Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-08 / 236. szám
A trvr «, ,i/n»n 19â0. OKTÓBER 8., HÉTFŐ Az írók Szakszervezetében Új elnök üj elnököt választott az írók Szakszervezete, miután a tisztség korábbi viselője, Jókai Anna a Magyar írószövetség elnöke lett; a szombaton megtartott szakszervezeti közgyűlés Fodor András költőnek, írónak szavazott bizalmat. Az elnökség új tagja lett Győré Balázs. VISEG RADON Játék két nyelven Igen nagy számú diák tanulja a német nyelvet Visegrádon. Az általános iskola 202 növendéke közül 183-an szeretnék elsajátítani. Igaz, évek óta ilyen nagy az érdeklődés az oktatás iránt. Éppen ez adta az ötletet, hogy meghívják a Szekszárdon működő német színház gyerekszekcióját. A Holiló Színház tagjai e hét végén, október 6- án délután 2 órakor léptek fel zenés programjukkal a torna- csarnokban. Szereplésüket az is érdekessé tette, hogy az előadás kétnyelvű volt. Mind a versek, dalok, mind pedig a játékok szövegét azonnal hallhatták magyar fordításban is. Pest megye monográfiáján dolgoznak Iratkilométerek tára Komoly tárolási Gondokkal küszködik a Pest Megyei Levéltár. Ennek oka, hogy a jelenlegi erőteljes társadalmi mozgások következtében mind töob a kötelező levéltári dokumentáció, amelyet a szakma nem kilókban, hanem — bármilyen furcsa — méterekben, kilométerekben határoz meg. A most megszűnő megyei közigazgatási szervektől például 30 méternyi okiratot kell hamarosan átvenniük és megfelelően tárolniuk. Ezek 1964. és 1979. között keletkezett hivatalos iratok. Ugyancsak tetemes mennyiség lesz c mintegy 250 méternyi megyei tanácsi okirat, óe a megszűnt Hazafias Népfront, a Népi Ellenőrzési Bizottság papírjait is hozzájuk szállították kötelező megőrzésre. A gondokat tetézi, hogy az anyagot nem képesek megfelelő módon tárolni. Jelenlegi tizenöt kilométernyi anyagukból hat kilométernyit kifejezetten rossz klimatikus viszonyok közt kénytelenek tartani. Például Budapesten ablak nélküli helyiségekben, szellőztetés nélkül. Raktárterületük növelésére pénzhiány miatt egyelőre nincs módjuk. Tovább élezi a helyzetet, hogy Vácott és Aszódon az egyház benyújtotta igényét korábbi épületeire, amelyek pillanatnyilag a levéltár raktárhelyiségei. Mint dr. Egey Tibor igazgató elmondta, ezt a kétségtelen konfliktushelyzetet hamarosan kénytelenek megoldani, méghozzá mindenképpen úgy, hogy az mindkét fél számára előnyös legyen. Vagy új raktárhelyiségeket építenek a levéltár számára, vagy az egyház kap más épüReformdtus tanítóképzés Nagykőrösön Példaképeik a prepák Egy-cgy korszak valóságos megítélése nem a politikusok, hanem a történészek dolga. Azt is mondják, az egyszerű, a hétköznapi ember 'érméiméinek alárendelve hozza ítéleteit, amelyek pontatlanok, elfogultságot tükrözők. Nos, Nagykőrösön alighanem közmegegyezés van abban politikusok és történészek meg az egyszerű városlakók között, hogy a legújabb kori történelem tán legfájóbb pontja az igen sikeres tanítóképző megszüntetése volt — 1957-ben. Szerencséjére a városnak, immáron múlt időben beszélhetünk erről, hiszen — mint arról lapunk első oldalán beszámoltunk — megnyílt a 109. tanév az újraindított intézményben. leteket cserébe. Ez a feladat már az önkormányzatokra hárul. Megbolydult az élet a levéltárban azért is, hogy a hamarosan esedékes földtörvény miatt egyre többen kívánják korábbi tulajdonjogukat igazolni, ezért mind számosabban keresik fel a kutatórészlegeinket. A levéltár 47 dolgozója közül 15 levéltáros szolgáltatásként segít felderíteni, meg- kereéni a kért okiratokat. Sokan jelentkeznek származásukat kutatva, házasságkötési és bírósági iratokat keresve is. A levéltár természetesen gondoskodik a személyiség védelméről, amikor mindenkinek csak a saját ügyében ad felvilágosítást, de már mondjuk a perben-haragban álló szomszédról vagy ismerősről, rokonról nem. Kutatószolgálatuk főleg a falvak, az iskolák, az egyházak, a föld- és a társadalmi jogviszonyok történetével foglalkozik. Az iskorák oktatási tevékenységébe is bekapcsolódnak azzal, hogy a szakköri foglalkozások, a tanórák, sőt egyetemi szemináriumok előtt is megnyitják kapuikat. Az 1785. november 25-én II. József rendeletére alapított levéltár ma is a források feltárását és publikálását tartja fő A múlt században is óriási városi összefogás hozta létre az önálló, de a gimnáziumhoz a szellemi értékek révén szoros szálakkal kötődő tanítóképzőt. Alapítványok, hagyatékok, sikeres egyházi gazdálkodás képezte az anyagi, a kor szellemének megfelelő magas szintű műveltség, a lelki alapot. Nem lehet kihagyni a rövid történeti összefoglalóból a szomszédos Kecskeméttel való versengést sem, hiszen az is előrevivő hatású volt akkoriban. A város gondolkodása sohasem vélte feltámaszthatatlan- nak e képzőt, s a rendszerváltás során, a hitoktatás bevezetésével, a jászberényiekre való «találással olyan utat választhatott, amely — a tervek szerint — rövidesen a régi képzés visszaállítását eredményezheti. Amint azt Szabó János, az intézmény szervező igazgatója elmondta, lényegében tanító—hitoktató, tanító— nyelvtanitó (angol, német) és tanító—kántortanító szakok indítására kaptak engedélyt. Az idei pótátjelentkezés meghirdetésekor már látszott, hogy a fiatalok körében is van igény ilyesfajta képzésre, hiszen a túljelentkezés — a késői meghirdetés ellenére — több mint kétszeres volt. Az épület közel 1900 négyzetméteres, s három szintjén jelenleg négy tantermet alakítottak ki. A földszinten a nagy előadó ideális oktatási célokra is, s a további három tanterem szintén megfelelő körülményeket biztosít az elmélyült tanulásra. Persze sokakat érdekel, vajon mi ma a feladata egy református tanítóképzőnek, mi az a más, amit nem felekezeti iskolához képest — az országban újból megnyitottként elsőként Nagykőrös adhat? Dr. Tóth Károly püspök a református nevelés alapelveit három pontban foglalta ösz- sze. — Isten tanítása által ismerhető meg a legnagyobb csoda, hogy az ige testté lön. Ezt felismerni és elfogadni csak hit által lehet: s ez a hit a református pedagógia alapja. Hozzá kell azonban fűznünk: o hithez hozzátartozik a helyes ismeret. A hit nem állítja meg a gondolkodást, éppen ellenkezőleg, előreviszi, motorja annak. — A második legfontosabb alapelv a hasznosság. A szentírás átvilágítja az embert, s megmutatja azt teljes valójában. De kiérződik az isteni kegyelem és a szeretet is. Kendőzés nélkül, de szeretettel mutatja meg az embert, hogy használni tudjon neki. — A harmadik legfontosabb alapelv az eredményesség. Ügy kell látni az embert, amint az van, meg kell tudni látni benne a jóság csiráit. A református tanítóképző minden tanára minden növendékében, majd a végzett tanítók minden általuk tanított gyermekben vegyék észre a szent- írás által megvilágítva a jóság csíráit, amelyek sok és áldott gyümölcsöket kell hogy teremjenek ennek az egyház nak, ennek a népnek a javára. A tanévnyitó ünnepségen a nagykőrösi református templomban rengetegen voltak. A hivatalos embereken kívül az egykori prepák — a tanító- képzősöket nevezték így hajdanán — a negyven-ötven éve végzettek külön padsort töltöttek meg. Kiváló tanítók, tanárok lettek. E sorok írójának az a szerencse jutott osztályrészül, hogy a kiváló Zsilka Paine oktatta betűvetésre, számolásra, dr. Virágh Jenöné Sebestyén Lászlóné, Pintér Eszter a magasabb évfolyamokon, Cseh Ambrus, Hege dús Károly, Bognár Gyula kö zépiskolában tanította, nevelte, Csak azt kívánhatom a most kezdőknek, hogy ilyen pedagógusokká váljanak ... Ballai Ottó feladatának, ezenkívül azt hogy munkatársai megyei vonatkozású. lehetőleg átfogó és összehasonlító jellegű szakmai tanulmányokat írjanak és jelentessenek meg. A Pest megyei helytörténészeknek nélkülözhetetlen alapműveket két sorozatban jelentetik meg, évek óta a saját költségükön. Az amatőr kutatók számára a közelmúltban négy segédköny vet adtak ki, amelyek nemcsak azzal foglalkoznak, hogy miként, hanem azzal is, miért kell kutatni falvaink, üzemeink, iskoláink, termelőszövetkezeteink történetét. Ezek a dokumentumok száz év múl va felbecsülhetetlen adalékot jelentenek az akkori érdeklő dők és szakemberek számára. Könyvkiadási terveik közé tartozik például a teljes, négy kötetes, új Pest megyei monográfia megjelentetése az ezred fordulóra, az államalapítás tiszteletére. Jelenleg csak az 1910-ben kiadott, némileg elavult országos monográfia létezik, amelynek mindössze két kötete foglalkozik Pest-Pilis Solt-Kiskun vármegyével, de megállapításai időközben nagyrészt korszerűtlenné vál tak. A terv kivitelezése összefogást igényel a megye levéltárosaitól, muzeológusaitól könyvtárosaitól és pedagógu saitól, sőt egészen biztos, hogy a szakcikkek írásába és a szer kesztésbe a történelmi átfedések miatt Bács-Kiskun megye szakembereit és történészeket is bevonnak. A vállalkozás anyagi fedezetére várhatóan még az idén alapítványt hoz nak létre. Az ügyben a tárgya lások már javában folynak. Kocsis Klára Kimerült családi pénztárcák Tanítási órákon, iskolai szünetekben egyik-másik gyermek szabályosan szédc- leg az éhségtől. Reggeli nélkül jönnek el hazulról, az iskolában pedig nem kapnak enni, mivel nem fizették be őket. Vajon miért nem? A Pest Megyei Tanács művelődési osztályának közgazda- sági csoportja reprezentatív felmérést készített a gyermek- élelmezés helyzetének vizsgálatára, amelyből megismerhetjük a megye alapfokú nevelési és oktatási intézményeibe járó gyermekek élelmezési körülményeit. A szülők és a társadalom érdeklődése egyre növeltszik e probléma iránt, ugyanakkor az intézményeket fenntartó tanácsok mind keservesebben tudják a tárgyi és személyi feltételeket biztosítani. A felmérés megállapította, hogy a konyhák teljesítménye egyes településeken már-már elviselhetetlen mértékben túllépi kapacitásukat. Sok gyermekélelmezési egység tölti be a községi konyha szerepét, ami azért baj, mert a nyersanyag- norma a gyermekek számára is szűkös, ha ebből még felnőttek részére is főznek, akkor ez a gyerekeknek kiszolgált adagok rovására megy. Másrészt ezek az ételek nem a kicsik életkori sajátosságainak megfelelő konyhatechnikai normák szerint készülnek. A felmérés szerint sok helyütt a konyhák berendezése is kifogásolható. Korszerű eszközök — grillsütő, teflonedény. Megszépült az Egyetemi Könyvtár Slanicsky Antal tervei alapján 1376-ban neoreneszánsz stílusban épült Budapesten a Károlyi Mihály utcában az Egyetemi Könyvtár. Sajnos az állaga annyira leromlott, hogy szükségessé vált az épület felújítása. A munkálatok során megújult a homlokzat, a kupola és a tetőszerkezet — ami alatt új munkahelyeket is kialakítottak. A hatvanmillió forintos beruházást az Érdi Építőipari Vállalat végezte el mihtegy két év alatt. turmixgép — elvétve található, de elhasználódott, töredezett zománcú főzőedények, hibás gépek annál inkább. A szűk alapterületű ebédlőkben az étkeztetés 4-5 turnusban bonyolódik. de számos helyen a tantermekben. összetolt padokon esznek a tanulók. Kezet mosni sem mindenütt lehet. Mindezek az elszomorító tények már önmagukban is magyarázatul szolgálhatnának arra, miért mondanak le szülők és gyermekek az iskolai étkezésről. Mert lemondanak, a statisztikák szerint tavaly nyáron a megyében 2671 gyermek szülei mondták vissza az iskolai étkezést. Az indok azonban egészen más volt, anyagi megfontolásból léptek vissza. A jelenlegi jogszabályok szerint az étkezésért mindössze a nversanyag ellenértékét kell a gyerekeknek befizetni, ez az ételek árának körülbelül a 40 százaléka. A fennmaradó 60 százalékot, a rezsiköltséget a konyhát üzemeltető szerv költségeiként számolják el. Az említett befizetendő díj 35 forint volt, amely áz állandó nyersanyag-áremelk edések miatt azonban egyfolytában változik. Növekedése az amúgy is legjobban rászorultak étkeztetését veszélyezteti legjobban. Ezért az összegért a tanulók napi háromszori étkezést kapnak, bár van rá lehetőség, hogy csak egyszeri étkezést. ebédet. Ilyenkor a díj 65-70 százalékát fizetik, ez 22 és 24 forint között mozgott eredetileg. Ez a 22—24 forint tehát az a bizonyos összeg, amely sok kisgyermeket kizárt a közétkeztetésből, mivel szüleik még eny- nyit sem tudnak megfizetni. Más kérdés, hogy aki ezt az összeget sem képes a családi költségvetésből kiszorítani, az vajon odahaza mennyit és mit ad gyermekének enni. Könnyítést jelent, hogy az önkormányzatok szociális okokból még további kedvezményeket is juttathatnak. Ha egy család három gyermeknél többet nevel, akkor 50 százalékos kedvezményt kaphat, sőt, akár a befizetés teljes összegét elengedik nekik. Sajnos azonban akik anyagi okoból már régebben lemondták az iskolai étkeztetést, „azok éppen ettől a kedvezménytől esnek el. A tanácsoknak egyébként szintén egyre kevesebb pénz áll rendelkezésükre, és a szociális jellegű juttatásokat saját bevételeikből kell fedezniük. Fennáll a veszélye annak is, hogy jövőre ezek a keretek még jobban beszűkülnek. Szegő Krisztina óvodásoknak Váci választék A speciális oktatás iránt — uszodai foglalkozás, nyelvtanulás — igen korán, már az óvodás korúak esetében is jelentkezik az igény. Egyre több szülő kész az anyagi áldozat- vállalásra is, jószerével ennek tudható be a magánóvodák létrejötte, hiszen éppen e sajátos igényeket próbálják kielégíteni. Ahol azonban intézményesített keretek között adják a pluszt, s nincs helyhiány, ott érthetően nem szerveződnek magánóvodák. Példa erre Vác is. Az óvodaellátottság kifejezetten jónak mondható. Az 1229 gyermekre 51 csoportban 112 óvónő felügyel. Viszonylag jó körülmények között, elfogadható műszaki színvonalú és ellá- tottságú óvodákban, jó szakmai felkészültségű pedagógusokkal gondoskodnak a gyerekekről, és szervezik a kiegészítő foglalkozásokat is. Az ifjúsági centrumban angol és német nyelvre oktatják a kicsinyeket, a fedett uszodában pedig — vállalkozó szellemű edzők — úszni tanítják a nebulókat. Ám aki akarja, néptánccsoportba, vagy tartásjavító és más tornatanfolyamra viheti óvodás korú csemetéjét. — vé —
