Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-03 / 232. szám
2 1ÎS0. OKTŐBEIt 1, SZERDA Markus Wolf a Szovjetuniókon? A müncheni Süddeutsche Zeitung keddi száméban megjelent információ „szérint a letartóztatás elől a Szovjetunióba vagy Bulgáriába menekült Kelet-Németországból Markus Wolf, a keletnémet hírszerzés egykori főnöke, aki ellen Németország nyugati felében elfogatási parancs van érvényben. Mint a müncheni lap írja, hivatalosan Markus Wolf „szabadságon van és isiászát kezelteti”. Telefonja már a múlt hét vége óta üzenetrögzítőre van kapcsolva. Feltételezések szerint ugyancsak a Szovjetunióba menekült a nyugatnémet hatóságok másik kiszemeltje, Hans-Joachim Tiedge. ö sokáig az egyik nyugatnémet különleges szolgálat, az Alkotmányvédő Hatóság vezető beosztottja volt, de az NDK-ba távozott és ott beállt a kelet-berlini állambiztonsági minisztérium szolgálatába. Wolf állítólag leveleket is írt Willy Brandtnak, Weizsäcker szövetségi elnöknek, Genscher külügyminiszternek és Stahlnak, a szövetségi köztársaság főügyészének, amelyekben tanácsot kért, de választ nem kapott. Értesülések szerint 50-200 embert fenyeget Kelet-Németországban a letartóztatás közvetlen veszélye, bár az érintettek körét több ezerre becsülik. A hsmíiisöt ország egyetért Közeli a megegyezés A helsinki folyamat országai külügyminiszteri konferenciájának első napja után nyilvánvaló, hogy a 35 ország lényegében egyetért: erősíteni és intézményesíteni kell az együttműködési folyamatot. Eltérés csak hangsúlyokban tapasztalható. Így közeli megegyezés várható a novemberben esedékes párizsi csúcstalálkozó céljában, napirendjében. Ugyancsak eldöntött- nek tűnik a bécsi megállapodás a hagyományos haderők csökkentéséről. Az utóbbit Eduard Sevard- nadze szovjet ..-külügyminiszter jelezte beszédében. Kijelentette: „Abból indulhatunk ki, hogy az egyezményt megkötjük.” , A Szovjetunió elsőbbséget kíván adni a konfliktusok megelőzését és elhárítását szolgáló központ felállításának: — Ez a szövetségi rendszereken túllépő, jövendő biztonsági rendszerek magva lehet — mondotta. Amerikai kollégája, James Baker azonban leszögezte, hogy az EBK-intézmények továbbra sem pótolhatják a NATO-t. Budimir honcsar, Jugoszlávia külügyminisztere rámutatott: a párizsi csúcstalálkozó készülő dokumentumában még nagyobb hangsúlyt kell adni a nemzeti kisebbségek védelmének és támogatásának, mint tették ezt Koppenhágában. — Világosan el kell ismerni a kisebbségek kollektív jogait, ám azok semmiképpen nem függhetnek össze a határok kérdésével — tette hozzá. A konferencia kedden további 19 miniszteri felszólalással folytatódott, köztük Jeszenszky Gézáéval. A részvevők a nap második felében zárt ajtók mögött tanácskoztak, majd közös közleményt fogadtak el. BfótJfaidS eseménydt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter a Németországi Szövetségi Köztársaság nemzeti .ünnepe, a Német Egység Napja alkalmából táviratban köszöntötte Richard von Weizsáckert, a Németországi Szövetségi Köztársaság elnökét, Helmut Kohl kancellárt és Hans-Dietrich Genscher külügyminisztert. A Mihail Gorbacsov szovjet államfő valószínűleg még novemberben Németországba utazik, hogy aláírja a Szovjetunió és az egységessé vált új német állam kapcsolatairól szóló szerződést. YZET S ELJÖTT A NAGY NAP... bültebb .világunkban is tovább éltek a . második világháború következményei, .s Németország szuverenitásai változatlanul korlátozták olyan egyezmények, amelyek az egykori megszálló hatalmakat különleges jogkörökkel ruházták fel. Az idő múlásával azonban az élet valósága mind több kihívást intézett az elavult és a tényleges európai biztonság megteremtését akadályozó majd másfél évszázados megállapodások ellen. Az egymástól mesterségesen elválasztott két országrész egyetlen szuverén állammá akart változni. Hogy a robbanási pont hogyan következett be az NDK-ban, azt még részletesen elemezni kell majd a történészeknek. De az bizonyos, hogy sok tényező együttes hatására történtek az események. A belső rendszer teljes gazdasági és politikai csődje, Szovjetunióban bekövetkező változások, a Varsói Szerződés szétbomlást folyamata, a másik német állam virágzása mind-mind szerepet játszott abban, hogy egy esztendeje az NDK állampolgárai tömegesen fordítsanak hátat rendszerüknek, és mint akkor a nyugati kommentátorok írták, hátrahagyva minden javukat, csak azt magukkal vive, ami elfér egy hátizsákban, egy bőröndben, „lábukkal szavazzanak’’, s inkább vállalják a menekültstátus minden gyötrelmét és bizonytalanságát, minthogy továbbra is egy olyan állam határain belül éljenek, amely Kelet-Európábán a politikai jogfosztottság mellett az anyagi jólét másokénál viszonylagosan nagyobb fokát nyújtotta nekik. Hazánk akkori kormánya azzal, hogy megnyitotta nyugati határát e menekültek előtt, hozzájárult ahhoz, hogy az NDK lakosságának megmozdulása diadalmaskodjon, hogy megnyíljon, majd később leomoljon a hírhedt berlini fal. Ez az elismerés most hazánk felé el is hangzik a nagy német ünneplés pillanataiban. De nem felejtik el azt sem, hogy bizonyos huzavona után a Szovjetunió beleegyezett abba. hogy az egységes Németország a NATO tagja legyen, kellő biztonsági garanciák nyújtása ellenében. A MAI NAPPAL, miután Európa közepén egy nyolcvanmilliós Németország lép majd fel a világpolitikai porondon, kétségtelenül új viszonyok támadnak. De ennek a Németországnak nyilvánvalóan nem lesznek hegemonista céljai kontinensünkön — mint kom- mentátorok-.megállapítják,,„ A katonai szövetségek jelentősége, á korábbi szembenállás megszűnése, a hidegháború befejeződése után ugyanis fokozatosan elenyészik, s a haderők és fegyverzetek szükséges minimumra való csökkentése útján, amelyről most folytatnak eredményes tárgyalásokat, kialakulhat kontinensünkön az az új rend, amelynek alapja az együttműködés lesz. Minden készen áll a november 19-i párizsi tanácskozásra, amelyen az 1975-ös helsinki egyezményt aláírt államok csúcsszinten határozzák meg Európa békés és biztonságos fejlődésének további kereteit. S hogy ezen 1975-höz képest eggyel kevesebb állam vesz részt, az NDK megszűnésével, az csak azt bizonyítja, hogy a realitások érvényesülését már nem akadályozzák. így kontinensünkön rendezettebbé váltak a körülmények, s eltűnnek a második világháború túl sokáig élt maradványai. Árkus István Fizetésképtelenek titkos számlája Nyilvános lesz az adóslista Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, amely a Társadalombiztosítási Alapot kezeli, arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát,. hogy „október 31-én a napilapokban nyilvánosságra hozza mindazon adósainak pontos nevét és címét, valamint tartozásának összegét, akik szeptember 20-án egymillió forintot meghaladó ösz- szeggel tartoztak. A tartozások rendezésére az utolsó határnap október 25-e. Nem teljesítés, illetve a jogszabályban előírt egyéb feltételek megléte esetén, a Társadalombiztosítási Igazgatóságok felszámolási eljárást kezdeményeznek. ★ A Társadalombiztosítási Alapnak jeleneg több mint U milliárd forinttal tartoznak a vállalatok. A gazdálkodók fizetési fegyelme korábban sem volt jó, de az idén nagymértékben megi’omlott. Jelentősen növekedett a vállalatok egymás közötti tartozása, illetve az adóhatóságnak vagy a Társadalombiztosítási Alapnak befizetendő, de ki nem egyenlített számla. A vállalatok gyakorlatilag így védekeznek a kormány szigorú monetáris politikája ellen, amelynek célja, hogy kikényszerítse a termékszerkezet-váltást, az exportképesség javítását. így a monetáris szigor csak részben érvényesül. A kölcsönösen elhaA kirekesztés ellen Kilencvenkilenc levélíró Kilencvenkilenc értelmiségi — köztük>-Bari Károly, Esterházy Péter»- Györffy Miklós, Hanks’s Ágnes, Horgas Béla, Kalmár Éva, Kolozsvári Papp László', Lator László, Mándy Ivá$, Mezei András, Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza, Pap Éva, Szabó Magda, Szeberényi Lehel és Zsámbéki Gábor — Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének nyílt levelet küldött, amelyben a kereszténység és a magyarság szellemében tiltakoznak az ellen; hogy bárki bárkit önkényes — „faji”, felekezeti stb. — szempontok szerint a nyilvánosság előtt ki akai’jon rekeszteni az ország egyenrangú állampolgárai közül. (A levél vélhetően az utóbbi időben megszaparodott, erre utaló megnyilvánulások miatt íródott.) Kérik Göncz Árpádot, nyilvánítsa ki: ez az ország több csonkítást már nem tud elviselni, és tűrhetetlen, hogy ezt most itthon kíséreljék meg. lasztott fizetések révén ugyanis a cégek biztosítani tudják akkor is a működésükhöz szükséges pénzt, ha a piacon nem bizonyulnak eléggé versenyképesnek. A kormány a közelmúltban intézkedéseket hozott a jelentős mértékű sorban állás felszámolására, amely ma már bénítólag hat a gazdaság működésére, és nagyban hozzájárul — a többlet-pénzterme- lés révén — az infláció erősödéséhez. Ennek részeként megkezdődött a legnehezebb helyzetben levő cégek felszámolásának előkészítése, s ehhez csatlakozva az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság is szigorú lépéseket tervez, s — mostani bejelentésük szerint — tesz. Tapasztalataik szerint a vállalatok egy része nem azért nem fizet, mert nem tud, hanem mert így kíván olcsó hitelhez jutni. Olyan cégek is vannak, amelyek több számlát vezetnek. A pénzüket titkos számlán tartják. így rejtve azt, hogy képesek lennének a. tartozások kifizetésére. Azt nem lehet tudni, hogy az adósok névsorának sajtóban történő nyilvánosságra hozatala mennyiben hat fenyegetően az érintettekre, a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnál mindenesetre nagy reményeket fűznek ehhez a-z intézkedéshez. Segítség az állattartóknak1 Jobb későn, mint soha Az állattartó kistermelők takarmányellátásának javítása érdekében együttműködési megállapodást íx’t alá Gerbo- vits Jenő tárca nélküli miniszter, a Magyar Parasztszövetség országos főtitkára és Lacfi Dániel, a Gabonakereskedelmi Kft. vezérigazgatója. A megállapodás rövid távon elsősorban az aszály sújtotta parasztgazdaságok takarmányhiányának megszüntetését szolgálja, de ugyanakkor a hosszabb távra szoló közös tennivalókat is meghatározza. Az a cél, hogy olcsóbb abraktakarmányok előteremtésével elősegítsék az állatállomány fenntartását, illetve azt, hogy a gazdák né kényszerüljenek a jövő évi szaporulatot biztosító anyakocák levágására. A szerződés aláírói szerint ugyanis napjainkban a lakosság folyamatos élelmiszer-ellátásának egyik legfontosabb feltétele az, hogy inkább növekedjen, s ne, ahogy az már tapasztalható, csökkenjen a mezőgazdasági kistermelők és a háztáji kocatartók sertéseinek száma. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentéséből viszont már e követelménnyel éppen ellentétesen az derül ki, hogy a nagyüzemekben, a múlt év hasonló időszakához képest, 118 ezerrel csökkent a sertések száma. A kistermelők állománya ugyan több mint félmillióval gyarapodott ebben az időszakban, csakhogy a takarmányárak, egyebek közt az aszállyal magyarázható emelkedése, alaposan veszélyezteti az állománynak ezt a részét is. A Gabonaforgalmi Kft. e kedvezőtlen helyzet enyhítése, felszámolása érdekében hamarosan 25-30 ezer tonna árpát importál viszonylag kedvező áron, és ezt a bekerülé- si, valamint a szűk forgalmazási költség felszámolásával, az árpa jelenlegi tonnánkénti áránál semmiképpen sem drágábban juttatja el a tél beálltáig az egyéni termelőkhöz. Mint azt Lacfi Dániel el- ’ mondotta: az akcióban számítanak.,a cégüket alapító. .megyei gabonaforgalmi vállalatokra. Nekik -ugyanis érdekük a parasztság sertésállományának „átmentése”, hiszen a takarmányforgalmazás jelenlegi, e vállalatok létét biztosító szintje is csak így „átmenthető” a következő évekre. Az év eleje óta önálló megyei vállalatoknak országszerte mintegy 1100 saját takarmányüzletük van, s ezek jól ismerik az egyéni állattartók igényeit, helyzetét. Gerbovits Jenő árra mutatott rá: a Parasztszövetség megyei szei'vezetei a helyi gabonaforgalmi cégekkel együttműködésben elősegítik, hogy a szemestakarmányt valóban a leginkább rászoruló kistermelők kapják. Ezzel akarják megelőzni, hogy a takarmánnyal ne lehessen kereskedelmi manipulációt folytatni, az árpa csakis azokhoz jusson, akik anyakocát, illetve a családjuk számára hízót tartanak. A LEGINKÁBB ÉRDEKELITEK V-vel, az angolszász és francia nyelvterületen Ü-val jelölik a mai napot.' 'Mi.'magyarok az Egyesülés szó rövidítéseként, hasonlóképpen egyszerűen E betűvel határozhatjuk meg a német egyesülés dátumát, amely hosszú visszaszámlálás után, ma 0 óra óta valóság lett. A hatvannégymillió lakosú Német Szövetségi Köztársaság és a tizenhat- millió népességű Német Demokratikus Köztársaság immár egyetlen állammá vált a mai nap kezdetétől, vagyis csupán egy Németország van Európa térképén. Hosszú, megpróbáltatásokban és szenvedésekben ugyancsak bővelkedő évtizedek vezettek el eddig. Ami a második világháborúban győztes hatalmak átmenetinek hitt megszállási okmányának lát- szdtt, az majd. negyvenöt évre „szentírássá’V vált. S a hidegháború nemcsak állandósította Németország kettéosztását, de hosszú időn át mélyítette is a szakadékot, s a berlini fal felépítésével a vasfüggöny kontinensünk közepén tragikus realitás lett. Berlinben, a falnál létesített néhány átkelőhelyen nemegyszer szovjet és amerikai páncélosok àgyùçsô- vei irányultak egymásra és az első fokú harci készültségbe helyezett egységek katonái aggódva figyelték, ujjaikkal a géppisztoly ravaszán, hogy a másik oldal mikor nyitja meg a tüzet. Nagy volt a fegyveres konfrontáció veszélye ezeken a pontokon, ahol az egymással szembenálló, ellenséges két katonai szövetség, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szervezet csapatai, farkasszemet néztek. A két Németországban és Berlinben együttesen mintegy hatszázötvenezer-hétszáz- ezer amerikai, illetve szovjet katonaság állomásozott, nem is beszélve a brit és francia alakulatokról. Amikor pedig elkezdődött az enyhülés, újra meg újra elhangzott, hogy az európai biztonság, a stabilitás csakis úgy képzelhető el, ha „nem bontják meg a fennálló erőviszonyokat a katonai szövetségek között”, s a két Németország fennállása ennek szerves része. Vagyis német egységről legfeljebb az álmok birodalmában eshet szó... Már enyGazdálkodás Hangya-szorgalommal A nosztalgia valóság lett Az elmúlt év októberében újjászületett a magyarországi Hangya- szövetkezeti mozgalom. A cégbírósági bejegyzést követően hazánk szinte valamennyi településén hozzáláttak a helyi szövetkezetek szervezéséhez, a fogyasztói és értékesítési hálózat kiépítéséhez. Tegnap, a Hangya szövetkezetek első év.es jubileumi ülése alkalmából megtartott sajtótájékoztatón az újsütetű Hangya Szövetkezeti Központ Rt. elnök igazgatója, dr. Pongor Zoltán, már arról szólhatott, hogy jóval meghaladja a százat a helyi Hangyák száma. A szövetkezet a magántulajdon talaján állva, a magántermelők — köztük a földművelők és állattenyésztők.— gazdálkodási erősödését szorgalmazva kíván megalakított bolthálózata révén minőségi termékekkel versenyre kelni a konkurens cégekkel. Dr. Pongor beszámolt arról is, hogy nemcsak befelé nyitottak, s keresik a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel és pártokkal, amelyek szimpatizálnak a Hangyával, hanem megtették már a kezdőlépéseket a külföldi társszervezetek felé is. Elégedetten említette, hogy a külföldi hasonló jellegű mozgalmak is felfigyeltek rájuk. Az osztrák és német szövetkezeti központokkal már fel is vették a kapcsolatot. Az rt. számára, megnyílt a nagykereskedelmi tevékenység mellett a külpiaci forgalmazás lehetősége is. A lényegesen tágabb, szélesebb körű kiskereskedelmi feladatokat a helyi Hangya szövetkezetek oldják meg. Kérdésünkre az elnök igazgató elmondta, hogy Pest megyében az elsők között bontott zászlót a — különösen az idősebb korosztály körében ismert — mozgalom. Tárnokon, Gyomron, Cegléden, Mogyoródon, Százhalombattán, Zsám- békon és Érden a kezdetben kis létszámú szövetkezetek ma már több száz tagot, számlálnak. Dr. Pongor, legutóbb maga is részt vett a Foton megtartott ülésen, amelyen a tagok minimálisan 100 forintos részjegyek jegyzésével segítették elő az anyagi megerősödést. A sok kicsi sokra megy elvét követve, s a magángazdálkodók aktivitása alapján elképzelhető, hogy a Hangya a fogyasztói-értékesítési piacon néhány éven belül komoly erőt képvisel. A mozgalom az önszerveződés talaján állva kívánja jelentős szövetkezeti szervezetté visszaalakítani magát. Egykoron a Hangyának ötven ipari üzeme, köztük harminc konzervgyára volt. Az 1940-es években kétezer tagszövetkezetük négyezer vegyes-. illetve élelmiszerboltot üzemeltetett. Számos áruház îs a tulajdonukban volt. Érthetően mihamarabb szeretnék, méghozzá százszázalékosan, nevesíteni az egykori, tulajdonukat. Ennek azonban vannak jogi, s, esetenként bürokratikus akadályai is. Azzal tisztában vannak, hogy tőké nélkül nem boldogulnak. Ezért több hazai pénzintézettel, köztük a Takarékszövetkezeti Bank Rt-vel vették fel a kapcsolatot. Szeretnének tagjaiknak kedvet adni a jövőbeni gazdálkodáshoz, s reménykednek abban, hogy a felvett hitelek után egyszámjegyű kamatot kell majd fizetniük. Az rt. elnök igazgatója utalt arra is, hogy szükség van a vállalkozókra. Fontos, hogy a gazdálkodók kedvezményes áron jussanak hozzá a nélkülözhetetlen takarmányokhoz, vitaminokhoz, premixekhez. Érthető módon már jelentkezik az ellentábor is. Van arra példa, hogy egynémely településen azzal próbálják a I-Iangya-bolttól elriogatni a vevőket, hogy ott drágán értékesítenek, s az áru ráadásul silány. A Hangya mindig is minőségpárti volt, és továbbra is a fogyasztók körében kívánja visszahódítani x-é- gi üzleti rangját. tgyócsi)
