Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-24 / 224. szám
1990. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ lan 3 Alapítvány segíti a rászorulókat Átvállalják a költségeket A telefonnal kapcsolatos híreikre mindenki odafigyel, különösen, ha jó ügy szolgálatát sejtetik. Ilyesmikről van szó most is: a Telefonnal a rászorulókért elnevezésű alapítvány, amelyet a Magyar Távközlési Vállalat, valamint a Postabank és Takarékpénztár Rt. közösen hoz létre — a mozgáskorlátozottak, illetve a vakok és gyengénlátók anyagi támogatására, a távbeszélő- szolgáltatások igénybevételének megkönnyítésére jön létre. Mint az illetékesek elmondták: az alapítvány elsősorban a nagy terhek, tehát a beruházási és szerelési költségek átvállalásában kíván segítségét nyújtani — e rétegnek ugyanis kiváltképpen nehéz ezen kiadásokat viselnie. Az alapítvány induló vagyona két és fél millió forint, amelyből 2 milliót a Magyar Távközlési Vállalat. 500 ezret pedig a Postabank ajánlott e nemes célra. Elhatározták továbbá, hogy mindaddig, amíg az alapítvány vagyona el nem éri a 10 millió forintot, addig mindkét aláíró fél gyarapítani kívánja a pénzt: a Magyar Távközlési Vallalat évi egymilliót, a Postabank pedig évi százezer forintot ad e célra. A támogatás elnyerésének módja a pályázat, Az odaítélésről egy ötfős kuratórium dönt: tagjai közül hárman az alapító intézményeket, egy- egy fő pedig a mozgáskorlátozottak, illetve a vakok és gyengénlátók országos szintű szövetségeit képviselik. A támogatás megítélésekor a hozzájárulás mértékéről is döntenek, amely ötventől százszázalékig terjedhet. Figyelembe veszik az érdekelt szövetségek előzetes környezettanulmányát, s az erre épülő javaslatot. Az alapítványhoz csatlakozni lehet, de nemcsak a természetes és jogi személyek anyagi hozzájárulását várják, e jó ügy megvalósulását lehet dologi és tevőleges felajánlásokkal is támogatni. T uristák dollárjai Egyes idegenforgalmi szakemberek borúlátó előrejelzése ellenére az idén jelentősen növekszik hazánk idegenforgalma. Augusztus végéig 25 millió 479 ezer külföldi látogatott Magyarországra, 55,8 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezen belül az úgynevezett rubelelszámolású országokból 12 millióan, a nem rubelelszámolású országokból pedig 13,4 millióan keresték fel országunkat. A növekedés mindkét régió vonatkozásában 55-56 százalékos. Az idegenforgalmi dollár- egyenleg jelenleg 172,7 millió dollár aktívumot mutat, míg tavaly ilyenkor 386,9 millió dollár passzívum volt. A rubelbevétel hét hónap alatt 129,6 millió volt, s ez 52 százalékos emelkedést jelez, a rubelkiadás viszont meghaladta a 154 milliót, tehát kétszerese a tavalyinak. Sok a külföldi is Egyre több a kft. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdálkodó szervezetek — vállalatok, gazdasági társaságok, szövetkezetek — számának az utóbbi években tapasztalt gyorsuló növekedése az idén még erőteljesebbé vált. A gyarapodás 1986-ban még csak 662, 1989-ben már 4358, az idei első félévben pedig több mint 8 ezer volt. A növekedésre a kft.-k (korlátolt felelősségű társaságok) egyre nagyobb száma a jellemző. Idén az első félév végén 23 257 gazdasági szervezet működött az országban, ebből 12159 volt a kft., ezeket a kisszövetkezetek követik 3 ezret meghaladó számmal, majd a vállaltok és trösztök 2 ezerrel. A félév végén a szövetkezetek, leányvállalatok és egyesületek mellett 520 részvény- társaságot , tartottak nyilván. Ez utóbbiak közül az év második negyedében 837 társaság alakult külföldiek részvételével. Közülük 31 kizárólag külföldi érdekeltségű. A társaságok fele 1 millió forint törzstőkével indult, mintegy kilenctizedé 10 millió forintnál kisebb alaptőkével rendelkezik. V. Ê. SZÁJTÁTVA Ketyegő Megtiszteltek az urak a meghívással. Hallgathatom a városi egyeztető fórum vitáját. Pártok, munkástanácsok, társadalmi szervezetek képviselői ülnek az asztalok mellett. Valaki megkérdi: B. miért nincs itt? Érkezik a válasz: „Telefonált, nem engedte el a főnöke.” Mi a fene?! Méltatlankodás. Epés megjegyzés: „\a persze, H. nyugdíjba megy, nem sokat kockáztatott ezzel a bátorkodással.” Tényleg, micsoda dolog az, hogy nem engednek el valakit a városi egyeztető fórumra ...?! Szájtátva nézem a teremben halkan ketyegő ingaórát. Kilenc múlt hét perccel. Hiszen munkaidő van-lenne . .. azaz az itt ülők... Elakad a lélegzetem az idő láttán támadt gondolattól, annyira illetlen. Az jutott ugyanis eszembe, hogy H., ha nyugdíjba készül, ha nem, jól tette, amikor nem engedte el B.-t. Dolgozzon! Munkaidő van, bért kap, teljesítsen érte, s majd munkaidő végeztével egyeztető fórumoskodjon: a szabad idejében Ügy látom, csupán nekem jutott ez eszembe. Nekem is talán csak azért, mert annak idején reménytelen — és teljes kudarccal végződő — csatákat vívtam szóban és írásban azért, hogy a társadalmi munka az elnevezése szerinti legyen: munkaidőn, kötelességen kívüli. Kikacagtak az érintettek, amikor javasoltam: tegyék a tanácskozásokat délutánra, ötórás kezdettel, avagy szombatra ... az persze a pártállam-állampárt ideje volt. Most már azonban más időket élünk .. . most már azonban talán nem kínos, nem kellemetlen azt írni, mintha semmi sem változott volna ebben a tekintetben. Nem változott, mert a megyében járva, meghökkenten tapasztalom, mennyire nem zavar senkit a falon a ketyegő, s mutatóinak a jelzése: munkaidő lenne. Attól, hogy amit annak idején egy párt emberei csináltak, azt most sok szervezet aktivistái teszik, semmi nem %?áltozott. A lényegen nem a forma változtat. A ketyegő hangja azonban láthatóan sem itt, a teremben, sem máskor és máshol az érintetteket nem zavarja. Holott nem tudhatni, a ketyegő kiknek mutatja a másokénál gyorsabban múló időt?! MOTTO község lakóit nem tájékoztatták megfelelően. Sokan azt sem értik itt a faluban, hogy miként épülhetett a garázs engedély nélkül, és miért nem fizetett a titkár lakbért. Pont ő, a falu egyik vezetője, akinek példával kellene elöl járnia! Hogy kérheti így számon másoktól, hogy betartják-e a szabályokat? Az is furcsa, hogy ennyit költenek a ház felújítására, az Orvosi rendelő rendbehozatalára, pedig sosincs pénz. Ügy néz ki, mint egy kocsma. À sokat emlegetett szolgálati lakás egy ikerház, amelynek egyik felében laknak Fodorék, a másikban pedig dr. Jancsy György, a galgahévízi körzeti orvos és családja. A januári végrehajtó bizottsági ülésen — mint meghívott — a doktor szintén részt vett. Természetesen tőle is megkérdezték, akarja-e megvenni a lakást, ő először gondolkodási időt kért, aztán némi töprengés után úgy döntött, hogy — bár a törvény nem tiltja — nincs joga megvenni a lakást, hiszen még csak néhány hónapja él Galga- hévizen. Később, mikor a vb- titkár visszalépett a vásárlástól, az ügy lekerült a napirendről. Minden szabályos ? — Családi okok miatt jöttem Szitákról Galgahévízre 1989 novemberében — mondja Fodor Tibor. — A beköltözéskor felvett átadás-átvétel jegyzőkönyv 30-40 hibát sorol fel, tehát a ház rossz állapotban volt. Azért akartam mégis megvenni, mert itt szerettem volna letelepedni, hiszen az összes közeli rokonom Gödöllő környékén él. Ügy gondoltam, megveszem a lakást, « a saját pénzemből újíttatom fel, nehogy később azt mondja valaki, hogy a falu pénzét költöttek az én házamra. A jelenlegi tanácselnök — s az egyik polgármesterjelölt — Pávai Sándor a végrehajtó bizottság azon tagjai közé tartozott, aki megszavazta a lakás eladását: — Véleményem szerint vizsgálni kell azt a kérdést is, hogy érdemes-e egy ilyen kis falunak szolgálati lakást tartani, hiszen a bérbeadással sok kötelezettség jár, ami pénzbe kerül. • Lakás nélkül viszont hogy tud Galgahéviz Idecsalogatni egy jól képzett szakembert, ha — tegyük fel — az új ónkormányzati testület nem kívánja Fodor Tibort jegyzőként foglalkoztatni? — Arra gondoltam, ha megteremtjük a titkárnak a lehetőséget, akkor végleg itt marad a faluban, s az a véleményem, hogy Fodor Tibor mind szaktudását, mind életkorát tekintve alkalmas jegyző lenne. • A falu lakóinak tóbbsége viszont nem értett egyet azzal, amit a végrehajtó bizottság él- döntött... — Én nem hiszem, hogy a túlnyomó többség nem értett egyet, viszont tényleg voitak ilyen hangok, ezért a végrehajtó bizottság titkára visszavonta a kérelmét. • Úgy tudom, hogy a lakást átminősítették tanácsi bérlakássá. Márpedig tanácsi bérlakásból csak akkor költöztethető ki a lakó, ha helyette a tanács megfelelő cserelakást biztosit. — A bérleti szerződésem feltételhez kötött — addig szól, ameddig nekem itt a munka- viszonyom tart — veszi vissza a szót Fodor Tibor. — Ameny- nyiben nem pályázom meg a jegyzői állást, vagy a képviselőtestület nem engem választ, akkor kiköltözöm a lakásból. Ebben az esetben egyébként a faluból is elmegyek, mert én a szakmámban szeretnék dolgozni, és ha itt nem tehetem, akkor máshol kell elhelyezkednem. A ház felújításával kapcsolatos bejelentésről csak any- nyit; semmiféle jogszabály- sértést nem követtem el! A megyei tanácstól felvett kölcsönt a lakásra költöttem. Viszont az is tény, hogy Nagy Lajos dolgozott a lakásban, s mivel munkája minőségét nem tartottam megfelelőnek, sem az általa kért összeget elfogadhatónak, ezért abbahagyattam vele a munkát. Műszaki ügyintézőnkkel felmértük a helyzetet, s kiderült, hogy hiányzik 25 ezer forint értékű anyag, és a túlvásárlás értéke 18 ezer forint. Ezek alapján hivatalból a rendőrséghez kellett fordulnom. Ekkor tett Nagy Lajos közérdekű bejelentést a megyeházán. • A bejelentésnek tehát nincs alapja? — Nincs. Arról például nem tudtam, hogy a garázs építési engedély nélkül készül, ugyanis a munkálatok már folytak, mikor én odaköltöztem. Lakbért csak június óta nem fizetek, ugyanis — megállapodás alapján — amit ráköltöttem a lakásra, azt beszámítják a bérbe. A megyei tanácstói kapott pénzzel akkor kell elszámolnom, ha befejeződik a felújítás, ennek pedig ez év december 31-e a határideje. A vizsgálat folyik Dr. Petrik Sándor, a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára levelet küldött Pávai Sándornak. Ebből az alábbiak derülnek ki. Atrocitásokról nincs hír Eddig lagymatag a kampány Milyen a jelölés, a kampány hangulata? Vannak-e zűrök, sok-e a vitás ügy? Próbálnak-e egyesek az ellenfél, az ellenjelölt lejáratásával előnyhöz jutni? Ezeknek próbáltunk utánajárni a Pest megyei választási munkacsoportnál. Dr. Pálffy Ilona, a csoport vezetőhelyettese így beszélt: — Azt hiszem, még mindig nincs igazi kampány, pedig augusztus 27-től elvben lehetett volna. A pártok, a társadalmi szervezetek, a kisebbségek a jelöltek állításával voltak elfoglalva. Az egyetlen jel, ami arra utal, hogy vannak „harci indulatok", a jelöléssel kapcsolatos kifogások sora. Eddig különféle okokból húszán emeltek panaszt a megyei választási bizottságnál, többnyire maguk a jelöltek. Az ügyeket szinte dátumszerűen jellemzi, hogy egy vagy több független jelölt áll szemben egy vagy több más párthoz, szervezethez csatlakozott jelölttel. Ennek fő okát abban látom: rengeteg a független vagy a helyi szervezetek színeiben induló jelölt, így rendszerint nem a pártok állnak szemben egymással a vitákban. — A másik kuriózum a helyi párthasadásoké. Érden a kisgazdák, Szentendrén az MDF-esek szakadtak két csoportra a jelölés idején. Az érdi esetben csak az egyik csoport (amelyik a bírósági pert megnyerte) állíthatott jelöltet, s ezzel a párt megyei elnöke is egyetértett. Szentendrén az MDF néhány közismerten aktív tagja egy vélhetően belső vita után elfordult a szervezettől — ők független jelöltként indultak. — A többi ügy közül a legérdekesebb talán a dömsödi, ahol egy független és egy MDF-jeíölt is megkapta — a saját számítása szerint — a nyilvántartásba vételhez szükséges 1 százalékot. Ám a számolásnál nem jött össze ennyi. Mint kiderült, azért nem, mert kettős ajánlások is történtek: egy választópolgár nevében két jelöltet is állítottak, egyiket az ajánlócédulán, a másikat levélben ... A törvény szerint ilyenkor mindkét ajánlás érvénytelen. Az ügy rejtélye: az érintett s megkérdezett választópolgárok büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentették, hogy ők nem küldtek levelet, csak egy jelöltet ajánlottak. Vajon ki csalt? Â leveleken ugyanis hamis az aláírás. A bíróság dönt majd, akárcsak a törökbálinti ügyben, amelyről lapunk már beszámolt: a Faluszépítő Egyesület jelöltállítása körül keletkezett vita. — Szigetszentmárton egész közvéleményét foglalkoztatja egy másik eset. Az ottani 21 jelölt közül 12 a helyi Független Baráti Kör nevével indult. Am a jelölésük a jogszabály szerint nem volt elfogadható, mert a szervezet cégbírósági bejegyzése nem történt meg a megengedett, szeptember 13-i határidőig, 14-i dátum szerepelt a cégbírósági végzésen. Annál is sajnálatosabb az ügy, mert jó két hónappal korábban és sürgősséggel kérték a bejegyzést. így végül is egy sokak által támogatott csoport, s vele a helyi demokratizmus ügye csúszhat el a bürokrácia Mintha kimeriilőken lennének a pártok. Mintha most a visszafogottság jellemezné a csatározást. Talán a parlamenti küzdelmek emésztették fel az erőt? Vagy csak az utolsó pillanatokra tartogatják a puskaport? V. G. P. A Galgahévízi Tanácsnak a könyvviteli szabályok betartásával el kell különíteni a vb- titkári lakásra fordított fenntartási és beruházási költségeket. Igazságügyi szakértővel felül kell vizsgáltatni az elvégzett munkák műszaki szükségességét, és kidolgoztatni, hogy a ráfordításokból mi terheli a bérbeadót és mi a bérlőt. Ez utóbbit a vb-titkárral meg kell téríttetni. A szakértői véleményre a megyének is szüksége van, hogy elbírálhassa, jogosan használta-e fel Fodor Tibor a munkáltatói támogatást. À lakbérbeszámításra kötött megállapodást a jogszabály nem teszi lehetővé, ezért a lakbérhátralékot be kell fizetni. A fentiek végrehajtásáról és eredményéről a megyei tanácsot 1990. szeptember 30-ig tájékoztatni kell. S végezetül még valamit. A megyei tanács már tavaly novemberben hangoztatta véleményét a szolgálati lakások eladásával kapcsolatban. Azt javasolták a végrehajtó bizottságok titkárainak, s rajtuk keresztül a tanácstestületeknek, hogy a leendő önkormányzatok érdekeinek védelmében ne árusítsák ki értékeiket, a lakáshiány ugyanis csak növeli a szakemberhiányt. Javaslatukat természetesen nem volt kötelező betartani, a lakások eladása ügyében a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai jogosultak dönteni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Fodor Tibor ezen az ülésen nem vett részt. Bár munkaviszonya november 1-jétől szólt, a munkát csak november 13-án kezdte meg — a szolgálati lakás állapota miatt ugyanis csak ekkor költözött Galgahévízre... Kecskés Ágnes Repülőn is becsempészik Mit sem ér a tilalom A múlt hónapban országszerte megszigorították a piaci ellenőrzéseket. Az intézkedés oka, hogy elszaporodott a tiltott élelmiszerek árusítása. Különösen a gyorsan romló húsáruk és a sajtfélék jelentenek továbbra is nagy fertőzésveszélyt, mivel hivatalos egészségügyi ellenőrzés nélkül kerülnek forgalomba. Az árusítás az úgynevezett KGST- piacokon is aggasztó mértékben felütötte a fejét. A tiltott árusítás ellen a Népjóléti Minisztérium kezdeményezésére alakult bizottság augusztus 20. óta összehangolt ellenőrzésekkel lép föl. A tíztagú ellenőri bizottság az állategészségügyi, a közterület-fenntartó szervek, a rendőrség, a tanács és a piacfelügyelőség képviselőiből áll. Az egy hónap alatt szerzett piacellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az élelmiszerek közt továbbra is vezetnek az állati eredetűek, de nyers húst már nem árusítanak. Ugyanakkor több a házilag, ellenőrizetlenül készített tejtermék. Sok helyütt koboztak el juh- és ömlesztett sajtot, házi készítésű kolbászt, szalámit, ismeretlen eredetű hal- és konzervkészít- ményeket. Augusztus 20. óta összesen 160 kiló tiltott élelmiszert vettek el a lelkiismeretlen árusoktól, ebből 110 kilót a fővárosban. Az elkobzott árut, az előírásoknak megfelelően, megsemmisítették. A Pest megyei ellenőrzések tapasztalatairól dr. Halász Beatrix, a Népjóléti Minisztérium főorvosa elmondta, hogy a gödöllői körzetben háromszor, Nagykáta, Maglód és Monor piacán, valamint Ráckeve körzetében hat alkalommal, tíz piacon, a Buda környéki részen Erden és Budakeszin ellenőriztek rajtaütésszerűen. Sem ezeken a helyszíneken, sem Dabason, Ócsán, illetve Örkényben nem találtak szabálytalanságokat Sajnos, Cegléd két piacán viszont már három alkalommal igen: szeptember 15-én egy román állampolgártól egy rúd szalámit koboztak el. Négy nappal korábban Vácott egy lengyel állampolgártól egy kiló sajtot, nem sokkal később Gyálon pedig tíz külfölditől negyven kiló kockasajtot kellett elvenni. Az illegálisan árusító idegen állampolgárok ellen tízezer forintig terjedő szabálysértési eljárás indítható. A magyar zugárusok sem maradtak ki a tilosból. Gödöllőn egy személy füstölt kolbászt és kopasztott csirkét árult, Gyálon egy másik füstölt kolbászt és szalonnát, Gyomron egy harmadik pedig sajtot. A rájuk kirótt helyszíni bírság ezer-ezer forint volt. A zug-élelmiszerárusok zöme lengyel, de sok a román és a kárpátaljai is. Újdonság, hogy a vasúti és a közúti beszivárgás mellett megjelent a repülőgépen érkező tiltott élelmiszer is. Ezt bolgárok és albánok hozták volna be, de a vámőrök visszaküldték őket. A Vám- és Pénzügyőrség képviselője, dr. Légrády Ilona elmondta, hogy a külföldről hazánkba érkező ellenőrizhetetlen élelmiszereket gazdájukkal együtt minden teketória nélkül visszaküldik a magyar határról. Ha mégis bejutna és a piacon csípik fülön, áruját elkobozzák, és az élelmiszert szabályos egészségügyi eljárással megsemmisítik. A külföldi árusokat minden piacon szórólapok és tiltó táblák figyelmeztetik, ne árusítsanak engedély nélkül, vagy ellenőrizhetetlen élelmiszert. Egyelőre a szórólapok román, szlovák és orosz nyelven készültek ezért a lengyelek többnyire tájékozatlanok maradnak. Minden bizonnyal az összehangolt ellenőrzések eredménye, hogy némileg visszaesett a Magyarországra irányuló zugkereskedelmi forgalom. K. K. banánhéján. Az ügyet feltáró egyik független jelölt ugyancsak a bírósághoz fordult. — Ami a kampánnyal kapcsolatos kifogásokat illeti, ezek eddig legfeljebb arra szorítkoztak: korán kezdte egyik vagy másik párt, szervezet a jelöltek népszerűsítését. A kifogások azonban az esemény megtörténte utáni három napot (ennyi a kifogás emelésére adott terminus) jóval meghaladóan érkeztek, s többnyire etikaiak, ezért nem is foglalkozott velük a jogi gubancok kibogozására hivatott megyei választási bizottság. Egyébként idekívánkozik: most nincs érvényes, a pártok megegyezésén alapuló etikai kódex, mint volt a korábbi választásnál. — Atrocitásokról, verekedésekről, szélsőséges megnyilvánulásokról eddig nem érkezett panasz. De arról van hír: Ürömön az egyik polgármesterjelölt nyilvános vitára hívta hétfő délutánra a másik négy jelöltet. — Még egy érdekesség, ami a listaállítással kapcsolatos. Pilisvörösváron magyar a lakosság kisebbik része, németajkú a zöm. s felvetődött a gondolat, nem állíthatnának-e magyar kisebbségi listát. Az Országos Választási Bizottság fog'alt állást úgv: az országos arányokat kell figyelembe venni, nem a helyieket, így ilyen lista nem készülhetett.
