Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-25 / 250. szám

4 1990. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK ÖNKORMÁNYZATOK SAJÁT MEGBUKTATÁSUKÉRT DOLGOZTAK Keserű vb-tíikárok Pénteken délelőtt utolsó ta­lálkozóra gyűltek össze a vb- titkárok a megye 146 települé­séről, a Pest Megyei Tanács nagytermében. Az ülés baráti légkörben kezdődött, habár némi bizonytalanság már a kezdet kezdetén érezhető volt a megjelentek körében. Ho­gyan tovább, mi lesz velünk ezután? A megjelentek zöme termé­szetesen pályázatot nyújt be a jegyzői posztra, hiszen úgy vé­lik, szakértelmüket, gyakorla­tukat a jövőben is hasznosíta­ni tudják az újonnan alakult önkormányzatok. Egyikük- másikuk helye már biztosnak látszik, ugyanakkor sokan fé­lelemmel tekintenek a közel­jövő elé. Van, akire a mun­kanélküliség vár. Igaz, szóba került az utóbbi hónapokban, hogy a leköszönök méltányos felmondási időt vagy végkielé­gítést kapnak majd, ám ezt a közszolgálati törvénynek kell szabályoznia, de ez a törvény késik. „Vajon miért késik? Ne­tán szándékosan késik?” — tették fel a kérdést a székso­rok között itt is, ott is. „Hi­szen tudták, hogy önkormány­zati választások lesznek, tud­ták, hogy rendszerváltás lesz, miért nincsenek még mindig jogszabályok? Kinek a hibája mindez?” Az értekezlet egyébként a választások lebonyolításának értékelésével kezdődött. A je­lenlevőknek dr. Petrik János vb-titkár megköszönte önfel­áldozó, nagy szakértelemmel végrehajtott szervezőmunká­jukat, mondván: büszkék le­hetünk, hogy tudásunk legja­vát adva részesei lehettünk a békés rendszerváltásnak. A közeljövőt illetően utalt rá, hogy sok önkormányzat akad, ahol nem akarnak jegyzői pá­lyázatot kiírni, hanem válasz­tani szeretnék a jegyzőt, hi­szen ők úgymond önkormány­zat. A pályázat útján történő jegyzői kinevezést azonban az új törvény írja elő, és az ön- kormányzatok is csak akkor működnek jól, ha ennek szel­lemében dolgoznak. A békésnek induló búcsú so­rán — különösen a szünet után, amikor a megjelentek kértek szót — a hangulat kezdett el­mérgesedni. A felszólalók csa­lódottságuknak adtak hangot. A már megválasztott új pol­gármesterek sok helyen meg­kezdték a tisztogatást. Nem egy új vezető a saját „slepp- jét” hozza magával, útjában vannak a régi, bevált szak­emberek. Azelőtt — mondták a felszó­lalók — nem lehetett elkülde­PÉNZÜGYI TERVEZÉS KÉRDŐJELEKKEL A színvonal már nem csökkenhet Az általános bizonytalanság a gazdasági tervezésre is rá­nyomja a bélyegét. A helyi önkormányzatoknak tudniuk kell, hogy miből gazdálkod­hatnak az elkövetkezendő időszakban, el kellene kezde­niük a jövő évi költségvetési terv készítését. Stáhly István ráckevei vb- titkár elmondta, hogy a me­gye legkisebb városában — Ráckeve ugyanis 10 ezer la­kos alatti település — most kezdték el a felkészülést. Pén­teken lesz az önkormányzat alakulása után az első ülés. amelynek fő napirendje a pénzügyi helyzetről való tájé­kozódás. A testületnek ugyan­is informálódnia kell ahhoz, hogy a következő évre pénz­ügyi tervet készíthessen. A választások idején minden egyes jelöltnek volt egy prog­ramja. Ezek összesítéséből most egy négy évre szóló, va­lamint egy 1991-re szóló konk­rét tervet készítenek, amely egyúttal a jövő évi pénzügyi terv alapját képezné. Vannak bizonyos kötelezett­ségek, amelyek áttolódnak a következő évre — elsősorban fejlesztések, folyamatban lévő beruházások, felújítások —, vannak olyan működési ki­adások, amelyakre az állam nem ad pénzt. Azonban még­is meg kell oldani, hiszen az eddig megszokott szolgáltatá­sok körét nem akarják szűkí­teni. A bizonytalanságot legin­kább az okozza, hogy nem is­mert, milyen szabályozók alapján kap támogatást az ön- kormányzat. A kötelezően el­látandó feladatokat a költ­ségvetés normatív módon sza­bályozza majd, ide tartozik többek között az oktatás, az egészségügy, a közvilágítás. A helybéliek azonban nem tud­hatják, hogy intézményeik ezeket a feladatokat az átla­gosnál olcsóbban vagy drá­gábban látják el. Ha drágáb­ban, akkor ezt saját források­ból kell majd pótolni, hiszen a színvonalból jobban vissza­venni már nem lehet. Ugyanakkor a közművelő­dést és egyéb más kötelező feladatokat saját bevételeikre kell alapozni, ezeket azonban lehetetlen előre kiszámolni, hiszen az adók, az üdülőhelyi díjak és egyéb bevételek vál­tozásai egyelőre nem ismere­tesek. Bizonytalan még az is, hogy milyen lesz az együtt­működés az eddig társközség­ként szereplő három telepü­léssel. Nekik ugyanis no­vember 30-ig kell eldönteniük, hogy milyen formában mű­ködnek tovább. Ha önállósod­ni akarnak, legalább olyan színvonalat kell a továbbiak­ban is biztosítaniuk, mint amilyet eddig, társközségként nyújtottak Az első probléma a pénzte­lenséggel együtt jelentkezik. Hiszen nem lehet s nem is életcélja egyetlen önkormány­zatnak sem, hogy a korábbi­nál alacsonyabb színvonalat biztosítsanak az adott települé­sen élőknek. Márpedig ebijen a „nadrágszíj-összehúzó perió­dusban”, ha valamit nehezen tűrnek az emberek, az a le­mondás a megszokott „kötele­ző” szolgáltatásokról. Az cMal a Pest Msjyei Taries támogatásával készült írta: Szegő Krisztina Fotó: Vimola Károly ni senkit állásából, ha legalább 4-5 elrontott, elhibázott ügy­iratot fel nem tudtak mutatni ellene. Most pedig, ok nélkül az utcára tesznek szakembere­ket. A Parlament is minden mással foglalkozik, de a köz- szolgálati törvényt nem tár­gyalják. Dr. Szabó Lajos, a Belügy­minisztérium önkormányzati főosztályvezetője megkísérelte csillapítani a kedélyeket, vá­laszaival azonban csak olajat öntött a tűzre. — Ha tudtuk volna előre, hogy ilyen cinikusan kezelik majd sorsunkat, nem törjük magunkat annyira, hogy a vá­lasztásokat mint saját meg­buktatásunk eszközét ennyire jól végrehajtsuk — mondta az egyik felszólaló, hivatkoz­va dr. Horváth Balázs belügy­miniszternek nemrégiben a vb-titkárokhoz intézett bizta­tó szavaira. — Hiszen mi vol­tunk azok, akik emberfeletti munkával hajtottuk végre a rendszerváltást, tettük sínre a leendő önkormányzatokat. A jelenlevők végül is abban állapodtak meg, Valicskó Ilo­na pilisszentiváni vb-titkár ja­vaslatára, hogy nyílt levelet fogalmaznak a Parlamenthez. Ebben szinte létbizonytalan­sággal határos helyzetük okán megkísérlik sürgetni az új köz- szolgálati törvény mielőbbi el­fogadását, habár helyzetükön ebben a stádiumban — úgy tűnik — már ez sem segít. A törvény mielőbbi megjelené­sére azonban az önkormány­zatok működésének, indulásá­nak szempontjából változatla­nul elengedhetetlenül nagy szükség van. Centiben vagy kilóban? A szavazatok súlya Száz forintnak ötven a fele, mondja a nóta, de vajon meny­nyi a fele a 19-nek? Hogy miért ennyire jeles szám ma­napság a 19? Egyszerű, hiszen sok településen ennyi tagból áll a képviselő-testület. A fele pedig a szavazásnál lesz fon­tos, mert tudni kell, mennyi a többség. Az alakuló testületek, veze­tőségek, egyesületek mindig arra törekedtek — amióta vi­lág a világ —, hogy lehetőleg páratlan számú tagból állja­nak, hiszen a szavazás így nem lehet döntetlen. A 19 tehát sze­rencsés szám, hiszen a józan ész szerint tíz bizony több, mint kilenc. Akadt azonban a megyében több olyan pihent testület, amely bebizonyította, hogy többségnek a 11-et kell tekin­teni! Hogy miért? Mert 19-nek 9 és fél a fele. A 10 szavazat ennél csak fél szavazattal több, márpedig fél szavazat nem lé­tezik. Csak fél képviselő. Nem veszélytelen poszt ez manap­ság! E matematikai képtelenség hallatán a jelen lévő megyei előadó így fakadt ki: „Uraim, talán mérjék meg a képviselők testsúlyát vagy testmagasságát, és számolják az általuk leadott szavazatot kilóban vagy centi­méterben. így nem lesz vitás, hogy mennyi a többség.” Jó játék a demokrácia! El lehet vitatkozgatni ilyen és ha­sonló kérdéseken órákon át. Már látom a jövőt, amint tes­tületi ülés előtt mázsálásra várnak a képviselők, akár a zsokék. Hiszen vigyázni kell! El ne hízzon az ellenzék! ftüAGÁtiÜGY-E A SZAKSZERVEZETI TAGSÁG? A bányász aduja a szén — Magánügy, hogy tagja-e valaki a szakszervezetnek, vagy sem. Magánügy az is, hogy ki lép ki, és ki marad to­vábbra is tag. Azonban az ok, amely kiváltotta, hogy a Pest Megyei Tanács szervezési és jogi osztályának dolgozói egy­szerre és közösen felmondták tagságukat, már közügynek számít, ezért nagyon is a nyil­vánosságra tartozik — mon­dotta dr. Erdélyi László meg­bízott osztályvezető, amikor egyöntetű kilépésükről érdek­lődtem tőle. — Döntésükhöz valószínűleg még további osz­tályok is csatlakozni fognak, annak ellenére, hogy mi sem­miféle ilyen irányú szervezést nem folytattunk. © Mégis mi ez a bizonyos kiváltó ok, amely erre a dön­tésre késztette önöket? — Szakszervezetre vagy valamiféle érdekvédelmi szervre szükség van, de csak olyanra, amelyik tenni is tud az érdekükben. Mi azon­ban úgy érezzük, hogy az ál­lamigazgatási apparátusnak valójában nincsen igazi gazdá­ja. A közvélemény szerint igen nagy szükség van ránk, de ezt mindenki csak a szavak­kal jelzi és nem tettekkel. Mi konkrétan elsősorban két dol­got sérelmezünk. Az egyik, hogy nincsen közszolgálad törvény, annak ellenére, hogy a törvényjavaslatot kidolgoz­ták, és benyújtották a Parla­mentnek. Az Országgyűlés azonban nem mutat hajlandó­ságot megtárgyalására, holott a kormány szeptember 30-i határidőt ígért nekünk. Már­pedig az államigazgatási dol­gozóknak csak ez a törvény biztosítana védelmet. Ettől éreznék, hogy egy szervezet­hez tartoznak, ahová nehéz ugyan bekerülni, de ahol biz­tonságban lehetnek, mert nem tehetik ki őket önkényesen az állásukból. A kormány ígérete szerint mindenképpen még a válasz­tásokra meg kellett volna a tör­vénynek születnie, ám úgy tű­nik, a Parlament ebben az év­ben már aligha fog vele fog­lalkozni. És a szakszervezet tétlenül szemlélte mindezt, nem tett, vagy nem tudott ten­ni az érdekünkben semmit. # S a másik sérelem? — Habár a rendszerváltás megtörtént, az önkormányzati törvényt kivéve, nincsenek eh­hez igazodó, új jogszabályok, így eszközök nélkül vagyunk kénytelenek dolgozni. Egy kézi vezérléses időszak alakult ki, amelyben megmondják ne­künk, hogy mit csináljunk, az önkormányzatok pedig csinál­janak, amit akarnak. Gyakor­latban azonban ha egy telepü­lésen a vb-titkár régi jog­szabályokra hivatkozik — újak nem lévén —, akkor közellen­ségnek kiáltják ki. Nem csoda, ha ilyen hangulatban az em­berek nem is merik a munká­jukat végezni. • Más szakszervezetek ta­lán jobb eredményeket képe­sek elérni? — A bányászok minden év­ben fel tudnak lépni érdekei­kért. Igaz. komoly adu a ke­zükben, hogy nem lesz sze­nünk, ha nem teljesítik köve­teléseiket. A bírák két hó­nappal későbben nyújtották be a helyzetük javítását célzó cso­magot, és lám, máris nagy eredményeket, többek közölt százszázalékos béremelést ér­tek el... — Mi nem kényszeríthetjük, nem támadhatjuk a kormányt. Ez a szakszervezet dolga len­ne. Mivel azonban ők képtele­nek bármit is tenni, nem lát­juk értelmét a tagságnak. Ügy gondoljuk, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben még an­nak a 2-300 forintnak is jobb helye van. amit tagdíjként mostanáig fizetnünk kellett © Mit szól mindehhez a szakszervezet? — Nem vesznek tudomást elhatározásunk testületi jelle­géről, Azt .ngondjàk, minden­kinek joga van eldönteni, akar-e tag lenni vagy sem. MA MÉG NEM TUDNI, HÁNY LESZ A kórházak biztosan „maradnak" a megyei intézmények száma növekedni jog, éspedig körül­belül az eddiginek több mint duplájára. □ Hogyan alakul majd a helyzet az egészségügyi intéz­ményeknél? — Sajátos helyzetben van­nak, mert egyidejűleg jelenik meg esetükben az önkormány­zati tulajdon és a társadalom- biztosítási finanszírozás. A tár­sadalombiztosítás részéről a ..pénzellátás” csupán a működ­tetésére, üzemeltetésére vo­natkozik. A felújítási és beru­házási feladatok fedezetének előteremtése az önkormányza­tokra vár. Megnyugtató ezért, hogy a Semmelweis-kórház rekonst­rukciója lényegében már befe­jeződött, ugyanis a négy me­gyei kórház irányítása várha­tóan nem változik. Nem tisz­tázódott viszont a ceglédi és a váci kórház sorsa, ehhez a Népjóléti Minisztérium állás­pontját kellene ismernünk. A kórház megnyugtató rendezé­sét mielőbb biztosítani kelle­ne. a jövő évi költségvetés ter­vezésének előkészítése érdeké­ben is. Sokakat érdekel, hogy az új önkormányzati törvény életbe­lépésével vajon mi lesz a me­gyei önkormányzatok sorsa, egyáltalán, melyek maradnak ilyen irányításúak a jövőben. Erről kérdeztük dr. Schmidt Gézát, a Pest Megyei Tanács közgazdasági osztályának ve­zetőjét. — A törvény szerint egyér­telmű, hogy a megye is önkor­mányzat, igaz, sajátos önkor­mányzat, hiszen tevékenysége, felügyeleti rendszere kiterjed­het a megye egészére, ugyan­akkor a helyi önkormányzatok vonatkozásában semmilyen irányítási, ellenőrzési vagy fel­ügyeleti hatáskört nem gyako­rolhat. A megyei önkormány­zatnak is lesz vagyona, lesz­nek intézményei, amelyek ala­pítása, felügyelete, irányítása és ellenőrzése a hatáskörébe tartozik majd. □ Milyen változások várha­tók az eddigi megyei intézmé­nyek számát, jellegét tekintve? — Jelenleg körülbelül 30 in­tézmény tartozik a Pest Me­gyei Tanács felügyelete alá, döntő többségük továbbra is a megyei önkormányzat része marad. Néhány azonban közü­lük központi szervek irányítá­sa alá kerül, például a Köjál, a közlekedési felügyelet. Ugyanakkor erőteljesen nö­vekszik majd a megyei irányí­tásba kerülő intézmények szá­ma, ezek elsősorban szociális otthonok, kollégiumok és kö­zépfokú oktatási intézmények köréből kerülnek majd ki. Ezek pontos nevét és számát nem tudhatjuk, mert ugyan az í önkormányzati törvény tartal­Megnyugtató, hogy a Semmelweis-kórház rekonstrukciója lényegében befejeződött. Ké­pünkön a felújított szárny látható máz ismérveket, de a végső : döntés a helyi testületek kézé- í ben van. □ Milyen esetekben kerül- i hét egy intézmény megyei irá­nyítás alá? — A törvény úgy intézkedik, hogy mindazon intézmények, amelyek esetében négy év átla­gában az ellátottak körének 50 százaléka nem a székhely sze­rinti település lakosságából kerül ki, az megyei irányítás- ■ ba adható. Azonban más ese­tekben is dönthet úgy a helyi testület, hogy a térségi felada- , tot ellátó intézményt nem kí­vánja működtetni, ezért me­gyei irányításba adja. A helyi döntésekben megha­tározó lesz, miként alakul majd a Parlament által bizto­sításra kerülő normatív állami támogatás az adott térségi fel­adathoz. Ha az intézmény mű­ködtetése ennél többe kerül, úgy nagyon valószínű, hogy a kérdéses intézményt megyei hatáskörbe adják át. Kivételt feltehetőleg az adott helyen nagy hagyományokkal rendel­kező intézmények képeznek majd. Feltételezhető, hogy egy nagykőrösi Arany János Gim­náziumot vagy egy ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumot akkor sem fognak átadni a helyi önkormányzatok, ha mű­ködésük többe kerül majd, mint a normatív támogatás összege. Mindent összevetve azonban.

Next

/
Thumbnails
Contents