Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-21 / 248. szám

F.fti'en '0 2 1990. OKTÓBER 21., VASÁRNAP HÉT VÉG/ VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Mélyülő együtt Kormányfőnk washingtoni tárgyalásai új, baráti viszonyt jeleznek Közös szovjet-amerikai csoport a helyi válságok kezelésére? A blokád szorításának első jelei Szaddam Husszein rendszerére Altalanos PILLANATKÉP Ä beats és mészáros cégtáblája a jövő Az infláció beépül a húsárakba Amióta Irak augusztus 2-án katonai akciójával elfoglalta Kuvaitot, s ezzel az agresz- szióval átmenetileg megszün­tetett egy szuverén országot, amely az ENSZ tagállama, a világpolitika első vonalába az öbölválság kerül. Az azóta eltelt II hétben a térség or­szágait csakúgy, mint a nagy­hatalmakat, lekötötte az ENSZ Biztonsági Tanácsa által ki­mondott Irak elleni blokád ér­vényesítése. Szaddam Husszein rendszerének azonban jelentős tartalékai voltak mind hadi­anyagban, mind élelmiszerek­ben, hiszen a jelek szerint alaposan felkészült Kuvait le- rohanására, s így elhúzódó válságra lehetett már első pillanatoktól kezdve számíta­ni. S ha pedig így van, ak­kor az iraki és kuvaiti olaj- szállítások kiesése miatt hosz- szabb távú olajárrobbanással kell számolni, s a blokád ala­posan megzavarja azoknak az államoknak a pénzügyi egyen­súlyát, amelyek azelőtt érde­keltek voltak az Irakkal és Kuvaittal való kereskedelem­ben. A kártérítés ügye vagy más néven kompenzáció így gyor­san felvetődött. Jó ideig azonban csak a környező or­szágokra, Jordániára, Török­országra és Egyiptomra kor­látozták a dollármilliárdok megajánlását. Ügy tűnt, hogy ff „második menetben”- -is csak a harmadik világ- orszá­gairól próbálnak majd gon­doskodni, azaz a világ legsze­gényebb, afrikai, ázsiai álla­mairól. Érkeztek ugyan jel­zések a kelet-európai orszá­gokból is arról, hogy a piac- gazdaságra való áttérés a la­kosságra amúgy is súlyos megpróbáltatást jelentő gon- jai mellett mily súlyos hely­zetet teremtenek az öböl­válság miatt több mint két­szeresükre emelkedett ener­giahordozó-árak. Olyan be­nyomás alakult ki azonban, hogy a Nyugat, amely koráb­ban annyira lelkesen üdvö­zölte a közép-kelet-európai változásdk folyamatát, amíg a katonai szembenállás foko­zatos megszűnése nyomán csökkent fenyegetettsége, most, miután az enyhültebb viszonyokat kész tényként könyvelheti el, minden ideg­szálával az öböl térségére fi­gyel, bár szavakban tagadja, de a gyakorlatban cserben­hagyja a volt diktatúrákból kiemelkedő demokráciákat, nem törődve azzal, hogy a piacgazdaság bevezetése mily súlyos megrázkódtatásokat okoz ezekben. Hazánk, amely a demokra­tikus átalakulás élvonalában járt földrészünk e térségében, 6 úttörő szerepet vállalt a közös Európa Ház kialakítá­sában, minden elképzelhető fórumon figyelmeztetett an­nak veszélyeire, ha a nagy­hatalmak az öbölválság miatt elhanyagolhatónak tartják a közép-kelet-európai fejlődés­sel való törődést, és nem nyúj­tanak olyan támogatást, mint korábban azoknak az erők­nek, amelyek a piacgazdaság­hoz való gyors felzárkózást írták zászlajukra. EGÉSZ KELET­európAnak SZÓL Hogy hazánkban a politikai fejlődés minőségi ugráson ment át, s a demokratizálódá­si folyamatot a demokratikus rend kialakulása követte, ez tükröződik abban, hogy az Európa Tanács elsőnek a volt kelet-európai szocialista or­szágok közül Magyarországot hívta meg 24. tagállamának. Ugyancsak hazánik politikai fejlődésének elismerése volt, hogy Bush elnök éppen ak­kor, amikor az öbölválság oly sok kérdőjelet vet fel, s ami­kor az Egyesült Államokban a deficit körüli szenvedélyek költségvetési válságban te­tőznek, s pillanatnyilag az államgépezet működőképessé­gét csakis hetenkénti állam­fői rendeletek tartják felszí­nen a finanszírozási források miatt támadt heves nézetel­térések miatt, o Fehér Ház ura mégis alkalmasnak talál­ta az időt, hogy meghívja An­tall Józsefet Washingtonba. Bár nyugati szakírók sze­rint Magyarország az az or­szág, amely eddig még a leg­kevésbé érzékenyen érintett volt az öbölválság következ­ményei miatt a kelet-európai államok közül, ez a helyzet hamarosan megváltozik — mint arra Budapestről nem­egyszer figyelmeztettek. Ha nem következik be gyorsan az iparilag fejlett országok álta­li kompenzáció, Magyarország, s vele együtt egész Közép-Ke- let-Európa piacgazdaságra va­ló amúgy is fájdalmas átté­rése olyan feszültségeket idéz elő, amelyek könnyen robba­násig fajulhatnak, s ki tudja, hová vezet ez egy olyan tér­ségben, amely nemzetiségi villongások miatt amúgy is viharokkal fenyeget. Bush elnök ilyen körülmé­nyek között Antall József lá­togatását példaértékűnek szánta. Amikor nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarország im­már a demokráciák szabad közösségének egyértelműen ré­sze, és baráti államnak te­kintik Washingtonban, ösz­tönzést kívánt adni a térség következetes politikai fejlődé­séhez. Ki akarta nyilvánítani azt is, hogy az öbölválság miatt nem kívánják háttérbe szorítani a kelet-európai piac- gazdaságok megteremtéséhez nyújtott támogatást. A csak­nem ötvenmillió dolláros hi­tel hazánknak az aszálykárok miatt keletkezett takarmány­hiány enyhítésére az égető problémákat kívánja csökken­teni. De az Antall-látogatást az amerikai kormányzat arra is alkalomnak használta fel, hogy nemcsak Magyarország felé nyilvánítsa ki egyértelmű segítő szándékát, hanem jel­zést adjon egész Közép-Kelet- Európának. Ezt célozta Bush- nak az a bejelentése a ma­gyar kormányfőt üdvözlő be­szédében, hogy Washington felkéri a Nemzetközi Valuta­alapot (IMF), hogy bővítse ki kölcsönkeretét ötmilliárd dol­lárral, és a Világbankot, hogy gyorsítsa meg annak a ki- lencmilliárd dolláros támoga­tásnak a folyósítását, amelyet a két pénzintézet a közép-kelet- európai térségben az olajár- robbanás okozta károk kom- penzálsára, illetve az ener­getika fejlesztésére szánhat Igaz, hogy ezek csupán aján­lások és nem kötelezettség­vállalások. De tekintve, hogy az Egyesült Államok mindkét monetáris szervezetben a legnagyobb befolyású betétes, így javaslatának kétségtele­nül nagy a súlya. BAKER JAVASLATA Miközben az Antall-látoga- tás kapcsán a Bush-'kormány- zat ily látványosan kinyilvá­nította, hogy a demokráciák szabad közössége változatla­nul szívügyének tekinti a közép-kelet-európai térség fel­zárkózásának segítését, egy­úttal fokozni kívánja az együttműködést a Szovjet­unióval a világ különböző pontjain kialakuló helyi vál­ságok együttes kezelésére. Ezt Baker külügyminiszter fo­galmazta meg a leghatározot­tabban egy washingtoni kong­resszusi bizottság előtt. Mint mondotta, a hidegháború vé­get ért ugyan, s a Szovjetunió és az egykori szocialista or­szágok nem jelentenek immár katonai fenyegetést a nyugati demokráciák számára. Irak Kuvait elleni inváziójából vi­szont azt a tanulságot kell levonni, hogy máshol kelet­kezhetnek ezután olyan helyi válságok, amelyek egész tér­ségeket boríthatnak lángba, sőt esetleges kiterjedésüket sem lehet kizárni a világ szá­mos övezetére. Túl ezen, an­nak ellenére, hogy a világ­hatalmak a nukleáris, vegyi és biológiai harci eszközök csökkentésére, illetve teljes megsemmisítésére törekednek, más államok azon igyekeznek, hogy hadiarzenáljukat nö­veljék e veszélyes fegyverfaj­tákban, vagy ha ilyenekkel még nem rendelkeznek, ki­fejlesszék ezeket. Ez felveti annak szükségességét, hogy a két világhatalom — a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok — olyan állandó mun­kacsoportot hozzon létre, amely együttműködést alakít ki Moszkva és Washington kö­zött a helyi konfliktusok ügyében. Ami a Szovjetuniót illeti, Sevardnadze az ENSZ általá­nos vitájában elmondott be­szédében indítványozta, hogy a Biztonsági Tanács öt állan­dó tagjának vezérkari főnö­kei rendszeresen tanácskozza­nak, s valósítsák meg az alap­okmánynak azt a rendelkezé­sét, amely az állandó világ­szervezeti erőkről intézkedik. Valószínű, hogy Cheney ame­rikai és Jazov szovjet védel­mi miniszter e heti moszkvai tanácskozásain ez a kérdés is szóba került. NINCS „JUTALOM” BAGDADNAK Eközben az öbölbeli vál­ságban amolyan várakozási hangulat uralkodik. Miután a blokádintézkedéseket biztosí­tották, most hagyni kell — mint mondják —, hogy az idő­tényező érvényesüljön. A hé­ten több jele is volt annak, hogy a blokád szorítását kez­di érezni a bagdadi rendszer. A közellátási gondok mellé most benzinhiány is lépett. Bár Irak mesés kőolajkiincsek- kel rendelkezik, a finomítás­hoz kémiai anyagokra van szükség, s ez a blokád miatt már nem érkezik többé az or­szágba. Ezért jövő keddtől kezdve a benzinkutaknál csak korlátozott mennyiségben szolgáltatnak ki hajtóanyagot az autótulajdonosoknak. Egy másik árulkodó jel, hogy Szaddam Husszein rendszerét mennyire sújtják az embargó intézkedései, az, hogy immár hajlandó lenne alkudozásokra. Korábban örö­kösnek nevezte Kuvait iraki megszállását, sőt az ország 9. tartományának nyilvánította ki az augusztus 2. előtti kis szuverén államot. Tíz napja viszont, amikor Primakov, Gorbacsov tanácsadója Bag­dadban járt, Szaddam Husz- szein érzékeltette: hajlandó volna kivonulni Kuvaitból, ha egy határ menti, olajban gaz­dag sávot és néhány szigetet megtarthatna. Ez már bizo­nyos visszatáncolás volt a ko­rábbi bagdadi állásponthoz képest, de persze elfogadha­tatlan mindazok számára, akik fellépték az agresszió ellen. Primakov több nyugati fő­város után a héten Washing­tonban is tárgyalt bagdadi tapasztalatairól, s fogadta Bush elnök is. A kialakult álláspont nem volt új: válto­zatlanul politikai megoldást keresnek, de nem zárják ki a katonait sem, ha a blokád nem jár sikerrel. Iraknak fel­tétel nélkül ki kell vonulnia Kuvaitból. Alkudozásnak he­lye nincs, hiszen az agresz- szort nem lehet területekkel jutalmazni. Arkus István • Manapság nem vagyunk híján az úgynevezett fur­csa pereknek. Oyan ügyek­ben is jogorvoslást kérnek magánszemélyek és szerve­zetek, amelyekről nemrég még elképzelni sem tudtuk, hogy a bíróságon végződ­hetnek. Néhány hete látott napvilágot az a hír, hogy a Fogyasztók Országos Taná­csa pert indított a Húsipari Egyesülés és a Húscéh el­len, mondván, az érintett cégek húskartellt alakítot­tak, s ez az oka az áreme­léseknek. Az alapvető élelmiszerek körüli árviták mindig érzéke­nyen érintik a vásárlókat. Ezért kérdeztük meg a Húscéh igazgatóját, Remény Ervint, mi a véleménye a történtek­ről. — Pontosítanom kell, a Hús­céh ellen nem folytatnak eljá­rást, a nevünk úgy került az ügybe, hogy négy alapítónkat — Bácshús, Bp. Húsipari Vál­lalat, Fejér és Heves megyei ÁÉV — valóban beperelte a FŐT. Ennél azonban fonto­sabb, hogy valóban volt-e, van-e kartell. Erre a leghatá­rozottabb nemmel felelhetek. A húsipari vállalatok között soha nem volt olyan együttmű­ködés, amelynek kapcsán a kartell vádja felmerülhet. Amíg működött a tröszt, való­ban előfordult, hogy meghir­dettek felvásárlási árakat — erre már rásüthették volna a kartellalakítást — de a válla­latok ezt sem tartották be so­ha. A szabad árra való áttérés előtt —, amely januárban min­denkit felkészületlenül ért — az akkori MÉM kiadott egy árjegy­zéket, hogy elkerüljék az anar­chiát, illetve a 30 százalékos­nál nagyobb áremelést. Ezt kö­vetően a húsipari vállalatok a piacnak megfelelően adtak en­gedményeket, alakították ki áraikat. A Húscéhben egyet­len árral kapcsolatos megbe­szélés sem volt, ezt a * doku­mentumaink is bizonyíthatják. A hús végtermék, a költségek nyolcvan százalékát a vágóál­latokkal kapcsolatos kiadások teszik ki. A magyar mezőgaz­daság termelési költségeitől nem tudjuk függetleníteni ma­gunkat. • Baranya megyében nemrégiben 30 százalék­kal kínálták olcsóbban a tőkehúst. s hallatszottak olyan hangok is, miszerint a falusi vágóhidak üzemel­tetésével le lehet törni a húskartellt. — Erről nincsenek bővebb információim, de úgy gondo­lom, érdemes tanulmányozni Végvári József bírósági ügyének további alakulásáról 24-én, bírói tanácsülésen dön­tenek — mondta dr. Hilden­brand Róbert hadbíró alezre­des, a Budapesti Katonai Bí­róság elnöke. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányságtól szombaton délelőtt kapott tájékoztatás szerint Végvári József nyugállományú rendőr őrnagy ismét otthoná­ban tartózkodik. Végvári Jó­zsef — elmondása szerint — a csütörtöki tárgyalást köve­tően, 18 órakor tért haza, ahol átöltözött, megvacsorázott és gyógyszereket vett be — egye­bek között Eunoctint és Algo- pyrint —, hogy megnyugtassa a tárgyaláson felzaklatott ide­geit, majd újságolvasással töl­tötte az időt. Eközben — 20 óra körül — becsöngetett la­kásába egy ismeretlen sze­mély, aki Végvári leányára felháborító kijelentést tett, majd eltávozott. Végvári Jó­zsef magára kapta kabátját és követte az ismeretlent gyalog és autóbuszon is, amíg az vo­natra szállt a Rákospalota- Üjpest vasútállomáson. Ezt kö­az esetet, s amit lehet, hasz­nosítani kell. Természetesen meg kell nézni, hogy azoknál a vágóhidaknál betartották-e az állategészségügyi, élelmi­szerhigiéniai, közegészségügyi előírásokat. Tízezer lakos alat­ti településeken egy kis vágó­hídnak jó piaca lehet, nem kell tárolni, készletezni, szállítani. Ezek mind költségcsökkentő tényezők. Nagyobb helység­ben, ahol már kiszámíthatat­lanabb a piac, ott is tárolni, fagyasztani kell. Tehát már más a helyzet, a kisüzem sem korlátlanul versenyképes. Ügy gondolom, a vágóhidaknál to­vábbra is koncentrálódási fo­lyamat megy majd végbe, de a magánfeldolgozó-üzemeknek jövője van. Ezekhez kapcso­lódhat egy húsbolt, vendéglő, panzió, ahol a felesleget fel le­het használni, A maradékból pedig húskészítményeket le­het előállítani, amelyek egyé­ni ízeikkel lehetnek kedveltek. Az úgynevezett tömegárut azonban továbbra is a nagy­üzemeknek kell készíteniük. Csodákat senki se várjon, az nem fordulhat elő, hogy az infláció a húsárban ne jelen­jen meg. • A parlament a közel- jövőben tárgyalja a ver­senytörvényt, amely meg­határozza majd a tisztessé­ges piaci magatartást, az árak megállapítását. Ez nyilván a húsipari cégeket is érinti majd. — Természetesen, hiszen frekventált helyen vagyunk jelen a piacon. Bízom abban, hogy a húsipari vállalatokra nem a tisztességtelen maga­Az Alkotmánybíróság októ­ber 24-én délelőtt 11 órakor nyilvános teljes ülést tart a budapesti székházának tanács­termében. Az ülés napirend­jén a halálbüntetés alkot­mányellenességének megálla­pítására irányuló indítvány tárgyalása szerepel. Az indít­ványt a Halálbüntetést Ellen­zőik Ligája nyújtotta be az Al­kotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a nyilvános ülésen meghallgatja vetően szem elől vesztette az ismeretlent, de az orvosságtól és a fáradtságtól már olyan kábult lett, hogy csak arra emlékszik vissza: pénteken 20 óra körül ébredt fel egy nyi­tott vagonban, ahol az éjsza­kát töltötte. Innen keveredett haza 23 óra körül sértetlenül, egészségesen. Krözsel Károly rendőr őr­nagy, a Budapest IV. Kerüle­ti Rendőrkapitányság vezetője ellentmondásosnak minősítette az esetet. — Általános tapasztalat — mondottá —, hogy akik eltű­nés miatt tesznek bejelentést, többnyire rendkívül idegesek, remegnek a hozzátartozójuk miatti aggodalomtól. Végvári Józsefné mind a telefonon tett bejelentésekor, mind pedig a rendőrkapitányságon, szemé­lyes megjelenésekor nem volt látható módon kétségbeesve. A lakáson megjelent nyomo­zóknak Végváriné nem tette lehetővé a szükséges tájékozó­dást és nem engedte, hogy megnézzék a ház valamennyi helyiségét. Krőzsel Károly a továbbiak­tartás lesz a jellemző. Ez jó törvény, amire szükség van. Azonban nagyon hiányzik az agrárpiaci rendtartás, amit törvényszinten kellene ren­dezni. Gondolom, senki nem akarja, hogy nálunk is olyan húspiac legyen, mint a környe­ző országokban. Ahhoz, hogy a hústermelés és -feldolgozás területén nyugalom legyen, ki kell alakítani egy stabil ár­rendszert. Az áruforgalmazási rendszerünk se kül-, se belföl­dön nem jó. Hiányoznak a számítások, hogy a magyar hústermékeket milyen piaco­kon, milyen mennyiségben le­het értékesíteni. Nincs ver­senyhelyzet sem, s ez meglát­szik a minőségen is. Továbbra is hiányzik az intervenciós rendszer, s olyan piaci kellé­kek, mint a börze, a tőzsde, és a nagybani húspiac. Hargitai Éva Kéthly Anna temetése Kéthly Anna, az 1956-os Nagy Imre-kormány miniszte­re, a Magyar Nemzetgyűlés volt alelnöike, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom jelentős személyisége hamvait a Kozma utcai temető 300-as parcellájában október 29-én 11 órakor helyezik végső nyuga­lomra. Ravatalánál a végső tiszteletadás 9 órakor kezdő­dik az indítványozó képviseletében a liga elnökét és a meghívott szakértőket. Az Alkotmánybí­róságról szóló töryény értel­mében az ülésen — a zárt ülés elrendeléséig — jelen le­het és felszólalhat a köztársasá­gi elnök, az Országgyűlés el­nöke, a miniszterelnök, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke, a leg­főbb ügyész és az igazságügy­miniszter. A nyilvános határozathirde­tésre feltehetően szerda dél­után kerül sor. ban elmondta: pénteken este 22 óra 30 perckor személyesen is járt Végvári József lakóhá­zánál, de csak az utcáról, az ablakon keresztül tudott be­szélni Végvárinéval. Részlete­sen tájékoztatta, hogy a rend­őrség milyen erőfeszítéseket tesz eltűnt férje felkutatására. Röviddel Krőzsel távozása után Végvári Józsefné már te­lefonált is a kapitányságra, s közölte: „a férjem hazajött’’. Ezt követően a kapitányság- vezető ismételten kiment a la­kásra és Végvári Józsefet be­vitték a kapitányságra jegyző­könyv felvételére. A kapitány­ságvezető szerint sem a laká­son, sem a meghallgatáskor Végvári nem tette olyan sze­mély benyomását, akit több mint 24 órán keresztül erős gyógyszerek hatása alatt állt, illetve mintegy 15-20 órán át októberben a szabadban, nyi­tott teherszállító vagonban aludt. (Mint ismeretes, Végvá­ri József ezt mondta jegyző­könyvbe.) Teste és ruházata nem volt piszkos, nem tűnt kialudtnak, inkább fáradtnak és idegileg nagyon megviselt­nek látszott. Krőzsel Károly végezetül hangsúlyozta: a Végvári Jó­zsef által elmondott történe­tet megerősíteni, illetve cáfol­ni csak az eltűnés lényeges körülményeinek ellenőrzése, valamint Végvári József egész­ségi állapotára vonatkozó bel­gyógyász orvos és pszicholó­gus-szakértő véleményének kikérése után lenne lehetsé­ges. Végvári légvárai? Az őrnagy és a tündérmese A halálbüntetésről dönt az Alkotmánybíróság

Next

/
Thumbnails
Contents