Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-30 / 254. szám
1990. OKTÓBER 30., KEDD 5 Erősen megosztott a közvélemény Valaki fütyült az elnökre — Erek nem tudják, mire vállalkoztak. — Nyugodjon meg, tudni fogják. — Gondolja meg. Hogy nézett ki ez a falu, mielőtt még Tóth Sándor idejött? — Tudom, mert itt születtem. — Az mindegy, jómagam meg idetelepültem. Főt és még sok Pest megyei község társadalmi kereszt- metszete tükröződik ebben a párbeszédben. Polgármesterválasztás. képviselő-testületi megalakulás miatt mehettem volna máshová is, ha az itteni nem ígérkezik rendhagyónak. GYŐZÖTT AZ EGYESÜLET A Fóti ökumenikus Közművelődési Egyesület a múlt év második falében alakult meg a helybeli egyházak hivő tagjai részvételével. A község őslakossága mélyen vallásos, ráadásul az egyházak közművelődési szerepének is nagy hagyománya van. Kezdetben még e sorok írójának is úgy nyilatkoztak : a szellemi erők összefogása a cél. Hisz élnek itt művészek, alkotó értelmiségiek, akik a fővárosban dolgoznak. Jó lenne, ha nem csak aludni járnának haza. A kultúra hatókörébe tartozott még az a tapogatódzó lépés is, melynek során szóba hozták, hogy a nagyközség Vörösmarty téri iskoláját egyházi kezelésbe vennék. Az úgynevezett ökumenikus oktatási intézményben azok taníthatnának, akik megmérettetésük alapján erre alkalmasak, elfogadják a ke-' resztényi értékrendet. A közvélemény-kutatás szerint ezt a szülők fele akarta, a fele nem. ' A vitát felfüggesztették, mondván : majd a helyhatósági választások után az új önkormányzattal tárgyalnak erről. Aztán meglepetésre a pártok mellett harcba indultak a mandátumokért, és többséget szereztek. A nyilvános megalakulás ugyanúgy zajlott le. mint általában más helyeken. Jöttek a falubeliek. Busszal hazaérkező pesti munkások, sötét fejkendős, piros szegélyű szoknyát viselő idős asszonyok. Október 24-én majdnem szűknek bizonyult a falu kultúrháza. Sokan meghatódtak a Himnusz hangjait hallva, őszintén óhajtva: „Isten áldd meg a magyart’’, mert hisz, „megbűn- hödte már e nép a múltat..., s talán volt, aki hozzágondolta: meg ne bünhödjiik újra a jövendőt! Hisz rajtunk ül a régi átok. Széthúzás, politikai taktikázás. Cselötei János, az ülést levezető korelnök még megköszönhette a hivatalukat átadó régi vezetőknek, hogy sokat tettek, s ők már nem a régi szellemben dolgoztak a faluért. Aztán a hivatalos eljárásokon túl megkezdődött a polgármester választása. — Jelölöm Mérei Sándort — hangzott az első javaslat. — Jelölöm Tóth Sándort — emelkedett szólásra egy másik képviselő. A tizenöt évig elnökösködő Tóth Sándor első mondata így hangzott a falu színe előtt. — Tőlem most senki sem kérdezte meg. hogy elfogadom-e a jelölést. Itt most elmondom a gondjaimat, mert a hallgatásomat félreérthetik. Régen foglalkoztam már a visszavonulás gondolatával. Viszont a választások előtt kértek, hogy induljak, mert így kívánja a közérdek. Az egyesület a támogatásomat ígérte. Most pedig a tudomásomra jutott, hogy ezt nem tartja be. Egységes állás- foglalásra bírták a testület tagjait. Aggódom és megrémít, hová vezet, ha így politizálnak. PÁLFORDULÁS VÁDJÁVAL A volt elnök szerint a választók döntése az előző rendszer kritikáját jelenti. Annak a véleményének adott hangot, hogy Foton neokonzervativiz- mus bontogatja szárnyait. — Hogyan magyarázzák meg választóiknak a pálfordulást? — kérdezte. A egyesület elnökéről azt állította: régebben a gyermekváros ideológiai fajtára volt. Aztán néhány intő szó következett a gazdálkodásról, amely az idén megalapozott, majd hozzátette: Nem vagyok sértődött, csak kiábrándult. Nagy taps kísérte a felszólalást, amely elnyomta azt az egyetlen füttyöt is, ami a zajból kiszűrődött. — Elnézést kérek. Itt maradhatok? — állt mellém és Pálf y György, a Főké elnöke mellé Buth Ernő, az egyik alelnök a választás szünetében. Közölve, hogy nem nyilatkozni akar, csak meghallgatni, hogy itt mi történik. — Mert az előbbit is magnóra vette, s abban annyi hazugság van kérem, hogy az rettenetes. — Tóth Sándort csak nyilatkozatra kértem, de nem volt hajlandó. Ha akarja, visszapörgethetem a szalagot. — Amit a gyűlésen mondott, az hazugság. — Ezt nem tudom megítélni, csak érdeklődöm. Ha demokrácia van, mindenkit meg kell hallgatni. Ebben mindhárman egyetértve folytattuk aztán a beszélgetést, melyben az elnök úr kifejtette sikerük lényegét, miközben elhaladt mellettünk Tóth Sándor, öt mégis arra kértem, folytassuk már a vitát négyesben a gyanú eloszlatása végett. Kérésemre aztán Buth Ernő úr így ismételte meg előbbi állítását, Tóth Sándorhoz fordulva: Amit fölolvasott, annak egy nagy része valótlan állítás. Nem tudok róla, hogy az ön további megbízásáról szó lett volna. — Akkor tessék megkérdezni Nagy Sándort, Búzás Jánost, ők kerestek meg engem, hogy szükség lesz rám. Ha ön most azt állítja, hogy ezzel nem bízták meg őket, rajtuk kell számon kérni. — A kisalagi gyűlésen nyilvánosan hangzott el, hogy Mérei Sándor a Föke jelöltje — így Pálfi György. — Te pedig erre azt mondtad, hogy ezt hiba volt kijelenteni. Nem dőlt el semmi. A nyolcvan százalék engem támogat. .........'« I— — C sak az anya bűnös \/, emberölési pernek, amelyet a közelmúltban társyalt a Pest Megyei Bíróság, csak egy vádlottja volt: az a negyvenkét esztendős asszony, aki a fészerben megszülte és sorsára hagyta életképes, egészséges kisfiát. A férfi, aki tizennyolc esztendeje él ezzel a növel házasságban, nem került a vádlottak padjára. Bármilyen különösnek tűnik, de ő a feljelentő, aki kívülállóként, sőt mi több, fe’ háborodva szemléli az eseményeket. Igaz, liog.v több szomszéd, akiket tanúként meghallgattak, azt vallotta, hogy voltaképpen a feljelentőt kellene börtönbe küldeni — de hát a csecsemőt mégiscsak az anyja ölte meg. Az az asszony, aki hat gyermeket szült, és ötöt közülük felnevel. Emellett ő a kereső a családban, aki gyárban dolgozik. hiszen a férje rokkantnyugdíjas. A sok italozás is hozzájárult ahhoz, hogy megromlott az egészsége. A kiskorú gyermekekre való tekintettel a cikkben szereplő személyek nevét megváltoztatjuk. A történet minden részlete igaz. Kovács József, akit az utóbbi években józan állapotban ritkán látták, egyik délelőtt motorbiciklin átment a legközelebbi tanyasi szomszédjához, és előadta, hogy a nagylánya egy halott csecsemőt talált a fészerben. Illetve először a kisebbik lány vette észre, hogy valami van ott rongyokkal letakarva. és örvendezve felkiáltott.; találtam egy babát! Erre már a nővére is odament, hogy azután kétségbeesve, ök- lendezve rohanjon az apjához: Megfogtam a pici lábát... Nem baba az, igazi gyerek, de halott! Kovács József ekkor már egészen biztos volt abban, hogy csak a félesége lehetett a tettes, hiszen az utóbbi hónaitokban gyanúsan gömbölyö- dött az alakja ... A szomszéd tette a kötelességét, és gépkocsin elvitte Kovács urat a rendőrségre, hogy bejelentse a rendkívüli halálesetet. A rendőrök azonnal a helyszínre mentek, és megbizonyosodtak arról, hogy a bejelentés igaz, mert megkeresték Kovácsnét a munkahelyén, és mentőkkel beszállíttaíták a legközelebbi kórház szülészeti osztályára. Tagadásnak ekkor már nem volt értelme; az asz- szony beismerő vallomást tett. Elmondta, amit a környéken mindenki tudott róla, hogy sok verést kap a férjétől. A legkisebb, most 'háromesztendős fiának a születése után pedig kijelentette, hogyha még egyszer terhes lesz, kitapossa belőle a gyereket. Legutóbbi terhességét későn vette észre, félt, hogy már nem lehet „elcsináltatni”, és ha kitudódik a dolog, a férje agyonveri. így hát eltitkolta az állapotát, s ha kérdezték róla, azt válaszolta, hogy a sok evéstől hízik. Olyan étvágya van. mondta, hogy még éjszaka is felkel enni... Azután, amikor eljött az ideje, megszülte a gyermeket a fészerben, betakarta rongyokkal, és a sorsára hagyta. Arra gondolt, majd elássa az erdőben, de akkor nem volt rá ideje. Sietett a vasútállomásra a kislánya elé, aki fél egyedül hazajönni a sötétben. Az urát nem küldhette, az akkor is részeg volt... A kislány észrevette, hogy véres a mama lába, de kérdéseire azt válaszolta, semmiség, egy kis sérülés. Amikor hazajöttek, főznie kellett, ringatni a háromévest, vacsoráztatni. Közben a fészerhez is kiszaladt, de már nem hallott nyöszörgést az épületből. Vitte volna elásni az erdőbe a kis tetemet, de közeledett a vihar, és az ereje is elhagyta. Másnap dolgozni ment, nem maradhatott otthon, éppen fizetésnapon. És délelőtt már mentek érte a rendőrök ... A bíróság előtt a tanúk különös históriákat emlegettek. Például azt, hogy Kovács szomszéd a legkisebb fiát születése után a kocsmában el akarta adni. Ötezer forintért kínálgatta a gyereket, és lett is volna rá vevő, de valamiért mégsem jött létre az üzlet. És emlegette is úton-útfélen, hogy kitapossa az asszonyból, ha észreveszi, hogy még egyszer terhes. Hát ember az ilyen?! A bíróság a vádlott asz- szonyt — az enyhítő körülmények figyelembevételével — két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A férfi nem került a vádlottak padjára... Ga. J. Nyílt levél a Parlamenthez Lapunk október 25-i számában az Önkormányzati fórumban jelent meg az információ: Pest megye vb-titkáral — ugyancsak ezen a napon — nyílt levéllel fordultak a Parlamenthez. A levél a következőket tartalmazza: El kellett vágnunk a vi>ta fo- i nalát, visszatérve a soron következő tennivalókra, amely már legfeljebb kulturális kérdésekben vár az egyesületre. Az új polgármester végül Mérei Sándor lett, aki nyilatkozata szerint a közigazgatás régi gárdájára akar támaszkodni. Gazdasági téren nem számit jelentős központi támogatásra, egyetlen kiútnak a vállalkozást látja. Tizenöt éve Foton lakik, eddig a Domus Lakberendezési Áruház rákospalotai telepének volt a vezetője. Nehéz kérdésnek tartotta, hogy mi lesz az első teendője, mert nincs még közigazgatási gyakorlata. Az már biztos, hogy a közbiztonsági egyesületet támogatja. Tudja, hogy a régi elnök idejéből jó közműellátási örököl a község. Idén teljesen kiépül a gázvezeték-hálózat. Van még pótolnivaló a csatornázásban, az útépítésben, a környezetvédelemben. Az ökumenikus iskola kérdése akkor kerül napirendre, ha megérnek a feltételei. Egyelőre lemond minden egyesületi funkciójáról, mint ahogy minden képviselőnek el kell azt felejtenie. Csak a választók akaratát kell szem előtt tartania. KATOLIKUS POLGÁRMESTER Nem lesz könnyű polgár- mesternek lenni ott, ahol a volt tanácselnököt is sokan látták volna szívesen az új poszton. Ahol a választóknak csak a 31,2 százaléka szavazott, s úgy tűnik, máris erősen megosztott a közvélemény. — Az ön esetében meg kell kérdeznem: milyen vallású? — Római katolikus — válaszolta végül Főt új polgármestere. Kovács T. István Tisztelt Országgyűlés! A Pest megyében dolgozó helyi vb-titkárok 1990. október 19-i értekezletén megfogalmaztuk azon aggodalmunkat, miszerint a helyi önkormányzatok működési feltételei nem biztosítottak. A Belügyminisztérium jelen lévő képviselője alaptalannak tartotta felvetésünket, ezért kénytelenek vagyunk a nyilvánosság igénybevételével önökhöz fordulni. Korábban dr. Horváth Balázs miniszter úr azt ígérte, hogy az új képviselő-testületek megalakulásáig a Parlament elfogadja azokat a stratégiai jelentőségű törvényeket, melyek a helyi rendszerváltást megalapozhatják (például: az önkormányzat tulajdonviszonyai, anyagi feltételei, eljárási-hatásköri szabályok stb.). A belügyminiszter úr az ön- kormányzati választások előkészítésekor, később a választások idején arra is biztatta a tanácsi szakapparátust : dolgozzon nyugodtan, a majdani önkormányzati szerveknek, testületeknek szükségük lesz a szakemberekre; nem készülnek tisztogatásra. Hangsúlyozta, hogy a jövendő polgármesterek a közösség érdekében akkor cselekednek helyesen, ha továbbra is építenek a szakmailag hozzáértők sokesztendős tapasztalatára. Tudomásunk van arról, hogy a közszolgálati törvény- tervezet alátámasztja a belügyminiszter ígéreteit, ugyanakkor érthetetlen számunkra a törvény megtárgyalásának állandó halogatása. Az önkormányzati választások után a helyi szakapparátusok dolgozói a Belügyminisztérium részéről dicséretben részesültek, értékelve a kétfordulós választásokat, a népszavazást, az elmúlt hónapok sokféle tevékenységét — mely próbára tette szakértelmüket, erkölcsi helytállásukat. Sajnos az elismerés ellenére az államigazgatás jól dolgozó tagjai bizonytalanságban élnek. Ugyanakkor a lakosság jogosan várja, hogy ügyeit naprakészen intézzék. Az élet nem állhat meg! Az általános bizonytalanságból adódó feszültséget növeli az egyéni létbizonytalanság, hiszen a miniszter úr minden nyugtatása ellenére ott lebeg az apparátus feje fölött az elbocsátás veszélye. Az országgyűlési képviselőktől várjuk, hogy — nem csupán az önkormányzat szak- igazgatásában dolgozók érdekét tekintve, hanem az állampolgárok sorsára figyelemmel — haladéktalanul tárgyalják meg és fogadják el azokat a törvénytervezeteket, amelyek hatással vannak a lakosság életére, az önkormányzatok működésére. Autonómia Alapítvány Nem jótékonyak, szolidárisak Idén júniusban alakult az Autonómia Alapítvány, két észak-amerikai társulás, a Ford Alapítvány és a Rockefeller Braders Found támogatásával, a helyi állampolgári szerveződések, kezdeményezések segítésére. Az alapítvány támogatásáért három témakörben lehet pályázatot benyújtani. Olyan szervezetek jelentkezhetnek, amelyek önkéntes tevékenységük céljául a szegénység terjedésének akadályozását, a környezetvédelmet és az etnikai kisebbségek jogainak védelmét tűzték ki. Az alapítvány kuratóriuma — amelynek elnöke Ferge Zsuzsa, tagjai között pedig szociológusok, közgazdászok és építészek is helyet foglalnak — az anyagi támogatást adományként, vagy alacsony kamatú hitel formájában bocsátja a pályázók rendelkezésére. A sikeres pályázat feltétele, hogy a pályázók saját erejükre támaszkodva, és az igényelt összeghez hasonló nagyságrendű ellenszolgáltatást ajánljanak fel pénzbeli, szervezési, fizikai vagy szellemi formában, és a tervezett munka befejeztével írásos jelentést tegyenek a kapott összeg felhasználásáról és a munkaterv végrehajtásáról. Bíró Andrástól, a kuratórium tagjától arról érdeklődtünk, milyen pályázatok érkeztek eddig, illetve volt-e közöttük Pest megyei is. Megtudtuk, hogy eddig Csengéiéről a helyi Phralipe cigány szervezet 15 munkahely létesítéséhez kért támogatást, Dorogról pedig környezetvédő egyesület jelentkezett, ők fásításhoz szeretnének hozzájárulást. Pest megyéből a Biatorbágy Tájvédő Kör és a Zsámbéki Tájvédelmi Klub közösen jelentkezett. Pályázatuk indoklásában elmondták, hogy manapság a helyi közösségek lassan újraélednek, miközben felismerik a történelmi, a táj- és körn.ye- I zetvédelmi összefüggéseket. Kialakult egy szellemi műhely, közös gondolataikat szükségesnek látták szélesebb körben megismertetni, ezért 1988-tól egy tájvédelmi kiadványt szerkesztettek, 1990 májusától pedig havi folyóiratot, amely a táj- és környezetvédelem mellett közéleti és gazdasági problémákat is elemez. A két egyesület deficites, eddigi működési költségeiket úgy teremtették elő, hogy két minisztériumi megbízásra tanulmányokat készítettek a területről, valamint kamatmentes kölcsönt kaptak a Kulturális Kamarától tevékenységük finanszírozására. — Miért érdeke e két északamerikai alapítványnak éppen A Pest Megyei Mezőgazda- sági Termelők Szövetsége már jó ideje szorgalmazza a vállalkozáscentrikus nagyüzemek, gazdaságok szervezését. A nemzetközi élelmiszerpiacon erősödő verseny ismeretében, amelyben a biogazdaságokban előállított termékeknek szavaznak előnyt, fogtak hozzá az ideális partner, illetve partnerek felkutatásához. Ennek során találtak rá az olaszországi Emilia Romagna tartománybeli Cesenában működő, kertészeti termelést szorgalmazó szervezetre, az APO-ra. A cég Itália legjelentősebb zöldség- és gyümölcsforgalmazója. A Teszöv szeretne beépülni az APÓ hálózatába, s ezért részt kíván venni abban az oktatómunkában is, amelyet az Európai Közös Piacon belül működő és Riminiben székelő információs központ irányit. A Tempus, vagyis a transzeurópai oktatási program a felsőoktatás fejlesztését segíti elő az európai országokban. Az EGK hozta létre, s egyebek között azzal a céllal, hogy a e magyarországi kezdeményezések támogatása? — kérdeztük Bíró Andrást. — Fő gondolatunk, hogy a helyi demokráciák alulról szerveződő terveket készítsenek saját gondjaik megoldására. Támogatóinkat ebből a magyarországi demokratizálódási folyamat érdekli, a környezetvédelem pedig most már az egész világon közös érdek, hiszen egy faluhoz tartozik az egész Föld. Nyugaton egyébként egyre nagyobb jelentősége lesz a profitot nem hajszoló jellegű tevékenységeknek, amelyek számos munkaalkalmat is teremtenek az emberek számára. Kelet-Európábán végbemenő politikai és gazdasági változások, az oktatásban, köztük az agrárszakember-képzésben is nyomon követhetők legyenek. A Teszöv és a cesenai APÓ a közelmúltban már aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében 600 órás képzésben vesznek részt azok a magyar kertészeti és agrár szakemberek, akik vállalkoznak arra, hogy az APÓ által rendszeresített és az Európai Közös Piacon belül elfogadott tematikát elsajátítják. A már említett, Riminiben székelő információs központ szakemberei ez év decemberében hazánkba látogatnak. Kétnapos ittlétük során úgynevezett helyzetfelmérési tanulmányt készítenek azzal a céllal, hogy megismerjék, menynyire biztosítottak Magyarországon a képzés tárgyi, emberi és szakmai feltételei. A Tempusra, az abban való részvételre még idén pályázniuk kell a jelentkezőknek. (gyócsi) Sz. K. Vállalkozó Teszöv Biogazdának tanulhatnak
