Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-29 / 253. szám
1990. OKTÓBER 29., HÉTFŐ 3 NEM A BENZINÁR, A POLGÁRHÁBORÚ VOLT A TÉT Szól a brék Semmi jót nem Ígértek a híradások Vasárnap történt Dunaharasztin, az Alsóné- medi felé vezető úton délután kettőkor csupán néhány kisteherautó jelenléte jelzi, hogy a blokád nem szűnt meg, csupán átmenetileg szünetel. Elszánt csoport áll a kocsik körül, az egyikben a Danubius rádió, a másikban a taxi-URH szól. — Minket a Havanna vagy a Kispesti teher utasít, őket á City. Ha azt mondják, zárjunk, akkor zárunk. A tef^dféir rná&ik kijáratánál, az 51-es úton újabb 'csapattal találkozunk. Fél pályán halad a forgalom, nincs különösebb fennakadás, szokatlanul kevés a gépkocsi az 51-esen. Ahogy lassítva elhaladnak mellettünk, jól látni, fenyőkoszorút, krizantém- csokrot visznek. — Semmi jót nem jeleznek a híradások — mondja az egyik fiatalember, és a teherautó vezetőfülkéjének tetejére állított hangszóróra mutat, amely éppen híreket harsog. — Ha nincs megállapodás, lezárunk. Sőt most már nemcsak a közutakat, hanem a ráckevei HÉV pályáját is eltorlaszoljuk! Szombaton késő este itt járt a haraszti polgármester. Kérte, hogy a külföldieket, az úton rekedteket küldjük a községházára, ahol gondoskodnak az elhelyezésükről. De erre nem volt szükség. Azt is mondta, hogy bármi segítségre van szükségünk, szóljunk nyugodtan. Élelmet is biztosított volna, de a lakosság nagyon jól tart bennünket. Meleg levest, almát, teát kaptunk. De az önkormányzat segítségére szükségünk lesz, ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások a kormánnyal. Akkor bizony erőgépeket kérünk a HÉV-sí- nek eltorlaszolásához, A taksonyi hídon minden akadály nélkül átjutunk. A Tőkés tőkéje Míg a magyar miniszterelnök nem, a váradi református püspök betegágyában fekve is szükségét érezte, hogy megszólaljon a széles nyilvánosság előtt. Mi sem természetesebb, hogy a tv-híradó azonnal készségesen állt rendelkezésére. Tőkés László az utóbbi hónapok során immár másodszor foglalt állást a magyar belpolitika égető kérdéseiben. Elhi- vátóttságát és bátorságát csak csodálhatjuk, hiszen mozgásában korlátozva nyilván csak igen nehezen juthat még a tényinformációkhoz is. Ennek ellenére nyilatkozik, hogy ma még kétségbevonhatatlan személyes súlyával hozzájáruljon a békés megegyezés eléréséhez. De vajon nem csökken-e jelentősen tekintélyének tőkéje, ha a blokádban résztvevőket és a velük együttműködőket terroristaként emlegeti és az érdekegyeztető tanács két oldala által támogatott mozgalmakat a Vatra Romaneascá- hoz hasonlítja? szigeti oldalon a blokád részvevői teljesen leálltak az útról, csupán, az egyik fához erősített fóliatakaró meg az alatta álló üdítőitalos rekeszek jelzik, hogy régóta kitartanak. Most azonban a tűz körül melegednek, és kortyolgatják a forró kávét, amelyet Lázár Istvánná szigethalmi zöldségkereskedő és férje töltött nekik porceláncsészékbe. A kis sárga mikrobusz valóságos mozgó élelmiszerbolt. Csakhogy itt minden ingyen van. — Muszáj segítenünk — mondja Lázárné —, értünk is harcolnak. Munkástelepülés ez, ahol minden fillérért nagyon keményen megdolgoznak az emberek, akik már teherbíró és tűrőképességük határán vannak. — Ügy bizony — kap a szón egy tréningruhás fiatalember. — Nem taxis, melós vagyok az autógyárban, bruttó 12 ezerért. Hát hogyan tartsam el ebből a családot, hogyan húzzak tetőt a fejem fölé. Van egy szakadt autóm, azzal járok második meg harmadik műszakba. Oda megyek, ahol valami meló akad. Nem bírom tovább. Gödöllő délután szokatlanul csendes. A sárga buszokon jószerével csak lézengenek az utasok. — Tudja, mi az érdekes? — kérdezi Takács László forgalmi szolgálattevő. — Hogy nagyon sokan telefonon ideszólnak, mielőtt elindulnának otthonról, hogy közlekednek-e a buszaink. De mit mondhatnánk nekik? Járunk, amíg lehet. A váci Dunataxi központjában is fő helyen van a tévé- készülék. Miklián Péterné és társai feszülten figyelik a kormánnyal folytatott tárgyalás menetét. Semmi rendzavarás nem történt, nyugalom volt és van vasárnap délután a városban. Ha a City taxitól jön az utasítás, újra zárják a Vác- ról kivezető utakat. Illetlenek A tévéhíradónak az fáj a legjobban, a már napok óta tartó országos fölzúdulás kellős közepén, hogy mit szólnak ehhez a nyugatiak. Egyre-másra szólaltatják meg a blokádban rekedt külföldieket, s velük együtt értetlenkednek. Hát szabad ilyet csinálni? Mert tíz és félmillió magyar állampolgár zsebéből ki lehet húzni az utolsó filléreket, a demokratikus kormány önfejűén a nyomor síélére sodorhatja azt is, aki még csak közelében volt eddig, de ez ellen tiltakozni, azt nem szabad. Illetlen dolog, kesereg a tévéhíradó rendkívüli és rendes kiadásaiban. Szerintük illetlen dolog bántani a kormányt, illetlen dolog az utcára menni, illetlen dolog egyet nem érteni, illetlen dolog idehaza itthon érezni magunkat, illetlen saját dolgainkba beleszólni, forradalmakkal a hatos villamos forgalmát akadályozni. Mint ahogy nagyon-nagyon illetlen dolog királyokat lefejezni. Pfuj. Információhoz jutni ezen a vasárnapon sokféleképpen lehetett. Újságból — már ahová eljutott, hiszen például Vác- ról és környékéről sokan panaszkodtak arról, hogy nem kaptak lapot —, rádióból, televízióból, amely délelőtt már egyenes adásban közvetítette az érdekegyeztető tárgyalásokat. A legizgalmasabb és legfrissebb információkat mégis a taxirádió mellett ülve lehetett szerezni. Igaz, keveseknek adatott meg, hogy a blokádot alkotó fuvarozók forgalmazásába belehallgassanak. Nekünk sikerült: állandó taxisunk, Petényi István — aki péntek óta ingyen szállítja lapunk munkatársait, hogv a blokád eseményeiről tudósíthassák önöket — vasárnap is járta velünk a megye útjait, s miközben Dabas vagy Gödöllő felé robogtunk a gyér forgalmú utakon, első kézből kaptunk híreket arról, mi történik az Árpád hídnál, a reptéri úton, vagy Maglód felé. Ügy háromnegyed kettőig elsősorban szervezési híreket küldtek az éterbe: „Józsi, a sógorod keresett az Erzsébet hídtól, kéri, hívd!'’, „Géza, az asszony üzeni, hogy a szüleid hazahozzák a lánya1 dat Százhalombattáról, maradj nyugodtan!” Időről időre jelentkezett valaki a Parlament elől meg a Roosevelt téri „spenótháztól”, újabb hírekkel arról, hol is tartanak a tárgyalások képviselőik és a kormány között. Azután, valamikor két óra előtt, hirtelen drámaibb hangokat hallani: „MDF-esek vonulnak a Parlament felé, csúnya röplapokat szórnak ... Rendőrök kísérik őket... Ne üljetek fel a provokációnak, inkább gyertek onnan ... Fiúk, figyelem, a Mérleg utcán haladnak át, kerüljétek őket, nem kell a balhé ... Mindenki tartsa magát a megállapodáshoz, minden összeütközést meg kell akadályozni, térjetek ki.. Sztrájktörőt keresnek Csepelen: „világos ezerkettesben, képviseleti a gyerek... a lakótelepen dolgozik, bent viszi az utasokat... Nem láttátok?” Négy óra előtt újabb drámai hangok, szinte segélykiáltás az éterből: „Gyerekek, segítsetek itt, a Margit hídon! Nehézgépek kellenének, kemé- nyedik a helyzet errefelé! Szóljatok a spedeseknek!” Katonás a fegyelem, bár nincsenek vezényszavak, kemény utasítások. Csak szilárd elszántság. Igaz, egyre több az ingerült',1 ' feszültséggel teli hang: „Gyerekek, talán hülyének fogtok tartani, de én ezután a három nap után már . semmin sem csodálkozom. Szóval, ne fogadjatok el idegentől teát... Sose lehet tudni... Állítólag az Árpád hídnál... Figyelj, én ott vagyok, ittam idegentől és semmi bajom. Ne keltsünk pánikot. Az utca velünk van.” Budaörsön, Törökbálinton cs Érden 27-én minden egész órakor öt-tíz percig akárki átautezhatott Esetleg éjszaka volt két- három órás zárás Egy, aki hallgatag Hallgatag többség, hallgat a nép. Vágták a fejünkhöz mindannyiszor, mikor nem mozdultunk egyként új hatalmasaink hívó szavára. Most fordult a kocka. A tömeg skandál, tüntet, dudál, s főképpen cselekszik. Ezt Is a kormány szavára. Most más hallgat. Egyetlen, demokratikusan megválasztott kormányfőnk orvosi igazolással fölmentést talált arra, hogy a kormánya által is válságosnak ítélt helyzetben megszólaljon. Kedd este óta kórházban van, róla csupán azt tudjuk, hogy apró műtéten esett át, állapota megfelelő. Tehát arra nem gondolhatunk, hogy egészségi okokból nem nyilatkozik meg. Ezenkívül Horváth Balázs közölte, hogy rendszeres telefon-összeköttetésben áll vele, instrukciókat kap tőle, tehát Antall József tud és képes beszélni. Már akivel akar. Velünk, a hallgatag többséggel nem akar. Rábízta a dolgot meg az országot a miniszterekre. Lehet, hogy a benzinár- robbanáshoz Is csak hallgatásával járult hozzá? Lehet, hogy ö nem is akarta? Lehet, hogy a miniszterelnök a taxisokkal van? Lehet, hogy egyetért azzal a követeléssel, hogy mondjon le a kormány? Lehet, hogy ö már le is mondott, csak mi nem hallottuk? Nem tudjuk. Egykénk hallgat. A szombat krónikája Szombaton tovább folytatódott az egész ország közúti közlekedését megbénító demonstráció. A taxisokon kívül egyre nagyobb számban alkotnak barikádokat közúti fuvarozók, több helyen csatlakoztak hozzájuk a magántermelők, parasztok, néhány helyen állami vállalatok tehervontatói elállják az utat. Pest megye minden nagyobb településén teljes a blokád. A barikádokon rend uralkodik, a szervezők urai a helyzetnek. Karszalagos szószólókat, forgalomirányítókat jelöltek ki maguk közül, akik döntenek arról, ki engedhető át az útszakaszon, akik tárgyalnak a rendőrség és a helyi önkormányzatok képviselőivel. A településeken az áruhiánytól való félelem, az élelmiszerfelvásárlási láz ellenére is megfelelő az ellátás, egyre több településen szervezik meg az utakon ragadt külföldiek élelmiszer- és egészségügyi el- tását. ★ Szombaton a köztársasági elnök sajtóirodája közli: Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke pénteken bejelentett szándékától eltérően — mivel a kormány, valamint a személy- és teherszállítók képviselői között reményekre jogosító tárgyalások folynak — nem kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását. Az Országgyűlés hétfőn 15 órai kezdettel rendes ülést tart. Kormánypárti, a taxismegmozdulást elítélő tüntetés kezdődött szombaton délután 3 óra után a Parlament előtt. Az épületből kilépő Horváth Balázs belügyminiszter a Parlament lépcsőjén rendre, nyugalomra s — a konfrontáció elkerülése érdekében — békés elvonulásra szólította a résztvevőket. A kormánypárti tüntetők ezután a televízió elé vonultak, ahol tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy a nemrégiben kivívott magyar alkotmányos demokráciában, „egy szűk kisebbség önös védelmében egy egész ország életét megbénítja”. ★ Nincs rendkívüli állapot — hangsúlyozta Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára szombaton este tartott sajtótájékoztatóján, hozzátéve: — hétfőig azonban be kell indítani a lakosság normális életfeltételeit biztosító mechanizmusokat. Ez a cél veszélybe kerülhet, ha vasárnap nem jön létre egyezség az utakat elzáró vállalkozókkal. A minisztérium nem kívánja igazgatási, rendészeti eszközökkel „széttörni” a magyar vállalkozók pozícióját, de elvárja tőlük, hogy időnként nyissák meg az utakat a lakosság ellátásához szükséges szállítmányok előtt, ne veszélyeztessék az ország működését, a lakosok életét. Szombaton délután tárgyaló- asztalhoz ültek a kormány és a magánfuvarozók képviselői. Hosszas vita folyt arról, hogy a tárgyalófelek mennyire legitimek. A taxisok képviselői egy esetleges kompromisszumos megegyezés esetén képesek-e hatni társaikra, felszabadítani a forgalom számára az utakat. A kormány javaslatai között több részleges és kompenzációs megoldás szerepelt. Ezeket az ajánlásokat többen értékelték úgy, hogy azok időhúzó jellegűek, a demonstrációban részt vevők megosztását célozzák, illetve éket kívánnak verni a benzináremelés ellen tiltakozók és a velük szimpatizáló lakosság közé. Szombaton késő este több, a megegyezést megelőlegező álhír terjedt el. A Tv-híradó második kiadásában már megegyezést jelentettek, majd cáfolták a hírt. Éjszaka valóban megjelent kormánynyilatkozat, ennek kapcsán azonban az is kiderült, hogy a megegyezésre csak vasárnap, az érdekegyeztető tanács vasárnapi ülésén kerülhet sor. Ennek ellenére a magánfuvarozók képviselői a blokád feloldására szólítottak fel. Bár a vélemények a kormány szándékainak tisztességéről erősen megoszlottak, reggelre részlegesen és korlátozottan az egész országban megindult a forgalom az országutakon. (Folytatás a 4. oldalon.)
