Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-25 / 225. szám

1990. SZEPTEMBER 25., KEDD 3 OK ÍRTAK Kilencparancsolat Emlékeznek még az ál­lampártot ért elmaraszta­lások egyikére? Arra, 'iogy egy központból vezérelték a lépteket, nem sok ügyet vetve a helyi sajátossá­gokra, az ott jellemzőkre? A Kis Űjság (90138.) ha­sábjain látott napvilágot az az irat, amelyet Kerék­gyártó László, a Kisgazda- párt országos művelődési szaktitkára jegyzett, s amely kilenc pontban so­rolta fel „a helyhatósági választásokon induló je­löltjeink” teendőit. Van ebben a különle­ges kilencparancsolatban száz okos tanács. Kikre kell a legnagyobb gondot fordítani (a „közömbösek­re”, a „reményt vesztettek­re”), kik előtt jelenjen meg a jelölt személyesen („csa­lád, klub, sportkör”), mi­lyen jelmondatot válasszon („Hittel a hazugság ellen!”) s igy tovább. Messze egyet­értünk például azzal az okos tanáccsal, hogy „A kampány során ne országos politikáról, hanem helyi aktualitásokról essék a leg­több szó!”, amint szaporán bólogattunk akkor is, mi­kor azt olvashattuk, „Ne ígérjünk feleslegesen, gon­doljunk arra, hogy válasz­tóink később mindent szá­mon kérhetnek rajtunk.” A választók valóban ké­pesek ilyesmire, amint egy­re inkább érzékelhető, hogy a tavasszal elhangzott ígéretekből is látni szeret­nének már valamit... Alig­ha gyenge szemüknek tudható be, ha nem sokat látnak! Bizonyára az sem felesleges a kilencparan­csolat közül, hogy „Kerül­jük a konkurens jelöltek becsmérlését, leszólását.. mert hiszen vannak, akik hajlanak ennek az ellen­kezőjére. Amint hajlanak némelyek — bizony, .kis­gazdapártbeli prominensek is — másféle balfogásra ugyancsak. Nekik szól az intelem: „Kerüljünk min­den agresszív kijelen­tést .. Elégedettek, nagyon is elégedettek vagyunk tehát a kilencparancsolattal. hi­szen íme. most,már világos a „vonal”... A kisördög persze ingerkedik bennünk, vajon mi a különbség a korábbi vonalak meg az ilyen vonalak között, s ha a jelölteket ilyen taná­csokkal kell ellátni, vajon mire mennek majd taná­csok nélkül az önkormány­zatokban ...?! KLIENS Sima Antal nem sima ügyei Árvák vámszedője volt a gyermekvédelmis igazgató? szrjrrEjiOiiE víiiosr tuíícs vu imïôsfci xzTtoíiúi. 200* Ssentandre, Vároöhéz. fc<Sr 1-3.Ff.p4. 1305-7/199C/Itn* Tárgy: 01 Marcit állami nevelt, Jd.dt.ortt árvaellátása II MÁ HOZAT A gyánhatóság nevében elrendelem Oláh Margit /2 740509 W, an: Szöllősi Mária - Eli-103/ állami nevelt kiskorút ruer,illető árvaellátás gyáiíialősági feirtariá— so« betétkönyvben történő elhelyezését. Xötelezem Sima Antal /Szentendre, Î 481003 2634, an: Krachjer Erzsébet/ Szentendre, Debreceni u.G.sz. alatti lakost a Pest Me/ryei Gyermek és Ifjú­ságvédő Intézet Igazgató ját, mii; Intézeti gyámot Oláh Margit állami nevelt kiskorút megillető - 3*32-68436-6 torzsszámön - 1987.-október 1-jétői 1990. " március 31-ig a fenti címen található lakására folyósított Vés átvett/ ár­vaellátást és »inak kamatait 7 mint elmaradt hasznot - fizesse he e határo­zat kézhezvételétől szállított 0 /nyolc/ napon beiül az Ü'iP Szentendrei Fiók.— jónál nyitandó gyámhatósági fenntartáson betétbe. A betétkönyvben elhelyezendő összeg: 06.160 .-Ft, azaz Nyolcvannyolcezei* F^jyszázhatvan forintot kitevő árvaellátás + annak kamatai: 12.927.-P!;, azax Tizenkettőezer Kilencszázhuszonliét forint, mindösszesen; 101.087.-- Ft, azaz . Kgyszázcgyezer NyolcvanhéL forint.. Felhivom Sima Antid intézeti gyám figyelmét, hogy amennyiben befizetési köte­lezettségének 8 napon belül nem tesz eleget, a gyámhatóság.véérehajtási intéz­kedést foganatosít illetve büntetőéijárást kezdeményez* valutában kapott zsebpénzé­vel. Az intézetben nevelőtestület sohasem működött, összehívá­sára nem került sor. Hosszú ideig nem volt kollektív szer­ződés, az intézet vezetője min­denféle kontroll nélkül mű­ködött. A közelmúltban kibo­csátott kollektívszerződés-ter- vezet olyan utasításokra, ren­deletekre hivatkozik, melyeket már eltöröltek vagy vissza­vontak, s csupán azt szolgálja, hogy legalizálja az igazgató hétvégi ügyeletek címén kifi­zetendő több ezer forintos pluszjövedelmét. Az sem tisztázott, hogy mi lett a sorsa a GYIVl részé­re érkezett külföldi segélyek­nek. A hazai és külföldi ruha- és élelmiszersegélyek elosztá­sát nem ellenőrizte senki — némely beosztott szabad kezet kapott igényeinek kielégítésé­re. Az élelmiszersegélyeket egyszerűen átadták a konyhát működtető kisszövetkezetnek. kapunkban a közelmúltban két alkalommal is foglalkoztunk a Pest Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet helyzetével és az intéz­mény igazgatója, Sima Antal személyével. Az első írás — szeptember ii 7 itztiytutin tirvn’nyftrl0írn 13-án — munkásságát méltatta. A szerző nem tudhatta, hogy Sima iffUiyuiv ut ViijUt uuenu Antal még aznap lemond megbízatásáról. Másodszor szeptember 21-én több kényes kérdésre vártunk volna választ a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezetőitől, a gyermekvédelmi intézetben történ­tekről és az igazgató viselt dolgairól — lapzártáig hiába. Az alábbi irás szerzője — akinek nevét egyelőre nem kívánjuk közzétenni —, Sima Antal lemondásának okairól, az intézményben folyó visszaélésekről tár dokumentumokat a nyilvánosság elé. Lapunkban természetesen szívesen helyt adunk mások, köztük a felügyeleti szerv vagy Sima Antal véleményének is. Sima Antal lemondásának igazi okáról a szeptember 13- án megtartott évnyitón a fel­szólítás ellenére is hallgatott, de a megjelentek közül sokan tudták, hogy az intézet 36 dolgozója azzal a kéréssel for­dult a megyei tanácshoz: vizsgálják ki a GYIVI-ben uralkodó-áldatlan állapotokat. Kérésüket többek között az­zal indokolták, hogy bérezés­ben szélsőséges és indokolat­lan aránytalanságok tapasztal­hatók. A pedagógusok rovásá­ra igen magas a vezetők és az adminisztrációban dolgozók jövedelme. Ezt a tényt a ko­rábbiakban egy revizori v'zs* gálát is feltárta. Rokonság, barátság Szabálytalanságot mutatott ki egy másik vizsgálat is a hi­vatásos nevelőszülők bérezé­sével kapcsolatban. Nemcsak a felvettek szakmai, iskolá­zottsági szintjének kritériu­mait szegték meg, hanem a fi­A kritikus, az ellenvéle­ményt az igazgató nem tűrte el, autokrata vezetési stílusa mind súlyosabban érintette az általa üldözötteket, az utógon­dozókat, pártfogók és nevelő­szülő-felügyelők némelyikét — közel sem azokat, akikről Fa­zekas Eszter írásában szerei peltet. Ennek eklatáns példája Tóth János pártfogó üldözése, anyagi megkárosítása, majd önkényes és szabálytalan elbo­csátása. Végezetül. fiiima Antal sorsát egy határozat pecsételte meg, melyet a szentendrei gyámha­tóság hozott meg 1990. július 26-án. Ebben Sima Antal igazgatót, mint intézeti gyá­mot felszólítják, hogy fizesse vissza egy állami nevelt gyer­mek árva járadékát, melyet az igazgató magának a lakására íolyósíttatott. A több mint százezer forint árvajáradék ügyében jelenleg a szentend­rei ügyészség folytat vizsgála­tot. Tartózkodjanak egymás lejáratásától Levél a kampányról A Vállalkozók Pártja a következő nyílt levelet juttatta el Göncz Árpád köztársasági elnökhöz: ön a Parlamentben nyomatékkai kérte a pártokat, hogy az önkormányzati választásokon tartózkodjanak egymás, valamint tagjaik lejáratásától. Ezzel szöges ellentétben áll a Gyáli Fó­rumban egv MDF-es jelölt, a lap ügyvezető igazgatója által írt cikk. (A felelős szerkesztő, dr. Lugosfalvi Ervin, a helyi MDF el­nöke, aki az önkormányzati választásokon szintén exponálta magát.) A cikk megírásának apropója, hogy egyik elnökségi tagunk potenciális polgármesterjelölt Gyálon az SZDSZ, Fi­desz Ipartestület, Vállalkozók Pártja támogatásával. Rendkí­vül etikátlannak tartjuk, hogy egyetlen személy vélt kiütése re­ményében egy 12 000 taglétszámú pártot, mely a jelenlegi Ön­kormányzati választások jelöltállítása kapcsán az országban a 9. helyet érte el. illetve annak tagjait személyiségükben sért­sék meg. Azért fordulunk a Köztársasági Elnök Űrhöz, hogy az ügy vélelmezésével vessen gátat az ön által is kert etikát­lan cselekedeteknek, és annak, hogy nagyobb pártok helyi szervezetei hatalmi mámorukban ne sérthessenek a demokráciá­ban, közepes nagyságú pártokat. Oláh Imre a Vállalkozók Pártja országos alelnöke A „Mi is az a Vállalkozók Pártja” című cikk a levél szerzői szerint kimeríti a legsúlyosabb etikai vétséget, amelyet egy part, ez esetben a Magyar Demokrata Fórum elkövethet az önkor­mányzati választások előtt, ezért a Vállalkozók Pártja a vá­lasztási bizottságnál panaszt tett, amelyben követeli a Magyar Demokrata Fórum valamennyi egyéni és listás gyali jelöltjének felfüggesztését. A KI0SZ KAPUZÁRÁSA Vállalkozó megyei szövetség Vasárnap tartotta alakuló köz­gyűlését az Iparosok Országos Szövetsége. A maratoni össze­jövetelen megválasztották az elnököket, alelnököket. Teg­nap a MEDOSZ-székházban ismét összegyűltek a kisiparo­sok, hogy a küldöttek részt ve­gyenek a régi szervezet, a KIOSZ X. országos kongresz- szusán. Az ebédszünetben si­került szót váltanunk a Pest Megyei Területi Szövetség el­nökével, Szikszrit József vi­segrádi vállalkozóval. © Ez lesz a KIOSZ utolsó kongresszusa? — Remélem, hogy kimond­ják a feloszlatását, bár meg kell hogy mondjam, sok a retrográd erő, hagy a pozíció- féltés. ® Az előzetes ígéretek sze­rint, ezen az utolsó kongres­szuson kellene a vagyonnal is elszámolni, amit már nagyon várnak az iparosok. — A vagyonfelosztásról szó­ló napirendet előrevettük, de ebédszünetig még nem végez­tünk. Itt is sok a probléma, a vita. Többen úgy vélik, hogy az elkészült felmérés nem reá­Hogyan lesz a rántottábó! nyers tojás? (Folytatás az 1. oldalról.) A Nyugat-Pest Megyei Ke­reskedelmi Vállalat igazgatója, dr. Horváth József elmondta, az elfogadott törvény részle­teit nem ismeri, várja, hogy az a Magyar Közlönyben is megjelenjen. A vállalatnál 1200 ember várja aggódva, mi lesz a sorsa. Sokan attól is fél­nek, hogy munka nélkül ma­radnak, mert úgy vélik, az új tulajdonos a saját embereit, családtagjait alkalmazza majd. Egyelőre a boltokban még kevés a szakképzett mun­kaerő, de a privatizáció foly­tán ez az ellenkezőjére for­dulhat. S a központban dol­gozók is számíthatnak arra: ha a boltok többsége magánkézbe kerül, aligha lesz szükség ek­kora adminisztrációra. Az igazgató azt fejtegette, szerinte elképzelhető, hogy a maszek boltok majd nagyobb árréssel dolgoznak, ezért a portékájukat drágábban kínál­ják. Gyorsan hozzátette; e ki­jelentéséért rásüthetik, azért beszél így, mert félti a székét. A tapasztalatuk azonban az, ha egy-egy üzlet szerződéses lett, az árcédulákot rögvest át­írták, s nem lefelé kerekítet­ték. Mi, vevők tehát abban re­ménykedhetünk, hogy a borsos áron kereskedők — vásárlók híján — előbb-utóbb úgyis tönkremennek. Az élelmiszer- és húsboltok iránt máris nagy az érdeklő­dés. A vezetők több helyről je­lezték, élelmes vállalkozók jártak az üzletükben, felmér­ték a terepet, s kijelentették, hogy a bolt hamarosan az ő tulajdonuk lesz. A budaörsi élelmiszerbolt­ban, ahol Kristóf Jánosné a vezető, még nem jártak fel­mérők, de a hattagú kollektí­va sem döntötte el még, mité­vő legyen. Gondoltak arra, jó lenne együttmaradni, de nem tudják, mennyit kérnek az üz­letért. Amíg a kereskedők, vendég­látósok gondolkoznak, addig a nagybani eladók sem tétlen­kednek. A Budapesti Füszért Rt. ceglédi fiókjának árufor­galmi osztályán elmondták, jól felszerelt diszkontáruhá­zakkal várják az új üzlettulaj­donosokat. A privatizáció sok ezer ob­jektumot — az élelmiszer-, zöldségboltoktól, benzinkutak­tól kezdve a kocsmákig — érint, s mire befejeződik, más­fél-két év is eltelhet. Hargitai Éva zetésüket is előbb kezdték fo­lyósítani, mint ahogy a gyer­mekek nevelését megkezdhet­ték volna. Súlyos gond, hogy az inté­zetbe befészkelte magát az igazgató közreműködésével a Terminus Kisszövetkezet. A tevékenységéhez tartozik a káí'hábtártastól a gyermek­élelmezésig minden, Itt nem­csak az igazgatóval rokoni-ba­ráti kapcsolatok mutathatók ki, hanem a monopolhelyzet- böl adódó előnyök is. Állandó munkát jelent a szövetkezet­nek a régi épület, ahol szinte folyamatos évek . óta a felújí­tás. Havi 896 ezer forintért a szövetkezet vállalta az intézet konyhájának működtetését. Erről az itt dolgozókat senki sem kérdezte meg. A kisszö­vetkezet Pomáz többi gyer­mekintézményének élelmezé­sére is rá kívánja tenni a kezét — ezt a törekvést Simán kívül a helyi vb-titkár is segítette. A kisszövetkezetnek Sima ré­vén sikerült a nagykőrösi in­tézet felújítását is megszerez­nie: a több milliós munkát azóta már megkezdték. Meg­lehetősen furcsa, hogy a nagy­kőrösi intézet vezetőjének fel­újítási tervezetét, mely a költ­ségek feléért tudta volna rendbe hozni az intézetet, s helyi emberekkel dolgoztatott volna. Sima egy mozdulattal lesöpörte az asztalról. Külön fejezetet érdemel a GYIVI igazgatójának faházvá- sárlási ügye. A felvonulási épületként használt, igen rossz állapotban lévő faházat a szentendrei építkezéseknél használták, s az intézet majd háromszázezer forintot fize­tett érte. A faházat Sima az intézet dolgozóival bontatta le, először gyermeküdülőnek, majd, mivel ilyen nem létezett a szakértői csoport épületének tervezte használni. A faház vásárlásához a Vöröskereszt 200 ezer forinttal járult hozzá — roncsait mai napig is az intézet udvarán tárolják. Elsikkasztott zsebpénzek Az igazgató többször is uta­zott az NSZK-ba, NDK-ba, Iz­raelbe, Hollandiába stb. Az utak szakmai értékéről azon­ban sosem számolt be senki­nek. Hollandiába a nevelő­szülőket tanulmányozni olya­nokat vitt magával, akiknek semmilyen közük nem volt eh­hez a feladatkörhöz, még vé­letlenül sem kerültek be az utazók közé nevelőszölők vagy nevelőszülő-felügyelők. Egy másik hollandiai út után, az igazgató nem tudott elszámol­ni az általa kísért gyerekek Szovjet csapatkivonás A magyarországi szovjet csapatkivonás anyagi és gaz­dasági kérdéseinek áttekinté­sére magyar—szovjet kor­mányszintű tárgyalás kezdő­dött hétfőn délután Budapes­ten. A delegációkat Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok minisztere és a nap folyamán hazánkba érkezett Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió külgazdasági kap­csolatainak minisztere vezeti. A tanácskozás munkájában részt vesz Annus Antal altá­bornagy, valamint Matvej Burlakov vezérezredes, a két ország kormánymeghatalma­zottja. A szűk körű megbeszé­lésen a felek elsőként a közel­múltban befejeződött szakértői tanácskozások eredményeit te­kintették át, lis. Valószínűleg a vagyonfel­osztás határidejét december 31-re módosítják. Addig a KIOSZ Országos Elnöksége funkcionál még. Gondot okoz­hat a kettősség, hogy az 1POSZ is működik már. Előfordulhat — hogy vagyonfelosztás híján — az IPOSZ egy fillér nélkül kezdhet dolgozni. A tavaszi kongresszuson, amikor az ipar­testületek megalakulásáról döntöttünk, elhangzott, hogy a testületeknek nem kell tagdí­jat fizetniük az országos szer­vezetnek, az IPOSZ anélkül is boldogul. Szerintem ez ügyes kortesfogás volt, de realitása nincs. Az biztos, hogy nagy a belső feszültség, a Budapest és a vidék közötti ellentét is. —Tíii’á megyei területi szö­vetségben igyekszünk másképp intézni a dolgokat. Komolyan gondoljuk, hogy érdekvédelmet kell nyújtanunk a kisiparo­soknak. Vannak térítésmentes szolgáltatásaink, s akkor, ami­kor a szűkülő piacok gondot jelentenek az iparosoknak, mi megpróbálunk exportmegren­delést is szerezni nekik. A hannoveri iparkamarával már felvettük a kapcsolatot, lesz megrendelés is. Most írjuk össze, az iparosok közül ki mi­re tud vállalkozni. © Hányán csatlakoztak a megyei szövetséghez? — A nagyobb ipartestületek — tizennyolcán — már csatla­koztak a megyei szövetséghez, gondolom hamarosan a kicsik is meggondolják magukat. Rá­jönnek, hogy egyedül nem bol­dogulhatnak. A megyei szövet­ség egyébként a tagdíjakból befolyt pénzt nem fogja felél­ni, hanem vállalkozásba fekte­ti, s ez majd visszaáramlik az iparosokhoz. H. Ë. Utasszállítás új utakon A Volán taxis-bérlete Idén július óta a Volántaxi magánszemélyeknek adta bér­be csaknem ötszáz kocsiját. Pest megye településein is megjelentek a maszek volán­taxisok. A változtatásra azért volt szükség, mert egyrészt emelkedtek a taxik fenntartási költségei, másrészt a taxizók közt nagyobb lett a konku­renciaharc. A Volántaxi lí­zing formájában magánsze­mélyeknek adja bérbe autóit. A szerződések alapján ehhez a maszekoknak magánfuvaro­zási engedéllyel kell rendel­kezniük, egyúttal ők kötele­sek gondoskodni a szervizről is. Az azóta szerzett tapaszta­latok szerint a fővárosi és a Pest megyei Volántaxi-forga- lom egybemosódik. A Volán tíz évvel ezelőtt ugyan fenn­tartott egy Pest megyei rész­leget, azonban a mindössze tíz kocsiból álló megyei park nem túlságosan kifizetődőén üzemelt. A vállalatnak Pomá- zon, Szentendrén, Gödöllőn, Dunaharasztin, Kiskunlachá- zán és Ráckevén voltak kocsii. A Volántaxi a Pest megyei forgalomban is részt vevő, kö­rülbelül kétezer kocsival futó Főtaxival és a hatszáz-nyolc- száz autóval rendelkező egyéb fővárosi taxis céggel együtt tevékenyen jelen van, a sze­mélyfuvarozásban. Igaz, a Pest megyei nagyobb települések­nek csaknem mindegyike ön­álló, többnyire szövetkezeti taxik is akadnak. A Volán az önkormányzati rendszertől sok szempontból sokat vár. Így például azt, hogy azokon a Pest megyei te­lepüléseken, a hol eddig nem volt taxi, vagy nem kifizető­dőén, netán célszerűtlenül üze­melt, ott az önkormányzatok­nak érdemes meghonosítaniuk a Volántaxit. A vállalatnak mostanában fölfelé megy a csillaga. A ma­gánvállalkozók meglátták a Volántaxi júliusi váltásában a számukra kedvező előnyös le­hetőségeket, mostanában szin­te sorba állnak a bérleti szer­ződésekért. A cég most tovább kívánja bővíteni szolgáltatásait. Mivel új autókat anyagi okok miatt nem vásárolhat, ezért a ma­szek kézbe adott Volántaxik mellé újabb öt-hatszáz kocsit bérel. Ez a megoldás termé­szetesen nem azt jelenti hogy az utasokra hárítja a plusz- költségeket, sőt, az utas is jól jár, hiszen több taxit vehet igénybe. K. K. ( A,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents