Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-13 / 241. szám

Pedig a gyermek biztonságra vágyik Ködös homályban a szeretet Zelk. Zoltán kedves gyer­mekversében így fogalmaz : „Este jó, este jó, este mindig jó, apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó.’’ Manapság ez az idillikus családi kép nem adatik meg minden gyer­meknek. Egy óvodai középső cso­portban a létszám 24, ami nagyon kedvező az elmúlt évek zsúfoltságához képest. A kicsinyek mintegy 50 száza­lékának családi helyzete kisebb-nagyobb mértékben problémás. Hat óvodás nevel­kedik csonka családban. Más­hol a másodállás, az alkohol, a szülők állandó veszekedése homályosítja el a család iránt érzett szeretetet. Bizonyos gyermekréteg nem érzi, hogy nélkülözhetetlen, pótolhatat­lan kincse lenne a család­nak. Egyik megyénkben a vizs­gált létszámban 42 veszélyez­tetettet, 95 hátrányos helyzetűt, 5 állami gondozottat, 78 ci­gány származású gyermeket találtunk. Mindössze 62-en jöttek rendezett családi vi­szonyok közül. Előzőek nem ritkán pszichés zavarokkal küszködnek, esetenként a fej­lettségi szint mérése, a le­maradás feltérképezése, a se­gítő, fejlesztő munka tervezé­se az óvodával együttműköd­ve a nevelési tanácsadó fel­adata. Fejlesztő csoportomban min­dig népszerű a „Három kí­vánság” című mese. Arra a kérdésemre, hogy ők mit kí­vánnának a jó tündértől, egy­re gyakoribb az ilyen reagá­lás: „anyukám ne legyen min­dig ideges, ne verjenek meg soha, apu ne igyon, jöjjön vissza az igazi apukám,. a szüleim játsszanak többet ve­lem”. Sok gyermek legfőbb megfogalmazott kívánsága az, hogy békességet, nyugalmat, állandóságot, biztonságot vár­nának el az otthontól. Gábor egy azok közül, akik mindezt nem kapják meg. Fejlettsége intellektuális té­ren messze elmarad a korá­nak megfelelő szinttől. A leg­több gondot mégis szociális éretlensége okozza. A szülői negatív példa (italozás, bruta­litás, szeretethiány), károsító hatása veszélyesen agresszív­vá tette és minden iránt bi­zalmatlanná válva lett nagyon nehezen kezelhető. Zolikát az óvónők kutatták fel. Gyakori családlátogatá­saik eredményeként ma már óvodába jár. Zoli nagyon si­vár környezetben él szüleivel és testvéreivel egy piciny al­bérleti szobában. Az óvoda barátságos, játékos, oltalma­zó légkörében jól érzi magát. Szeret óvodába járni. Csak délután nem képes elaludni, mert szorong — nem ok nél­kül. Gyakran felejtik ott ké­ső estig az óvodában. A gyak­ran italozó szülőknek nem hiányzik. Vannak kallódó gyermekek is, akik után a védőnő, az óvoda, a nevelési tanácsadó, a művelődési osztály, külön vagy együttes erővel nyomoz. Egy eset a néhány közül. Pa­li nem járt óvodába soha, egy tanyán él teljes szabad­ságban, Naphosszat öt test­vérével mezítláb, maszatosan játszanak a lomokkal teli ud­varon. A düledezőfélben lé­vő „otthon” kosz, rendetlenség mindenütt. Az apa alkalmi munkákat vállal, de megélhe­tésük egyetlen biztos pontja a családi pótlék. A szülőkben fel sem vetődött, hogy gyer­mekeikkel szemben lennének kötelezettségeik is. Több ér­tesítés után a családot ható­sági úton kellett kötelezni ar­ra, hogy Palit fejlettségi vizsgálatra vigyék. Nem, a .fe­lelősség, hanem a kilátásba helyezett pénzbírság hatásá­ra érkeztek meg nagy nehe­zen a jelzett időpontban. A gyermek speciális általános iskolába került. Nagykörösön viszonylag ke­vés a kallódó gyermek. A vé­dőnők az óvodák, a nevelési tanácsadó, a művelődési osz­tály közös összefogása révén az életkornak, fejlettségnek megfelelő képzés felé irányí­tás biztosított. Csupán 8-10 gyermek adódik évente, aki­ket hatósági segédlettel keres­ni kell. Esetenként gondot okoz az ide-oda vándorló ci­gánycsaládok gyermekeinek megkeresése is. „Együtt lenni jó” — írja Zelk Zoltán idézett gyermek­versében. Sajnos akad gyer­mek, aki napi 9-10 órás óvo­dai élet után sem vágyik ha­za —, mert az otthon melege, meghittsége, oltalma csak gyermeki vágyálom és nem mindennapos valóság. Szendrődi Judit A második hál Nyolcvan méteren A városi tanács a vízhelyzet megoldására újabb kút fúra- tását rendelte meg. A 860 mil- iméter átmérőjű cső már nyolcvan méter mélyen, van, vagyis jól halad a lajosmizsei cég. A tervezett kapacitás per­cenként 2000 liter víz. A kút a városhoz közelebb van, mint a megelőzően fúratott, hogy a betáplálás és az automatizá- ció kevesebb költséggel meg­valósítható legyen. Művelődési központ Jogakedvelőknck Az Arany János Művelődé­si Központban novemberben jógataníolyamot indítanak, nyilván akkor, ha lesz elég jelentkező. Ezért október 24-éig várnak. A tanfolyam 16 hétig tart, a részvételi díj 1500 forint. Egy-egy foglalkozásra pénte­kenként kerül majd sor, min­dig 4 órai kezdettel délután, s három óráig mélyedhetnek el a vállalkozó kedvűek eb­ben a tudományban. Megszokhattuk a nagykőrö­si Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskolától, hogy — szinte országosan is az el­sők között — mindig valami új színt kevernek ki ■ az isko­lai képzési palettán. Bízvást nevezhetik magukat akár vál­lalkozó iskolának is, hiszen ez kétfajta értelmezésben is jo­gos. Egyfelől, az iskola vállal­kozik egy vadonatúj képzésre, másfelől, éppen a leendő vál­lalkozónak kínálja ezt. Járvás László, az intéz­mény felnőttoktatási igazgató- helyettese így magyarázza ak­ciójuk lényegét: — Az élelmiszeripar terüle­tén is vannak olyanok, akik nem tudnak elhelyezkedni ki­tanult szakmájuknak megfe­lelően. Részükre a Földműve­lésügyi és Munkaügyi Minisz­térium által az átképzési alap terhére folyósított egyszeri le­hetőség felhasználásával pék­vállalkozói szakot indítunk. — Milyen konkrét tárgyakat tanulnának az ide jelentke­zők? — Az öt hónapos, és első al­kalommal ingyenes képzésben szakmai technológiát és gya­korlatot, pénzügyi ismereteket, vállalkozói és jogi ismereteket, higiéniai ismereteket okta­tunk. Azok jelentkezhetnek, akiknek érettségi bizonyítvá­nyuk van, külön említeném, hogy korhatár nincs. nagykőrösi Tipikus eset? Fészekből lett tűzfészek ? Ismerősöm válik. Elege ^ volt — állítja —, tovább ^ nem engedi személyisége ^ sárba tiprását, annak felol- ^ dódását. Nyolc esztendőt í töltöttek el együtt, most ^ már vége mindennek. A s fiatalember korán nősült, ^ alig töltötte be a húszat, fe- $ lesége két évvel volt fiata- ^ iabh. Lényegében ez volt az ^ első szerelem mindkettőjük ^ életében. Sőt, a későbbiek ^ is — csakúgy, mint a meg- S előzőek — szintén párhuza- ^ mos sorsnak írhatók. Mindkét esetben örökösen fáradt, a gyermekre nem fi­gyelő, a pénzért, a jobb életért rohanó család, amelyben sem a fiúra, sem a lányra nem fi­gyeltek igazán. „Egyetlen problémámat nem beszélhet­tem meg otthon” — magya­rázza ismerősöm. S hogy mi­lyen problémákat? Tényleg a legegyszerűbbeket. Még példa­ként sem érdemes ezek közül idézni. A másik nemtől mind­két családban úgyszólván til­tották a fiatalokat, aminek tör­vényszerű következménye volt a viszonylag korai párválasztás, majd házasság. „Azt sem tud­tam, mi a házasság, máris nya­kig benne voltam” — állítja a válófélben lévő fiatalasszony. Ha — addig — elfogyott a pénz, lehetett menni a szülők­höz, akik — morogva ugyan, de _ segítettek. Nagy nehe­zen szert tettek egy lakásra — szövetkezetire —, de a rezsi akkora lett, hogy nem is mer­tek gondolni a hó végére. S közben hallgathatták az ottho­ni elmarasztaló szavakat — hogy lehet úgy megnősülni (férjhez menni), hogy még a pénzt sem tudják beosztani! Miféle férj (feleség) az, aki minden egyes alkalommal új gyufaszállal gyújtja meg a gázt, akkor is, ha már az egyik rózsa alatt ég a láng! Pedig micsoda szerencséjük van hogy alig túl a húszon, máris saját lakásuk van! Azután a szomszéd „telepe dett” rájuk. Hol kora reggel, hol délután, hol kora este vagy éppen éjjel kopogtatott, csöngetett a nyugdíj előtt álló asszonyság; egyszer egy tá­nyérka sütményt hozott, más­szor meg lisztet vagy citromot, kávédarálót kérve. Később megszületett a gye­rek, a nagyszülők azon is ösz- szevesztek. Miért lány, s miért nem fiú, most majd agyon lesz dédelgetve, pedig hát mindenki tudja, nem szabad azt a gyereket annyira sze­retni. A másik félnek meg pont az volt a baja, hogy nem is dédelgethetik a picit, mert még kézbe sem vehetik. A példákat vég nélkül sorol­hatnánk, hiszen nem túlságo­san nehéz belátni a házasság (helyrehozhatatlan megromlá­sának néhány apró, ám jellem ző buktatóját. Szinte törvény szerű volt, hogy elhidegültek egymástól, hogy mindketten a munkájukba menekültek, s az otthonuk fészek helyett tüzfé székké vált. Most már mind ketten okosak, de már nem tudják megfordítani érzelmei­ket. „Pedig ez kész leégés” — summázza a férfi, s nem mond neki ellent volt asszonya sem aki csak egy mondatot tesz még hozzá: „engem sem kell irigyelni.” —1. -ó. Sokat ígérő program Csak az első ingyenes — S mire jogosít a pék­vállalkozói szak elvégzése? —- A képzés az öt hónap el­teltével vizsgával zárul majd s a megszerzett oklevél ipar­engedély -kiváltására is jogo sít. Vállalkozásokon belül ke­nyérgyártásban, a vizeszsemle- és a tejeskifli-gyártásban hasznosíthatják a Toldiban tanultakat a vállalkozók, de természetesen arra is jogot szereznek, hogy az előállított termékeket forgalmazzák. A legegyszerűbb lehetőséget hagytam utoljára, hiszen a fel­sorolt termékek gyártásával foglalkozó üzemekben szakmai munkát is végezhetnek. — Meddig és hol lehet je­lentkezni? — A határidő meglehetősen rövid. Intézetünkben Kiss Im­re igazgatónál lehet jelentkez­ni, november 15-ig. Ismétlem, csak az első, az induló tanfo­lyam ingyenes, a későbbiek­ben ez bizony pénzbe fog ke­rülni. Iskolánk azért kap­csolódott be a sokat ígérő program kipróbálásába, hogy ezzel is gyakorlati segítséget nyújtson a munkanélküliség leküzdéséhez, s oktatási ta­pasztalatokat szerezzen ilyen, viszonylag gyors tanfolyamok lebonyolításában, hiszen több más irányú képzést is fontol­gatunk — mondta végezetül Járvás László igazgatóhelyet­tes. B. O. Javítás percek alatt Letört fémsarkokat kivéve állítólag mindent és percek alatt megjavít Forgó Rezső, aki az AFÉSZ-áruházban egy gyorsjaví­tó automatát kezel. A javítás a legtöbb esetben az áruházi né­zelődés alatt el is készül (Varga Irén felvétele) Mi lesz a városi TIT-tel? A fiatalok kedvelik A héten ülést tartott a TIT városi elnöksége, hogy megvi­tassa a következő év program­ját. Dr. Szabó Attila titkár előterjesztette azokat a szerző­déseket, amelyeket eddig si­került megkötnie a különböző intézményekkel. A szerződő felek többsége iskola, üzem csak elvétve található köztük, de ha van is, csak nyugdíja­saiknak kérnek előadást. Az egyetlen előadássorozat, amely dolgozó körű hallgatóságnak szól, a kertbarátkor tagjainak készül. Az üzemek tehát végleg ki­léptek a TIT-előadások hall­gatóinak sorából. Nem csak most észlelhető jelenség ez: az idei program egy hosszú folyamat végállomása. A szer­vezők szerint a dolgozók nem érnek rá TIT-előadásokra jár­ni. Amilyen szomorúnak tűnik a jelenség, annyira örvende­tes, hogy a tanulóifjúság egy­re nagyobb szerepet tölt be a TIT életében. Szinte minden iskola kért valamilyen soroza­tot. Az érdeklődés előterében a világjárók klubja keretében rendezett előadások állnak, ahol különböző úti beszámo­lókra kerül sor. A nagykőrösi TIT tevékeny­ségében esztendők óta fontos helyet foglal el az értelmiségi klub előadássorozata. Az idén is tervezik a klub előadásai­nak megrendezését, a témák azonban még nem alakultak ki: a vezetőség úgy tervezi, hogy mindig a legaktuálisabb politikai, gazdasági kérdések megbeszélésére hívnak elő­adót. A legérdekesebbnek a nyelv- tanfolyamok megszervezése tűnik az idei programban. Nyelvoktatást az idén szervez először a nagykőrösi TIT. Úgy tervezik, hogy egyelőre né­met tanfolyamot indítanak alapfokon, természetesen tan- díjfizetés fejében. —th— Jól haladnak az építők Az Építőipari Kisszövetkezet dolgozói igen jói haladnak a Kálvin téren épülő AFÉSZ-kisáru- házon. A munkálatok sejtetni engedik, hogy nem lesz határidőcsúszás (Varga Irén felvétele) Zsiga lett a bajnok A minap tartották meg az Ifjúsági pályán a Toldi diák­jainak 11-esrúgó-versenyét. Dr. Varga András játékveze­tő sípszavára a benevezett 34 fiú és 15 lány futballkedve­lő 319-szer rúgott a Barna Endre, Kullmann Zsolt és Tö­rök Zoltán védte kapuba. A hálóba 259-szer került a lab­da, 24 lövést a kapusok ki­védtek, 11-szer kapufára ment, és 25-ször célt tévesztettek a rúgások. A győztes Zsiga György, a III. osztályos gépész, aki 13 rúgásból 11 gólt ért el. Máso­dik a labdarúgó tagozatos Papp Attila, míg harmadik a negyedikes Hoffer Ferenc. A lányok között Gál Már­ta, aki másodikos, úgy lett el­ső, hogy csak kétszer nem ért el gólt. Ez toldis rendezvény volt, és a nagy létszámú szurkolótá­borból sok városi fiatal is szeretett volna benevezni. Dr. Soós Ferenc szervezi majd a városi 11-esrúgó-bajnoksá- got, a feltételek rendkívül egyszerűek, 30 forint a neve­zési díj, az összegyűlt összeget levonás nélkül a győztes kap­ja. Télen a Toldi sportcsarno­kában újabb versenyek, hetes- dobás, kosárdobás várható. Lehoczky Adrienne

Next

/
Thumbnails
Contents