Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-26 / 226. szám

1930. SZEPTEMBER 26., SZERDA 5 ÁTNYÚLTAK A FEJÜK FÖLÖTT Jogorvoslatra váró érdi kisgazdák Két dokumentummal reflektál a szeptember 12-í Érdi Hír­lapban megjelent rövid közleményre a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt helyi szervezetének megbízott fő­ügyésze — Rácz Ottó —, s a városi szervezet elnöke — Cser- vinska Ferenc. — Az előzmény a „Segítséget várnak” feleimmel s „Ügyvivő testület” főcímmel megjelent híradás tartalma: „A Független Kisgazdapárt érdi szervezete szeptember 7-i ülé­sén — Dragon Pál megyei elnök, országgyűlési képviselő is részt vett — megállapodás született. Mégpedig a megyei veze­tés és a helyi szervezet között arról, hogy a helyhatósági vá­lasztások hatékonyságáért a két érdi szervezet irányítását egy háromtagú ügyvivői testületre bízza. Az ügyvivői testület tagja lett választás alapján —• a tagság egyetértésével — Csibrák Ist­ván, Néhlicli Károly és Darócz Ferenc. Az FKgP eután azt kéri támogatóitól, hogy hatékony közreműködésükkel segítsék az ügyvivők munkáját.” Minden különösebb hátsó gondolat, részrehajlás nélkül adott lapunk különkiadásában helyet a közleménynek. Ám hogy párton belül érdekeket sért, sérthet az ügyvivői tes­tület életrehívása, arra ál­munkban sem gondoltunk. Ám a tájékoztatás, s az Írásban el­juttatott közlemény az ellen­kezőjéről győzi meg a kívül­állót. A bevezető mondat mindjárt így hangzik: „Az érdi Függet­len Kisgazdapárt nevében megjelent szöveggel a törté­nelmi múltú FKgP vezetősége nem tud egyetérteni.” A kro­nológiai sorrend szerint 1990. augusztus 24-vel a pártalap- szervezet etikai bizottsága Dá­niel Mihály titkárt, Kerék­gyártó László tagot, Prepeli- czay Istvánné alelnököt párt- politikai tevékenységükből fel­függesztette, s elindította elle­nük a vizsgálatot. Mégpedig azzal az indokkal: „mert a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az 1990. szeptember 30-i helyhatósági képviselő listás jelölésnél kü­lönféle manővereket a maguk javára felhasználva, valamint idősebb párttagjaikat semmibe véve igyekeztek azok tekin­télyét aláásni.” A beavatkozás eilen tiltakoztak Ezt követően egy hét múl­va Dragon Pál, az FKgP Pest megyei elnöke három embert küldött Érdre a központból el­beszélgetésre az érdi alapszer­vezethez. Ezen az etikai bi­zottság tagjai. Dániel Mihály és Rácz Ottó megbízott helyi pártügyész volt jelen. Ahogy fogalmaznak : „úgy látszott, a központi emberek megértettek minket, s kértük, hogy ne avatkozzanak az alapszervezet belügyébe.” Egy pár nappal később az alapszervezet elnö­ke — Cservinska Ferenc — a sóskúti gyűlésen kérte Dragon Pál elnököt, „ne avatkozzanak be”. De úgy látszik, hiába. Az ügy folytatódott szeptember 7-én. amikor egy nappal előbb datálódott levélben értesítet­ték a kisgazdákat f ..A megyei vezetőség által kitűzött fegyel­mi tárgyaláson a szervezet he­lyiségében jelenjenek meg. Ugyanis az ügy kivizsgálását a megvei vezetőség saját ha­táskörébe vonja.” Törvénysértésnek minősítik A kisgazdák tájékoztatása szerint a jelzett időpontban a párt tagjai közül „történelmi múltú hat fő és a polgári ta­gozat részéről tizenhármán je­lentek meg. valamint Dragon Pál és öt kísérője. „Mi határozottan tiltakoz­tunk mindenféle beavatkozás ellen, ennek ellenére meg­hallgattuk az öt hozzászólót s Dragon Pált is. Amikor a tényállást igyekezett össze­foglalni, a helyi szervezet megbízott -ügyésze, a megyei szervezőtitkár, Herczeg Ferenc közbekiáltott: ez nem ide tar­tozik. Ebben a pillanatban félbeszakadt az ülés, s ott ma­radt a polgári tagozat tizen­három tagja. Dragon Pál ek­kor felfüggesztette azegész vezetőséget,. és háromfős., ügy­vivői testületet jelölt ki a hi­vatalos ügyek intézésére. ..Ter­mészetesen ezek is a polgári taeozathoz tartoznak, s a ko­rábban felfüggesztett három fő is közöttük volt. Erre mondta Dragon Pál: a határozatot megszavazva, a tagokkal egyetértésben hozta az írásos döntést.” Ezek után állítják az érin­tett kisgazdák a párt elnöké­vel. a párt megbízott ügyészé­vel együtt, a megye súlyos tör­vénysértést követett el, ami­Csökkenf munkaképességűek Kenyéradójuk maszek is lehet Nehezebb idők járnak, s mint érzékeny jelzőberendezés, ezt a tényt közvetíti a szociális problémák — köztük a végze­tesen komoly ügyek — gyara­podása. S bár a rehabilitációs munkahelyeken foglalkozta­tottadra nem mondható, hogy periferikus élethelyzetbe ke­rültek, jövőjük biztonsága, ke­nyérkeresetük biztosítása fo­lyamatos törődést igényel az arra illetékesektől. Az egészségükben megvál­tozott, ötvenszázalékos mun­kaképességű, tartós munkára nem alkalmas dolgozókról két­irányú a gondoskodás. Egy­részt a vállalatok mindegyiké­nek védömunkahelyet kell lé­tesítenie ez három százalé­ka az összes munkahelynek —, vagy ha ezt nem teszi, úgy a központi rehabilitációs alapba van befizetési kötelezettsége. Másrészt, ha a vállalat nem tudja alkalmazni a csökkent munkaképességűt, akkor az il­lető elhelyezéséről a tanács gondoskodik, természetesen a rehabilitációs bizottság igazo­lásával. Ezen igazolás alap­ján az illető jogosult lehet a társadalombiztosítási ellátás­ra, az átmeneti vagy a rend­szeres szociális járadékra. E kérdések eldöntésére városi szinten került sor eddig, de ez új önkormányzatok meg­alakulásával e téren is bizony­talanná vall a helyzet, kérdés, hogyan alakul majd mindez a községekben? Pest megyében is időről idő­re áttekintik e réteg helyze­tét. Az arra rászorulók itt is a védőmunkahelyeken, illetve a tanácsok által biztosított szo­ciális foglalkoztatókban tevé­kenykednek. Ez utóbbiból hat van a megyében, s 740 bedol­gozó szociális foglalkoztatot­tat tartanak nyilván, azok szá­ma pedig, akik a telephelye­ken äolgoznak, s a munkabér­nyilvántartásban szerepelnek, 725. Még létezik egy harmadik forma is, amely a csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatási gondjait hivatott enyhí­teni. Ezek a célszövetkezetek, célszervezetek, amelyek a re­habilitációs alap megpályázá­sával jönnek létre. Kettő ilyen van a megyében: Vácott, a Du- namenti Tsz, illetve a csömöri összefogás Ipari Kisszövetke­zet. S hogy milyenek a jövőre vonatkozó elképzelések? Nyit­va áll az út a magánszemé­lyek előtt is, akik ugyancsak megpályázhatják az alapot; s bizonyos adózási előnyök is megilletik mindazokat, akik munkát adnak a rászorulók­nak. Célszervezetekké is ala­kulhatnak: ezt azonban a szo­ciális foglalkoztatóknak ala­posan meg kell fontolniuk: mindig mérlegelve a helyi igé­nyeket és viszonyokat. — vé — kor beavatkozott a helyi szer­vezet belügyébe. Megtoldják a minősítést azzal is, hogy eme lépés pártalkotmány-ellenes. Mert nem várták meg az alap­szervezet döntését; s ha a fe­gyelmi alá vont tagok panasz- szal élnek, akkor másodfokon tárgyalhatják az ügyet. Az már csak természetes, hogy a történtek után zűzavar keletkezett a pártlista állításá­nál is. Az érdi városi válasz­tási bizottságnál szeptember 10-én a pártlista nyilvántar­tásba vételét kérték. Ennek előfeltétele, ahogy ismert, az volt, hogy legalább három egyéni jelöltet állítsanak, s az ajánlószelvények hitelesítve legyenek. Ennek megfelelően a pártlistát lü-én reggel lead­ták. Már délután kilencen nyi­latkoztak a jelölés elfogadásá­ról, úgy az egyéni, mint a lis­ta kitöltve, aláírva leadásra került. A polgári tagozat vi­szont csak 11-én kezdte meg a felsorolt procedúrát. A választási bizottság nyi­latkozata ugyancsak szeptem­ber 11-én délelőtt 10 órakor (Rácz Oltó): „a mi listánkat nem nyitja meg, mert a má­sik szárny már mindent rend­ben leadott. A listánk nyil­vántartásba vételét megtagad­ja.” Rácz Ottó: — Teljesen ért­hetetlen módon járt el Palo­tás Zoltánné dr., a választási bizottság munkacsoport-veze­tője. Ekkor készült egy há­romoldalas jegyzőkönyv, amelyben immár nemcsak szó­ban, írásban is megtagadta a lista átvételét. Ha a bizonyí­tékok összegyűlnek, megtesz- szük a bíróságnál a szükséges lépéseket... Nem indulnak a választásom No de érkezett Érdre egy átirat í's Dragon Páltól? Vagy tévednék? — Tudomásunk van arról, hogy Dragon Pál átiratban ér­tesítette a bizottságot: „a le­gitim listás Dániel csoportja a hivatalos”. Természetesen a jogorvoslati lehetőséggel is él­tünk, területi bizottsághoz, megyei bírósághoz, az FKgP országos politikai bizottságá­hoz is fordultunk. Az utóbbi a parlamenti ülés miatt hu­szonnégy órán belül (mert csak akkor lett volna értelme) nem tudott az üggyel foglal­kozni. S mi történik most? A kérdés címzettje Rácz Ottó megbízott pártügyész: — írásban közöltük a vá­lasztási bizottsággal, hogy egyikünk sem indul a válasz­táson. Tehát Kovács Béla. Be- hán Sándor, Magyar Mihály, Tóth Gyula, Cservinska Fe­renc. Rácz Ottó, Rácz Ottóné, Szenthe Tibor töröltette ma­gát. ~k A történet minden bi­zonnyal nemcsak a toliforga­tónak tartogat tanulságot. Ta­lán a kisgazdák is elgondol­kodnak azon, hogy egyfajta pártszakadással, kettéválással nem célszerű az ügyeket in­tézni. Különösen nem jöhet jól nekik a választási kam­pány kellős közepén. Persze ők tudják. De valahogy úgy tűnik számomra, az alapszer­vezetek önálló életet akarnak élni. Nem ők az elsők, akik­nek ez a vesszőparipájuk — mégpedig teljes joggal! A MyárádfóB őQű kiBoméíerre nyugairts Dány-szentkirályi fcszekrakók A Nyárád nevet két égtájon is jegyzik. Nálunk Veszprém megyében egy községet, odaát Erdélyben két folyócskát ne­veznek így, az egyik a Nyuga- ti-Érchegységből a Bánatba tart, a másik a Görgényi-hava- sokból indul útnak s a Maros­ba folyik. Valahol Szászrégen aialt. írom ezt azért, mert a Dány- Szentkirályban letelepedett székely menekültek azt állít­ják, a falu mögött elsettenkedő Tápió-patak, s a mögötte ma­gasodó Gödöllői-dombság jó­voltából a táj sokban hasonlít az erdélyi Nyárád menti lan­kákhoz. Hogy végül is melyik Nyárádra gondoltak, azt kísé­rőm, Gódon András tanácselnök nem tudja. Azt viszont igen, hogy Tamási Áron, Nyirő Jó­zsef és Sütő András földijei szerfölött jól érzik magukat a Tápió menti községben. Dány régi település, már az 1272-ből datált Boldog Margit- legenda is megemlékezik ró­la, illetve egy Benedek nevű dányi férfiról. Dány-Szentki- rály viszont még ma sincs a térképen, a Dánytól négy ki­lométerre fekvő település ko­ronauradalmi tanyaközpont volt régen. — Tiz-tizenöt család lakott itt, az egykori cselédség le­származottai — mondja az el­nök. — A ’80-as évek közepén kértük a Pest Megyei Tanács­tól, hogy nyilvánítsák tartósan fejlesztésre alkalmas település­nek, mivel csak így adhattunk ki itt építkezési engedélyt a fiatal házasoknak. Mire a jóváhagyás megjött, és pénz is lett hitelre, mások is beneveztek a telekigénylők közé. Az erdélyi menekültek. Nem véletlenül. Honnan is tudhatta egy csomafalvi vagy kézdivásárhelyi világgá sza­ladt góbé, hogy merre van Dány Magyarországon? — Béres János lelkész úr már hosszú évek óta tart in­tenzív kapcsolatot a Gyergyó- szentmiklós környéki széke­lyekkel. Amikor elkezdődtek a csoportos kivándorlások, ő jött el hozzánk és a dányi Magvető Tsz-hez, hogy közbenjárjon a menekültekért. Nem vitás, a tanács és Béres úr mellett a legnagyobb érdem a téesztagságé. Megszavazták, majd kihasítotto.k kétszázszor kétszázötven négyszögöles tel­ket a közös földből. Ezen épít­keznek a dányiak és itt rak­nak fészket a székelyek. Erre sem volt még példa. — És milyen olcsón. Egy te­lek ára 60 ezer forint, s még ezt sem kellett készpénzben le­tenni. A megyei tanács 4,4 mil­lió forintot utalt át a mene­kültügyi alapból, ebből 100 ez­ret adtunk gyerekenként, vagy ahol nincs gyerek, egy házas­párnak. A pénz egy részét nem kell visszafizetni, a többit hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönként törlesztik. Dány-Szentkirály kialakítása három etapban zajlik. Az első menetben 24 ház készül el. né­hányba már be is költöztek a tulajdonosok. — Azért csak huszonnégy, mert ennyire futotta a víz- és villanyhálózat. A második lép­csőben újabb 45 telket osztunk ki, mire ezeken isj áll a fal, meglesz az új villany- és víz­vezeték-hálózat. Az erre szánt 6,5 millió forintot már meg is kaptuk a megyei tanácstól. A második ütem házaiba jövő tavasszal lehet majd be­költözni, ezzel egy időben indul az ütemterv utolsó szakasza. — Jövő nyár elején parcel­lázzuk a kis erdő és az ország­út közti kaszálót. Ha az Isten is úgy akarja. 92 végéig mind a 250 ház állni fog —, bizonygat­ja kísérőm magabiztosan. Hangjában nyoma sincs aggo­dalomnak, elbizonytalan- kodásnak, pedig rövidesen itt van a megmérettetés ideje. — Dehogy aggódom! Mitől féljek? Rám nem mondhatják hogy jöttment vagyok, a Gó­don név az egyik legrégebbi a dányi matrikulákban. Az öre­gek ismernek kölyökkorom- ból, a középkorúak velem gye- rekeskedtek, a fiatalok nagy többsége meg tanítványom volt. 1967—85 között tanárja' és igazgatója voltam a helyi is­kolának. Ha nem választanak meg polgármesternek, vissza­megyek a tanügybe. A voksok számát még nem tudni, azt viszont igen, a szentkirályi fészekrakásra fel­figyeltek a Lajtán túlis, Dányban gyakori vendég égy Ernst Hauseder nevű úr. Ez a Hauseder úr nem más, mint egy Svájcban székelő nemzet­közi szervezet magyarországi rezidense. A szervezet ma­gyarra lefordított elnevezése Barátságfalu Szervezet. Huma­nitást, pacifizmust, lelkiisme­reti szabadságot és barátságot hirdetnek, s kivált a kistele­pülések közti kapcsolatokat próbálják elősegíteni. A szer­vezet jelen van Svájcban, Olaszországban, az NSZK- ban, Ausztriában és Magyar- országon. Alaptézisük: segíte­ni, de nem pénzzel! Ötlettel, szóval, tervekkel, tanulmá­nyokkal — tehát szellemi ter­mékekkel. Ezentúl, mint Szentkirály esetében is, két kamion segély érkezett az er­délyieknek címezve. Fúró-, csi­szoló- és betonkeverő gépek, áramfejlesztő generátorok, rengeteg kéziszerszám, sőt, ráadásként még az egyik ka­miont is itthagyták. Mindezt az osztrák „sógorok” küldték, azok leszármazottjai, akik Mária Terézia idején ugyan­csak nem szívelték a rezgelö- dö lófő székelyt. Nem kétséges, a góbék nyertek a lakóhelycserével. De mit nyert Dány az új hon­foglalókkal? — Mindenekelőtt a nemzet­közi megbecsülést. Manapság több szó esik rólunk a külföl­di, nyugati sajtóban, mint amennyit valaha is írtak ró­lunk Magyarországon. Példa rá, itthon csak egy hírre futot­ta: 32 csomafalvi gyerek nya­ralt nálunk a községben. Ugyanerről riportban számolt be az egyik bécsi lap. Komoly nyereség, hogy a már itt lakó erdélyiek zöme kiváló szakmunkás, de van köztük jónevű agrármérnök és tehetséges képzőművész is. Reméljük, egyikük sem fogja majdan megbánni, hogy a Tápió mentén, telepedett le. Tamási Ábelje átkelt az Óce­ánon, hogy Nyugatra érjen. A nyárádi székelyek csak 600 kilométert utaztak nyugat fe­lé a biztonság reményében, Ábel visszajött Amerikából, mert nem tudott gyökeret ver­ni. Sütő Ferenc, Sánta Albert és a többiek aligha mennek már vissza Erdélybe. Hacsak nem vendégként. Matula Gy. Oszkár Az ingázók nem tévednek el Hagyományos, de hasznos Űj utastájékoztató rend­szert építettek ki Budapesten a Józsefvárosi vasúti pálya­udvaron. Igaz, ez nem olyan modern, távirányítható, mint amilyen a Keleti pályaudva­Hajdúsági cukor  kabaiak tizenegye Nyolcvan-nyolcvanöt napos­ra tervezi a kábái Hajdúsági Cukorgyár a cukorrépa-feldol­gozási kampányt. A rendkívü­li aszály miatt ugyan a várha­tó 600 ezer tonna répa helyett csak 500 termett a gyár 13,5 ezer hektáros termőkörzeté­ben, de cukortartalma maga­sabb a vártnál. Az új hajdúsági cukor a jö­vő héten kerül az üzletekbe, s a kabaiak szerint nem kell cukorhiánytól tartani. Október 1-jétől azonban 11 százalékkal emeli termékeinek termelői árát. ron van, mégis örül az utazó- közönség. Az új megoldás sze­rint az egy-egy vágányról na­ponta kigördülő valamennyi vonat indulási idejét, illetve a célállomásokat mutatják a táblák. Ha valamilyen okból másik vágányról indítanak egy-egy szerelvényt, az ingá­zók nem tévednek el, nem szállnak fel megszokásból számukra idegen vonatra. Egy szépséghibája azért van az új tájékoztatási rendszernek: nincs a vágányok végén óra. El kell gyalogolni a főbejárat fölötti órához. A. L. A. AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS JELÖLTJEI RÁCKEVE polgármesterjelölt jei : dr. Keyha Tibor (MDF—FKgP— KDNP), dr. Kulcsár István (füg- getlen). Ráckeve kislistás képviselőjclöll- jei: dr. Bécsi László (független), Bukovszky István (MSZP), Detrich László (független), Erdős Bálint (független). Fehér Béla (függet­len), Fekete Tibor (független), dr. Fodor Cecilia (MDF—FKgP— KDNP), Forgács János (MDF— FKgP—KDNP), Gagyi József (füg­getlen), Ga való vies Gábor (függet­len), Iványos László (független), Kenessey György (MDF—FKeP— KDNP), dr. Keyha Tibor (MDF— FKgP—KDNP), Kéri Mihály (MDF)« Knapik István (független), Krum- pach József (MDF—FKgP—KDNP), LeidI Tiborné (független), Molnár László (független), Nagy lnne (független), Nagy Iván (függet­len), dr. Novak Jenő (MDF—FKgP —KDNP), dr. Papp Gáspár (füg­getlen), Pécsi Gyuláné (független), Podruzsik Sándor (MDF—FKgP— KDNP), Sári Lajos (független), Si­mon László (MDF—FKgP—KDNP), Solti János (független), Sotonyi Tiborné Fábry Zsuzsanna (SZDSZ —Fidesz), Szadai József (függet­len), Szöllösi Árpád (MSZP), Tézli Imréné Földesi Borbála (SZDSZ— Fidesz), ifj. Varga László (függet­len), dr. Zsarnovszky Gyula (SZDSZ—Fidesz). Épül mar a fogadócsarnok Medencébe terelt hévíz Több mint két évtizede már, hogy a földtani vizsgá­latok során a geológusok arra a meglepő felfedezésre jutot­tak, hogy Nagykátán a mé­lyebb talajrétegekben értékes hévizek csobognak. A feltéte­lezések után négy esztendővel ezelőtt kezdődött meg a feltá­ró munka. A fúróberendezé­sek nyomán 1024 méter mély­ségből bukkant fel az 54 fo­kos termálvíz. Az értékes természeti kincs megbolygatta Nagykáta életét. Sokan sokféle tervét készítet­tek a termálvíz hasznosításá­ra. E kezdeményezések nyo­mán, a lakosság jelentős hoz­zájárulásával megszülettek a feltételek a természet adta le­hetőségek első hasznosítására. A leendő strand területén a tereprendezések után elsőként egy gyermekmedence és egy ülőpados tanmedence készült el. A szélesebb körű haszno­sításnak azonban feltételei vannak. Meg kell teremteni a Köjál által előírt higiéniai fel­tételeket. Öltözőket, kabino­kat, orvosi szobát kell építeni. Mindezek elhelyezésére hoz­záláttak a nyáron a strand 700 négyzetméter alapterületű fo­gadóépületének munkálatai­hoz. A főfalak már állnak. Még a tél beköszöntése előtt befe­dik az épületet. Ezt követi a 33 és fél mé­ter hosszúságú úszómedence elkészítése. A távolabbi ter­vek között szerepel, hogy a 26 hektárnyi területen kempin­get is nyitnak. A termálvíz nyújtotta lehe­tőségek hasznosítására tovább kívánják bővíteni a falusi tu­rizmust. Ennek feltételeit se­gíti, egyebek között, a keres­kedelmi hálózat folyamatban lévő fejlesztése is. K. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents