Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-17 / 244. szám

PEST MEG Y El LJ ' j cd) LnJ i Irvi ■J t >*' ■ s POLITIKAI NAPILAP c|JLflr -_____ XXXIV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM itiii: .».J50 forint 1990. OKTÓBER 17., SZERDA Ha az L nem vezérőrnagy Várni kell a perre Pallagi Ferenc nyugállo­mányú rendőr vezérőrnagy, volt belügyminiszter-helyet­tes és dr. Horváth József nyugállományú rendőr ve­zérőrnagy, volt csoportfőnök bűnügyének bírósági tárgya­lása legkorábban ez év de­cemberében kezdődhet — mondta dr. 'Hildenbrand Ró­bert alezredes, a Budapesti Katonai Bíróság elnöke. Mint ismeretes, Pallagi és . Horváth ellen hivatali visz- szaélés és a szolgálatra jelen­tős hátránnyal járó elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt a Budapesti Katonai Ügyészség szeptem­ber elején vádiratot nyújtott be a Budapesti Katonai Bí­róságnak. A Budapesti Ka­tonai Bírósághoz tartozó — 1985-ben megválasztott — négy vezérőrnagyi rendfoko­zatú katonai népi ülnök kö­zül időközben három nyug­állományba vonult, s így je­lenleg csak egy hívható be tárgyalásra. A katonai bün­tetőeljárás szerint a katonai népi ülnök nem lehet ala­csonyabb rendfokozatú a vádlottnál. Ezért a Pallagi Ferenc és dr. Horváth József elleni ügyben — a szükséges rendfokozatú katonai ülnö­kök hiánya miatt — jelen­leg nem lehet összeállítani az eljárói bírói tanácsot. Kisgazda-értékelés szerint A Fórum félreérthető A Kisgazdapárt képvise­lői kedden szükségesnek tartották, hogy sajtótájé­koztatón mondják el a vé­leményüket a hárompárti szakértői tárgyalások eddi­gi eredményeiről, mivel sze­rintük a Magyar Demokra­ta Fórum részéről olyan kommentár látott napvilá­got, amely félreértésre ad­hat okot; azt sugallhatja, hogy a tárgyaláson alapvető politikai kérdésekről végle­ges megállapodás született. A sajtótájékoztatón hang­súlyozták, hogy a szakértői tárgyalásokon részt vevők­nek nincs felhatalmazása végleges megállapodást köt­ni. Eddig elsősorban tech­nikai kérdésekben jött lét­re megállapodás a három párt között. Érdemi megállapodás csak azután születhet, ha számos, újabban felmerült kérdést az Alkotmánybíró­sággal sikerül tisztázni. A kérdésekre kapott válaszok után a párt politikai veze­tő testületé, a nagyválaszt­mány állást foglal. Ezután részletesen ismer­tették, hogy mit tartalmaz a kormánykoalíció pártjai kö­zött végül is eddig létre­jött megállapodás. Ezek sze­rint „a pártok tudomásul veszik az Alkotmánybíróság döntését, és ebből kiindulva keresik a megoldást. Szük­ségesnek tartják azt, hogy az Alkotmánybíróság elé olyan újabb kérdések ke­rüljenek, amelyek a mező­gazdaság átalakításának le­hetőségeit tisztázzák. A pár­tok leszögezték, hogy a tu­lajdon tárgyától független, egységes elvek szerinti, ké­sőbb meghatározandó mér­tékű kárpótlást tartanak szükségesnek.” Ne lehessen bűnbak a kisebbség, Héják és galambok csatája A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott kedden az Országgyűlés őszi ülésszakának második napja. Napjainkra megteremtődtek azok a feltételek, amelyek alapján lehetőség van a közvélemény által is szorgalmazott 12 hónapos sorkatonai szolgálat bevezetésére és a polgári szol­gálat idejének ezzel arányos csökkentésére. A törvényjavaslat a katonai szolgálat együttes időtartamát 22 hónapban, a fegy­veres sorkatonai szolgálatban eltöltött időt 12 hónapban, a tar­talékos katonai szolgálatban eltöltött időtartamot pedig 10 hó­napban jelöli meg. A törvényjavaslat a sorkatonai szolgálat időtartamának csökkentésével egyidejűleg módosítja az alter­natív szolgálat időtartamát is. A fegyver nélküli katonai szol­gálatra 18 hónapos sorkatonai és 4 hónapos tartalékos katonai szolgálati időt állapít meg, és ugyancsak 22 hónapban szabja meg a polgári szolgálat időtartamát. 'Napirend előtt kért szót Horváth Aladár (SZDSZ), aki a cigányokat a közelmúltban ért atrocitások ellen emelt szót. Hangoztatta : nyilván­valóan nem lehet Magyaror­szágon olyan felelős politikai erő, amelynek célja kisebb­ségi zavargásokat provokál­ni. Ne hagyjuk, hogy a ki­sebbségeket bűnbakká te­gyék, közös érdekünk, hogy itt mindenki biztonságban otthon érezhesse magát, füg­getlenül attól, hogy a ki­sebbséghez vagy a többség­hez tartozik. Büntessék meg, vonják felelősségre azokat, akik a törvény ellen véte­nek, de senkit se bélyegezze­Vizsgálat a Kurír ellen A legfőbb ügyész vizsgá­lati eredményének közzé­tételével sem zárult le a „hordóügy”, hiszen a Ma­gyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja kezde­ményez újabb ügyészi vizs­gálatot — ezúttal már a „hordóügyet” kirobbantó Kurír ellen. A képviselőcsoport keddi parlamenti sajtótájékozta­tóján Kónya Imre frakció- vezető elmondta — s az MDF képviselőcsoportja nevében a legfőbb ügyész­hez intézett levelében ezt meg is fogalmazta —: a té­nyek figyelembevételével mérlegelni kell, hogy meg- állapítható-c alapos gyanú a büntetőeljárás megindítá­sához, vagy további tény­feltáró vizsgálatot kell el­rendelni. Ezzel kapcsolato­san hangsúlyozta: a rágal­mazás és a rémhírterjesztés — mint bűncselekmény — megvalósult, s immár azt kell felderíteni, hogy mindez szándékosan tör­tént-e. Kónya az MDF-frakció „hordóügyben” képviselt álláspontját ismertetve utalt arra: ő maga :» ház- bizottság ülésén megpró­bálta elérni, hogy mind a hat parlamenti párt közö­sen lépjen fel, ám az el­lenzék nem csatlakozott a koalíció pártjaihoz. nek bűnözőnek pusztán egy kisebbségi csoporthoz tarto­zása miatt. Nincs helye sem­miféle megkülönböztetésnek —- mondotta a képviselő. Majd felszólította a felelős politikai erőket, pártokat ar­ra, hogy határozottan lépje nek fel a cigány kisebbség megsértőivel szemben, se­gítsenek békét szerezni a megtámadott közösségeknek. Jöjjenek lecsendesíteni az indulatokat. Felhívott min­den cigányt, romát arra, hogy erőszakra ne válaszol­janak újabb erőszakkal. Él­jenek a jog és a törvényes­ség eszközeivel. A parázsló társadalmi in­dulatokra figyelmeztető fel­szólalás azonnali válaszra késztette a belügyi tárca je­len lévő képviselőjét. Mór vay István államtitkár em­lékeztetett arra, hogy a bel­ügyminiszter a minap nyilat­kozatban ítélte el a kisebb­ségek ellen elkövetett atroci­tásokat. Megígérte: a Bel ügyminisztérium a feszültsé­gek enyhítésére megteszi a szükséges intézkedéseket. Külpolitikusoktól ismert szófordulattal élve „héják és galambok” szócsatájává vált a keddi országgyűlési mun­kanap, amikor is a honvédel­mi törvény általános vitája zajlott. (Folytatás a 3. oldalon.) A magyar kormány nem tervezi, hogy már 1991. ja­nuár 1-jétől biztosítsa a fo­rint konvertibilitását — mondotta Draskovics Ti­bor, a Pénzügyminisztérium államtitkár-helyettese. Ezt annak kapcsán hangsúlyoz­ta, hogy az AFP francia hírügynökség Jeszenszky Géza magyar külügyminisz­ter kijelentését úgy értel­mezte, mintha ez a lépés már január 1-jétől várható lenne Magyarországon. Jelenleg semmilyen előké­születet nem folytat a kor­mány annak érdekében, hogy ilyen rövid időn belül megoldja a nemzeti valuta jelenleginél szélesebb körű átválthatóságát. Tény, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb gazdaságpoli­tikai célja a forint konverti­bilitásának kialakítása, mert enélkül aligha lehet jól működő piacgazdaságot létrehozni. Ám egy ilyen nagy jelentőségű intézke­désnek számos gazdaságpo­litikai feltétele is van. Fon­tos, hogy a magyar gazdaság teljesítménye számottevően javuljon, továbbá olyan ár­jövedelmi és versenyviszo­nyok alakuljanak ki, ame­lyek tartós egyensúlyt ered­ményeznek a piacon. Az or­szágnak a jelenleginél na­gyobb devizatartalékokra is szüksége lenne ahhoz, hogy tartósan biztosítani tudja a nemzeti valuta át­válthatóságát. A kormány készül arra, hogy hamarosan a Parla­ment elé terjessze az új devi­zatörvény tervezetét. A jog­szabály tovább liberalizálja Magyarországon a deviza- gazdálkodást, s már olyan jogi keretek kialakítását se­gíti elő, amelyek szüksége­sek a forint konvertibilitásá­hoz. NEM OLCSÓ, DE SZÜKSÉGES Az akció folytatódik Csökkent a határsértök száma, normalizálódott a helyzet Magyarország határain annak az akciósoro­zatnak az eredményeként, amely október 8-án in­dult a Magyar Köztársaság közbiztonságát sértő külföldi állampolgárokkal szemben — állapították meg kedden a Belügyminisztériumban tartott sajtó- tájékoztatón. Dr. Verebélyi Imre köz- igazgatási államtitkár az intézkedések tapasztalatait és statisztikai adatait ismer­tetve megállapította: a ki­tűzött céloknak megfele­lően sikerült megállítani az országba illegálisan érkezők beözönlését, és több százzal csökkent a jogellenesen Ma­gyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok szá­ma. Nem idegenellenes intéz­kedések történtek — hang­súlyozta az államtitkár —, hanem következetesen ér­vényt szereztek a Magyar Köztársaság és a szomszé­dos országok határőrizeti, valamint közbiztonsági ér­dekeinek. Utalt arra is, hogy a magyar hatóságok jogszerű fellépésére egyet­len érintett ország nagykö­vetsége sem tiltakozott, • sőt elismerő visszajelzéseket kaptak Franciaországból és Németországból. A továb­biakban kiemelte, hogy a rendőrök és határőrök erő- szakmentesen, humánusan intézkedtek, s messzeme­nően figyelembe vették az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságának előírásait, «‘nem­zetközi és magyar jog vo­natkozó szabályait. Dr. Verebélyi Imre el­mondta: az akció megkez­désé óta mintegy 1800 sze­mélyt állítottak elő. Az 1573 jogsértő külföldi közül 1010­től megvonták a magyar- országi tartózkodási enge­délyt, 130-at pedig kiutasí­tottak, és 72 személy ellen szabálysértési, illetve bün­tetőeljárást indítottak. Az intézkedések alapján eddig hozzávetőleg 600-an hagy­ták el az, országot. Az államtitkár tájékozta­tóját kiegészítette Nováki Balázs határőr vezérőrnagy, a BM Határőrség megbízott parancsnoka. Elmondta: adataik szerint az idén az akció megkezdéséig 48 or­szágból több mint 10 ezer határsértő érkezett az or­szágba, többségében román és török állampolgár. Az il­legálisan érkezettek mellett nagyon sokan a szükséges hivatalos okmányok nélkül akartak, illetve akarnak Nyugatra menni. Eseten­ként csoportos embercsem­pészés is előfordult, ezek­ben a bűnügyekben tart a nyomozás. Kiemelte, hogy az akciósorozat eredménye­képpen lényegében érvényt szereztek a magyar jogsza­bályoknak, s a szomszédos országok igényeinek is megfelelően garantálják a határok biztonságát, a ha­tárforgalom rendjét. Dr. Szabó Győző orszá­gos rendőrfőkapitány hang­súlyozta, hogy az akcióra azért is szükség volt, mert ebben az évben növekedett a külföldi állampolgárok ál­tal Magyarországon elköve­tett bűncselekmények — különösen a vagyon elle­niek — száma. Ezek meg­előzése érdekében az össze­hangolt és jól előkészített intézkedésekkel sikerült ki­szűrni több száz, a létbi- zony talanságban élő, és ezért a közbiztonságot is veszélyeztető külföldit. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy az egy hete tartó akciósorozat mintegy 40-50 millió forint többlet­kiadást jelént a Belügymi­nisztériumnak. Ennek elle­nére — a szükséges pénz­ügyi fedezetet és egyéb fel­tételeket továbbra is bizto­sítva — az akciósorozat folytatódik. AZ AR ELLEN ÚSZVA MÉG MINDÉG: KÉRI Igen, még mindig védik a védhetetlent. Azt a szerencsétlen, a tényekkel szöges ellentétben lévő bizonykodást, amelyet Kért Kálmán mondott el a Parlament ülésén a magyar hadsereg részvételéről a Szovjetunió elleni háborúban. Most éppen, egy vitához kapcsolódva Pest megye 10. számú ország- gyűlési választókerületének a képviselője, Szauter Rudolf véli védendőnek a védhetetlent. A Népsza­badságban (okt. 12., 9. o.) úgy vélekedik, hogy Kéri Kálmán „a második világháborúban részt vett ma­gyar honvédség becsülete érdekében” mondotta el beszédét. Amin „lehet vitatkozni” (köszönet az en­gedélyért), „ellene tiltakozni bárkinek demokrácia adta joga” (újabb köszönet), ám ... s itt követke­zik a kioktatás, ami azonban, szerencsére, nem a nagyközönségnek szól, hanem a vitapartnernek, dol­gunk tehát a továbbiakkal nincsen. Van viszont dolgunk azzal a szemlélettel — az­zal a nagyon is ismerős szemlélettel —, amely egy­re inkább szeretné átíratni a történelmet, eközben hősöket állíttatva ott is, ahol nincsenek. Ennek a szemléletnek a hívei — s mondandója szerint ide kell számítanunk a pilisvörösvári képviselő urat is, aki nyilván. nem kezdő a politikában, hiszen az MDF helyi szervezetének az algpító tagja — vesze­delmes amnéziában (emlékezeíikiesésben) szenved­nek. Ezer más mellett „csak’ azSlijféledik el, hogyha „igazságos volt a részvételünk á Oitásodik világhá­borúban, akkor „igazságosan” viseltünk hadat az Egyesült Államok, Nagy-Britannia ellen is, lévén, hogy azok a Szovjetunió szövetségesei voltak . .. Most már csak az a problémám, vajon a történe­lem tényeiből és formállogikájából elégtelenre sze­replő urak milyen tantárgyból szeretnének — és kiktől? — jeles vagy legalább jó osztályzatot kapni? Ha ugyanis arra gondolnak... Németországban egyetlen józan gondolkodású politikus sem ejtett ki a száján olyasmit, amit Kéri Kálmán... Kohl kan­cellár nem attól hiteles, hogy újraírja a történelmet. Avagy némelyeknek itthon már ő sem eléggé demokrata?! (M)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents