Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-03 / 232. szám

1990. OKTÓBER 3., SZERDA prsr Mt:i. Yti Hagyományőrző péceliek Gazdakörben találkoznak Pécelen, ebben a közel 12 ezer lelket számláló nagyköz­ségben is megalakult a helyi gazdakör. Elnöke, a tanárból gazdálkodóvá lett Podmanitz- ky Béla. A Fáv András Gazdakör, amelyet a közelmúltban hiva­talosan is bejegyeztek, nagy lendülettel kezdte el működé­sét. A péceli gazdák szeretnék elérni, hogy olyan működőké­pes szakcsoportok segítsék munkájukat, amelyek bizto­sítják terményeik, a tenyész­tett állatok • felvásárlását, il­letve forgalmazásukat. A péceli Rákos Völgye Ter­melőszövetkezet elnökhelyet­tese, Schád Béla, hallott ugyan a gazdakör megalakításáról, de mint mondta, eddig még nem keresték meg őket az alapítók, hogy működjenek együtt. A tsz, mint említette, a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok hí­ve, s arra törekszenek, hogy a földműveléshez é$ állatte­nyésztéshez kedvet és tehetsé­get érző gazdákat, kisterme­lőket támogassák. Éveken át gondot okozott például az egyébként mind több hívet vonzó méhész szakcsoport tag­jainak az, hogy a mezőgazda­ságban akkor permeteztek, il­letve került sor a növényvé­delmi munkákra, amikor vi­rágzott a repce. A jövőben, eredményes együttműködés keretében, minden bizonnyal szervezettebb és szabályozot­tabb lehetne a növényvédelmi és méhészeti munka. Gazdakörök egykoron min­den településen voltak, alap­vetően azért alakultak, hogy a falu népét, a gazdálkodókat összefogják, s a földműves munkához szaktanácsokat, pia­ci ismereteket is adjanak.'Az áfészek megalakulásával, az utóbbi négy évtizedben a gaz­dakörök helyét a különböző szakcsoportok vették át, s mű­ködtek jól vagy rosszul. Pé­celen nemcsak a helybéliek, az őslakosok foglalkoznak kis- árutermeléssel. A főváros kö­zelségének tudható be az, hogy a gomba módra szaporodó hob­bikertekben számos budapesti is megtalálta a kertészkedés­hez vezető utat. A Fáy András Gazdakörnek tehát biztosított a tagi utánpótlás. Gy. L. SZÁGULDÓ ZÖLD SZERELVÉNYEK Megjöttek a sínek A ráckevei HÉV vonalán közlekedők számára, kedve­zőtlen híradással szolgáltunk a nyáron. ' Akkor arról szól­tunk, hogy a BKV pályafenn­tartási szakemberei egy szál sinanyayot sem kaptak a HÉV-póiyák felújítására, pe­dig időben megrendelték. Nos, most értesültünk arról, hogy megérkezett a sínszállít­mány Diósgyőrből, méghoz­zá a közlekedésiek igénylése szerint, mind a tízezer folyó- méter. Mint Rábel Attila vonal- mérnöktől, a ráckevei és a csepeli szakasz felelős irányí­tójától megtudtuk, elsőként a ráckeveieknek kedveznek, mi­vel elsőként a dunaharaszti hídtól kifelé haladva, az egyik íves szakaszon cserélik le a vágányokat. Ez különösképpen indokolt, mert a pálya, lerom­lott állapota miatt, itt egy ki­lométeres szakaszon, mind­össze 10 kilométeres óránkén­ti sebességgel haladhattak a vonatok. A felújításnak kö­szönhetően felgyorsulnak a zöld szerelvények. Ezt követően az építők, még az. ősz során, ugyanezen a vo­nalon a József,,i\ttila-tglep és Tököl között is felújítják a vaspályát. A csepeli gyorsvasúton a Kvassay-hídnál lesz síncsere, és a híd vágányának dilatációi szerkezetét is újra cserélik. Bozó Emil Veszélyes közlekedési csomópontok Hat és fél milliárdot fizettek kárát, sőt az autóban hagyott értékes műszaki cikkekre kü­lön biztosítási lehetőséget nyújt. Ezzel is yelejét kívánja venni az esetleges visszaélé­seknek. Átvették Végül egy örvendetes hír, amely szintén a vagyon- és közlekedésbiztonságot szol­gálja: a magyar rendőrség il­letékesei éppen a napokban vettek át 30 Volkswagen típu­sú gépkocsit Eisenstadtban. K. K. Nagymarosi füles Drágulnak a szörpök Érdeklődésünkre a nagyma­rosi Erdei Termékeket Feldol­gozó és Értékesítő Vállalat szörpüzemében elmondták: a hatvanöt vagon málna, s az öt-öt vagon meggy és szamóca jócskán a duplája lesz üve­gekbe zárva. Ha igaz: kitart majd a jövő szezon kezdetéig. Elsősorban a Balaton környé­kén, Pest és Nógrád megyé­ben veheti, aki a szörpöket szereti, de elkerülnek e termé­kek a szocialista országok pia­caira is. Az édes ízeket csupán az keseríti meg, hogy jelenle­gi árán e finom nedűket októ­ber 15-ig vásárolhatjuk meg — ezután (a cukor áremelése miatt) drágábban juthatunk hozzá. —ve — bejövő torkolatra kell figvel- met fordítanunk, hívta fel a figyelmet Hatala József a leg­inkább veszélyeztetett helyek­re. Az első az M3-as—szeren­csi útkereszteződés, ahol a tor­lódás miatt rendkívül fontos lenne egy kétszer négysávos közúti felüljáró építése. A má­sodik veszélyforrás az M5-ös kivezető szakasza, ahol a cél­szerűtlen házbontások nyo­mán alakult ki előnytelen közlekedési helyzet. Végül a harmadik az ZVÍ7-es kivezető budaörsi szakasz, ahol megint csak gyakran alakulnak ki forgalmi dugók, amelyek nem­csak a gyors forgalmat aka­dályozzák. hanem egyúttal rendkívüli balesetveszélyeket is okoznak. A Hungária Biztosító Rt. számos új lehetőséget igyek­szik teremteni, amellyel mind a közlekedésbiztonságot, mind az autókat és a bennük elhe­lyezett értéktárgyakat érintik, így például folyik egy olyan, Nyugaton már bevált biztosí­tási konstrukció kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy az autójukba riasztót beszerelők biztosítási kedvezményt kap­janak. A veszélyesebb és a ke­vésbé veszélyes kocsitípusok biztosítása közti különbségté­tel a lakosság szociális teher­bíró-képessége miatt egyelőre nem megoldható. Hamarosan mód nyílik viszont előnyben részesíteni azokat a, gépjármű- vezetőket, akik elsősegélynyúj­tási ismereteiket szakszerűen bővítik, gyarapítják. Védekeznek igen sok a felderítetlen va­gyon elleni bűntettek száma — mintegy 80 százalék — s ez az autós betörésekre, lopások­ra is vonatkozik. Egy részük megrendezett, hamis betöréses lopás. Ezek ellen a biztosító a rendőrség bevonásával véde­kezik. Idén májustól kettévá­lasztotta a gépkocsihoz tarto­zó, beépített elemek, műszaki cikkek, valamint az extrák Az év első nyolc hónapjá­ban hat és fél milliárd forint kártérítést fizetett kötelező gépjármű-biztosítást és Casco- biztosítást igénybe vevő káro­sultaknak a Hungária Bizto­sító Rt. Ezt az adatot Hatala Józseftől, a BRFK közlekedés- rendészeti osztályvezetőjétől hallottuk. Torlódás A közlekedésbiztonság növe­lése érdekében különösen sok tennivaló akad az őszi hóna­pokban, amikor az utakon nő a balesetveszély. Ennek meg­előzésére a rendőrség mellett a Hungária Biztosító mind nagyobb erőket vet be. A fel­adat nehéz, hiszen miként a tájékoztatón elhangzott, a ha­zai autópark átlagosan 8,5-9 éves. igencsak elöregedett, kö­vetkezésképpen műszaki álla­pota is erősen megromlott. Országszerte akadozik az al­katrészellátás is, ami ugyan­csak kedvezőtlenül hat a köz­úti közlekedés biztonságára. Végül sok kívánnivalót hagy maga mögött a volán mellett ülők vezetési morálja, amely a nyugati márkájú kocsik be­áramlásával nem javult meg egy csapásra. Gondokat okoz a megfelelő szerviz megtalá­lása is számos autótulajdonos­nak. Meglehetősen nagy a Hungária kárfelvevő helyei­nél a torlódás, a rászorulók gyakran sorban állnak, amíg bejutnak. Ennyire sokféle, szerteágazó gondot enyhíteni, megoldani csak a mainál szélesebb körű felvilágosító, tájékoztató és megelőző munkával lehet, ál­lapította meg dr. Sukó Ágnes, a Hungária Biztosító gépjár­mű-biztosítási főosztályvezető­je. A gépjárművezetők bizton­ságát szolgáló, hőn áhított, új biztosítási rendszer kidolgozá­sa még nem fejeződött be, mondották, de még az idén várható. A Pest megyei közutak biz­tonsága érdekében különösen három, Budapestről kimenő­»» Ha elkapom, emberhalál lett volna!’ Jó szándékok a partvonalon túl Szerencsém van. Nyíró József már 1928-ban irodalmi pol­gárjogot szerzett a juhdrazsénak, amikor az Uz Bence című könyvében leírta, miként adta el borókabogyó helyett a juh- ganét a ravasz góbé a Csíkszeredái szeszgyárban. Merthogy a kettő igencsak hasonlít, színben is, méretben is, bár ez nem azt jelenti, hogy egyformán alkalmasak fenyövízfőzésre. Az újlengyeliek számára kö­zel sem ilyen muris a juhbo- gyó, hosszú évekig úgy emle­gették őket a fociberkekben: jönnek a birkások, vagy: me­gyünk a bukásokhoz. Az utób­biért senki sem versengett. Pedig jól fociznak az újlen­gyeliek, sok bajnokságot meg­nyertek. Csak pályájuk- nem volt, illetve ami volt, az „fő­állásban” úgy szerepelt — a telekkönyvben —, mint közsé­gi birkalegelö. Hülyeségbe nincs! Újlengyel nem nagy község, 1600-an lakják. Szórakozási lehetőségek akkor sem voltak a faluban, amikor az újkori cézárok még több hangsúlyt fektettek a római elődök ta­nítására: a nép szimpátiáját három dolog garantálja, a ke­nyér, a bor és az aréna. — No, cirkusz azért volt itt is, csak nem olyan, amin rö­högni lehet — mondja Kom- játi Jakab, a falusi kocsmú- ros, s a szavai nyomán kiala­kuló kép jól érzékelteti az ak­kor volt közállapotot, mely joggal irritálta az újlengyeliek igazságérzetét. — Tudja, én tanyán nőttem fel, emberektől elzárva. Talán ezért hatványozottabban élt bennem a közösség utáni vágy, szerettem az olyan hacacáré­kat, amikre a fél falu ösz- szejön. Aztán sofőr lettem, autóbusszal bejártam az or­szágot, s mindenütt azt lát­tam, máshol több pénzt, több törődést kap a lakosság sport­ra, művelődésre, szociális cé­lokra. 1973-ban sikerült összehozni egy futballcsapatot, a tanács nagylelkűen megengedte, hogy pályának a birkalegelőt hasz­náljuk. A legelő végébe ki­vontattunk egy leselejtezett autóbuszt, ez volt az öltöző. Se víz, se fűtés — semmi. Csak a juhszar a pályán! Két év alatt mégis úgy összerázód­tunk, hogy alig akadt olyan vidéki csapat Pest megyében, aki túltegyen rajtunk. Az eredményekkel együtt nőttek az igények. 1985-ben kérelmet adtunk be a her­nádi Március 15. Tsz-hez — ahová Újlengyel is tartozik — bocsássa rendelkezésünkre — futballpályának — az általa ki­nézett földterületet. Csodák csodája, megszavaz­ták, csak az volt a baj, hogy a szavazáson nem volt jelen Kiss Pál Mihály, a pitiáner lakatosból atyaúristennek ki- kupálódott párttitkár. Kiss — hernádi lévén — már eddig sem nézte jó szemmel' az új­lengyeliek focisikerét, azt meg egyenesen személyi sértésnek tartotta, hogy az idő tájt mi ütöttük el a hernádiakat a járási bajnoki címtől. — Hülyeségekre nem adunk egy talpalatnyi termőföldet sem! — ordítozott a téeszel- nökkei, majd, hogy az vona­kodott visszavonni az enge­délyt, berohant a járási első titkárhoz. Ádori Károlyt aztán sikerült megetetnie a hangzatos „minden tenyérnyi földet a népgazdaságnak!” szö­veggel. Ádori rábólintott, s egy járási első titkárnak már Kele András sem mert ellent­mondani. Ádorit valakinek mégis si­került jobb belátásra bírnia, de az már 1987-ben volt. Egy Cegléden megtartott sportna­pon azt kérdezte tőlem Namé- nyi Pál vezérőrnagy, aki a sereg sportolóival jött ki: Mondd csak, Komjáti, még mindig birkaganés a futball- pályátok? Mondtam, hogy igen, meg azt is, hogy miért. Másnap Naményi beszélt Ádo- rival, Ádori meg Keléékikel. Ä beporgbtt elnök Hogy mi is hangzott el ezen a beszélgetésen, nem tudom. Az egészben az volt az érde­kes, hogy a felülről jött „rá­beszélés” miatt nem Kiss Pál pörgött be, hanem az elnök. Attól kezdve, ahol csak tudott, megpróbált betartani. Meg­üzente az egyik fullajtárral: pálya lesz, de arról tesz, hogy én ne sokáig legyek kocsmáros Újlengyelben. Nemrégen ta­lálkoztunk, mondom neki: a pálya kész, én maradtam kocs- márosnak, de téged nem véd­tek meg az elvtárs-barátaid. Kitelt a becsületed a téesznél is. 1988 tavaszán kijelölték a pálya helyét, amely addig szántó volt. A hepehupás te­repre rávittünk néhány buldó­zert, amit az útépítőktől bé­reltünk. Gyönyörűen elnivel­láltuk, aztán bementem Pestre gyepmagot venni. Mire haza­értem, Kele felszántotta az egészet és bevetettette kuko­ricával. A család meg a ba­rátok bezártak egy szobába. Ha akkor elkapom Kelét, ab­ból emberhalál lett volna. így csak hónapokig tartó peres­kedés volt, a végén még a téesz indítványozott ellenem bűnvádi eljárást. Kele azt hazudta az ügyésznek, hogy a földhöz való jogosultságunk csak ősztől volt érvényes, és én önhatalmúlag küldtem a buldózereket a már bevetett szántóföldre. A tanúk persze mást mondtak, az ügyész pe­dig nagyon kiosztotta a téesz- elnököt. Csak addigra én egy idegroncs lettem. Birkabogyó nélkül Kiss Pál, Ádori Károly, Ke­le András eltűnt a süllyesztő­ben. A futballpálya végül el­készült, augusztusban avatták az újlengyeliek. Nem akármi­lyen pálya, az biztos! A gon­dosan nyírt, smaragdzöld gyep­pel akármelyik jó nevű klub is eldicsekedne. Felépült hoz­zá a korszerű öltöző, zuhanyo­zó és a szertár. S hogy birka­bogyó még véletlenül se ke­rülhessen a fűbe, az egész komplexumot dróthálós pa­lánk öleli körül. Szándékosan írtam komp­lexumot,. lévén, hogy az lesz. Jövőre elkészül a fürdőme­dence, valamint a tenisz- és tekepálya is. Hogy miből? Az majd egy másik riportból de­rül ki. Matula Gy. Oszkár Reggel rendőr öltöztette Attilát Miért verték félholtra a kisfiú anyját? A hatéves kisfiú, akit Atti­lának hívnak, Tápióbicskén el egy földszintes falusi házban. A gyerek, aki éjszakánként já­tékmajommal alszik, hozzá- bújva, védelmet keresve, nem sokat tud a külvilág dolgairól. A korához képest kicsit gyen­gébben fejlett, mert annak idején több hónappal idő előtt született. Az édesanyja otthon maradt vele, ő gondozta. Attila nem csodálkozott azon, hogy kedden reggel a mama helyett egy rendőr bácsi húz­ta a lábára a zoknit. Vecsey Tibor főtörzsőrmester három- gyermekes édesapa, s mint ilyen, ügyesen látta el a pót- szülői feladatot. Gondja volt arra, hogy ne hűljön meg ez a kisgyerek a hűvös őszi regge­len. Legalább beteg ne legyen, ha már ilyen nagy baj érte, hogy hirtelen eltűnt mellőle az édesanyja. A gyerek barátságos, biza­lommal van az idegenekhez. Első látásra puszit kaptam tő­le. Úgy tűnik, nem számít ar­ra, hogy egyik ember bántani akarja a másikat. A Nagykátai Rendőrkapi­tányság nyomozóit kísértük el Tápióbicskére helyszínelni. Megdöbbentő bűncselekmény történt keddre virradóra eb­ben a földszintes falusi ház­ban. Dési Lászlónét, a kisfiú édesanyját, reggel, nyolc óra harminc perckor eszméletlen állapotban, betört fejjel vit­ték a mentők a ceglédi kór­házba. Knapp Tibor, az asszony élettársa, remegő hangon idéz­te fel a történteket: — Ma reggel nyolc óra után tizenöt perccel értem haza Budapestről, a munkahelyem­ről. Huszonnégy órás szolgá­latban voltam, fegyveres őr vagyok a Nemzeti Bankban. Szörnyű volt, amikor láttam, hogy mi történt. Azonnal ér­tesítettem a mentőket és a rendőrséget. — Gyanakszik valakire? — Voltak rosszakaróink, de hát — nem tudom. Én nem gyanúsíthatok senkit, ez a rendőrök dolga. — Ki vigyáz ezután a kis­fiúra? — Még időm sem volt át­gondolni, olyan hirtelen sza­kadt rám minden. Mindössze három éve lakunk itt, megvet­tük ezt a házat. Meszelni akar­tam, tatarozni, arra készül­tünk. Farkas László százados, a Nagykátai Rendőrkapitány­ság bűnügyi osztályának meg­bízott vezetője irányítja a helyszínelőket. Minket is fi­gyelmeztet, hogy semmihez nem szabad hozzányúlni, most ve­szik csak le a bűnügyi techni­kusok az ujjlenyomatokat, Mi látszik eddig? Több üveg ászoksör az asztalon, ami Knapp Tibor vallomása szerint, mikor ő elment ott­honról, még nem volt a ház­ban. Két pohár az asztalon. Talán ennek is jelentősége lesz a továbbiakban? Az új­ságíró • ennyit vesz észre, a helyszínelő rendőrök bizonyá­ra sokkal többet. A hákból az elsődleges ada­tok szerint nem tűnt el sem­mi. Ékszereket, pénzt nem tar­tottak otthon. Ki és miért se- besítette meg életveszélyesen a hatéves kisfiú édesanyját? A rendőrség keresi a tettest. Ga. J. mmm Eszméletlen állapotban vitték el a mentők ebből a tápióbics- ltci házból Dési Lászlónét (Aszódi László felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents