Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-06 / 209. szám
1990. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK 5 Mindenki másképp gondolja Rendszerváltás az ispotályban? Ő MONDTA Az egész Országgyűlési képviselő, miniszter, pártelnök: Nagy Ferenc József. A Kisgazda- párt elnökével, a földművelésügy tárcagazdájával a Beszélő (90/34.) készített interjút. N. F. J. amint máskor, most is olyan szépeket mondott, hogy a meghatottságtól könnyes szemmel olvastuk a szöveget. Azt a részét például, hogy „szólás- szabadság van, mindent mindennel lehet illetni, a Kisgazdapártnak nem lehet nyilatkozni, de a kormánynak se ... ” Ha jól é>tjük — inert nem mindig könnyű jól érteni — N. F, J. szavait, akkor ebben az országban mindent lehet, csakis a Kisgazdapárt, a kormány ítéltetett(?) hallgatásra. S kik hozták ezt az ítéletet? Egyértelmű! Az előbbi bekezdés végén félbeszakított mondat ugyanis így folytatódik: „... az egész sajtó, a rádió, a médiumok a régi szellemben mennek most is, a régi szerkesztőgárdák vannak meg.” Világos? Világos! Már megint a sajtó ... Mint az emlékké vált pártállam idején, amikor boldog-boldogtalan, akinek éppen eszébe jutott, szidta, átkozta a sajtót. Igaz, akkor az volt a divat, hogy egy-egy cikk, rádió- vagy tévéadás ürügyén kapott szóvirgáccsal a fenekére a sajtó, most már ürügy sem kell... Változnak az idők. Most már elég annyit mondani, „az egész sajtó”, s ebben benne van minden. Benne a pornólap, a horgászújság, a politikai napi- vagy hetilap, s benne persze azoknak a kiadványoknak a köre is, amelyeket — lásd éppen a Beszélőt! — nem régen még kemény ellenzékiek írnak, szerkesztenek .. . Ami azért furcsa egy mai politikustólj mert a régi Szellemről beszélni a- jeleri^sajtójával, rádiójával, „médiumjaival” kapcsolatban nem más, mint a tényéktől való függetlenedés, amit nagy előszeretettel gyakoroltak annak a régi szellemnek a hívei, akik a Sajtó korlátlan urainak hitték magukat a pártállam-állampárt idején. A nyilatkozó egyébként lapot óhajt ,.a kormánynak is, a Kisgazdapártnak is”... A kérdés roppant egyszerű: mi az akadálya?! Alapítani kell. KLIENS Augusztus 21-én a Magyar Közlönyben jelent meg a kormány 32/1990. számú rendelete Egyes orvosok munkaviszonyával kapcsolatos kérdésekről címmel, s ugyanez időben népjóléti és belügyminiszteri rendelet is — 1/1990. szám alatt — a kórházigazgató-választással kapcsolatosan. Értetlenség, kétely, ellenkezés fogadta az érintettek körében. Dr. Mányi Géza profesz- szort, a Magyar Kórházszövetség elnökét kérdeztük: Miért? — Éppen a Kórházszövetség kongresszusa és közgyűlése idején jelent meg a miniszteri rendelet, s ahelyt egy egész napig ezzel is foglalkoztunk. Rengeteg kritikai észrevételt tettek a résztvevők, csak az én jegyzetemben több mint harminc lényeges kérdés és kifogás szerepel... • Mi kapta a legtöbb kritikái? — Az, ami miatt lehet, hogy az Alkotmánybírósághoz is fordulunk, bár a döntést majd e hét péntekén vezetőségi ülésünkön hozzuk meg: az orvos igazgató megválasztásának módjára gondolok, amit az érdekeltek diszkriminatívnak s így az alkotmányba ütközőnek tartanak? • Miért? — Mert szó sincs esélyegyenlőségről, a rendelet szerint minél régebben igazgató valaki, annál több szavazatot és jelenlévőt követelnek meg a választáson. • Van más lényeges kifogásuk is? — Hogyne. Például hiányzik a szakszervezetek, az érdekvédelmi szervezetek egyetértése, véleménye, a rendeletben ezt nem említik, ami arra utal: nem is adták a hozzájárulásukat. De ezen túl is jogi problémák’, elléntihöndások, hiányok sora jellemzi a napvilágot látott jogszabályt Ezek közül a legfontosabb szerintünk, hogy a kórházaknak jelenleg afféle átmeneti állapotában tisztázatlan, ki nevezze ki az igazgatót. Ugyanis a tanácstörvény már nem érvényes, az önkormányzatok még nem alakultak meg, s nem lehet tudni, kié lesz a kórház. Egyházi? Magán? önkormányzati tulajdon? A rendelet tehát a választásra rövid határ-' időt szabva elébe megy a kórházi tulajdonviszonyok eldöntésének. • Mi a nemzetközi gyakorlat? — Hasonló az itt vázolthoz. Európa sok országában van a kórházaknak ápolási, gazdasági és orvos igazgatója. Am ezeket mindenütt a tulajdonos nevezi ki, s nem választják. Még akkor sem, ha előtte kikérik az érdekeltek, a lakosság, a betegek, a munkatársak véleményét. Azután lényeges hiányosság, hogy a rendelet nem szabja meg, ki es milyen feltételekkel pályázhat, ki számít alkalmasnak, s milyen alapon döntenek a választók alkalmasságáról. így a gazdasági és az ápolási igazgató elvileg akár segédmunkás is lehet, s az orvos igazgatónál is csak annyi a kikötés, hogy legyen szakorvos. A szövetségünk vitája alapján mondom: nem minden szakorvos alkalmas a kórházak igazgatására, ehhez statisztikai, szociológiai, pszichológiai, vezetéselméleti és módszertani felkészültség kívántatik! 0 Itt csak Igazgatókról van szó. Mi lesz a helyettesekkel? — Erről a rendelet mélyen hallgat. Ennek alapján nem lehet eldönteni, lesznek-e helyettesek egyáltalán, s ha igen, hányán, ki nevezi ki vagy választja meg őket. Ugyanígy nyitott kérdés: mi legyen az önálló rendelőintézetek vezetőivel, ott lesz-e választás, vagy marad minden a régiben. 0 Jogi problémákat Is említett ... — Vannak. Például az, hogy régi jogszabály akikai, közte törvényerejű rendelettel is, mint a 22/1975-ös, ütközik e rendelkezés, hiszen kórházi feladatokról, hatáskörökről van szó, valamint kinevezésről. Azt pedig tudjuk, a miniszteri rendeletnél magasabb rendű jogszabály a törvényerejű rendelet. De hadd ne mondjak többet. Pénteki találkozásunk után írásos állás- foglalásban tesszük közzé a Kórházszövetség vezetőségének véleményét, melynek magva vélhetően az lesz: a kórházi vezetői munkakörök szakmai jellegűek, azok voltak eddig is, s azok az egész világon. Ezért nem tartjuk indokoltnak, hogy a politikai rendszerváltás során a 'kórházak szakmai vezetőit is lecseréljék. V. G. P. Ünnepélyes évnyitó - rendőri közjátékkal Kovács Jenő nem létezik A pllisvörösvárl kislány, aki múlt tanévben befejezte az általános iskolát, nőt szabászatot szeretett volna tanulni. A szillel is helyeselték az elhatározását, egyrészt, mert ez úgynevezett jó szakma, másrészt a helybeli 206-os számú Szakmunkásképző Iskolában — megvolt rá a lehetőség. A felvételi vizsga annak rendje és módja szerint lezajlott, a kislány úgy érezte, hogy sikerült, ám közvetlenül húsvét előtt megjött az értesítés arról, hogy hely hiányában elutasítják. Anyuka akkor elment az iskolába, és beszélt az igazgatóval, aki azt mondta, hogy a tanműhelynek kicsi a kapacitása, de ha a család tud olyan kisiparost, akinél a gyerek a gyakorlati ismereteket megszerezhetné, nincs akadálya a felvételének. Am a szülők nem tudtak ilyen lehetőséget találni, így hát eldöntötték, hogy menjen a kislányuk a békás- megyeri kísérleti jelleggel indított szakmunkásképzőbe. A kisdiákot felvették, és szeptemberben minden további nélkül folytathatta volna a tanulmányait Békásmegyeren. — Ám ő ebbe nem nyugodott bele, és továbbra is ragaszkodott a szabászathoz. Annál is inkább, mert a faluban azt hallotta, hogy lenne még hely abban a tanműhelyben. Továbbá azt is rebesgették, hogy ■felvettek olyant, akinek nem sikerült a felvételije, hát akkor miért pont neki kellett kimaradnia ... Anyuka tehát újra elment G ermann Ottó igazgató úrhoz, aki azt mondta, hogy hely ugyan továbbra sincs, de tud valami megoldást. Vegyék csak ki a gyereket a békás- megyeri intézményből, és jelentkezzenek azután a papírokkal. Ez így is történt, a mama és leánya, ismét megjelent a szakmunkásképző iskolában, ahol az igazgató utasítására az egyik adminisztrátor bejegyezte a gyerek igazolványába, hogy felvételt nyert. Azután az igazgató úr kiküldte a kislányt az irodából, és megbeszélte az anyukával a továbbiakat. Járható az út — mondta —, de ez pénzbe kerül. Felvettek ugyanis egy pesterzsébeti kislányt, akinek a szülei ismernek egy kisiparost, s ő' tizenötezer forintért vállalja a gyakorlati oktatást. ök viszont ezt az összeget nem tudják fedezni. Amennyiben a pilisvörösvári szülők leteszik a pénzt, ez a Kovács Jenő nevű pesterzsébeti szabómesterhez kerül,, az ő gyermeküket pedig elhelyezik a tanműhelyben. Megállapodtak abban ts, hogy a pénz átadására augusztus 31-én a tanévnyitó ünnepség után kerül sor, egy Kovács Jenő számára megcímzett borítékban. Anyuka, az irodából kijövet, annyit mondott a kislánynak, hogy rendben lesz az iskolai felvétel, de ez pénzbe fog kerülni. Otthon azután apukával megtanácskozták a dolgot, és úgy találták, hogy valami nincs itt rendben. Hiszen az igazgató azt is mondhatta volna, hogy keressék meg ők azt a bizonyos kisiparost, minek kell ahhoz közvetíteni... Fokozta a gyanújukat, amikor a pesterzsébeti tanácsnál és a KlOSZ-nál érdeklődve azt a választ kapták, hogy ilyen elnevezésű szabómestert nem ismernek. A szülők ekkor elmentek a Budaörsi Rendőrkapitányságra, ahol elmondták esetüket. Az előadottak alapján alapos gyanú merült fel, hogy itt naVita a polgári szolgálatról Osztrák ultimátum Az osztrákok türelme lejárt a nagymarosi beruházás ügyében, és csütörtökig konkrét összegbeli ajánlatot várnak arra vonatkozóan, hogy a magyarok milyen kártérítést hajlandók fizetni. Ezt Sámsondi-Kiss György, a dunai vízlépcső kormánybiztosa mondta az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szerdai ülésén. Mint ismeretes, Magyarország eddig először 0,952, majd később egy 0,9 milliárd schillinges tétel kifizetésének jogosságát ismerte el, de az osztrák fővállalkozó még további 1,2 .milliárd schillinget vár az év végéig. Augusztus 31-én kelt telefaxuk szerint, ha csütörtökig nem kapnak választ, az illetékes döntőbírósághoz fordulnak. Osztrák lapokban megjelent vélemény szerint ekkor már a 3,8 milliárd schillinges, engedmény nélküli követelés érdekében. Az osztrákok azért vesztették el türelmüket, mert a magyar fél legutóbbi levelében «független szakértői bizottság felállítását javasolta. A szomszédos ország vállalata ßzerintez csak időhúzás. A kormánybiztos elmondta: Magyarország nem zárkózik el a jogos kifizetésektől, de túlfizetésre sem hajlandó. Ezért fontosnak tartják továbbra is, hogy az osztrákok megfelelően részletező kimutatásokat bocsássanak rendelkezésükre. A bizottsági tagok közül többen helytelenítették, hogy a magyar fél eddig nem nyilatkozott arról, milyen nagyságú kártérítést tart elfogadhatónak. Az Ovibernek — mint mondták — igen hosszú idő állt rendelkezésére a ténylegesen elvégzett munkák értékelésére, az elmaradt haszon becslésére, ezért azt kérték, hogy a válasz a magyar fél által elfogadható konkrét összegre is utaljon. E vélemények ellenére a válaszlevéllel kapcsolatban a bizottság nem foglalt állást, mert ehhez nem tartotta elegendőnek információját. Sámsondi-Kiss György kitért arra is, hogy a héten csehszlovák vezetőkkel is tárgyal, ahol elsősorban további magyar, csehszlovák, illetve független nemzetközi szakértői vizsgálatokról lesz szó. A testület végül indítványt fogalmazott meg egy, a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kormányzati feladatokra vonatkozó országgyűlési határozatra. Ebben többek között javasolták, gyón csúnya visszaélés történt. A rendőrségen azt tanácsolták a szülőknek, hogy — látszólag — cselekedjenek a megállapodás szerint. A borítékba tett bankjegyek számát két hatósági tanú jelenlétében feljegyezték, s így tették a tizenötezer forintot a Kovács Jenőnek címezett borítékba. Azután megtörtént az ünnepélyes évnyitó, amelyen a szülők közé keveredve három civilruhás rendőrtiszt is részt vett. Ünnepség után az anyuka odament az emelvényről lelépő igazgató úrhoz, aki megkérdezte tőle, hogy rendben van-e a dolog? Igen, itt a pénzesboríték — válaszolta az asszony. Nagyon jó, jelentette ki Germann Ottó, majd együtt bementek az irodába, ahol anyuka átadta a borítékot és távozott. Nyomban utána bementek a rendőrök és házkutatást tartottak, a fiókban megtalálták a pénzes borítékot. Germann Ottó nem tagadta, hogy átvette a pénzt, de mint mondotta, Kovács Jenőt ő sem ismeri. S a hivatalos adatok szerint ez a személy nem létezik ... Az igazgató szerint a női szabászati szakon, mintegy másfélszeres volt a túljelentkezés. Ha. ilyen pénzesborí- ték-história előfordulhatott, megeshetett az is, hogy jóképességű gyerekeket elutasítottak, és fordítva ... Az ügyben folyik a büntető eljárás. Gál Judit az Országgyűlés kérje1 fel a kormányt, hogy haladéktalanul kezdeményezze a Csehszlovákiával 1977-ben megkötött államközi szerződés újratárgyalását, Az indítvány szerűit az Országgyűlés fejezze ki: célszerűnek látná, ha a két fél megállapodna az államközi szerződés megszüntetéséről, az eddigi károk és veszteségek méltányos megosztásáról, A testület sajátos feladatának ' megfelelő ideiglenes ügyrendet fogadott el szerdai ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Mint ismeretes, a bizottság ülésén számos államtitoknak minősülő információ hangzik el, s emiatt nem tartják célszerűnek meghívni a sajtót, de most megállapodás született arról, hogy a jövőben már az előző ülésen döntenek: a soros munkaértekezleten elhangzottakról tájékoztatha- tók-e az újságíróik. A következő hetek programjában szerepel a nemzetbiztonsági törvény tervezetének vitája, napirenden lesz a hálózati személyek névsorának nyilvánosságra hozatalát szorgalmazó SZDSZ-törvényjavaslat és a titkos ügynökök listája is, amennyiben ezt az Országgyűlés elfogadja. A jövő héten a bizottság Boross Péter tárca nélküli minisztert hallgatja meg a Nemzetbiztonsági, illetve az Információs Hivatal élén történt változások körülményeiről. Demszky Gábor bizottsági elnök hangsúlyozta: kifogásolják az eljárást, mert a képviselőknek korábban nem volt hivatalos tudomásuk a személycserék tervéről. A privatizációstörvény-ter- vezethez, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, valamint az árak megállapításáról szóló törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatok korábban már megkezdett vitáját folytatta tegnapi ülésén az Országgyűlés Nem túlzás, ha azt állítom: sorsdöntő lépés előtt állnak a települések. Nem mindegy, hogy a helyhatósági választás során milyen önkormányzatot választanak, kiknek szavaznak bizalmat. Akárhonnan is nézem, elég nagy a tét. Már a kis- és nagykocsmákban is egy korsó sör — vagy netán-a tizedik — után, az a kérdés: kik lennének a legmegfelelőbbek? Az izgulékonyabbja, a randa- lírozóbbja még attól sem riad vissza, hogy éjnek évadján a tíztonnás ZIL-lel körözzön a ma még tanácstag portája körül. Gondolván, mondván: egy kis megfélemlítés, egy kis balhé nem árt. S hol van még szeptember 30-a? Amikor néhányan indulatukat vagy ellenszenvüket nem tudják abban a bizonyos ajánlqszelvénybe, majd a kopogtatócédulába „burkolni”. Netán erre is sor kerülhet? Nem tudom, de produkál az élet mást is. Pest megye egyik legnagyobb városában, Érden. Finoman fogalmazva a történet tanulsággal szolgálhat pártoknak, korteskedőknek. Pedig látszólag egy aprócska malőr történt. Malőr, de a belügyminiszter utasításának ellentmondó szabálytalanság, mely éppen alkalmas a jelöltállítás korrektségének kétségbevonására is. Mint ahogy az érintett lakosok máris megfogalmazták tényként az említett verdiktet. S hogy a történet nem légből kapott: alapja két jegyzőkönyv, mindkettő az Érdi Városi Tanács V. B. igazgatási osztályán készült. Csak a dátumuk eltérő — augusztus 29. s 30. —, de egy ügy két oldalát világítják meg. A tanácsi dolgozó s a ma még tanácstag szemszögéből. A téma: milyen jogon tartja vissza áz ajánlószelvényeket a tanácsi dolyogazdasági bizottsága. Kitűnt, hogy számos ponton félreértésekre ad okot a tervezett jogszabály, ha nem pontosítják hatályba lépése előtt. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának szerdai ülésén élénk vita bontakozott ki: milyen időtartamú legyen a polgári szolgálat. Tizenkét hónapot javasolt Wachsler Tamás, a Fidesz képviselője és. az ülésre meghívást kapott Álba Kör — a katonai szolgálatot megtagadók szövetsége — egyik tagja is, aki azt kérte, hogy alanyi jogon bárki élhessen e szolgálat teljesítésének lehetőségével. Válaszul több bizottsági tag is kifejtette, hogy ha ilyen mértékben liberalizálnák a polgári szolgálat lehetőségét, az már veszélyeztetné a Magyar Honvédség hadra foghatóságát. A közelmúlt eseményei jelentősen megváltoztatták a szomszédos országokban élő magyarok helyzetét — hangzott el a megállapítás az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának szerdai ülésén. — Kálmán Attila (MDF) képviselő a bizottság felhatalmazásának birtokában a szomszédos országokban élő magyár nemzetiségek vezetőit kereste fel. Tapasztalatairól elmondta, hogy megélénkült a többségi nemzetek egyes csoportjainak nyílt, durva nacionalizmusa, helyenként rohamosan csökken a magyarok, az értelmiségiek száma. Tolmácsolta a képviselő a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségiek vezetői* nek véleményét: elfogadhatónak tartják a magyar Ország- gyűlés nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos döntéseit, ugyanakkor megengedhetetlennek minősítették, hogy Magyarországon nem biztosítottak valamennyi kisebbségnek legalább egy képviselői mandátumot. zó? A Szilfa utca végén jó néhányon csak kopogtatócédulákat kaptak, ajánlószelvényt már nem. Támaszkodjunk a pártatlan jegyzőkönyvre. T. A.: „A kérdéses helyre én vittem ki a kopogtatócédulákat s az ajánlószelvényeket, azonban az utca végén már nem volt nálam elég ajánlószelvény, és ezért a kopogtatócélulák átadásakor szóltam az állampolgárnak, hogy a későbbiekben tőlem kapják majd. Kértem, hogy mivel úgy is én vezetem az ajánlóívet, jöjjenek be a közösségi házba (Parkváros — A szerk.), és ott helyben megkaphatják, és ott állampolgári jogukkal élve jelöltet is ajánlhatnak.” Kedves, készséges „ügyintézés”, egyenesen ellenőrzött is. Csak az a szépséghibája, hogy a Belügyi Közlönyben megjelent utasítás szerint az ajánlószelvényt a kopogtatócédulával együtt s nem külön-külön(!) kell kézbesíteni. Mert ugye most mit mondhat az érintett állampolgár? Valakinek gyűjtik az ajánlószelvényeket. S ■ mit mondhatnék jómagam, ha mint tanácstaggal, az eset velem történik: arra megy ki a játék, hogy már az ajánlások során kiessem. Tisztelt hölgyeim és uraim, választópolgárok, tanácsi ügyintézők.! Ha nem csalódom, a rendelet, a Belügyi Közlöny tisztességes választást, tisztességes játékot tesz kötelezővé. Éppen a demokrácia jegyében. S lám, még most is mily köny- nyen gellert kaphat a tisztességes szándék. Elég, ha csak félig tartják be az utasítást. Éppen elég ahhoz, hogy a hely- hatósági választások tisztességéhez fölösleges kérdőjelek tapadjanak. .Varga Edit Kis szabálytalanság, nagy kérdőjelek Avagy k! kinek korteskedik? f A
