Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-27 / 227. szám
4 pfifftIP 1990. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK AGGÓDNAK A TANÁCSI DOLGOZÓK Levél a miniszterhez A tanácsi dolgozók aggodalmát talán enyhítette, s helyzetüket megszilárdította volna, ha a közszolgálati törvény még a választások előtt a Parlament elé kerül. Sajnos most már biztos. hogy erre semmi esély — azaz szeptember 30-án. Az alábbiakban azt a levelet közöljük, amelyet a Pest Megyei Tanács apparátusának szakszervezeti bizottsága intézett dr. Horváth Balázs belügyminiszterhez. és a szakszervezet közötti megállapodás szabályozza majd. A közszolgálati szakszervezet kidolgozta ezzel kapcsolatos elképzeléseit, amit a központi vezetőség jóvá is hagyott, a kormány azonban eddig még nem foglalkozott vele. A tanácsi dolgozók véleménye is megoszlik a kérdésben. Többségük úgy ,véli, hogy ebben a feszült, átmeneti időszakban nem lenne elfogadható módszer a munka- beszüntetés. Egyébként tavaly — amikor az egészségügyi dolgozók tüntetést szerveztek az Országház előtt — a közszolgálati szak- szervezet is meghirdetett egy tiltakozó gyűlést, amellyel a tanácsi dolgozók helyzetére szerettük volna íelhivni a figyelmet. Erről az ország ösz- szes tanácsi alapszervezete tudott, de olyan kevés vállalkozó akadt a tüntetésre, hogy zet a tagság védelmében? — kérdeztük a fentebb közölt levél kapcsán Horsik Józsefet, a Közszolgálati Szakszervezetek Alapszervezeteinek Pest Megyei Szövetsége titkárát. — Szakszervezetünk elnöksége már a köztisztviselői törvény koncepciójának megjelenésekor állást foglalt. Módosító javaslataink egy része meg is jelent a törvénytervezetben. Külön kértük, hogy a jogszabály a -választások napjával lépjen életbe, vagy például azt is, hogy a köztisztviselők pót- szabadságot kaphassanak. 9 Mindezek valóban bekerültek a tervezetbe, ám a törvényt nem tárgyalta a Parlament. — Nagyon szerettük volna, ha az Országgyűlés szeptember 31-ig törvénybe iktatja a jogszabályt, azonban a véleményünket azzal küldtük meg a Belügyminisztériumnak, hogy ha később kefül is a törvény a képviselők elé, akkor is visszamenőleg, szeptember 30-ával lépjen hatályba. Egyébként a Belügyminisztériumban is ez az álláspont, ami azért reményekre jogosít bennünket. Amennyiben ez mégsem így történik, akkor a' jelenleg érvényben lévő jogszabályok, valamint a Munka Törvény- könyve alapján képviseljük a tanácsi dolgozók érdekeit. Nemrégiben kiadtunk egy útmutatót, amely a munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos szakszçrvezeti hatásköröket tartalmazza, és kértük a szakszerevezeti titkárokat, hogy ezeknek mindenütt szerezzenek érvényt. 9 Nem gondoltak arra, hogy hatásosabb eszközökkel, esetleg munkabeszüntetéssel hívják fel a figyelmet a közszolgálati törvény fontosságára? — A jelenlegi közigazgatási szervezetre nem vonatkozik a sztrájktörvény. A jogszabály szerint a tanácsi dolgozók munkabeszüntetésének lehetőségeit egy külön, a kormány szégyelltünk volna annyi emberrel kivonulni a Parlament elé. összesen talán 200-300- an, ha jelentkeztek, ebből úgy 60 volt Pest megyei. # Hogyan tudja megvédeni tagjait a szakszervezet, ha a választások után esetleg mégis . az utcára kerülnek néhányon? i — A miniszterelnök, a bel- ügyminiszter és a közigazga- tási államtitkár nyilatkozatai i garantálják, hogy a rendszer- i váltás a tanácsoknál csak a I vezetőket érinti, az appará- l tust nem. Tanácsi szakembe• rekre a jövőben is szükség ■ lesz. ’ Nem mondhatom azt, hogy ha valakit az utcára aktinak tenni, azt nem tudják, elbocsátani, mert nem lenne igaz. A szakszervezet a jelenlegi jog■ szabályban megfogalmazott • lehetőségek alapján tud vé- '. delmet nyújtani. A dolgozók számára biztosítani kell a törvényben előírt felmondási időt s az ezalatt járó béreket, illetve pontosan meg kell fogalmazni a felmondás okát. Mondvacsinált indokokkal senkit nem lehet elküldeni, s ha szükséges, a bíróságig is elmegyünk. KÉPSZERŰ A TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT Gyógyítás megelőzés A szakemberek 1988-ban dolgozták ki a megyei szintű egészségmegőrzést programot, amelynek célja, hogy a Pest megyében élők egészségi állapotának romlását mérsékelje, hosszabb távon pedig megállítsa. A program jelentőségét felismerve a megye valamennyi városi tanácsa és a községek többsége is kidolgozta saját egészségvédelmi koncepcióját. Több településen — például Százhalombattán, Vácott, Szi- getszentmiklóson, Cegléden — alapítványt hoztak létre erre a célra. Zsámbék országosan is úttörőként bekapcsolódott a nemzetközi „Egészséges Falu” mozgalomba, s azóta Gyál és Visegrád is jelezte, hogy szintén csatlakozni kíván. Az „Egészséges Magyarországért” akcióban a megye 8 városa és 19 községe vesz részt. Az elmúlt időszakban új egyesületek, klubok, szövetségek alakultak, s az egyházak is nyíltan segíthetnek a gondok megoldásában, míg a Tisztelt Miniszter Űr? Az új kormány megalakulása óta a sajtóban megjelenő, a rádióban és a televízióban elhangzó nyilatkozatok szerint mind a kormány, mind a Belügyminisztérium igényt tart a tanácsi dolgozók munkájára. Tudni szeretnénk, hogy vajon 1990. szeptember 30-a után is hasonló álláspontot képvi- selnek-e, mivel az eddig tett intézkedések az apparátusok további fennmaradását nem segítik elő. Konkrét ígéretet kaptunk arra, hogy a közszolgálati törvényt a Parlament szeptemberi ülésszakán tárgyalni fogja, erre nem került sor. Tisztában vagyunk azzal, hogy a képviselők országos jelentőségű kérdésekben foglalnak állást, de az is lényeges, hogy szeptember 30-át követően az állampolgárok helyi ügyeit milyen apparátus intézi. Azok a tanácsi dolgozók, akik még nem váltak meg munkahelyüktől, azzal a tudattal végzik a helyhatósági választásokkal kapcsolatos feladataikat, hogy október 1-je ritán esetleg munkanélkülivé válnak. Egy, már hatályban lévő közszolgálati törvénnyel ennek az állapotnak a kialakulása elkerülhető lett volna. Nagyobb kitartást és talán némi biztonságérzetet is adott volna, ha a Miniszter Ür, ígéretének megfelelően a rendőrségen túl a tanácsokra is szán egy kevés időt. A kialakult helyzeten esetleg javítana, ha a tanácsi dolgozók munkaviszonyának kérdését szeptember 30-ig valamilyen formában rendezné. Szeretnénk ezt annak a több ezer tanácsi dolgozónak a nevében kérni, akiknek az államigazgatási munka nem politikát, hanem kenyeret jelent. Üdvözlettel: Szaszovszky Ferenc szb-titkár ★ 9 Mit tett, illetve mit tud tenni a jövőben a szakszerveTANACSTE5TULET HELYETT KÖZGYŰLÉS Változik a megye szerepköre Körzetek Az önkormányzati törvény október 1-jével lép hatályba, ám a tanácsok egyes szervei az átmeneti időszakban is tovább működnek. A szavazás után a településeken megvá- jgjç lasztott önkormányzati képviselő-testületeknek 15 napon tani. Ezért valószínű, hogy a megyei közgyűlés létrehozására, illetve az első ülésre novembernél előbb nem kerül sor. A megyei közgyűlés alakuló ülésén választja meg elnökét és alelnökét, s kiírja a pályázatot a főjegyzői állásra. A közgyűlésnek lesz egy úgynevezett önkormányzati hivatala, melynek fő feladata a testület zavartalan munkájának biztosítása. Szervezési és jogi feladatokat lát majd el, s funkciói közé tartozik a megyei intézmények — egyes kórházak, iskolák — fenntartása és ellenőrzése, a megyei tulajdonnal való gazdálkodás. A mostani megyei tanács szakembereinek egy része itt találhat állást. hagyományos társadalmi szerveretek egy része felbomlott, vagy elvesztette bázisát. A pénzügyi nehézségek miatt a gazdálkodó szervezetek szinte egyáltalán nem tudtak segíteni az egészségmegőrzési program végrehajtásában. Az egészségügyi, lelki és szociális problémák összefüggését már régen felismerték, de a közös „gyógyítás” csak az utóbbi években kezdődött el. Családsegítő központok alakultak Érden, Vácott, Kere- pestarcsán, Cegléden, Nagy- kátán, Szigetszentmiklóson és Gödöllőn. Ugyancsak Pest megyében sikerült kiépíteni az ország legjelentősebb nevelőszülői hálózatát. A gödöllői családóvó nyári egyetem kurzusai segítik a szakemberek továbbképzését, s a zsámbéki Tanítóképző Főiskolán megindult a családgondozók, szociális munkások intézményes képzése. Több helyen megkezdték a megyében az egészségnevelés iskolai oktatását, Budaörsön, Monoron, és Pécelen modellként bázisiskola is működik. Külön ifjúsági tanácsadókat hoztak létre Budaörsön, Dunakeszin, Gödöllőn, Cegléden és Vácon. Egyre többen ismerik fel, hogy milyen nagy érték is az egészség, s alakulnak a különböző öntevékeny csoportok, egyesületek. Az előző évekhez képest megnőtt -azoknak -,-a száma, akik fogyókúrás, antialkoholista vagy dohányzásról leszoktató klubokba járnak“ s népszerűek a természetgyógyászattal, akupunktúrával, relaxációval foglalkozó tanfolyamok. Mindezen örvendetes tendenciák ellenére sajnos tény, hogy az utóbbi két évben a gazdasági nehézségekkel párhuzamosan tovább nőtt az egészségügyi és lelki gondokkal küzdők száma. VÁLASZTÁSI SAROK Szavazás tízezer fölött A 10 000-nél nagyobb lélekszámú településeken a szavazás az úgynevezett kétszavaza- tos választási rendszer szerint történik. Itt a helyi képviselők felét egyéni választólterületekben, másik felét a pártok, társadalmi szervezetek által állított listákon választják. Minden település több, törvényben meghatározott számú egyéni választókerületre oszlik, melyek pontosan körülhatárolható területet jelentenek. Egy-egy választókerületben annyi jelölt indul, ahányon elnyerték az itt élő választók 1 százalékának ajánlását. így ritkán bár, de előfordul, hogy a szavazólapon egy jelölt neve szerepel, gyakoribb azonban az, hogy ábécésorrendbe szedett több névvel találkozik a választó. A jelöltek neve mellett szerepel párthoz, társadalmi szervezethez, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozásuk vagy független jelöltségük ténye. A választó a név mellett lévő körben elhelyezett, két egymást metsző vonallal voksolhat a jelöltre. Fontos, hogy ezt az apró jelzést a szavazólapon akkor is végezze el, ha csupán egy jelölt van, és őt kívánja képviselővé választani. A listás szavazás nem isme- t retien a választók előtt, hiszen ; az országgyűlési választások ■ alkalmával már találkoztak a ■ pártlistás szavazólapokkal. A ■ szeptember 30-i választáson azonban nemcsak pártok, ha■ nem olyan, cégbíróság által ■ bejegyzett társadalmi szerveze- tek is állíthatnak listát, ame■ lyek a törvény által előírt számú (megyénkben 2 vagy 3) ■ egyéni választókerületben je■ löltet indítottak. Az is előfor- - dúlhat, hogy a listás szavazó■ lapon közös listával találkoz■ nak, melyet több párt, illetve I társadalmi szervezet együtte- > sen indít. A listát állító szervezetek ■ maguk dönthették el, hogy : hány személyt indítanak listájukon. A szavazólapra azonban csak az első 5 jelölt neve kerül fel. Ebben az esetben ugyanis a választó nem a listák jelöltjeire, hanem a listaállító szervezetekre szavazhat, közülük választja a hozzá legközelebb állót. A listás szavazólap a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a pártok, társadalmi szervezetek nevét, jelvényének lenyomatát. A szavazó az általa támogatott listára a párt neve melletti körben elhelyezett, két egymást metsző vonallal szavazhat. Vannak a szavazásra vonatkozó általános szabályok, melyek felidézése talán nem haszontalan. A választójog gyakorlása a választópolgárok szabad elhatározásától függ. Szavazni csak személyesen, a választóhoz eljuttatott értesítőn szereplő szavazóhelyiségben lehet. A szavazókor területén belül lakóhellyel rendelkező választópolgárt, aki egészségi állapotánál fogva mozgásában gátolva van, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a vándorurnával, és a titkosság követelményének betartása mellett szavazását lehetővé teszi. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, vagy a szavazásban testi fogyatékossága akadályozza, más választópolgár, illetve a szavazatszámláló bizottság két tagja együttes segítségét igénybe veheti. belül meg kell tartaniuk első, alakuló ülésüket. A törvény szerint ekkor írják majd ki a pályázatot a jegyzői állás betöltésére. Nagyon szerencsés lenne, ha a képviselők ugyanezen alkalommal kijelölnék azt a három küldöttet, akiket a megyei közgyűlést megválasztó ülésre kívánnak delegálni. A nagy városoktól a legkisebb falvakig mindenünnen három tagot küldenek az újonnan létrejött testületek. A jogszabály előírása szerint két delegáltnak kell képviselőtestületi tagnak lennie, a harmadik küldöttként bárkit megválaszthatnak a képviselők, s bármelyiküket jelölhetik megyei közgyűlési taggá. Pest megyében összesen 132 település található, ez 546 küldöttet jelent. Dr. Petrik János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára elmondta: van lehetőség arra, hogy a közgyűlés tagjainak megválasztása körzetekben történjen. Ez azért ésszerű, mert a közeli községek, városok lakói valamennyire talán ismerik egymást, s így a választás tudatosabban történhet. Pest megyét előreláthatóan 8-10 körzetre osztják — természetesen minden körzetben pontosan tudni fogják, hány embert választhatnak. Az országban tízezer lakost képvisel egy közgyűlési tag, tehát a Pest megyei közgyűlésnek összesen 96 tagja lesz. A körzetek számáról és beosztásáról még ezen a héten döntenek. Elképzelések Közgyűlés Szinte biztos, hogy több településen nem sikerül elsőre megválasztani a képviselő-testületet vagy a polgármestert, s második fordulót is kell tarBudapesti központtal jön létre a Köztársasági Megbízotti Hivatal, amelynek illetékessége Szolnok, Nógrád és Pest megyére terjed ki. Feladata a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének ellátása. Bizonyos ügyekben elsőfokú hatóságként, meghatározott körben pedig másodfokúként működik, s koordinációs munkát is végez. Az országban nyolc ilyen hivatalt hoznak létre, élükre a köztársasági elnök nevezi ki a köz- társasági megbízottakat. Itt ugyancsak szükség lesz jó szakemberekre. Az önkormányzati törvényben nem szerepel ugyan, de több minisztérium is tervezi. hogy kialakítja saját, dekon- centrált szerveit, azaz megyei és körzeti szintű szervezeteket hoz létre. (Például az Országos Építésügyi Hivatal alakít Pest megyei szervezetet is.) Ezek a hivatalok szintén bővítik az elhelyezkedési lehetőségek számát. Az oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Kecskés Agnes Rádiófigyelő Kiszorítósdi. Hányszor kell feltépni a regi sebeket, még be sem Kyégyulhattak igazán, s amelyeket állítja Papp István, Gödöllő varos volt tanácselnöke — most magánvállalkozó, egy dunakeszi nusbolt tulajdonosa, méltatlanul szenvedett el. Az év elején lezajlott politikai csatározások részeként ahogy a műsorban felidézték, a Parlament egyik januári ülésén Hámori Csa» ba felszólalását, aki szerint megkezdődött a közigazgatás szétzilálása. Roszik Gábor erre úgy válaszolt akkor: Nem igaz, hogy az MDF követeli a gödöllői tanácselnök visszahívását. Papp István jelentette be a lemondását, majd meggondolta magát. Pró és kontra többen megszólaltak a riportban, köztük Vitz Ferenc gödöllői húskereskedó, aki úgy veile, azt tartották Papp István hibájának, hogy kommunista volt. Papp István ma azt állítja: nem az okozott benne törést, hogy ismét fizikái munkát kell vegeznie, hiszen eredeti szakmája szerint lakatos szakmunkás. Ila Gödöllőn keresett volna állást, tálán fel sem veszik. Bárhol azt mondhatjuk rá: ejtőernyős. Maradandó nyomot az hagyott benne. hogy azután, amikor megállapodásban tettek hitet a varos vezetésének stabilitása meilctt, mégis visszahívást kezdeményeztek ellene. Érdemek, vádak. Annak idején lapunkban részletesen beszámoltunk a történtekről. Dr. Gémes! György sebészorvos kemény szavait idézhetnénk fel, aki most polgármesterjelölt. Polónyi Péter nyugalmazott múzeumigazgató, a Pro Gödöllő Társaság egyik vezetője azt mondta: — Meghatott, hogy most húst darál, pedig ennél többre képes. Megszégyenítőnek tartom, hogy az a párt, mennek magam is alapítója voltam, éllovasa lett az ellene indított hajszának. A döntést rá kellőit volna bízni a választópolgárokra. Papp István még mindig reménykedik: lesz még olyan idő, amikor a város élén eltöltött hét évét az eredményeivel és hibáival együtt korrektül fogják megítélni. K. T. I. ¥ Sokszor esett már szó az önkormányzatok fórumában a helyi tanácsok dolgozóinak bizonytalan helyzetéről, jövőjéről. Kevesebbet foglalkoztunk viszont a megyei apparátus munkatársainak sorsával, illetve azokkal a változásokkal, amelyek előtt most áll a megye tanácsa.
