Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-05 / 234. szám

1990. OKTÓBER 5., PÉNTEK Infligeai? 0 MONDTA Gazdag Tavaly április óta Los Angelesben, az University of California film és televí­zió tanszakának meghívott tanára Gazdag Gyula. Az itthon kedvelt, népszerű rendező (most lett a buda­pesti Színház és Filmmű­vészeti Főiskolán a film és televízió főtanszak vezető­je), odaát is sikeres, tanít­ványai például kiváló taná­ri díjra jelölték. Jól tette tehát a Film Színház Mu­zsika (90/39.), hogy interjút kért a művésztől kinti ta­pasztalatairól. Illetve: nem tudjuk, jól tette-e, mert G. Gy. olyan furcsákat mond annak a gazdag országnak a felsőoktatási állapotairól. Például ilyeneket mon­dott: „... az oktatás, a vizsgafilm pénzbe kerül, és annak ellenére, hogy van­nak ösztöndíjak, alapít­ványtámogatások, megtör­ténik: valaki egy-két évre abbahagyja a tanulást, mert pénzt kell keresnie a foly­tatásra." Hm. Ugye, milyen furcsán hangzik ez ebben a nem gazdag országban? Ahol a legtermészetesebb a közpénzeknek az igénybe­vétele bármilyen célra, ahol... Na persze, hol jön hozzánk Amerika?! G. Gy. azonban nem éri be ennyivel. Még tovább riogatja a hazai jámboro­kat annak a gazdag ország­nak az érthetetlen (érthe­tetlen? felháborító!) filmes gyakorlatával. A kérdésre ugyanis (..Lehet kibukni a tanszakról?") így felelt: .Megbukni vizsgákon igen, de kibukni nem lehet, hi­szen fizetnek." S mert aki fizet, annak jogai vannak, semmi meglepő nincsen a tényben: a hallgatók életkori húsz és hatvan év közötti.. Akinek telik rá: tanuljon. G. Gy. azonban tovább sok­kolja az itthoniakat. Így folytatta az előbb citálta­kat: „Ám az a tény, hogy elvégzik ezeket a kurzuso­kat. semmit nem jelent Semmi állás- vagy filmké­ítési lehetőséget a to­vábbiakban nem biztosít az egyetem." Nahát! Micsoda ország! Szóval ki-ki küzdje ki a boldogulását, maga bizo­nyítsa, tanult-e, s ha igen, azzal mire megy ... S mert mindaz, ami odaát van, egyre inkább példakép, időben szólunk: vigyázat, mert a végén még mi is oda jutunk, hogy gazdagok le­szünk. KLIENS RÉGI-ÚJ KÓRHÁZIGAZGATÓK A bizalom erőt ad a gyógyítóknak Mint hírül adtuk, e napokban Pest megye kórházaiban igazgatókat választanak. Nem kivétel ez alól a két megyei fek­vőbeteg-intézet, a Rókus (Semmelweis) és a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház sem. Akik megszólalnak alább, évek óta a „fő­igazgató igazgató főorvos” címet viselték. Mostantól: orvos igazgatók. DR. MUND! BÉLA : Pontos, jó munkát Dr. Mundi Béla eddig is a Rókusi vezette. Nyolcvankilen­cen — az orvosi kar tagjai — voksoltak, s közülük hatvan­négyen őmcllette igennel, hu­szonnégyen nemmel. Csak egy tartózkodó volt. — Programot nem készítet­tem, nem is kérdezték a vá­lasztáskor. Hiszen ismernek, az elképzeléseimet szintén. Nem kapkodok, egy ideig ma­rad minden a régiben. Nyuga­lomra van szükségük az orvo­soknak, a betegeknek. Van amúgy is épp elég változás a világban s a kórházban ugyan­csak. Alig várjuk, hogy elké­szüljön s működni kezdjen végre a megyei szakorvosi ren­delőintézet itt a kórház mel­lett. Ez a rekonstrukció V. üteme. Azután nyakunkon az áremelések miatti bizonyta­lanság, drágul a betegek élel­mezése, az energia, a műszer, a kötszer, a gyógyszer, s nem tudom ma még, hogy kijön-e a kórház az idei költségveté­séből ... — A harmadik ilyen ténye­ző: Mi lesz a társadalombizto­sítással? Ettől nemcsak a mi gyógyintézetünk, hanem a töb­bi kórház sorsa is függ. Lehet, hogy a társadalombiztosító(k) veszi(k) át az egészségügyi in­tézményrendszert, az orvoso­kat is. Csak annyi bizonyos; egy hónap múlva ápolási és gazdasági igazgatót válasz­tunk. A pályázatokat már vár­ja a megyei főorvos. Ami en­gem illet, nem számítok sze­mélyi változásra, hisz jól dol­gozik a kórházvezető nővér és a gazdasági igazgató. Valószí­nű, hogy — akár engem —, őket is megerősíti a választás a helyükön. — Azután? Ha az említett gondok elrendeződnek, talán jövőre, akkor nyugodtabban élünk. Lezárul a másfél éve tartó maratoni rekonstrukció, a mostani igazgatóság helyén, s egy emelettel fölötte két osz­tály nyílik, gasztroenteroló- giai profilú belgyógyászat és reumatológia, s a szakrende­lőben helyet kapott egy vado­natúj komputer-tomográf. Ez a legkorszerűbb technika, a se­gítségével sok-sok élet memhe- tő meg. S ez a lényeg. A mun­katársaimtól sem várok töb­bet (igaz, kevesebbet sem!), mint pontos, jó munkát. A be­tegekért. DR. SZABADFALVI ANDRÁS: Demokrácia, felelősség Dr. Szabadfalvi András a ceglédi kórház igazgatójából lett a megyei Flór Ferenc Kór­ház vezetőjévé. Szintén újra­választották, titkos voksolással, az 51 igen, 17 nem szavazat mellett négyen tartózkodtak. — Megható és megnyugta­tó is ez az eredmény, nekem erőt ad a jövőre. Szükség is lesz rá, mert rengeteg a fel­adatunk, s ugyancsak sok új gondunk is adódik. Ezek kö­zül most a vezetés demokra­tizálása van napirenden, s az orvosigazgató-választás csak az első lépcső, hátra van az ápolási és gazdasági igazgató megválasztása. A célunk az, hogy kevesebb legyen az igaz­gatásban a hierarchikus, bü­rokratikus elem, s ez az appa­rátus csökkentésével is együtt jár. Szó sincs persze elbocsá­tásokról, csak arról, hogy nem töltjük be a nyugdíjba vonu­lók helyét, s fokozatos lesz az átszervezés. — Azután fontosnak tartom, hogy az ad hoc testület, amely engem választott (a főorvosi tanács, kibővítve a szakorvo­sokkal), a jövőben állandó tes­tületként fennmarad. Azok, akik döntöttek a sorsomról, negyedévente, félévente is el­számoltathatnak, mit teljesí­tek, s mit nem a meghirde­tett húszoldalnyi programom­ból. — Mit is tartalmaz ez? Nos, minden részletre hadd ne tér­jek ki. A lényeg a demokrá­cia kiteljesítése, összekapcsol­va az egyszemélyes felelősség­gel, a szakmai továbblépés ér­A tszervezik a mezőgazdasági osztályokat Lassú marad a földhivatal A rendszerváltozást köve­tően a gazdasági életben is mihamarább végre kell hajta­ni a szükséges szervezeti mó­dosításokat, s ebből adódóan megteremteni a magántulaj­donon alapuló nemzetgazdasá­got, hallottuk minap a Föld­művelésügyi Minisztériumban megtartott sajtótájékoztatón. Dr. Borbély Gyula, az FM fő­osztályvezetője a megyei me­zőgazdasági szakigazgatási in­tézményrendszer újjászervezé­sével kapcsolatban fejtette ki a tárcának az adott témával kapcsolat.03 elképzeléseit. Utalt arra, hogy az önkor­mányzati választásokat köve­tően a megszűnő tanácsi intéz­ményrendszerrel egy időben óhatatlanul szükség van át­szervezni a mezőgazdasági osz­tályokat, illetve azok jogutó­dait felkészíteni az új felada­tokra. Olyan szakmai terüle­tek. mint például az állat- egészségügy. növényvédelem, erdőfelügyelet, meg kell, hogy őrizzék a jelentőségükből adó­dó viszonylagos önállóságukat. Elhangzott a tájékoztatón az is. hogy az FM megyei föld­művelési hivatalok felállítá­sát teyvezi. Az F1VI pályázat útján kívánja megtalálni a va­lóban szakmailag rátermett embereket ezek vezetéséhez. Az idő sürget, hiszen a tor­nyosuló társadalmi és gazda­sági változások, a privatizációs program gyakorlati végrehaj­tása során esőstől adódnak megoldásra váró feladatok. A megyei földhivatalok működé­séhez. tudtuk meg, csak rész­ben biztosított a kormányzat részéről a szükséges pénz. Pil­lanatnyilag legalább 655 mil­lió forint hiányzik a zavarta­lan munkához. Az elmúlt hó­napban a központi költségve­tésből ugyan juttattak a föld­hivataloknak több mint 30 millió forintot, de ez nevetsé­gesen kevés, hiszen gondolni kell az ezeken a területeken dolgozók bérének emelésére, s a társadalombiztosítási költsé­gek előteremtésére is. Most végül is sikerült 263 millió fo­rintra szert tenni. A munká­hoz. a technikai jellegű kiadá­sokhoz, jövő évi feladatok el­látásához kétségtelenül nagy szükség van a nyugodt anya­gi háttérre. A jelen lévő szakemberek külön is felhívták a figyelmet, hogy valószínűleg megmarad a földhivatalok lassú, s talán esetenként körülményes ügy­intézése. Viszont remény van arra, hogy néhány év múlva megkezdi tevékenységét a szá­mítógépes adatfeldolgozás és ügyvitel. Az FM jelen lévő szakembe­reihez több olyan kérdést in­téztek, amelyek egyebek kö­zött a tanácsok mezőgazdasági osztályainak sorsával foglal­koztak. Dr. Boi’béiy elmondta, hogy az utóbbi években jelen­tős létszámleépítés volt ezen a területen. Napjainkban az így leszűkült gárda szakemberei továbbra is megoldják felada­taikat. Viszont egyértelműen megszűnik az évtizedeken át gyakorolt pénzelosztó szere­pük. Változatlanul megmarad­nak a hatásági keretek között funkcionáló vadászati és ha­lászati felügyelőségek. Gy. L. dekében. Tervem a járóbeteg­szakellátás megerősítése, a szakambulanciák kibővítése, fel kell készülni ugyanis a biz­tosítási rendszer módosulásara Azután a kórház s benne a kórtermek belső komfortjának javítása, a műszerezettség színvonalának emelése s egy korszerű bérezési rendszer ki­alakítása, ösztönző, a teljesít­ményt figyelembe vevő bérek­kel. Ehhez persze pénz kell... — Apropó, pénz. Amennyi­re a kórház keretein belül le­hetséges, szeretnék — most mondhatom így: szeretnénk — utat nyitni a vállalkozások­nak. A karbantartási felada­toknál ez éppúgy lehetséges, mint a külföldi megrendelők­nek, biztosítóknak nyújtott gyógyítási szolgáltatásoknál, a természetgyógyászati szerek kipróbálásánál, vagy az okta­tásnál, továbbképzésnél. S a kórház finanszírozásában nem­csak a társadalombiztosításra és az önkormányzatra szeret­nénk támaszkodni, hanem más szponzorokra is. Alapítványo­kat hozunk létre (az első most van bejegyzés alatt), s számí­tunk betegeink és hozzátar­tozóik, sőt lehetséges bete­geink, a lakosság hozzájárulá­sára is. Ami a lényeget, a gyó­gyítást illeti, azon nem szabad másnak érződnie, csak a szín­vonal — amit elfogultan hadd tartsak nagyon jónak — to­vábbi javulásának. V. G. P. A Pest Megyei Tanács Tá­rogató Úti Kórházában tegnap tartottak igazgatóválasztást. Értesüléseink szerint azonban eredmény nem született, újabb fordulóra kerül majd sor. A KISGAZDAPÁRT ÁLLÁSPONTJA VÁLTOZATLAN Torgyán József derűlátó (Folytatás az 1. oldalról) A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt megyei vezetősége is kibőví­tett ülést tartott tegnap. En­nek egyik témája volt az Al­kotmánybíróság határozata után kialakult helyzet megvi­tatása. Dragon Pál, a Függet­len Kisgazdapárt Pest megyei elnöke döntésükről tájékoztat­ta lapunkat. Ügy határoztak, hogy a Pest megyei vezetőség — az országos vezetőséggel és a képviselőcsoporttal együtt kimunkált — program szerint végzi tovább a munkáját. Ar­ra az álláspontra helyezked­tek. hogy a megyében létre­jött 140 szervezet által kötött koalíciókat, választási szerve­zeteket maximálisan elisme­rik. A megyei vezetőség arra kéri a helyi szervezeteit, hogy továbbra is működjenek együtt a koalíciós partnerekkel. Te­gyenek meg mindent a hely- hatósági választások második fordulójának sikeréért — azokkal a partnerekkel, akik­kel együtt ezt megkezdték. — Nem adunk lehetőséget arra — hangsúlyozta Dragon Pál —, hogy sorainkat az el­lenzék megbontsa. Határozot­tan és keményen képviseljük a Kisgazdapárt eredeti prog­ramját, s a Pest megyei veze­tőség ezt várja el az Ország- gyűlésben részt vevő képvise­lőcsoporttól, a kormányban a miniszterektől és a párt or­szágos vezetőitől. A Kisgazda- párt a koalíción belül a jö­vőben az eddiginél erőtelje­se bb és következetesebb poli­tikát folytat annak érdekében, hogy koalíciós partnereivel együtt meg tudja valósítani programját, amely már kor­mányprogrammá emelkedett. Tehát nem lépünk ki sehon­nan! — Ez azt jelenti, hogy a Pest megyei szervezet nem csatlakozik a Hajdú-Bihar megyeiek állásfoglalásához? — Nem csatlakozunk hozzá­juk. Még az sem biztos, hogy felhívásuk egész Hajdú-Bihar megyére kiterjed. Egyébként is az Alkotmánybíróság hatá­rozata koalíciós kérdéseket nem vet fel. V. A. Németországi fuvarengedélyek Átmenetileg az egyesült Né­metországban is érvényben maradnak a korábban még két ország által kiadott fuvaren­gedélyek — tájékoztatta az MTI-t a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium. Ez azt jelenti, hogy azok a közúti fuvarozók, akiknek az úti céljuk a volt NDK területén található, továbbra is külön engedély nélkül léphetik át a német határt, a Németország nyugati részére igyekvők vi­szont csak az eddigi engedély­kontingens alapján, érvényes fuvarengedély birtokában kel­hetnek útra. Ez az átmeneti állapot várhatóan a jövő év elején megszűnik, s 1991-ben új szabályozás lép érvénybe. K isebb háborút kezdett a Magyar Demok­rata Fórum veresegyházi szervezete (szervezete? a tagok egy része? néhány tisztségviselő?) a szélesebb nyilvánosság előtt is a Veresegyházi Faluszépítő Egyesület ellen. Községen belül ugyan már zajlott ez a csata, ám az terelte a szélesebb közvélemény elé, hogy a Gödöllői Hírlap szeptember 15-én bá­torkodott (nem újságíró tollából) hírt adni az egyesület megalakulásáról. Nem hagyhatta ezt szó nélkül Krenedits Sándor, „MDF-el­nökhelyettes Veresegyház” (ő jegyezte így hozzászólását, amely a Gödöllői Hírlap szep­tember 26-i számában jelent meg). Vélhetően nem csak saját véleményét tette papírra, hiszen rögtön a kezdésnél ott áll a többes szám: „Meglepődve olvastuk, hogy az egyesületben jól megférnek az MDF és a Kis­gazdapárt tagjai.” Nem tudhatom, K. S. mi­ként tett szert erre a többes számra, ezért kérdezem csupán: amint az elnökhelyettes úr írja, az „MDF veresegyházi csoportja”, tár­gyalt erről a kérdésről? Ha igen, állást fog­lalt? A tagok milyen arányban? Mennyien voltak jelen a tagok közül és az ő vélemé­nyük miként tagolódott? Volt esetleg szava­zás erről? Mindezek homályban maradnak, így azonban nem tudhatom, K. S. kiknek a felhatalmazásából és milyen felhatalmazásá­ból (mire szóló felhatalmazásából) vezette le papírra rögzített véleményét. Ez persze a kisebb baj, bar a demokrácia formális jegyei sem mellékesek. A nagyobb bajokkal az a bajom, hogy állatorvosi lóként szemléltetik, az elnökhelyettes úr (az MDF- csoport? annak egy része?) magyar demok­rataként miként és milyennek képzeli el a — demokráciát. Az egész megye ismerte, irigyel­te Veresegyház eredményeit a nagyarányú társadalmi munkára alapozott falufejlesz­tésben. Ezek az eredmények láthatók, kézzel­foghatók a településen, létrehozásukban dön­tő része volt a Hazafias Népfront keretei kö­zött összefogott lakossági öntevékenységnek, hosszú éveken át esztendőnként sok-sok mil­lió forint értékben. A minősítést most így fo­galmazzák meg K. S. szerint a demokraták: „Veresegyházon is a kommunisták és azok ba­rátai uralták a hatalmat, és szorították a köz­életet az álszervezet Hazafias Népfront kalo­dájába. Ma ezt az álszervezetet úgy hívják: faluszépítők egyesülete." Szép, ugye?! Hamar ment a leleplezés! Ép­pen csak megalakult az egyesület, máris ki­derítették (kik?) róla: a kommunisták és ba­rátaik álszervezete. A vád bizonyítatlan és bizonyíthatatlan, s ami nem mellékes: ál­lampolgári jogot sért! Az egyesülési szabad­ság jogát, amelyet (az MDF keményen har­colt érte!) az 1989. évi II. törvény rögzít. A vád félelmet kelt: ne lépj be az egyesületbe, mert „kommunista” avagy „barátjuk” le­szel ... Hiszen K. S. szerint az „álszervezet­ről” szóló „megállapítás a veresegyházi MDF- tagság többségi véleményét reprezentálja”. Nem tudom, a község lakosságához mérten mekkora ez a tagság? S ennek a tagságnak is a „többségi véleménye” mit „reprezentál”? Tudható lenne esetleg a kisebbségi vélemény is? Az elnökhelyettes úrtól alaposan megkap­AZ ÁLLATORVOSI ló ja a magáét (szintén mint utód-, meg ál-, meg sebtiben létrehozott szervezet) a márciusi vá­lasztásokon fellépett Hazafias Választási Koa­líció. A március 25-i voksoláskor Veresegy­ház lakói közül szavazati jogukkal 4591-en él­hettek volna. A legtöbb szavazatot az MDF területi listája kapta (933-at, ez a szavazásra jogosultaknak 20,3 százaléka), második a Hazafias Választási Koalíció lett, 560 vokssal, Í12,2 százalék). A kérdés nem lehet kérdés, mi­lyen (alkotmányos, törvényes) alapon minősí­ti az első ennek meg amannak a másodikat. S mit remélhet akkor a demokráciából (eb­ből a „demokráciából”) az ötödik vagy hete­dik? Persze a Hazafias Választási Koalíció ügye csupán azért kerül elő, hogy az elnök- helyettes úr (az MDF-csoport?) felháborod­hasson, miként merészeltek a faluszépítő egye­nletbeliek jelölteket állítani az önkormányza­ti választásokra, hiszen „a helyhatósági vá­lasztás politikai esemény. Ezen elindulni po­litikai célkitűzés, ami a faluszépítők prog­ramjának ellentmond.” Jól megkapták! Igaz, K. S. véleménye (az MDF-csoporté?) törvény­ben rögzített jogot szeretne kétségessé tenni, de ilyen csekélységre — ha a demokráciáról van szó! — szabad-e időt vesztegetni? Az egyesület azért állított jelölteket, mert ezt a jogát megadta az 1939. évi XXXIII. törvény 1., az 1989. évi II. törvény 15. paragrafusa, az 1990. évi LXIV. törvény egésze. Ennyi talán még Veresegyházán is elég ahhoz, hogy aki­ket illet, belássák: o demokrácia mindenki­nek jár, nem kisajátítható, nem osztható ré­szekre. Vagy ha azzal mégis megpróbálkoz­nak valahol, az már nem demokrácia, hanem egészen más. 1 ermészetesen joga (ha felhatalmazták rá) az elnökhelyettes úrnak, hogy leírja, „az MDF veresegyházi csoportja egye­lőre elhatárolja magát a faluszépítők egyesü­letétől”, amint az is, hogy ez a csoport „a továbbiakban sem kíván beleolvadni a nép­frontba”. Ami már csak azért is lehetetlen, mert népfront nincsen... Futkos a hátamon a hideg, amikor arra gondolok, ha a megye kiemelkedően fejlődött, lakóinak jó életkö­rülményeket teremtett településén így néz polgárok egy csoportja polgárok egy másik csoportjára, ha a fensőbbséggel keveredett kirekesztés kormányoz embereket, akik ma­gukat demokratának tartják, akkor mi lehet ott, ahol kétségbeejtőek a körülmények, ahol szinte semmi fejlődés nem volt...?! Talán még nem elkésett az üzenet. „A Magyar De­mokrata Fórum támogassa a társadalom ön- szerveződését, autonóm erőinek a kibonta­koztatását, különös figyelemmel a »vidéki Magyarország«, a helyi társadalmak önálló­ságát, öntudatát és önszerveződését szolgáló törekvésekre.” Az idézet az MDF alapítóleve­léből való. Talán egyszer elérkezik a „levél” Veresegj’házra is... Mészáros Ottó T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents