­kóczi út 21.-ben aludtak pén­tek este, ahol ingyen fogadták be őket. Közben a templomkertben Sillye Jenő és barátai több száz fiatallal egyházi dalokat énekelnek. Szépség és erő van ezekben a dalokban. A szép­ség a zene érzelem- és gondo­latvilágában, az erő pedig a közös együtt éneklésben lelhe­tő fel. Sillye Jenőtől -megtud­tuk, hogy 43 éves, öt gyer­mek apja. Huszonegy éve gi­tározik és írja azokat a dalo­kat, amelyeket a templom be­fogadott. Egy magányos figura itt a találkozón Rennecéder Tibor. Ismerősei csak „pokolgépnek” hívják. Hosszú, vállig érő, sző­ke hajával, fekete szegecses bőrdzsekijével, szelíd, álmo­dozó arcával elég feltűnő je­lenség. Kérdésemre azt vála­szolta, nem vallásos, nincs is megkeresztelve. Szigetszent- miklóson lakik, Budapestre jár középiskolába. Istenben nem — helyette barátaiban, a tár­saságban hisz. Építőtáborok­ban tölti a nyári szünidőt munkával, barátait is ott is­merte meg. Nagyot sóhajtva mondja, hogy picit irigyli eze­ket a fiatalokat, állandóan együtt lehetnek. Templomban még nem járt, s bár a kemény rockzenéhez szokott, meghall­gatta és kibírhatónak találta az egyházi dalokat. E találkozó egyik értéke, hogy bebizonyosodott; tud úgy együtt lenni -több ezer fiatal, hogy utánuk tisztaság marad és nem válik szemétdombbá a környék. Az Istenbe való kapaszko­dás nemcsak a „veleszületet­tek” sajátossága. Tény, hogy egyre többen fordulnak a val­lás felé, a belső békéért, a bel­ső rendért. A belső béke leg­fontosabb pillérei a szabad­sághoz való jog, a valóság és az igazság ismerete és a szere­tetre való képesség... A sza­badság küszöbéig már eljutot­tunk, az igazságot és a való­ságot könnyebb felismerni, mint a szeretet képességét befogadni, gyakorolni! Ped'n ebben az elidegenedett, roha­nó világban az utóbbira van a legnagyobb szükség. Ehhez já­rult hozzá ez a nagymarosi ta­lálkozó. Virág Márton Kulcs az atomenergia kapujához Einstein — képeslapon táselméletet Einstein az Eöt­vös Loránd által ingakísérlet­tel megállapított törvénysze­rűség alapján állította fel. Eöt­vös ingája kissé bonyolultabb volt, mint a képen a fonálin­ga, bár már ez is mutatja Eöt­vös Einstein számára oly fon­tos megállapítását. Az elméle tek jóslatai azóta a kísérleti ellenőrzés számára már labo­ratóriumi méretekben is hoz­záférhetők. Szemlélete az ato­moktól a világegyetemig elkí­séri, vezeti a kutatókat. Tudo­mányos kritikai szemlélete mellett korszakalkotóan ki­magasló társadalmi és közéleti morálja is, melynek tanulsá­gait a háborúellenes kiállítá­sa, szerepvállalása az atom­bomba előállításában, majd betiltása érdekében folytatott küzdelmei is látni engedik. A. I. Jogi tamacsoichbmbmi Meddig folyósítható a rokkantsági nyug­díj • A vállalkozói igazolvány kiállításának feltételei • Üdülőhasználat illetéke # J. R. szentendrei III. foko­zatú rokkantnyugdíjas használt ruhák értékesítésére vállalko­zói igazolványt akar kiváltani. Azt szeretné megtudni, ez eset­ben folyósitják-e számára a nyugdíjat. A rokkantsági nyugdíjra jo­gosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lénye­gesen nem kevesebb annál, amelyet megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A jövedelem összegénél természetesen a jö­vedelemadóval csökkentett ke­resetet kell érteni, nem pedig a bruttó összeget. Amennyiben az előbbi feltételek az öregsé­gi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után következnek be, a rokkantsági nyugdíjat meg­szüntetni nem lehet. O Olvasónk azt is megkér­dezte. hogy milyen feltételek mellett kérheti a vállalkozói igazolvány kiállítását. Az 1990. április l-jén ha­tályba lépett egyéni vállalko­zói törvény nagymértékben megkönnyítette a vállalko­zói tevékenység gyakorlásának feltételeit. Ennek megfelelően a vállalkozni kívánó személy a helyi önkormányzati szerv­nél erre a célra kiállított for­manyomtatvány kitöltésével kérheti a vállalkozói igazol­vány kiállítását. Az igazol­vány kiállításának a feltétele, hogy a vállalkozni kívánó sze­mély gazdasági, vagyon elleni, vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény elkövetése mi­att ne minősüljön büntetett előéletűnek. Ugyancsak nem kaphat vállalkozói igazolványt az sem, akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó sza­badságvesztésre ítéltek, illetve valamely foglalkozástól eltil­tottak. Nem állítható ki akkor sem hatósági jogosítvány, ha a meghatározott tevékenység fog­lalkoztatási tilalom alá esik, illetve a vállalkozó gazdasá­gi társaságnak korlátlanul fe­lelős tagja, vagy a korábban kiadott vállalkozói igazolvá­nyát társadalombiztosítási és nyugdíj-, esetleg adóhátralék miatt visszavonták. A vállalko­zói igazolvány kiadását tehát a hatóság csak ezen törvény­ben meghatározott okok mi­att tagadhatja meg, nem mér­legelheti azt, hogy a vállalko­zásra szükség van-e vagy sem. Amennyiben a vállalkozáshoz egvéb szakhatósági engedély szükséges, a tevékenység csak ezek birtókában kezdhető meg. Ugyanígy képesítéshez kö­tött tevékenységet csak akkor folytathat az egyéni vállalko­zó, ha a jogszabályban meg­határozott képesítési előírá­soknak megfelel, vagv van olvan alkalmazottja, netán se­gítő családtagja, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A vállalkozónak tehát nem kell személyében szakkéoesítést igazolnia. A szakképesítés nem a vállalkozáshoz, hanem a képesítést igénylő tevékeny­ség gyakorlásához szükséges. • Sz. J. pomázi olvasónk üdülőszövetkezeti ingatlanban kíván lakrészt vásárolni. Kér­dése. hogy vásárláskor kell-e illetéket fizetni, továbbá, hogy ez a jog örökölhető-e vagy sem. Legalább 12 üdülőegység építésére, illetőleg fenntartásá­ra üdülőszövetkezetet lehet létrehozni. Az üdülőegységek nemcsak a tagok, hanem a szö­vetkezet tulajdonában is áll­hatnak. Az utóbbi esetben a tagot meghatározott üdülőegy­ség állandó használatának jo­ga illeti meg, de az is lehet­séges, hogy az üdülőrészt az alapszabályban meghatározott módon évenként időlegesen használja a szövetkezeti tag. Amennyiben a tag kilép a szövetkezetből, a használati joga is megszűnik. Ilyen esetben az üdülőszö­vetkezetnek és a tagnak nem kell elszámolnia, ha a tag a használat jogát másra nem ruházta át. A tag az állandó használat joga esetén az üdü­lőegységet maga használhatja, illetőleg részben vagy egész­ben bérbe adhatja, vagy más­nak átengedheti. A szövetke­zeti üdülési jogát a szövetke­zeti tag értékesítheti olyan személynek, akit az igazgató­ság tagként felvesz. A tag halála esetén az ál­landó és az időleges haszná­lati jog arra száll át, aki a tu­lajdonjogot egyébként örököl­né. Mivel a vagyoni értékű jog után szintén illetéket kell fizetni, az üdülőhasználati jog megszerzésekor a tulajdo­nost is ez a jogszabály köti. Eltérő azonban az illeték mér­téke abban a tekintetben, hogy az üdülőszövetkezeti tag állandó vagy időleges haszná­lati jogot szerez meg. Állan­dó használati jogok értékelé­se során is különbség van aszerint, hogy meghatározott, vagy bizonytalan ideig terjed a használat. Amennyiben meghatározott időre szól a használat joga. a jog értéke a forgalmi érték egyhuszad részének hússzorosát nem ha­ladhatja meg. Bizonytalan időre terjedő használat esetén a használati jog értéke az egyévi érték ötszöröse. Az időleges üdülőhasználati jog értékét ettől eltérően ha­tározza meg a törvény, mivel ez a jogosult számára csak korlátolt használatot biztosít. Az értéket tehát úgy kell meg­állapítani, hogy az üdülőegy­ség terhekkel nem csökkentett forgalmi érték egyhuszad ré­szének annyiszor háromszáz­hatvanötöd részét kell szá­mításba venni, ahány napig a tulajdonos az üdülőrészt használhatja. Az ily módon ki­számított érték képezi mind az adásvételi, mind pedig az öröklési illeték alapját. Adás­vételnél ezen érték nyolc szá­zalékát kell megfizetni, míg az ' öröklési és ajándékozási illeték értéke az örökölt jog és az örökösnek az elhunyt­hoz való rokonságának függ­vényében alakul. • B. Z.-né nairytíörHsi olva­sónk gyermekét be akarja írat­ni egy szakmunkásképző isko­lába, de ott kifogásolták, hogy a gyermek elvégezte ugyan a gimnázium negyedik osztályát, de nem tett érettségi vizsgát. Ezt az eljárást olvasónk sérel­mezi. A szakiskola nem megfele­lően. ismeri a jogszabályt, ugyanis az 1985. évi I. törvény S3. §-a kimondja, hogy aki a gimnázium, illetőleg vala­mely eltérő szakirányú szak- középiskola IV. évfolyamát elvégezte, szakmunkásképző iskolában — külön jogsza­bályban meghatározott ideig tartó kiegészítő képzés és az előírt szakmai gyakorlát tel­jesítése után — vizsgát tehet. Dr. Sinka Imre Tíz nap rendeletéi A polgármesteri tisztség el­látásának egyes kérdéseiről el­fogadott korábbi törvényt mó­dosította az Országgyűlés. A jogszabályt a Magyar Köz­löny 1990. évi 92. száma köz­li. A Magyar Közlöny 95. szá­ma a kereskedelmi és ven­déglátó-ipari egységek privati­zációjáról szóló törvényt tar­talmazza. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 1 1990. (IX. 29.) KHVM számú rendelete a gépjárműfenntartó tevé­kenység személyi és dologi feltételeit határozza meg. Módosította a 18 1990. (IX. 29.) PM-NGKM együttes ren­delet a vámjog szabályait. A változtatások többek között kimondják, hogy a pénznyerő automata vámkezeléséhez be kell mutatni az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium üze­meltetésre és behozatalra vo­natkozó engedélyét, továbbá a mozgáskorlátozott személyek csak akkor hozhatnak be vámmentesen gépkocsit, ha a jogosultságukat a helyi ön- kormányzat igazolja. A vám­szabályok módosultak a te­kintetben is, hogy a külföld­ről behozott gépkocsi vám­alapját a jövőben a belföldön érvényes áfával csökkentett ár figyelembevételével meg­állapított Ft-érték képezi. A pénzügyminiszter 19 1990. (IX. 29.) számú rendelete alapján a belföldiek 2000 Ft- nyi. 500-Ft-nál nem nagyobb címletű bankjegyet engedély nélkül kivihetnek az ország­ból. A jogszabályok a 96. Ma­gyar Közlönyből ismerhetőek meg. Albert Einstein (1879—1955) német, majd svájci, később amerikai Nobel-díjas fizikus, aki képünkön egyik kezén egy fonálingát tart, és a másik ke­zének ujjúval az ingára mint fontos kísérleti eszközre mu­tat, a klasszikus fizika betető- zője, és a modern fizika forra­dalmi lendületének legjelleg­zetesebb alakja. Nevéhez fű­ződik — többek között — a speciális relativitáselmélet rendszerének következetes ki­építése. Ez az alkotása a klasz- szikus fizika betetőzését jelen­ti, és éppen azáltal, hogy a Maxwell által felismert álta­lános elektrodinamikái törvé­nyek elvi következtetéseit bát­ran levonta. Az 1905-ben publikált spe­ciális relativitáselmélet egye­lőre csak az optikában, a moz­gó testekre vonatkozó kísérle­tek értelmezésében volt egy­szerűbb. Bizarr kijelentéseit azonban a 20. század elején a technika nem volt képes ellen­őrizni. Ehhez ugyanis a fény- sebességet megközelítő sebes­ségeket és akkor elképzelhetet­len energiakoncentrációkat kel­lett volna megvalósítani. A képen látható E = mc! hí­res képlet, mely a speciális re­lativitáselmélet alapvető felis­merése, a test E energiája és m tömege közti arányosságot mondja ki (és itt c a fény se­bessége légüres térben), már Einstein szerint is csak a ra­dioaktivitás, vagyis az atom­magfizika területén válik je­lentőssé. Valóban ez a képlet (és tétel) lett a kulcs, mely az atommagfizika és a nukleáris technika (atomenergia) kapu­ját kinyitotta. A gravitáció geometriai el­méletét, az általános relativi­Nem ffértek meg a közös portán Megölt® feleségét, megsebesítette a fiát A Pest Megyei Bíróság ítél­kezett egy ember felett, aki megölte a feleségét és megse­besítette a fiát. Am ebben a nagyon szomorú ügyben két­ségtelen, hogy voltak enyhí­tő körülmények, amiket fi­gyelembe kellett venni. A vádlott, Molnár Ferenc 1956-ban nősült, és a kezdet­ben jó házasság idővel meg­romlott. Tizennégy év után törvényesen el is váltak, ám két évvel később újra házas­ságot kötöttek. Ezt követően azonban a helyzet tovább romlott, és rövidesen újra megszakították az életközös­séget. A férfi most már nem költözött el, ott maradt az ud­vari melléképületben. A családtagok és a szom­szédok szerint az asszonynak rossz természete volt, min­denért veszekedett a férjével. Szerette volna, ha elhagyja a közös portát, ám Molnár Fe­rencnek nem volt hová köl­töznie. A családi vitákba if­jabb Molnár Ferenc is be­avatkozott a maga módján. Többször nagyon megverte az apját, aki azonban nem tett ellene feljelentést. Ám kétségtelen, hogy az ütlegelé­sek következtében az utóbbi két esztendőben kétszer is kórházi kezelésre szorult. Má­sodik alkalommal, 1989-ben vesezúzódást és egyéb sérü­léseket szenvedett a fia rú­gásaitól, ekkor hivatalból meg­indult a büntetőeljárás. Azután elkövetkezett a tra­gédia napja, 1989. július 17-e. A férfi hallotta, amint fele­sége és fia beszélgettek arról, hogy megölik őt, és öngyil­kosságnak tüntetik fel az ese­tet, ami nem lesz nehéz, hi­szen volt már öngyilkossági kísérlete. A fia vallomása szerint egyébként nem akar­ták tényleg megölni, csak azt óhajtották elérni, hogy meg­ijedjen, és költözzön el az udvari melléképületből. Molnár Ferenc, aki egyéb­ként nem volt italozó ember, ekkor vásárolt magának nyolc üveg sört és két deci dióli­kőrt, amit el is fogyasztott, mire hazajött a fia. „Mit sunnyogsz, te vén disznó, egyszer úgyis kinyírlak” — mondta neki a fia, mire elő­kapta a baltát és fejbevágta a kötekedőt. A sérülés nem volt végzetes, s a fiatalember vérző fejjel elrohant. A fér­fi ekkor bement a feleségé­hez, aki már lefekvéshez ké­szülődött. hálóingben volt. és az asztalról felkapott egv konyhakést, amivel többször megszúrta. A szerencsétlen nőt — bár mindkét kezét masa elé tartva próbált védekezni — halálos késszúrás érte. Az ámokfutó ekkor kiment a kertbe, és a késsel kétszer saját magát is mellbe szúrta, úgy, hogy megsértette a szívburkot. A mentőket és a rendőrö­ket ifjabb Molnár Ferenc ér­tesítette. A feleséggvilkos éle­tét megmentették, s így fel­épülése után a bíróság előtt felelt azért, amit elkövetett. A Pest Megyei Bíróság, az enyhítő körülményeket is fi­gyelembe véve. Molnár Fe­rencet hat év börtönbüntetés­re ítélte. Az ítélet jogerős. Ga. J.

Next

/
Thumbnails
Contents