Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-04 / 233. szám

rrsr « MU, Ml 1990. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK Rendezik-e a budakalászi tavak környékét? Barmikor eltűnhet a víz Évek óta rendezetlen a bu­dakalászi tavak sorsa. Egyre több a fürdőző az Omszki-tó­nál és az átellenben lévő bá­nyatavaknál is. Utóbbiakat na­turista strandként használják, bár nem fürdőzésre kijelölt te­rületről van szó. sőt, ezen a helyen még működik a bánya­üzem is. A Budakalászi Tanács nem a tiltásban látta a megoldást, hanem úgy vélte, hogy a jelen­leginél jobb ötlettel kell előáll­Az augusztusban megnyílt fa­iskola igazán büszke lehet ve­zetőjére. Nagykátán még nem volt eddig olyan lerakat, ahol szakember vezetésével facse­metéket, dísznövényeket lehe­tett volna vásárolni. Itt nem­csak szaktanáccsal látják el a vásárlókat, hanem különle­gességekkel is: így például a Sasad kertészet lerakatában a fügétől az áfonyáig számos ritkaságot lehet kapni — az. ígéretek szerint egész évben (Erdösi Ágnes felvétele) ni, jobb célra hasznosítani a területet. Ennek azonban számos aka­dálya is volt, ezért döntött úgy, hogy ezt a kérdést mar az uj önkormányzat o,dja meg. A legtöbb gátja talán az lehetett a rendezésnek, hogy a budaka­lásziak sosem erezték sajátjuk­nak a területet, bár közigaz­gatásilag hozzájuk tartozik. Ugyanakkor a község lakossá­ga is. tisztában van azzal, hogy ezek a fürdőhelyek nem az ó érdekükben kerültek kiaiakí- tás -a, hanem egyértelműen a békásmegyeri házgyári laká­sokba zsúfolt családok olcsó nyaralási lehetősége. A Pest Megyei Tervező Vál­lalat készített ugyan egy sza­bályozási tervet, ezt azonban a Budakalászi Tanács nem fo­gadta el, a további tervezést pe­dig egy évre tell’üggesztette. Az elképzelések összehangolá­sát leginkább az nehezíti, hogy a területen több tulajdonos többféle erdeke ütközik egy­mással. Közülük a Gyógynö­vénykutató Intézet változatla­nul mezőgazdasági tevékeny- réget szeretne folytatni a teljes területen. Számításba kell ven­ni, hogy az MO-s autópálya átszeli majd ezt a körzetet, s az építkezés során valószínű, nagy kereslete lesz a kavicsbá­nya termékének. A másik tu lajdonos, az Óbuda Tsz tehát egyrészt a kavicsvagyon minél gazdaságosabb kitermelésében érdekelt, másrészt különböző nyereségesnek látszó elképze­lések megvalósítására hajlik. Ezek sorában amerikai film­gyártó vállalat telepítésétől, a diszkócentrumig és a kempin­gig mindenféle ötlet megtalál­ható. Ugyancsak kempinget szeretett volna itt építeni a Mozgássérültek Egyesülete is. A tulajdonosok sorába tar­tozik még a pomázi Munkate­rápiás Intézet,, ők már évekkel ezelőtt készíttettek' egyireszle-í tes rendezési tervet, sőt beépí­tését is. Szakértők szerint a túlzott tervezgetés ellen szól az a tény, hogy az ilyen bányata­vak — habár jelenleg nagyon jó a vizük, még pisztráng is található bennük — taoaszta- 'atok szerint, nem időtállók. Épp ezért nemigen érdemes nagyobb létesítményekre beru­házni ezeken a területeken mert könnyen előfordulhat, hogy egv-két év múlva eltű nik a víz, tönkremegy a part Sz. K. Házat épít a kőműves, falut a polgármester Politika helyett vizet, orvost, papot A polgármester nincs a hivatalában. Várnunk kell rá, amíg előkerítik. Mentegetik, csak két napja választották meg. még nem szokott hozzá a hivatalos dolgokhoz, meg hát egyelőre nem is olyan hivatalos a dolog, hiszen három napig lehet föl- lebbezni. Az asszonyok a közértben föllebbeznek. Mitől volna ez jobb polgármester, mint lett volna a többi? Talán ez fizet helyet­tük a boltban? Igaz, előre inasról sem tudni, hogy milyen pol­gármester lenne, de biztos jobb. Mert. ami nincs, abban min­dig lehet hinni. ígérni, persze, ígér ez is. Vizet a falunak. De eddig sem volt víz, majd pont most lesz. Ja. nem, szavazni nem voltak, minek? Az asszonyok a közértben arról beszél­nek, hogy meg volt ez csinálva. A férfiak a kocsmában arról beszélnek, hogy ök bizony el­mentek a szavazásra, de nem a Rudira voksoltak. Mert a Rudi ilyen, meg olyan. Jó barát, régi jó barát a Rudi, rendes em­ber, szó nem férhet hozzá, de hát látták már piszkos ingben öltönyösök között. Meg is mondták neki. hogy nem őrá sza­vazlak. A barátság ettől meg marad, Rudit ettől még megvá­lasztották, s a víz helyett a piüsszentlászlóiak ettől meg mindig a bort isszák. Franyó Rudolfot végül is si­kerül előkeríteni. Azt mond­ja, éppen öltözködött, malte- ros ruhában nem akart jönni. Á, nem, nem előlünk bújt el, mint a közértben mondták, a rádiósokat sem dobta ki, adott interjút, csak hát nekik is várniuk kellett. Ö kőműves meg társadalmi megbízatású polgármester. Így időnként át kell öltöznie. Hát, beszélnek a falusiak, beszélnek az embe­rek. Voltak szavazók is. És a számok is beszélnek. A négy polgármesterjelöltből ő kapta a voksok 65,5 százalékát. Szövetség az ördöggel is A hivatalban ülünk, a fa- iabazán}‘volt • ‘tanáéselnöki szobában. A 'falon már az új címer, koronás,-''frissen fes­tett. Azt mondja, nem annyi­ra új a dolog, hiszen tataroz­ta ő már ezt a házat több­ször, meg vb-tag volt néhány évig, konyít valamit a hiva­talhoz. És ez az új hivatal sem lehet ördöngösség. Ha az, akkor szövetségre lép az ör­döggel. Legyen övé az elégté­tel. a falué a haszon. Ha kell, akkor az Istennel köt szerző­dést. Legyen övé a dicsőség, a falué a haszon. Ha pártba kéne lépnie, a faluért még azt is megtenné. De szerencsére ilyet most már nem kell csi­nálni. Ellenálló volt a bölcsőben is Eddig kellett, a régiek is érdekből voltak párttagok, va­lószínűleg így tudtak segíteni a helybelieknek. Nem bántja őket senki, a faluban azt is megértették, megértik. Nem kerülik, nem piszkálják egyi­ket sem. Legföljebb nem sza­vaznak rájuk. Harag az nincs. Franyó Rudolf, azt mondja, még Rákosira sem haragszik. Amiért kiirtotta a családját, amiért neki egy fürdőszobában kellett megszületnie, s mezít­láb járt az iskolába. Ennek bizonyára így kellett lennie — mondja. Meg annak is úgy kellett lennie, hogy a tiltott időkben álcázni kellett a má­sodik világháborús emlékmű­vet. Amit azért fölállítottak az iskolában, s ha nem is szúrt szemet, tudta azt min­denki, hogy kiért és miéri gyúit alatta gyertyát. Szóval, ellenálló volt már a bölcsőben. Mint annyian ma­napság. Nem, nem lepődik meg, dehogy akar ő ellenzéki lenni. Ö csak kőműves, még '70-ben kiváltotta az ipart. Aztán csak építette a házakat. Rudira voksoltak (A szerző felvétele) Itt és másutt. Hétvégén meg, amerre maltert szagolt, beállt segíteni. Alig van ház a falu­ban, amihez ne lenne valami­lyen köze. Meg is gazdago­dott közben, úgy mellékesen; nem is tudja megszámolni, hány háza van. Van egy a kocsma fölött, azt most bőví­ti, talán panzió lesz. Aztán egy másik, ott már vannak kiadó szobák, a földszintjén Jánosikova Krcma, de inkább presszó, mint kocsma. Van egy Fugger-stílusú, Selmec­bányái hangulatú, abban la­kik, Aztán van egy Tahitótfa- luban, meg itt, meg ott. Mond­ták neki, hogy adja ki, most majd lehet, hogy kiadja. Hadd legyen még több az adója. Most néhány milliót fizet. A falunak. Hiszen az .adójg it1j marad a faluházán. Bekerül á költségvetésbe. Tiszteletdíj — az alapítványba ‘ fizessék itt az adót. Mert a falut építeni kell, és a falut be kell rendezni. A településen nincs pap. Elvitték a tavasszal, s helyet­te a szentendrei jár hozzájuk. De saját pap kell. Legyen mindig itt, lehessen vele az utcán találkozni, lehessen rá számítani. Nem is nagy baj, ha nem tud szlovákul, de az övék legyen. Ebben az ügyben rohangál, audenciát kért a székesfehérvári püspökségen, meg érdeklődik a Szlovák Szövetségnél. Orvos meg sem­milyen sincs. Még szerencse, hogy kőműves a polgármester, mániája a házépítés. Épít ő szolgálati lakást, csak kelljen valakinek. Az erdészettel is dűlőre kellene jutni. A falusiak földjére minduntalan bejár­nak a vadak, mert nincs ke­rítés. Régen innen vitték a krumplit a piacra, „exportál­tak”, most meg a munka, a kapálás, a gyomlálás jut az embereknek, a termés az erdő lakóié. Tűzoltóautójuk sincs. Szertár az van, vödör is akad benne. Nyáron egymást érték az erdőtüzek. Félreverték a harangokat, bezárták a kocs­mákat, s mentek a vödrökkel, a kapával, lapáttal oltani. El­oltották. Tűzoltóautó nélkül. Persze, víz sincs. A tűzoltóau­tó nem is olyan fontos. Különben ő a tűzoltópa­rancsnok. Meg laknak a falu­ban tűzoltók, szentendreiek, be is választotta őket a helyi képviselő-testületbe. Rendőr sincs. Kéne neki egy iroda, ahonnan telefonálni tudna, ahová a falusiak időnként be­nézhetnének apróbb-nagyobb bajukkal. A szentendrei járőr ritkán jön. Persze, a polgár- mester az önkéntes rendőrök parancsnoka. Elintézik a dol­got maguk. Megtalálták azt az idős nénit is, aki egyik este eltűnt. Reggelre meglett. De, ha az kell, rendbe hoznak egy kis szobát valahol, ezen ne múlion egy igazi, helybeli renuOí sorsa. GAZDÁLKODÓK KOZOTT AUSZTRIÁBAN I. Elefánttűben ni energiu Javarészt mezőgazdasági, állattenyésztési és erdészeti szakemberek vettek részt azon az ausztriai tanul­mányúton, amelyet a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület Pest megyei szerveze­te indított. A változatos program keretében még a határ átlépése előtt Sopron­ban, az Erdészeti és Faipari Egyetemen a biotechnoló­giai és melléktermék-hasz­nosítási bemutató keltette fel a társaság érdeklődését. Ez a termék lehetővé teszi a biodízel-termelést, amely gáz­olaj minőségű. A kisgazdasá­gok traktorait, erő- és munka­gépeit látják el ezzel az ener­giával. Brikettálják a szalmát is, esetenként közéje keverik a fanyesedéket. A fűtőmű briket- tálója révén az adott települé­sek önellátókká váltak az ener­giaellátásban. Számos falu, köztük például a kétezer la­kosú Ligisti képes ellátni ma­gát olcsó bioenergiával. Hírlik, hogy az erőművében nincs fű­tő, létezik viszont egy karban­tartó mindenes, akinek a laká­sa egy komputer segítségével összeköttetést tart fenn az ap- rítéküzemmel. S ha már szó esett a szalma­brikettről, említést érdemel, hogy újabban egynémely hazai gazdaság sem tüzeli el a szal­mát. Talán az osztrák minta, az energianyerési modell ra­gadós lesz. Ennek máris van­nak hazai jelei. Információink szerint a Főtáv öt szalmabri- kettüzem telepítésére adott megrendelést osztrák cégek­nek. Faaprítékból nyert energiá­val egyébként hazánkban Ta­tabányán négyezer lakás fűté­sét tudják rövid időn belül megoldani. Pillanatnyilag csu­pán fantázia, de évek múltán, még pontosabban az 1995-ös Bécs—Budapest világkiállítás­ra megvalósítható lehet az úgynevezett ökoház. Tulajdon­képpen bioenergiára alapozott, s már a XXI. századnak szóló lépés lenne ez magyar és oszt­rák kutatók munkája révén. Gyócsi László (Folytatjuk.) Napjainkban, amikor nem- psak országosan, hanem világ­méretekben is növekszik az energiafelhasználás, érthetően mindenütt keresik az eleddig nem ismert vagy nem alkalma­zott energiahordozók elterjesz­tésének gyakorlati lehetőségeit. Az egyetemhez közel fekvő fa­ipari üzemben, illetve a hozzá tartozó — a forgácsokat, aprí- tékokat elnyelő kazánban — energetikai egységben osztrák technológiák átvétele révén si­kerül biztosítani nemcsak en­nek az üzemnek, hanem a hoz­zá tartozó ipari létesítmények­nek, kommunális helyiségeknek is a fűtését és a meleg vizét. Hazánkban rendkívül rossz hatásfokkal, minimálisan 20-25 százalékos hőveszteséggel ége­tik el a mintegy másfél millió tonnányi tűzifát. A soproni ap- ríték-égetőműben hazai körül­mények között korszerűnek számító technológiával jutnak energiához. Magyarországon korlátozottak a fatüzelési le­hetőségek, kevés ipari haszno­sításra alkalmas fája van az országnak. Biztató jövőt jósol­nak viszont a szakemberek a faapríték felhasználásának. Nyugati szomszédunk kedve­ző földrajzi adottságai értékes és nagy mennyiségű fát biz­tosítanak Ausztriának. Egy Ybs környéki üzemben láthat­tuk, hogy ebben az automati­zált faapríték-íeldolgozóban, a két éve épült, 1,1 megawattos műben milyen körültekintő alapossággal és technológiai igényességgel tervezték meg az energianyerést. Az üzem évi kapacitása kétezer köbméter­nyi faapríték nagy hatásfokú eltüzelését teszi lehetővé. Ezt a mennyiséget egy évre előre tárolják. A szakmai tájékozta­tást adó üzemvezető, valamint a vendéglátó felső-ausztriai ag­rárkamara képviselője érthető büszkeséggel szólt arról, hogy tíz évvel ezelőtt még mindösz- sze öt, napjainkban pedig már nyolcezer faaprítékot feldolgo­zó s ezáltal olcsó energiát adó üzem működik Ausztriában. Ebben a programban kiemel­kedő szerepet játszik Felső­Ausztria, ahol ezeknek az üze­meknek a 34 százaléka műkö­dik. A pettenbachi 13,5 millió schillingért épült. A környező települések lakossága a saját költségén építette ki az ener­giavezető berendezéseket. Az ő költségeik 30—40 ezer schilling között mozogtak. Aúsztriában nemcsak az ap- rítékokat hasznosítják energia- termeléssel. Leleményesség dolgában úgy tetszik, ki- meríthetetlenek a tartalékaik. Jelzi ezt az egyik Graz alatti kutatóintézet, ahol az elefánt­füvet, valamint az angol perje néven ismert növényt kívánják bevonni az energiatermelésbe. Egykori sertéstartó telep he­lyén vetették el az említett növényeket, amelyek kiváló nitrátfelszívók. Az évente ter­mő 15-17 tonnányi száraz nö­vény olyan kalóriaértékű, mint a legjobb barnaszén. Brikettál- va kerül forgalomba, s egy egész települést, kisvárost lát­nak el fűtőanyaggal. Azok a parasztok, farmergazdák, akik ebben az energianyerő prog­ramban részt vesznek és ka­zánjaikat ezzel a növényi bri­kettel táplálják, érthetően igen jól járnak. A képződött faha­mut pedig műtrágya helyett szántóföldjeikre szórják. Szintén ezen a Grazhoz kö­zeli kutatóbázison fedezték fel a repcemagban rejlő energiát. Sőt. a polgármesteri tiszte­letdíja is. Még nem ült össze a képviselő-testület, még nem szavazták meg a díját, de el­határozta, hogy lemond róla. Beteszi a vízalapítványba. Mert bizony, sokba lenne a szentendrei vízműre csatla­kozni. Még akkor is, ha ven­ne a tanács — mindig elté­veszti, és tanácsot mond — szóval, ha vennének egy mar­kológépet, s saját erejükből ásnák vele az árkot. Akkor is sok pénz kell hozzá. Vállal­kozókat kellene a faluba csá­bítani. Dolgozzanak meg vál­lalkozzanak, ahol és amire akarnak, csak lakjanak itt, s Pártok pedig nincsenek És pártok sincsenek a falu­ban. Egy sem. De azt nem is akarnak. Irányelvek sem kel­lenek, ideológia sem nagyon. Legalábbis nem a víz, az or­vos, a kerítés helyett. Most főképpen iható víz kell, hely­beli orvos kell, saját pap kell meg kerítés a krumpli védel­mében. A többit majd utána. Ha akkor még lesz rá szük­ség. — jakuboviís — Dunakeszi, Rákóczi: okt. 4-5-én 3/4 6 és 8: Kedvencek temetője (színes amerikai horror). 6-7-én 1/24: Asterix Britanniában (színes mb. francia rajzfilm), 6-7-én 3/4 6 és 8: Robotzsaru 2. (színes mb. amerikai sci-fi), 8-án 3/4 6 és 8: Vérrel és kötéllel (színes magyar dók. film), 9-10-én 3 4 6 és 8: Baseballbikák (színes, mb. ameri­kai film). £rd, műv. ház: okt. 4-én 1/2 6: Robotzsaru 2. (színes mb. ameri­kai sci-fi), 7-én 1.2 4: Jégkirálynő (színes mb. szovjet mese), 7-én 1,2 6: segítség, felnőttem! (színes mb. amerikai vígjáték), 8-án 1/2 6: .-i És isten megteremte a nőt (színes mb. amerikai erotikus), 9-én 1/2 6: Csőre töltve (színes mb. amerikai bűnügyi vígjáték). Gyál, Dózsa: okt. 5-én 1/2 6: Szappantolvajok (színes mb. olasz vígjáték), 6-án 1/2 6: Az istenek fegyverzete (színes hongkongi ka­land), 7-én 1/2 6: A Nílus gyöngye (színes mb. amerikai kaland). 8-án 1/2 6: Nincs kiút (színes mb. ame­rikai krimi). Dabas, autós: okt. 4-5-én 1.2 8: Kalapácsfcjü (színes olasz kaland). 6-7-én 1/2 8: Legénybúcsú (színes amerikai vígjáték). 8—10-én 12 8: Mint a villám (színes amerikai film). Nagykála, Rákóczi: okt. 4-5-én 6: Furfangos gályarabok (színes olasz kaland) 6-7-én 6 és 8: ölve vagy halva (színes mb. amerikai krimi). 8-án 6 és 8: Bünvadászok (színes mb olasz vígjáték). Öcsa, műv. ház: okt. 5-én 1/2 6: Baseballbikák (színes mb. ameri­kai), 6-án 1/2 61 Rendőrakadémia 5 (színes mb. amerikai vígjáték), fi­án 1/2 6: Micsoda nő! (színes mb. amerikai vígjáték). Pomáz, Szabadság: 5-6-án 6: Se­gítség, felnőttem ! (színes mb. ame­rikai vígjáték), 6-7-én 6: ölve vagy halva (színes mb. amerikai krimi), 8-án 6: Furfangos gályarabok (szí­nes olasz kaland). Ráckeve, Szabadság: okt. 6-án 1/2 6: Az utolsó csepp (színes ame­rikai kaland), 7-én 1/2 6: Rocky 4. (színes amerikai akció), 8-9-én 1.2 6: Micsoda nő! (színes mb. ameri­kai vígjáték). Autós: okt. 4-5-én 1/2 8: Cry-baby (színes zenés ame­rikai). 6-7-én 1/2 8: Porsche-tolva- jok (színes mb. amerikai krimi), 8- 9-én 1/2 8: Testőrbörben (színes mb. amerikai film), 10-én 1/2 8: Vadászat a Vörös Októberre (szí­nes mb. amerikai film). Szentendre, autós: okt. 4-5-én 1 2 8: Vadászat a Vörös Októberre (színes mb. amerikai kaland), 6-7-én 1/2 8: Legénybúcsú (színes mb. amerikai vígjáték), 8-10-én 12 8: Cry-baby (színes zenés ame­rikai vígjáték). Dunakorzó: okt. 4- 5-én 5 és 7: Rendőrakadémia 5. (színes mb. amerikai vígjáték), 6- 7-én 5 és 7: Magányos erő (szí­nes amerikai). 8-9-én 5 és 7: He­ves jeges (színes mb. francia víg­játék). 10-én 5 és 7: Amerikába jöttem (színes mb. amerikai víg­játék). Szigetszentmiklós. Kossuth: okt. 5- én 6 és 8: Fekete mágia (színes mb. amerikai krimi), 6-án 6 és 8; 7- én 6 : Csőre töltve (színes mb. amerikai bűnügyi vígjáték), 8-án 6 és 8: 9-én 6: Áz emlékmás (szí­nes mb. amerikai sci-fi). Százhalombatta, műv. ház: okt. 6- án 6: Szappantolvajok (színes mb. olasz vígjáték), 7-én 6: Papa, én nő vagyok (színes mb. ameri­kai vígjáték) 8-án 6: Fekete má­gia (színes mb. amerikai krimi), 9- én 6: Porsche-tolvajok (színes mb. amerikai krimi).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents