Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-08 / 236. szám

PEST MEG YES XXXIV. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Ara: 5.80 forint 1990. OKTÓBER 8., HÉTFŐ Önálló ipartestületek Helyettük ne mások döntsenek Amit eldönthetünk mi, azt ne döntsék el mások. Amit elintézhetünk helyben, azért ne kelljen bejárai or- szágot-világot. Nagyon le­egyszerűsítve, s a dolgokat igencsak sarkítva, többek között e fenti óhajnak teret adni döntöttek a kisiparo­sok arról, hogy létrehozzák az önkormányzattal rendel­kező ipartestületeket. S mert a tagsági viszonyt ön­ként vállaló 227 tagszerve­zet közül 27 megyei illető­ségű, illetve az iparosok ál­tal nyújtott szolgáltatások­nak jelentős a köre a me­gyében, érdemes visszatérni az átalakulástól remélhető változások lényegére. Mindenekelőtt azt kell tisztán látni, hogy az át­alakulást nem célnak tekin­tik, hanem eszköznek, amellyel új alapokra he­lyezhetik munkájukat. Az egyesülésről szóló törvény keretet adott ehhez; az új felállás értelmében először is megszűnt a kötelező tag­sági viszony. A létrejött he­lyi ipartestületek saját, ön­állóan kidolgozott alapsza­bály szerint tevékenyked­nek, megszüntetve ezzel a túlhaladott, hierarchikus alá- és fölérendeltségi vi­szonyt. A korábbi struktú­ra tehát felbomlott, szak­mai és területi elvek alap­ján egyaránt szerveződhet­nek; hol, mi felel meg az igényeknek. Van település, ahol két ipartestület is ala­kult, de például országos szintű, szakmai szerveződés­sel (ötvösök, optikusok s mások) is lehet számolni, éppen héttel. Az Iposz feladatai is vál­toztak, korszerűbbé váltak. Alapvető funkciója az ipar­testületek közötti koordiná­ció biztosítása, de semmi­képpen ' sem az olyan kér­dések eldöntése, amelyek­ben érdemi véleménye a he­lyi szervezeteknek lehet. Szükséges viszont a szak­mai érdekképviselet és -vé­delem megteremtése, a bank- és pénzügyi rendszer közvetett úton történő befo­lyásolása ugyancsak a vál­lalkozói érdekeknek meg­felelően, egy komplex biz­tosítási rendszer kidolgozá­sa, s az oktatások megszer­vezése. Feladatuk az infor­mációk, a mindenkor aktuá­lis tudnivalók eljuttatása az iparosokhoz. Ezt a szolgál­tatás jellegű tevékenységet újra és újra hangsúlyozni kell: a korszerű ismeret- nyújtás a korszerű munka meghatározó eleme. Az átalakulás lényegét jól jellemzi az is, hogy mivel nem kíván az országos szintű szövetség foglalkoz­ni. Például helyben dönte­nek arról, hogy valakit felvesznek-e. Az eddigiek­től eltérően elutasításra is sor kerülhet, a felvétel szempontjairól a helyi ipar­testület határoz. A segít­ségnyújtás formáiról, a ked­vezmények odaítéléséről ugyancsak helyi szinten ha­tároznak. S amit a megúju­lás és korszerűsödés szem­pontjából szintén fontosnak ítélnek: pozíciót szerezni a helyi önkormányzatokban, így közvetlen úton érvénye­síteni az iparosok érdekeit. A vállalkozói környezet megfelelő kialakítása ott lehet eredményes, ahol a je­lenlegi és a majdani vállal­kozók dolgoznak és élnek. Az ő érdekükben eljárni, ügyes-bajos dolgaikat támo­gatni a helyben szerveződött ipartestületekben kell. V. É. Református tanítóképzés Nagykőrösön Ez új tanév a százkilencedik „Egy olyan nemzet életét szolgálja a megnyílt nagy­kőrösi tanítóképző, amely­nek sorsában nem lesznek október • 6-i tragédiák. A 109. tanévét ezennel meg­nyitom!’’ — dr. Tóth Károly püspök ezekkel a szavakkal indította útjára az ország első felekezeti felsőoktatási intézményét. A megnyitóünnepségen, amely istentisztelettel kez­dődött, majd ünnepi köz­gyűléssel folytatódott, végül iskolatörténeti kiállítás megnyitásával s öregdiákok találkozójával záródott, nemcsak a város, de a mi­nisztérium, a református egyház, vezető személyiségei, a budapesti Református Teológia és a Jászberényi Tanítóképző Főiskola dé­kánja és főigazgatója, né­Kis- és középvállalkozóknak Több hitel, alacsony kamat Betöltötték a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapít­vány kuratóriumának koráb­ban megüresedet helyeit, és ezzel az alapítvány immár zavartalanul folytathatja vállalkozástámogató tevé­kenységét. Mint ismeretes, az alapít­ványt ez év márciusában hozta létre a kormány, hogy kedvezményes hitelekkel, vissza nem térítendő támo­gatással segítse a magyar kis- és középvállalkozókat. Az alapító okiratban megha­tározott alapítói vagyon 4,2 milliárd forint. Ennek alig több, mint felét fizették be az alapítók szeptember köze­péig, így a hitelnyújtás fel­tételéi is korlátozottak. Jú­liusig csupán 500 vállalkozó jutott 2,1 milliárd forintos hitelhez. Az igénylések 200 ezer forinttól 20 millió forin­tig terjedtek, leggyakrabban 2-3 millió forintot kaptak pá­lyázat alapján a vállalkozók. Az alapítvány bevétele az idén várhatóan 137,2 millió forint lesz. Szó van arról, hogy az óriási érdeklődésre való te­kintettel harmadik hitelszer­ződést is kötnek, és annak révén további 600 millió fo­rintos hitelkerettel bővül a bankok finanszírozási lehető­sége. Erre azért is nagy szükség lenne, mert a ma­gyar vállalkozók igénye többszöröse a lehetőségek­nek. Az alapítványpénzek iránti óriási érdeklődés érthető, hi­szen a 36-38 százalékos pia­ci kamatokkal szemben az alapítványpénzek felhaszná­lói ennél lényegesen kedve­zőbb, 20 százalék alatti ka­matú kölcsönhöz jutnak, sőt, korlátozott, szűk körben, kü­lönösen kívánatos vállalko­zás esetében, vissza nem té­rítendő támogatást is kap­hat az igénylő. SZERETET ÉS HATALOM, HIT ÉS POLITIKA Az engedetlen pásztor engedélyezett igéi — Végre volt egy jó pa­punk, miért kellett most összerúgnia a port a püs­pökkel? — A sebhelyes or­rú néni nem csatlakozott a templomkapuban aláírók közé. Azt mondjál, a Par­lamentben is van tartózko­dás. — Engem orosz bom- batámadás ért, és átéltem már sok mindent. Most bé­kesség lehetne végre, de nem! Zsidóznak a Parla­mentben! Soha nem lesz az üldözéseknek vége? Jó a lelkészünk, nagyon jó. De hát ö nem ugyanakkor télt esküt, nem 'ugyanabban a korban? Minek kell neki is békétlenkedni? Nem mindenki gondolja így. A gödöllői evangélikus templom kapuja előtt gyűl­nek a Roszik Gábort támo­gató aláírások. Egy jól öl­tözött, korosodó asszony ki­vont tollal magyarázza a körülötte állóknak: aláírja bizony, az ő édesapja is mindig az egyház bürokra­tái ellen harcolt. És vannak . támogatók a más hitűek kö­zött is, nemcsak aláírással, részvétellel is kimutatják együttérzésüket az „enge­detlen" pásztorral. Lelkes László például nem vallá­sos, független jelöltként in­dult a képviselő-választáso­kon, és felesége, aki katoli­kus, a helyi, MDF aktivis-- tája. kimondottan szolidari­tásból jöttek el a vasárna-' pi istentiszteletre. Bár kü­lönben is, ha idejük engedi, meghallgatják barátjukat és párttársukat a szószéken, de a mostani egy kicsit más. Hiszen Roszik Gábort egy­házi följebbvalói eltiltották léssel, s föllebbeztem. hivatásának gyakorlásától. Ezenkívül a lelkészt eskü- x— Nem, ne nevezzük ezt met nem vontam vissza, ter- „fekete" misének — mond- mészetes, hogy megtartom ja Roszik Gabor —, hiszen az istentiszteletet, én nem értek egyet a dön- (Folytatás a 3. oldalon.) met testvéregyházmegyei küldöttség, s ugandai egy­házi személyiségek is részt vettek. Nagykőrösön a múlt szá­zadban. az országban a ne­gyedikként alapítottak re­formátus tanítóképzőt. Az intézetet 1948-ban álla­mosították, majd 1957-ben működését teljesen meg­szüntették, felszámolták. Dr. Tóth Károly igehirdetésé­ben 42 esztendő utáni újra­kezdésről szólt, tehát az álr lamosítást megelőző időkhöz kapcsolta a Jászberényi Ta­nítóképző Főiskola kihelye­zett tagozataként, egyelőre 32 növendékkel tanító-hit­oktató képzésben részesülő iskolát. A város az egykori MSZMP-székházat adta tar­tós használatba a reformá­tus egyháznak, a gyakorló­iskolai képzés viszont tény­legesen az egykori tanító­képző épületében, a mai Arany János Általános Is­kolában folyik majd. A fő­iskola működtetéséhez német testvérház is segít­séget nyújt, a pedagógiai tárgyakat a jászberényi, az egyháziakat a budapesti patrónus felsőoktatási in­tézmények tanárai oktatják majd. Az új intézményről rész­letesebben lapunk 4. olda­lán olvashatnak. B. O. A szemerkélő eső és a sűrű köd sem vette el a skóciai Loch Ness szörny­vadászainak kedvét, akik Nessie-t keresgélik most a napokban Skócia legmélyebb tavában. A tavi lény fejé­re kitűzött 250 000 fontos (közel félmillió dolláros) díj négy kutatócsoportot késztetett versenybe száll­ni. A negyedmillió fontért nem is kell túl sokat ten­ni: az összeg ugyanis azé lesz, aki Nessie létezéséről meggyőző bizonyítékkal szolgál. Ö azonban, mintha szi­matot kapott volna — nem mutatkozik. A Nessie léte körül ki­alakult sejtelmes bizonyta­lanság huszonötmillió fon­tot hoz évente. A 230 méter mély tavat ugyanis egy év alatt közel félmillió látoga­tó keresi fel abban a re­ményben, hogy megpillant­hatja a közszeretetnek ör­vendő hosszú nyakú tavi szörnyet. A verseny izgalmát fokoz­za, hogy a legjobb kutatási módszert bemutató csoport további 1500 fontot kap. Ta­lán ez sarkallta arra aZ egyik résztvevőt, hogy be­vesse titkos fegyverét: Nessie-t egy skót nemzeti eledellel, a haggisszal csa­logatja. Az, hogy a feltehe­tően vegetáriánus szörny ráharap-e az erősen fűsze­res, vagdalt aprólékkal és zabliszttel készült, birkagyo­morba töltött csemegére, csak a verseny végeztével dől el. A többi induló minden­esetre a hagyományos, víz alatti radaroknál maradt. Antall József Hollandiába utazik Antall József miniszter- elnök Ruud Lubbers hol­land miniszterelnök meg­hívására október 12-én hi­vatalos látogatást tesz Hol­landiában. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA ROESBÂMGY Kifogyhatatlan nyelvi leleményekben az üzemi szóhasználat. A fülsiketítő zajban úszó lemezegyen- gető műhelyt Bartók-teremnek, az anyagellátási osztályt Kétbálkéz-háznak nevezni már nem új­ság, ámde amikor azt hallottam, „nézzétek meg Rozsdahegyen”, hegyeztem a fülem. Rozsdahegy? Nevettek a beszélgetőtársak, ja, hát az a köszörű­műhely. Az ott használt gépek közül a legfiatalabb is harminc esztendeje került le a gyártószalagról. Harminc éve?! Borzasztó! Csak éppen... Ezeken a múzeumi darabnak számító berendezéseken — igaz, kiváló munkások segítségével — a tűrt sélej- tet sem érik el, nemhogy annál többet. Amikor attól hangos az ipar, miként kell megfelelnie „a” világpiac követelményeinek — „a” világpiac per­sze így nem létezik —, síri csend övezi e megfele­lésnek az árát. Azt, hogy mibe kerül. A megye iparában felgyorsult a nullára leírt (az­az teljesen amortizálódott) gépek és berendezések arányának növekedése a teljes állományon belül, és ma már a harminc százalék(!) közelébe került! A bajon belül is külön veszedelem, hogy a gépipari üzemeknél az átlagot meghaladó volt a romlás me­nete. Amíg a nyolcvanas évek elején még-még el­fogadható volt az itt használt eszközök bruttó és nettó értékének az aránya (ami az elöregedés jelző­je, s ötven százalék körül alakult), addig napjaink­ban ez a mutatószám már az egyharmadig süllyedt. Kritikus ilyen tekintetben a helyzet a megye több építőanyag-ipari vállalatánál is, azaz a rozsdahegy ugyan tréfás nyelvi lelemény, de tökéletes kifeje­zője egy technikai-technológiai állapotnak. Ezt az állapotot, nehezen érthető módon sem a privatizáláshoz fűzött vérmes reményeknél, sem az iparfejlesztési céloknál nem mérlegelik kellő mó­don a holnap jósai és prófétái. A realitások figyel­men kívül maradása viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a tervek, elképzelések sokkal-sokkal szebbek, mint amiket reálisnak tarthatunk. (M)

Next

/
Thumbnails
Contents