Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-06 / 209. szám

fr I §3«: 12 «Mal I PEST MEG Y Ei XXXIV. ÉVFOLYAM, 209. SZÄM Ára: 5.KU forint 1990. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK A HÍR IGAZ, DE... Nem verik dobra a cégeket Áz utóbbi hónapokban szokás lett á listázás. Számos ■— olykor egymásnak ellent­mondó — összeállítás jelent meg a csődbe ment, illetve felszámolás alá kerülő cé­gekről. Az edzett újságolva­só már meg sem lepődhetett azon, hogy néhány nappal ezelőtt egy napilapban arról jelent meg tudósítás, hogy a kormány harminchárom vállalatot kíván eladni kül­földi tőkéseknek. A cégek felsorolása ezúttal sem hiányzott. Mivel az összeállításban négy Pest megyei cég — a Ceglédi Állami Gazdaság, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Törökbálinti Állami Gazda­ság és az Ikladi Ipari Mű­Duplájára nő a hadiköítségvetés Für Lajos honvédelmi mi­niszter levelet intézett a Ma­gyar Honvédség hivatásos állományához. A tartalmát ismertető sajtótájékoztatón a tárca vezetője -.elmondta: a levél aktualitását az adta, hogy hamarosan elkészül az új magyar biztonságpolitikai koncepció és katonai doktrí­na. Kijelentette: a Magyar Honvédségnél nem • lesz „nagytakarítás". A beveze­tésre kerülő 12 hónapos sor­katonai szolgálati idő feszí­tettebb, rendezettebb katona­életet, átgondoltabb, felké­szültebb vezetői, parancsnoki tevékenységet követel. A mi­niszter arról is szólt, hogy mielőbb emelni kell a kato­nák fizetését. . Kondor Lajos vezérőrnagy, a miniszteri kabinetiroda titkára elmondta, hogy a kö­zeljövő legfontosabb felada­ta a honvédség működésé­nek nemzeti alapokra helye­zése. Ezért gyökeresen új ki­képzési és oktatási rendszert' kell bevezetni. Hamarosan elkészül a tiszti kódex, az új szolgálati szabályzat, és szük­ség van a demokratikus ér­dekvédelmi szervezetek ki­alakítására is. Elhangzott : míg az idén mintegy 40 mil­liárd forint a honvédség költségvetése, addig jövőre legalább 77 milliárd forintra lesz szüksége a tárcának. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA A HOLNAP JEUN Mindenütt még mindig a tegnap a téma. S ha a holnap, akkor sem másként, csak úgy általában, kö­dösen. Ezt érzékeli a hírlapíró, ipari, mezőgazdasági cégeknél járva. Rengeteg a bizonytalanság. Túlságo­san hosszú a bizonytalankodással elvesztegetett idő. Az átmenetnek, az átalakulásnak persze van ilyen ára (is). Ezen nem szabad fennakadni. Mégis, sokan értetlenkednek miatta. Ami jelzi, furcsa módon — vagy talán nem is furcsa módon —, a gyakorlatban több a változás, a holnapot sejdíttető jel, mint a gon­dolkodás- és szemléletmódban. Van persze sokféle nyugtalanító mozzanata is a holnap jelenének. Ilyen nyugtalanító jel, hogy a me­gyében az év első felében mindössze három olyan be­ruházást (fejlesztést) fejeztek be, amelyek közvetle­nül a termeléshez kapcsolódnak. Két mezőgazdasági és egy ipari beruházásnál mondhatták azt az érintet­tek, készen vannak, a befektetett pénz most már ka­matozni kezdhet. A szám szerinti összes beruházás­nak ez a három a tizenöt százaléka. S ez az arány az elgondolkoztató. Ilyen arány tartóssá válása esetén ugyanis nem sokra megyünk, nem jön el az az áhított holnap. A tő­ke: tartózkodó. A cégek egy csoportjánál — főként a mezőgazdaságban •— a tulajdonváltás mikéntjére várva tartják vissza a fejlesztést szolgálható kevéske forintot. Másutt a napról napra élés kényszere feled­teti, lesz holnap is, holnapután is, akkor is élni kel­lene. Mintha a visszájára fordulna az a korábbi gya­korlat, amikor döntő volt az ún. termelő beruházá­soknak a helyzete, és mellékes az ún. nem termelőké. Az ilyen osztályozásnak semmi értelme nem volt, an­nak azonban jövőt rajzoló a szerepe, milyen mérték­ben hajlandók a termelők befektetni a holnap javára. A mai mérték akár riasztó is lehetne, ha nem tudná az ember, mennyi a bizonytalanság. Tudja. Ám a mérték még ennek ellenére is hord magában nyo­matékos figyelmeztetést: Figyelmeztetést arra, mi­előbb tiszta állapotokat kell teremteni a befektetők számára. Ami kormányzati feladat. (M) szergyár — is szerepelt, meg­próbáltunk utánajárni, ki miért került az ominózus lis­tára. Hosszas telefonálgatás után kiderült, a Pénzügymi­nisztérium nemrégiben kör­levelet küldött a vállalatok­nak, amelyben arról tudósí­totta a vezetőket, hogy szep­tember közepén Budapesten lesz egy háromnapos konfe­rencia, amelyen a vállalat- vezetők — már akik jelent­keznek — külföldi beruhá­zókkal találkozhatnak. Valószínűsíthető, hogy a cégek képviselői külföldi kapcsolatokat, esetleges tő­késtársakat keresnek, de egyelőre nincs arról szó, hogy ezeket a cégeket kiárusíta­nák, netán azért, mert a csőd felé közelednek. Erre mondhatnánk: a hír igaz, de ... H. É. Alaposan meg kell gon­dolnia magát annak, aki a privatizáció lehetőségeivel élve tehenészgazda akar len­ni. E vállalkozásnak ugyanis — a jelenlegi feltételek mel­lett — számtalan buktatója van, és a legkisebb hiba is elég ahhoz, hogy ráfizetéses legyen a vállalkozása — ez derül ki az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ két szakemberének — Keserű Jánosnak és Ta­tár Sándornak — az elemzé­séből. A vizsgálathoz alapul vett négytagú családból — a fel- tételezés szerint — hárman dolgoznak. Az eredmény azt mutatja, hogy amennyiben a család maga állítja elő a ta­karmányt, javítja a gépeket és ellátja a háztartási teen­dőket, így is csak abban az esetben boldogulhatnak, ha rendelkezésükre áll az istálló és saját pénzeszközzel is rendelkeznek. A jelenlegi Bumummt mémm Szerdán a Földművelésügyi Minisztériumba látogatott Rory O. Sulivann, a Világbanknak az a főosztályvezetője, aki a magyarországi mezőgazdasági programokért felelős, s tárgyalásokat folytatott Mándy Endre és Sárossy László államtitkárral arról, hogy a Világbank miképpen adhatna támogatást a hazai agrárgazdaság aszályhelyzetének át­hidalásához és az agrárpolitikai program megvalósításá­hoz. © A Belügyminisztériumba szerdán délután érkezett meg a legfőbb ügyész levele, amely az önvédelmi fegy­verek begyűjtéséről foglhl állást, s tartalma szerint a bel­ügyminiszteri rendelkezés két törvénnyel sincs összhang­ban. A Belügyminisztériumban tanulmányozzák a levelet, a tárca álláspontját csak ezután teszik közzé, de az önvé­delmi fegyverek begyűjtését tovább folytatják az ezzel megbízott rendőrök. @ A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium, valamint a Magyar Kulturális Kamara közös vezetőségi megbeszélést tartott a magyar kultúra jelenle­gi helyzetéről és a legsürgetőbb feladatokról. közgazdasági feltételei* mel­lett túlságosan nagy jövede­lemre nem számithanak, és — ami a befektetés életre­valóságát illeti — lényegében jobban járnának, ha évi 24 százalékos kamatra a barik­ban forgatnák meg pénzü­ket. Ám úgy-ahógy mégis­csak megélnek, viszont nem mondható ez el azokról, akik hitel fölvételével, a nulláról indítanának egy 5-10-15 tehenes farmot. A legkisebb feltételezett állomány, az 5 tehenes modell indításához ugyanis csaknem másfél millió forintra lenne szüksé­gük, 10 tehénnél már 2,9 millióra, és ha a jelenleg igen kedvezőtlen kamatfeltétele­ket vesszük alapul, igazából nem remélhetnek illő bevé­telt, jövedelmet. Az intézet szakemberei egyenesen ki­mondják: hitel fölvételével nem tud boldogulni az 5-10 tehenet tartó gazda. Har­minc-negyven állatnál, 15 év­re feltételezett 15 százalékos kamattal, már úgy-ahogy el- lennénck, ám ez már túlságo­san nagyszámú állatot je­lent, és kérdéses, hogy ilyen hitelkonstrukcióval tudnak-e élni; a jelenlegi gyakorlat azt mutatja: nem. A vizsgálódás alapján arra lehet következtetni, hogy a pénzügyi feltételeken mi denképpen javítani kell ah­hoz, hogy az eddiginél lé­nyegesen nagyobb arányban számolhasson a kormányzat a farmergazdaságok részvé­telére a mezőgazdasági ter­melésben. Egyéb kedvezmé­nyekre is szükségük van, mindenekelőtt például meg­felelő gépi felszerelésre, en­nek beszerzése ugyanis szin­tén jelentős összegeket felté­telez. A kormány Nagy Lajost, a Magyar Köztársaság Nem­zetbiztonsági Hivatalának fő­igazgatóját és dr. Dercze Istvánt, a Magyar Köztársa­ság Információs Hivatalának főigazgatóját, érdemeik elis­merése mellett, nyugállo­mányba helyezésük miatt tisztségükből 1990. szeptem­ber 18-i hatállyal felmentet­te. ★ Dr. Borpss Péter tárca nélküli miniszter szerda reg­gel az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a személycserékre a • rendszer- változásból adódó személyi konzekvenciák levonása miatt kerül sor. Az új veze­tők törvényes kinevezésére a későbbiekben történik intéz­kedés. A személycserék szer­vesen illeszkednek a depoli- tizált titkosszolgálatok meg­teremtésének folyamatába. Megjegyezte, a hozzá ha­sonlóan kellemetlen felada­tokat megoldóknak kívánja, hogy olyan úriemberekkel legyen dolguk, mint Nagy Lajos, a. Nemzetbiztonsági Hivatal és dr. Dercze István, az Információs Hivatal fel­mentett vezetője. A kormány — az új fő­igazgató kinevezéséig — dr. Simon Sándor igazgatót a Nemzetbiztonsági Hivatal, dr. Kocsis I\álmán igazgatót pe­dig az Információs Hivatal főigazgatói teendőinek ellá­tásával bízta meg. 1990. szeptember 11-i hatállyal. Magyarországra érkezett a spanyol külügyminiszter Francisco Fernandez Or­donez spanyol külügyminisz­ter szerdán a kora délutáni órákban kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érke­zett. A spanyol diplomácia irá­nyítója — előzetes program­jának megfelelően — rövid­del megérkezése után ma­gyar vendéglátójával, Je­szenszky Géza külügyminisz­terrel ült tárgyalóasztalhoz, majd a sajtó képviselőivel találkozott. Ordonez külügy­minisztert délután parla­menti dolgozószobájában fo­gadta Antall József kor­mányfő. hi aszály a cukorrépát sem kímélte „■ ' . ' XvA.víibj íj«® • ® ■ MiÉM Má A r. ári aszály a cukorrépatermés egy részét is tönkretette. A szakemberek véleménye szerint legalább egyharmoddal kevesebb hazamra számíthatnak a gazdaságok, mint egy évvel korábban. Pest megye nagy cukorrépa-termelő szövet­kezetei — az abonyi Ságvári. a tápioszentmártoni Aranyszarvas, a Uiskunlacházi Pereg —, valamint a Ceglédi Állami Gazda­ság termésüket a Szolnoki Cukorgyárba szállítják. A betakarítást szeptemberben kezdtek meg, a gyár pedig a hónap vége felé várja a cukorrépa-szállítmányokat r MÁSFÉL mim MARHÁIRA Hiteik®!nem meme»..

Next

/
Thumbnails
Contents