Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-16 / 243. szám

PEST MEG VEI .-.W- -i Vt XXXIV. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM POLITIKAI NAPILAP Ára: 5,80 forint 1990. OKTÓBER 16., KEDD MACYARCLLENCS POLITIKA FOLYIK? I A hordóügy újabb hullámai Az Országgyűlés hétfői, kétnaposra tervezett plenáris üs­senek tárgysorozatát az ülés megkezdése után csak mintegy két órával később sikerült elfogadtatni. Napirendre tűzték: a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, a honvédelemről szóló 1970. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavasla­tot, az Országgyűlés házszabályainak módosításáról, az 1990. évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek érvényességi idejé­nek meghosszabbításáról, valamint a politikai felelősséget vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határo­zati javaslatot. Várható volt, hogy a há­romhetes szünet után össze­ült törvényhozás tanácskozá­sát nem kerülhette el a bel­politikai vihart kavart „hor­dóügy” utórezgése. Szabad György házelnök még az ér­demi munka megkezdése előtt fejtette ki véleményét a Kurír által kirobbantott ügyről, amely — szavai sze­rint — sötét árnyat vetett a magyar Parlamentre. Fel­idézve a napokban közzétett legfőbb ügyészi vizsgálat eredményét — miszerint a Parlamentben „hordót a szónoknak!” bekiabálás hangzott el —, úgy vélte : in­dokolt, hogy ezzel a kérdés­sel ne foglalkozzon az Or­szággyűlés, már csak azért sem, mivel törvényhozó tes­tület, s nem nyomozó ható­ság. A „hordóügy” azonban nem zárult le ilyen gyorsan, hiszen a házelnök monitorán sorra jelentek meg a napi­rend előtt szót kérő képvise­lők nevei. Csengey Dénes (MDF) frakciója álláspont­ját tolmácsolva, arra szólí­totta fel mind a parlamenti pártokat, mind a Parlamen­ten kívüli politikai erőket, hogy együttesen kezdemé­nyezzenek vizsgálatot an­nak felderítésére, valóban véletlen félrehallás vagy tu­datos rágalmazás húzódik meg a botrányossá duzzadt „hordóügy” mögött. Csengey azért is követelte a vizsgála­tot, mert — mint hangsú­lyozta — e botrány külföl­dön is rossz fényben tüntette fel a magyar törvényhozást, s végső soron Magyarorszá­got, a magyar népet is hátrá­nyosan érintheti. (Folytatás a 3. oldalon.) Egyéniben a kormánypártok, üstén a liberálisok gyűltek Nem a többség döntött, hanem azok, akik elmentek szavazni Az önkormányzati válasz­tások második fordulóján a múlt vasárnap Pest megye harmincöt településén járul­tak az állampolgárok az ur­nákhoz. Huszonhat helyen, ahol a lakosság lélekszáma tízezer fölött van, 256 ezer 770-en dönthettek arról, hogy kit küldjenek képvi­selőjükként az önkormány­zati testületbe. Ugyanakkor kilenc településen 18 ezer 307-en közvetlenül polgár- mestert választottak. Az A „zsidó’’ szó nem hang zeit el A legfőbb ügyész levelének részlete Teljes bizonyossággal leszögezhető, hogy a dr. Töl- gyűssy Péter interpellációja közben elhangzott „bekia­bálás” szövege „hordót a szónoknak!”. A szakértők a kérdéses szövegrészt egyrészt műszeresen és percepciós eljárással, valamint fonetikai kritériumok alapján pár­huzamosan vizsgálták. Ezek a vizsgálatok kétségtelenné teszik az előbb jelzett megállapítást. A vizsgálat kiter­jedt arra is, hogy dr. Tölgyessy Péter felszólalásának időtartama alatt más összefüggésben vagy önállóan el- hangzott-c a „zsidó” szó. A vizsgálat azt is kétségbe- vonhatatlanul megállapította, hogy ez a szó nem hang­zott el. Különösen a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Fonetikai Laboratóriuma által lefolytatott vizsgálat adja részletes és tudományos indoklását annak, hogy pontosan milyen kijelentés hang­zott el. A vizsgálat nemcsak azt bizonyítja, hogy a „Hor­dót a zsidóknak!” kijelentés nem hangzott cl, hanem azt is, hogy a „Hordót a szónoknak!” közbeszólásra került sor. A vizsgálat egyéb adatai mellett ezt a szakértői vé­leményhez mellékelt hangelemzést tartalmazó ábra is alátámasztja. A szakértői vélemények választ adnak arra a kérdés­re is, hogy a Magyar Televízió híradóiban bemutatott és a szóban forgó eseményre vonatkozó kép- és hanghor­dozókon milyen változtatások történtek. Ennek alapján megállapítható, hogy a műsorszerkesztés során általá­ban szokásos vágással aszinkronitást vittek az anyagba, ez azonban tartalmi változtatást nem eredményezett. M(W BtLpmMKAi mmwA Göncz Árpád táviratban fejezte ki jókívánságait Mihail Gorbacsovnak a Nobel-békcdíj odaítélése alkalmából. 0 A MSZOSZ-bari rendezett tanácskozáson a tömeges lét­számleépítés és munkanélküliség problémáinak hatékony és gyors megoldási eszközeiről tárgyaltak. © Sztrájkbi­zottság alakult a Bányaipari Szakszervezetben, amely újabb kétórás figyelmeztető sztrájkot helyezett kilátás­ba. amennyiben a bányászat problémái a július G-i petí­ciónak megfelelően’ nem oldódnak meg. A szén termelői áráról, a szénbányászat adósságterhének elengedéséről, a bányavállalatok pénzügyi, gazdasági működőképességé­nek megtartásáról .október 17-én tárgyalnak. 0 Á postás dolgozók kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak novem­ber 15-én. ha egy hónapon belül nem teljesülnék bérköve­teléseik. Az erre az évre beígért Ï6 százalékos béremelés helyett eddig Csak 6 százalékot kaptak. 0 Hétfőn Horváth Balázs belügyminiszter és a Ph.ralipe Független Cigány- szervezet képviselői megbeszélést tartottak a cigányok el­leni túlkapások megfékezéséről. A Belügyminisztérium minden törvény által biztosított lehetőséget felhasznál az ilyen esetek megelőzésére, a tettesek felderítésére, és .ke?- • deményezi büntetőjogi felelősségre vonásukat. JT# GYŐZÖTT? T izennégy napja, ugyanezeken a hasábokon, bátorkod­tam azt leírni az önkormányzati választások első fordulója után. hogy „a nép bölcs." Az akkori me- ditáláson, okkeresésen a most lezajlott második forduló előzetes eredményeinek az ismeretében sem kell vál­toztatnom. Annak ellenére sem. hogy a közben eltelt két hétben szép számmal akadtak olyan szervezetek, személyek, amelyek, akik a népet, a rest állampolgárt, az érdekeit fel nem ismerő választót kárhoztatták, amiért nem ment el kellő számban — a törvény megkívánta arányban — voksolni, képviselőt, polgármestert válasz­tani, pártlistákat rangsorolni... Most sem ment el a polgárok döntő többsége! Csak éppen a törvény most olyan engedékeny, hogy szinte bármilyen választási eredmény érvényes. Megelőzve a félreértést, -magyarázást: törvényes, az­az mai divatszóval élve, legitim az a képviselő is, aki — van ilyen a megyében — a választókerületében élő és szavazásra jogosult állampolgárok mindössze nyolc százalékának az igenjével került most be a helyi kép­viselő-testületbe. Minden választott személy törvényes, akit törvényesen választottak: ezt a következő hónapok­ban egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. Máskülönben ugyanis olyan áldatlan politikai és párt­viták terepévé válik a képviselő-testület, amilyenek tűrhetetlenék, mert a település egésze látja a kárát! A tízezer lakos feletti településeken, szemben a két héttel korábbi és a tízezer lakos alatti településeket jel­lemzőkkel, már nem a független jelöltek játszották a főszerepet, bár itt is vannak kivételek (például Szent­endrén). Ahogyan az állampolgár távolodik, objektív helyzeténél fogva, a hatalomtól a nagy településeken úgy vette át az ajánlás-jelölés-voksolás menetében az irányítást az ismeretség, a személyes benyomás, a meg­győződés helyett a pártállás és a pártálláspont. Ami nem baj. A baj az lenne, ha a későbbiekben a pártok „elfeledkeznének” arról, kiket juttattak be ők és kiket mások a képviselő-testületbe. A pártok ugyanis tartsák a hátukat a jelöltekért-megválasztottakért: vállalják a politikai felelősséget. Vannak már jelei annak, hogy nem lesz egyszerű érvényesíteni ezt a felfogást. El ne feledjük: a nagy településeken majd csak most kerül sor — a képviselő-testületek ülésén — a polgár- mesterek választására, és ez sem lesz egyszerű feladat. Az állampolgárok több mint kétharmadának a távolma­radása a második fordulóban kinyitott urnáktól — ami bizony nemzetközi összehasonlításban is szerény arány, Európában nehéz rá találni más példát — azt mutatja, a lakosság fenntartásokkal fogadja az új helyi hatalmi formációt is, mert bizalmát a tavaszi választások óta eltelt hetek-hónapok inkább apasztották, mintsem nö­velték. Ennek a bizalomvesztésnek vannak igazságta­lan okai — a csodát várás az új hatalomtól —, ám. ta­gadhatatlan, olyan okok is fellelhetők, amelyek indo­koltan tették tartózkodóvá az állampolgárt. A kulcskér­dés az egyre nehezebb megélhetés, s ha valami, akkor az ilyen terheknek a sokasodása marasztalt otthon va­sárnap tömegeket. K érdés, fogas kérdés: ki győzött akkor most? Bizo­nyos. a pártok a maguk módján hírelik-hirdetik majd magukat győztesnek és majdnem győztes­nek. de el ne feledjék összevetni a rájuk (listáikra) adott szavazatokat a jogosultak egészének a számával! Mert ez a reális arány, így tudják meg igazán, „leik állnak mögöttünk". A győztes, reményem szerint, az állampolgár, Lehetőséget teremtenünk most arra — akár távol maradtunk a szavazástól, akár- részt vettünk abban—. hogy testhez álló. embert szolgáló, ,a helyi ér­dekeket maximálisan mérlegelő .legven a helyi hatalom. S ha ilyen lesz, akkor valóban győzött (nyert) az ál­lampolgár, mert a mindennapi élete lesz egyszerűbb, ta­lán könnyebb is Amire nagy szükség van. S ez a szük­ség az, ami a legfőbb iránytű kell hogy legyen az újon­nan megválasztott testületeknek. Mészáros Ottó utóbbi kilenc helyen az úgy­nevezett kislistás polgár­mesteri választásokon, szem­ben az első forduló 49,04 szá­zalékos részvételi arányával, a választóknak csak 30,5 szá­zaléka jelent meg, s szava­zott. Az érdeklődés, illetve in­kább az érdektelenség a hu­szonhat településen a száza­lékos arányban is nyomon követhető. A listás választá­son a lakosság 28,02 százalé­ka voksolt, szemben az első forduló 31.90 százalékos részvételi arányával. A két forduló alapján a listás vá­lasztási összesítés szerint az első helyet, s ezzel az ősz- szes szavazatok 17 százalékát a Szabad Demokraták Szö­vetsége szerezte meg, s negy­venhat képviselőt küldhet az önkormányzatokba. A Ma­gyar Demokrata Fórum második helyre szorult a sza­vazatok 16,79 százalékával, s a pártlista alapján 44 képvi selőjük lesz. Az SZDSZ—Fi­desz közös listája a szavaza­tok 9,22 százalékát jelentet­te, huszonhét főt juttathat­tak be az önkormányzatok­ba. A kisgazdák a voksok 7,89 százalékát szerezték meg, húsz helyet; a Fidesz 7,27 százalékkal tizenhét, az MSZP 6,46 százalékkal tizen­hat, míg az MDF—KDNP közös lista a 6,25 százalékkal tizenöt főt küldhetett a he­lyi önkormányzatokba. A KDNP a 4,29 százalék fejé­ben tizenhárom, a Fidesz— SZDSZ-koalíció a 4,3 száza­lékkal tíz helyi mandátum­hoz jutott. (Folytatás a 3. oldalon.) Az öttagú norvég Nobel- bizottság hétfőn Mihail Gor­bacsovnak, a Szovjetunió el­nökének ítélte az idei Nobel- békedíjat. A szovjet politi­kus az indoklás szerint veze­tő szerepet játszott a nem­zetközi békefolyamat elő­mozdításában a kelet—nyu­gati kapcsolatok alapvető át­alakulásában, s a szovjet társadalom nagyobb nyitott­ságának megteremtésével hozzájárult a nemzetközi bi­zalom megerősödéséhez. — Az utóbbi években meghatározó változások tör­téntek a Kelet és Nyugat kö­zötti kapcsolatokban. A szembenállást tárgyalások váltották fel. Régi európai nemzetek nyerték vissza sza­badságukat. Lelassult a fegy­verkezési verseny, és tanúi lehetünk a fegyverzetellen­őrzéshez és leszereléshez ve­zető folyamatnak — hangoz­tatta az indoklás. Gidske Anderson, a bizott­ság elnöke az AP hírügynök­ségnek elmondta, hogy a díj odaítélésekor a bizottság nem vizsgálta a Szovjetunió belső helyzetét, hanem Mi­hail Gorbacsov nemzetközi szerepét kívánta díjazni. Nagymarosi kártérítés k kormánybiztos cáfolata A magyar kormánynak nincs szándékában megvál­toztatni eddigi álláspontját a nagymarosi beruházással kapcsolatos osztrák kártérí­tési igényét illetően — mon­dotta Sámsondi Kiss György, a dunai vízlépcső kormány- biztosa az MTI érdeklődésé­re. A kormánybiztos határo­zottan cáfolta a Die Pressé­ben pénteken, s ennek alap­ján a Magyar Hírlapban szombaton megjelent, erre utaló állítást. A Die Presse tudni vélte, hogy a magya­rok a döntőbírósági ítélet előtt elismerik a csaknem 4 milliárd schillinges osztrák követelés jogosságát. A kor­mánybiztos hangsúlyozta: erről szó sincs. Magyarország a megegyezésre törekedett eddig is, de nem minden áron. A magyar félnek is vannak érvei egy bírósági perben, de továbbra is kész a korrekt, nyílt elszámolásra, a peren kívüli megállapo­dásra. Érkezik az olaj Százhalombattára Az Adrián jött az import Az utóbbi hetekben aggód­va vártuk a Százhalombattá­ról érkező híreket, izgalom­mal figyeltük, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalatnak van-e elegendő feldolgozan­dó nyersanyaga. Hétfőn délelőtt a DKV tá­jékoztatási fömunkatársa, Buda Dénes végre jó hírek­kel szolgált. Az Adria-veze- ték nem maradt szárazon, vasárnap Százhalombattára érkezett az importolaj első szállítmánya. Algériából 80 ezer tonna fekete arany ke­rült a finomítóba. Két nap múlva, október 18-án pedig Nigériából várnak 120 ezer tonna olajat. Buda Dénes elmondta, hogy a most érkezett nyers­anyag minősége rendkívül jó, paraméterei az algyőihez hasonlóak. Alacsony a kén- és nehézfémtartalma, ezért a feldolgozás nyereséges. Az sem mellékes, hogy közben a szovjetek is betartják vál­lalt kötelezettségeiket, s a Barátság vezetéken folya­matosan érkezik az olaj. Bár a DKV-nak tartalékai még nincsenek, de 14 ezer helyett már naponta több mint 18 ezer tonna nyers­anyagot dolgoznak fel. Száz­halombattán úgy vélik, túl­jutottak a krízisen. Bizako­dásra ad okot. hogy a közel­jövőben még 500 ezer tonna arab olaj is érkezik a DKV- hoz. Az autósoknak nem kell aggódniuk, benzinhiány nem várható, Százhalombattán ígérik, hogy a kutakban lesz elegendő üzemanyag. H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents