Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-20 / 247. szám
PEST XXXIV. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1990. OKTÓBER 20., SZOMBAT Följutott a világ hatodik legmagasabb csúcsára, a Himalájában emelkedő Cso- Ojura (8201 méter) a dr. Nagy Sándor vezette magyar expedíció, A csapat tagjai baj nélkül visszaérkeztek táborukba — közölte pénteken telefonon a pekingi magyar nagykövetséggel maga a hegymászó csoport vezetője. A szeptember 5-én, Nepálból indult alpinisták közül tizenegyen hódították meg a Cso-Ojut, köztük egy osztrák állampolgár. A vállalkozást sikerrel teljesítők névsora: dr. Nagy Sándor (vezető), Csikós József, Becsi István, Koncz Ákos, Pajor István, Straub József, Szendrő Szabolcs, Tóth Csaba, Várkonyi László, Vörös László, Reinhard Wlasich (osztrák állampolgár). Hazautazott a nagyhercegi pár lofrény Kerepestnrcsán Kezdődik a demokrácia? vább a benti bohóckodást, elegem van az egészből. A gödöllői körzet csaknem minden településén megtartották az önkormányzatok alakuló üléseit, de ehhez hasonló még nem volt. árvái A luxemburgi nagyhercegi pár magyarországi látogatásának befejező napján, pénteken ellátogatott a Pető Intézetbe. A vendégeket Kozma Ildikó, a főigazgató első helyettese kalauzolta az épületben. Tájékoztatást adott az ott folyó konduktorképzésről és a világszerte ismertté vált Pető And- rás-féle konduktív pedagógiai módszerről. János nagyherceg és Jozefina-Sa- rolta nagyhercegnő megtekintette a gyermekambulanciát. Zsíros Géza, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője volt a vendége Király Zoltán második, földkérdést tárgyaló fórumának pénteken, Mórahalmon. Király Zoltán rendezvénysorozatát azzal a céllal indította Csongrád megyében, hogy a leginkább érintettek, a parasztemberek véleményét ismerhessék meg a pártok képviselői, mielőtt a Parlamentben vitatkoznak, döntenek a földtörvényről. Nagy egyetértéssel, sok tapssal kísért beszédében Zsíros Géza egyebek között kijelentette: mindent vissza kell adni jogos tulajdonosának — a földet, a házakat, az üzleteket —, méghozzá annyiért, amennyiért elvették tőlük. S ha például a megváltás összegét a tulajdonosnak vissza kell fizetnie, akkor kapja meg ő is az eddigi földhasználatért járó összeget. A képviselő szólt arról, miért vonta vissza annak idején saját törvényjavaslatát, holott úgy véli, szükség lett volna megtárgyalására. „Megengedtem magamnak azt a luxust, hogy a kormányfő adott szavát Ezután a Nemzeti Múzeumba látogatott az uralkodói pár, s Fodor István igazgató társaságában megtekintették a magyar koronázási ékszereket és a Zsig- mond-kori történeti kiállítást. Majd a Gundel étteremben elköltötték ebédjüket, amelyet Szabad György, az Országgyűlés elnöke és felesége adott tiszteletükre. János nagyherceg és Jo- zefina-Sarolta nagyhercegnő délután négy órakor a Ferihegyi repülőtéren vett búcsút Magyarországtól, s a különgépen hazautaztak. készpénznek vettem. Másrészt a koalíciós partnerek képviselőinek jelentős része ellenem szavazott volna. Azért, mert meg sem nézték javaslatomat, és a hiúság nagy úr. Hát hogy nézne az ki, hogy a kormány terjesztene be pontosító indítványokat egy képviselői törvénytervezethez? Végül kijelentette: nem lehetetlen, hogy miután nem a törvényjavaslatát, csak annak napirendre tűzését vonta vissza, mégis kérni fogja, hogy a Parlament tűzze napirendre. A hozzászólók élesen bírálták a Parlament munkáját. Míg az urak vitatkoznak — hangzott el —, mi nem tudjuk, mit termeljünk, és a kedvünk is elmegy, nemhogy új földet kérjünk. Ha nem tesznek semmit, katasztrófa lesz, s a képviselőknek lábuk alatt fog fütyülni a szél. Király Zoltán is válaszolt erre a felvetésre, mondván: a képviselők valóban nem szolgálják meg azt a pénzt, amit megszavaztak maguknak; a földkérdésen régen túl kellene már az országnak lennie. Lapzártakor még tartott a botrány a kerepestarcsai községházán. Az előzetes megbeszélések alapján ott tolongtak a folyosón a pártok képviselői, a választási bizottság tagjai és a lakosság köréből érkezett érdeklődők. A 19 megválasztott képviselőből egy hiányzott, a többség pedig megszavazta a zárt ülés elrendelését. A vb-titkáron, egy jegyző- könyvvezetőn és a választási bizottság elnökén kívül senkit nem engedtek be. A hírlapírót kitessékelték, mondván, még a televíziónak sem lenne helye az ő megbeszélésükön. Amikor a zárt ülés elrendelésének okáról érdeklődtem, közölték, majd a jegyzőkönyvből idővel megtudhatom. A folyosón tolongó és meglehetősen ideges ember- csoport a terembe több ízben bekiabált, például ilyeneket: mit titkoltok, nektek már most van takargat- nivalótók? A kommunistákSzabad György, az Országgyűlés elnöke pénteken fogadta Ruszlan Haszbula- tovot, az Oroszországi Föderáció parlamentjének első elnökhelyettesét. A találkozón a magyar Országgyűlés elnöke a többi között kifejtette: a Közép-KeletEurópát magával ragadó nagy átalakulási folyamatban rendkívüli jelentősége van annak, hogy parlamentjeink kapcsolatot találjanak. Ezt megkönnyíti, hogy a lényeget illetően egy irányban haladunk: ott kívánjuk hagyni a közös múltat, könak csak negyven év után volt. Gazdag Béla és Klacsán Lajos, a választási bizottság tagjai a döntést alkotmányellenesnek tartották. Sérelmezték továbbá, hogy a megbeszélésnek indult összejövetelt később zárt alakuló üléssé minősítették. És a meghirdetett 17 óra helyett egy órával korábban megkezdték. A folyosói ablaknál kihallatszott — és ez csaknem az indulatok elszabadulásához vezetett —, hogy a polgármestert zárt ülésen akarják megválasztani. Az alakuló ülés szünetében a kerepesi önkormányzati kör egyik tagja, Tóth Lajos kijelentette a nyugtalan polgároknak, hogy ők elhatárolják magukat a zárt ülés tartásától. A tanácsház épületéből való távozásommal egy időben elhagyta az üléstermet Pordán Miklós képviselő, mondván : nem bírom tozös jövőt akarunk építeni, és az ide vezető úton is együtt kívánunk haladni. Szabad György javasolta, hogy a parlamenti bizottságok építsenek ki konkrét munkakapcsolatokat, s ezt elősegítendő, átadta a magyar Parlament bizottságainak listáját. Haszbulatov utalt arra, hogy a két országban lezajlott demokratikus folyamatok nagymértékben hasonlítanak egymásra; mindkét országban középpontban áll a békés átmenet, s több párt van jelen a parlamentben. Fontosnak tartotta, hogy a politikai és gazdasági kapcsolatok jövője szempontjából megőrizzék a gyakorlatban jól bevált együttműködési formákat, szerződéseket. Ezért javasolta, hogy még az év végéig dolgozzák ki a szakemberek azt az általános, sokoldalú szerződést, amely biztosítja kapcsolataink további bővítését. Szabad György szólt arról, hogy népeinkben egyelőre még erős a bizalmatlanság, ami nem kis mértékben a korábbi időszak rossz beidegződéseiből fakad. Nagyon fontosnak tartotta népeink kapcsolata szempontjából, hogy ne terheljék a magyar—szovjet viszonyt nehezen indokolható lépések, például kima- radozó olajszállítások. „A demokrácia, a barátság érdekében működniük kell azoknak a kapcsolatoknak, amelyek a létfeltételeket biztosítják” — hangoztatta a,z Országgyűlés elnöke. A magyar kormány megállapodásra jutott a Hongkong Investment (Eastern Europe) Limited Company képviselőivel. A megállapodás értelmében a hongkongi beruházók — letelepedési szándékkal — tartós magyarországi beruházásokat, illetve befektetéseket valósítanak meg a nemzetközi és hazai szabályoknak megfelelően. A megállapodás végrehajtásáról a kormány folyamatosan tájékoztatást ad. Az első küldöttség néhány hónapon belül érkezik hazánkba Hongkongból, hogy megismerje az országot. A külföldi üzletemberek ezt követően az érintett helyi önkormányzattal közösen döntenek arról, hol kívánják létrehozni zárt közösségüket. Mindezt Török Béla, a Miniszterelnöki Hivatal külföldi befektetések irodájának vezetője közölte. Egyelőre nem ismeretes a letelepülni kívánók száma, és igen sok a nyitott kérdés az ügyben — mondta Török Béla. Annyi azonban bizonyos, hogy a mintegy 100 fős küldöttség a tartós letelepedés és az ugyancsak tartós befektetés feltételeit kívánja feltárni hazánkban. A megállapodás értelmében a letelepülni szándékozók magyar állampolgárokká válnak, minimum 100 ezer dollárt fektetnek be személyenként. A kormány kötelezettséget vállal, hogy a nemzetközi szabályoknak megfelelően, megadva a magyar állampolgárságot, lehetővé teszi számukra a magyarországi tartózkodást, és biztosítja nekik a magyar állampolgársággal együttjáró valamennyi jogosultságot. Búza kerül a földbe Befejezéséhez közeledik a búza vetése. A Galga mente Termelőszövetkezet brigádja 84 hektáron vetette el a jövő évi kenyérnekvalót Piispökszilágy határában ■ . , (Erdösi Agnes felvétele) AZ ÁR ELLEN ÚSZVA Kölcsönkenyér Szép kis megye ez! Csak úgy bal kézről van 1,92 milliárd dollár adóssága! Nem tévedés, 1,92 milliárd, dollárban. A kormány meg... ! Mint olvasom, a Rothschild-bankcsoporttól vesz fel kölcsönt, öt év alatt törlesztendő 153 millió forintot. A két tény között persze van egy kis távolság. Majdnem százhúsz esztendő... Az a bizonyos dollárösszeg az ország 20,5 milliárd dolláros bruttó adósságának a népesség száma alapján a megyére jutó része. Azt a bizonyos kölcsönt pedig — az 1873. évi XXXIII. törvénycikk által felhatalmaztatva — 1873. november 29-én vette fel a kormány. Amit az előzött meg, hogy 1873. május 9-én („fekete péntek”) a bécsi tőzsde legnagyobb ügynöksége bejelenti fizetésképtelenségét; leáll az értéktőzsde forgalma. A hatás napok múlva hazánkban is ijesztő ... Hová szeretne kilyukadni a hírlapíró, türelmetlenkedhet az olvasó. Valójában sehová. Csupán a kölcsönkenyér visszajár népi bölcsességén töprengek el. Azon, vajon miért hömpölyög még mindig az ijesztgetésfolyam, az ennyi meg az annyi adósság agyonnyom bennünket, még az ükunokák is azt törlesztik majd ... S közben máig sincsen az országnak, ha úgy tetszik, a népnek pontos képe arról, mennyi is volt a ténylegesen felvett tőke, s menynyi a meredeken emelkedő kamatösszeg, s a kamatos kamat, az árfolyamveszteség, s hová lett a tőke, kik döntöttek úgy, hogy a kölcsönt újabb kölcsönökből kell fedezni.. Amint arról sincsen képe az országnak (a népnek), reálisan mit lehet kezdeni ezzel az adósságheggyel, s ha lehet — mert lehet! — vele kezdeni valamit, akkor miként... Az irdatlan adósság emlegetése ezek híján nem más, mint lélektani fegyver, hivatkozási alap bárminek az elfogadtatására és elviseltetésére, a mindenkori hatalomnak, ha úgy tetszik, a mindenkori kormánynak a kezében. A lélektani nyomás: bénít! A tiszta kép felrajzolása mozdulásra hív. Végre el kell már dönteni, mire van szükség, bénultságra vagy mozdulásra, s ahhoz szabni a stratégiát és a taktikát. Ha van. (M) „Készpénznek vettem a kormányfő adott szavát” Magyar-szovjet kapcsolatok Még erős a bizalmatlanság Magyarok lesznek a hongkongiak Fejenként százezer dollár
