Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-08 / 236. szám
PEST MEG YES XXXIV. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Ara: 5.80 forint 1990. OKTÓBER 8., HÉTFŐ Önálló ipartestületek Helyettük ne mások döntsenek Amit eldönthetünk mi, azt ne döntsék el mások. Amit elintézhetünk helyben, azért ne kelljen bejárai or- szágot-világot. Nagyon leegyszerűsítve, s a dolgokat igencsak sarkítva, többek között e fenti óhajnak teret adni döntöttek a kisiparosok arról, hogy létrehozzák az önkormányzattal rendelkező ipartestületeket. S mert a tagsági viszonyt önként vállaló 227 tagszervezet közül 27 megyei illetőségű, illetve az iparosok által nyújtott szolgáltatásoknak jelentős a köre a megyében, érdemes visszatérni az átalakulástól remélhető változások lényegére. Mindenekelőtt azt kell tisztán látni, hogy az átalakulást nem célnak tekintik, hanem eszköznek, amellyel új alapokra helyezhetik munkájukat. Az egyesülésről szóló törvény keretet adott ehhez; az új felállás értelmében először is megszűnt a kötelező tagsági viszony. A létrejött helyi ipartestületek saját, önállóan kidolgozott alapszabály szerint tevékenykednek, megszüntetve ezzel a túlhaladott, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszonyt. A korábbi struktúra tehát felbomlott, szakmai és területi elvek alapján egyaránt szerveződhetnek; hol, mi felel meg az igényeknek. Van település, ahol két ipartestület is alakult, de például országos szintű, szakmai szerveződéssel (ötvösök, optikusok s mások) is lehet számolni, éppen héttel. Az Iposz feladatai is változtak, korszerűbbé váltak. Alapvető funkciója az ipartestületek közötti koordináció biztosítása, de semmiképpen ' sem az olyan kérdések eldöntése, amelyekben érdemi véleménye a helyi szervezeteknek lehet. Szükséges viszont a szakmai érdekképviselet és -védelem megteremtése, a bank- és pénzügyi rendszer közvetett úton történő befolyásolása ugyancsak a vállalkozói érdekeknek megfelelően, egy komplex biztosítási rendszer kidolgozása, s az oktatások megszervezése. Feladatuk az információk, a mindenkor aktuális tudnivalók eljuttatása az iparosokhoz. Ezt a szolgáltatás jellegű tevékenységet újra és újra hangsúlyozni kell: a korszerű ismeret- nyújtás a korszerű munka meghatározó eleme. Az átalakulás lényegét jól jellemzi az is, hogy mivel nem kíván az országos szintű szövetség foglalkozni. Például helyben döntenek arról, hogy valakit felvesznek-e. Az eddigiektől eltérően elutasításra is sor kerülhet, a felvétel szempontjairól a helyi ipartestület határoz. A segítségnyújtás formáiról, a kedvezmények odaítéléséről ugyancsak helyi szinten határoznak. S amit a megújulás és korszerűsödés szempontjából szintén fontosnak ítélnek: pozíciót szerezni a helyi önkormányzatokban, így közvetlen úton érvényesíteni az iparosok érdekeit. A vállalkozói környezet megfelelő kialakítása ott lehet eredményes, ahol a jelenlegi és a majdani vállalkozók dolgoznak és élnek. Az ő érdekükben eljárni, ügyes-bajos dolgaikat támogatni a helyben szerveződött ipartestületekben kell. V. É. Református tanítóképzés Nagykőrösön Ez új tanév a százkilencedik „Egy olyan nemzet életét szolgálja a megnyílt nagykőrösi tanítóképző, amelynek sorsában nem lesznek október • 6-i tragédiák. A 109. tanévét ezennel megnyitom!’’ — dr. Tóth Károly püspök ezekkel a szavakkal indította útjára az ország első felekezeti felsőoktatási intézményét. A megnyitóünnepségen, amely istentisztelettel kezdődött, majd ünnepi közgyűléssel folytatódott, végül iskolatörténeti kiállítás megnyitásával s öregdiákok találkozójával záródott, nemcsak a város, de a minisztérium, a református egyház, vezető személyiségei, a budapesti Református Teológia és a Jászberényi Tanítóképző Főiskola dékánja és főigazgatója, néKis- és középvállalkozóknak Több hitel, alacsony kamat Betöltötték a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának korábban megüresedet helyeit, és ezzel az alapítvány immár zavartalanul folytathatja vállalkozástámogató tevékenységét. Mint ismeretes, az alapítványt ez év márciusában hozta létre a kormány, hogy kedvezményes hitelekkel, vissza nem térítendő támogatással segítse a magyar kis- és középvállalkozókat. Az alapító okiratban meghatározott alapítói vagyon 4,2 milliárd forint. Ennek alig több, mint felét fizették be az alapítók szeptember közepéig, így a hitelnyújtás feltételéi is korlátozottak. Júliusig csupán 500 vállalkozó jutott 2,1 milliárd forintos hitelhez. Az igénylések 200 ezer forinttól 20 millió forintig terjedtek, leggyakrabban 2-3 millió forintot kaptak pályázat alapján a vállalkozók. Az alapítvány bevétele az idén várhatóan 137,2 millió forint lesz. Szó van arról, hogy az óriási érdeklődésre való tekintettel harmadik hitelszerződést is kötnek, és annak révén további 600 millió forintos hitelkerettel bővül a bankok finanszírozási lehetősége. Erre azért is nagy szükség lenne, mert a magyar vállalkozók igénye többszöröse a lehetőségeknek. Az alapítványpénzek iránti óriási érdeklődés érthető, hiszen a 36-38 százalékos piaci kamatokkal szemben az alapítványpénzek felhasználói ennél lényegesen kedvezőbb, 20 százalék alatti kamatú kölcsönhöz jutnak, sőt, korlátozott, szűk körben, különösen kívánatos vállalkozás esetében, vissza nem térítendő támogatást is kaphat az igénylő. SZERETET ÉS HATALOM, HIT ÉS POLITIKA Az engedetlen pásztor engedélyezett igéi — Végre volt egy jó papunk, miért kellett most összerúgnia a port a püspökkel? — A sebhelyes orrú néni nem csatlakozott a templomkapuban aláírók közé. Azt mondjál, a Parlamentben is van tartózkodás. — Engem orosz bom- batámadás ért, és átéltem már sok mindent. Most békesség lehetne végre, de nem! Zsidóznak a Parlamentben! Soha nem lesz az üldözéseknek vége? Jó a lelkészünk, nagyon jó. De hát ö nem ugyanakkor télt esküt, nem 'ugyanabban a korban? Minek kell neki is békétlenkedni? Nem mindenki gondolja így. A gödöllői evangélikus templom kapuja előtt gyűlnek a Roszik Gábort támogató aláírások. Egy jól öltözött, korosodó asszony kivont tollal magyarázza a körülötte állóknak: aláírja bizony, az ő édesapja is mindig az egyház bürokratái ellen harcolt. És vannak . támogatók a más hitűek között is, nemcsak aláírással, részvétellel is kimutatják együttérzésüket az „engedetlen" pásztorral. Lelkes László például nem vallásos, független jelöltként indult a képviselő-választásokon, és felesége, aki katolikus, a helyi, MDF aktivis-- tája. kimondottan szolidaritásból jöttek el a vasárna-' pi istentiszteletre. Bár különben is, ha idejük engedi, meghallgatják barátjukat és párttársukat a szószéken, de a mostani egy kicsit más. Hiszen Roszik Gábort egyházi följebbvalói eltiltották léssel, s föllebbeztem. hivatásának gyakorlásától. Ezenkívül a lelkészt eskü- x— Nem, ne nevezzük ezt met nem vontam vissza, ter- „fekete" misének — mond- mészetes, hogy megtartom ja Roszik Gabor —, hiszen az istentiszteletet, én nem értek egyet a dön- (Folytatás a 3. oldalon.) met testvéregyházmegyei küldöttség, s ugandai egyházi személyiségek is részt vettek. Nagykőrösön a múlt században. az országban a negyedikként alapítottak református tanítóképzőt. Az intézetet 1948-ban államosították, majd 1957-ben működését teljesen megszüntették, felszámolták. Dr. Tóth Károly igehirdetésében 42 esztendő utáni újrakezdésről szólt, tehát az álr lamosítást megelőző időkhöz kapcsolta a Jászberényi Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozataként, egyelőre 32 növendékkel tanító-hitoktató képzésben részesülő iskolát. A város az egykori MSZMP-székházat adta tartós használatba a református egyháznak, a gyakorlóiskolai képzés viszont ténylegesen az egykori tanítóképző épületében, a mai Arany János Általános Iskolában folyik majd. A főiskola működtetéséhez német testvérház is segítséget nyújt, a pedagógiai tárgyakat a jászberényi, az egyháziakat a budapesti patrónus felsőoktatási intézmények tanárai oktatják majd. Az új intézményről részletesebben lapunk 4. oldalán olvashatnak. B. O. A szemerkélő eső és a sűrű köd sem vette el a skóciai Loch Ness szörnyvadászainak kedvét, akik Nessie-t keresgélik most a napokban Skócia legmélyebb tavában. A tavi lény fejére kitűzött 250 000 fontos (közel félmillió dolláros) díj négy kutatócsoportot késztetett versenybe szállni. A negyedmillió fontért nem is kell túl sokat tenni: az összeg ugyanis azé lesz, aki Nessie létezéséről meggyőző bizonyítékkal szolgál. Ö azonban, mintha szimatot kapott volna — nem mutatkozik. A Nessie léte körül kialakult sejtelmes bizonytalanság huszonötmillió fontot hoz évente. A 230 méter mély tavat ugyanis egy év alatt közel félmillió látogató keresi fel abban a reményben, hogy megpillanthatja a közszeretetnek örvendő hosszú nyakú tavi szörnyet. A verseny izgalmát fokozza, hogy a legjobb kutatási módszert bemutató csoport további 1500 fontot kap. Talán ez sarkallta arra aZ egyik résztvevőt, hogy bevesse titkos fegyverét: Nessie-t egy skót nemzeti eledellel, a haggisszal csalogatja. Az, hogy a feltehetően vegetáriánus szörny ráharap-e az erősen fűszeres, vagdalt aprólékkal és zabliszttel készült, birkagyomorba töltött csemegére, csak a verseny végeztével dől el. A többi induló mindenesetre a hagyományos, víz alatti radaroknál maradt. Antall József Hollandiába utazik Antall József miniszter- elnök Ruud Lubbers holland miniszterelnök meghívására október 12-én hivatalos látogatást tesz Hollandiában. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA ROESBÂMGY Kifogyhatatlan nyelvi leleményekben az üzemi szóhasználat. A fülsiketítő zajban úszó lemezegyen- gető műhelyt Bartók-teremnek, az anyagellátási osztályt Kétbálkéz-háznak nevezni már nem újság, ámde amikor azt hallottam, „nézzétek meg Rozsdahegyen”, hegyeztem a fülem. Rozsdahegy? Nevettek a beszélgetőtársak, ja, hát az a köszörűműhely. Az ott használt gépek közül a legfiatalabb is harminc esztendeje került le a gyártószalagról. Harminc éve?! Borzasztó! Csak éppen... Ezeken a múzeumi darabnak számító berendezéseken — igaz, kiváló munkások segítségével — a tűrt sélej- tet sem érik el, nemhogy annál többet. Amikor attól hangos az ipar, miként kell megfelelnie „a” világpiac követelményeinek — „a” világpiac persze így nem létezik —, síri csend övezi e megfelelésnek az árát. Azt, hogy mibe kerül. A megye iparában felgyorsult a nullára leírt (azaz teljesen amortizálódott) gépek és berendezések arányának növekedése a teljes állományon belül, és ma már a harminc százalék(!) közelébe került! A bajon belül is külön veszedelem, hogy a gépipari üzemeknél az átlagot meghaladó volt a romlás menete. Amíg a nyolcvanas évek elején még-még elfogadható volt az itt használt eszközök bruttó és nettó értékének az aránya (ami az elöregedés jelzője, s ötven százalék körül alakult), addig napjainkban ez a mutatószám már az egyharmadig süllyedt. Kritikus ilyen tekintetben a helyzet a megye több építőanyag-ipari vállalatánál is, azaz a rozsdahegy ugyan tréfás nyelvi lelemény, de tökéletes kifejezője egy technikai-technológiai állapotnak. Ezt az állapotot, nehezen érthető módon sem a privatizáláshoz fűzött vérmes reményeknél, sem az iparfejlesztési céloknál nem mérlegelik kellő módon a holnap jósai és prófétái. A realitások figyelmen kívül maradása viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a tervek, elképzelések sokkal-sokkal szebbek, mint amiket reálisnak tarthatunk. (M)
